Heves Megyei Népújság, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-29 / 23. szám
2 NEPÜJSAG 1964. január 29., szeré* APravda Franciaország és a Kínai Népköztársaság diplomáciai viszonyának megteremtéséről Két kiroha MOSZKVA, (TASZSZ): a Pravda kedd reggeli számában „Realista magatartás” címmel kommentárt fűz Franciaország és a Kínai Népköz- társaság diplomáciai kapcsolatainak megteremtéséhez. — Azt a bejelentést, hogy a Kínai Népköztársaság és Franciaország felveszi egymással a diplomáciai kapcsolatot — írja a lap — a nemzetközi közvélemény érdeklődéssel és helyesléssel fogadta. A népek ebben a lépésben azoknak az erőknek újabb sikerét látják, melyek az államok közötti kapcsolatában a józan ész diadaláért szállnak síkra és úgy vélekednek, hogy ez a lépés hasznos a békés együttélés elveinek érvényesülése szempontjából. — De Gaulle kormánya megértette, hogy a népi Kína elismerése előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik. Ezért elhatározta, hogy kül- és belpolitikai téren igyekszik a lehető legnagyobb hasznot húzni ebből a tényből. Ügy véli, hogy a fenti lépés fokozza Franciországnak, mint nagyhatalomnak a jelentőségét. Ez a lépés egyezik az üzleti világ azon köreinek óhajaival is, amelyek érdeküknek tartják Franciország és a Kínai Népköztársaság kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztését Mint a külföldi sajtó többszőr rámutatott, a diplomáciai kapcsolatok felvételében szerepet játszott De Gaulle kormányának az a tüntető törekvése is, hogy kihangsúlyozza külpolitikai álláspontjának függetlenségét. — A nyugati sajtó közleményei már napokkal ezelőtt elárulták, hogy küszöbön áll e kapcsolatok rendezése Francia- ország és a Kínai Népköztársaság között. Az Egyesült Államoknak, Nyugat-Németország- nak, valamint az agresszív tömbök más tagállamainak reakciós körei megkísérelték megakadályozni a diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó francia—kínai megállapodást, igyekeztek olyan benyomást kelteni, hogy az — úgymond — a jelenlegi helyzetben „nem időszerű”. — Egyes nyugati lapok arra is célozgattak, hogy — úgymond — a Szovjetunió is „helyteleníti” a diplomáciai viszony megteremtését ilyen fogásokhoz csak azok folyamodhatnak, akik nem viselik szívükön a normális államközi kapcsolatok kifejlesztésének ügyét. A Szovjetunió álláspontja világos és változatlan, s az egész világ előtt jól ismeretes. Kifejezésre jutott, ez az álláspont a szovjet kormány hivatalos dokumentumaiban. Mindenki tudja például, hogy a Szovjetunió több, mint tíz éve határozottan sürgeti, hogy a Kínai Népköztársaság megkapja törvényes jogait az ENSZ-ben. — A Szovjetunió következetes elvszerűséggel síkraszéll azért, hogy a népek érdekében a világbéke megszilárdítása érdekében, jó kapcsolatok fejlődjenek ki minden állam között. Kína és Franciaország As Humánt tett Kínai Népköztársaság elismeréséről Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Az Humanitéban Etienne Fajon, a lap igazgatója, az FKP Politikai Bizottságának tagja foglalkozik a francia- kínai diplomáciai kapcsolatok felvételével. Rámutat, a Francia Kommunista Párt a Kínai Népköztársaság megalakulása Johnson elnök üzenete U Thant afrikac útja NEW YORK (Reuter, DP A): U Thant ENSZ-főtitkár kedden afrikai körútra indul. Útjának első állomása Marokkó, ahol előreláthatólag február 1-ig tartózkodik majd. Ezt követően a világszervezet főtitkára ellátogat még Algériába, Tunéziába, Szenegálba, Guineába, Ghánába, Nigériába és Etiópiába. A főtitkár február 20-án tér vissza New York-ba. Háromhetes körútja során U Thant elsőízbén lép közvetlen érintkezésbe a világszervezeten belül egyre nagyobb jelentőségűvé váló afrikai kontinens népeivel. Az ENSZ-nek jelenleg 35 afrikai tagállama van és így Afrika a legnagyobb fölrajzi csoport a világszervezeten belül. Afrikai útja során U Thant nem látogat el Tanganyikába, Zanzibarba, Ugandába és Kenyába, ahol az utóbbi időben zavargások voltak. Eredeti tervétől eltérően Líbiát is elkerüli a főtitkár. Ügy tudják, hogy líbiai látogatásának lemondására az ottani kormány kérte fel a főtitkárt, tekintettel a hét végén több líbiai városban lezajlott tüntetésekre. Tanácskozások Gén f ben GENF: A genfi leszerelési értekezlet munkájában részt vevő nyolc semleges ország küldöttei a Brazil küldöttség székházéban másfél órás tanácskozást tartottak. Jól értesült források szerint megvitatták, hogy a semleges országok miként járulhatnának hozzá a leszerelési értekezlet sikeres munkájához. A küldöttek megállapodtak abban, hogy továbbra is fenntartják egymással az érintkezést. A Reuter és az AFP szerint a nyugati, majd később a szocialista országok képviselői szintén munkaülésen találkoztak egymással. (MTI) 2L HETILAP FEBRUÁR l-ÉN INDUL A MAGYARORSZÁG X\\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\^^^ A világról, hazánkról híven tájékoztat hetenként 24 oldalon Már most jegyeztesse élői WASHINGTON (TASZSZ): Lyndon Johnson, az Egyesült Államok elnöke üzenetet intézett a kongresszushoz lakásépítési kérdésekről. Az elnök rámutat, hogy végre ki kell elégíteni az eddig mellőzött rétegek hatalmasra nőtt lakásigényeit, mert — mint mondja — „túl sok nemzeti kisebbségi, túl sok alacsony- jövedelmű család, túl sok aggastyán” nem élhet a modern lakásépítkezés előnyeivel. Az elnök aggodalommal szól a falusi lakosság életkörülményeiről. Több mint egymillió falusi család továbbra is olyan házban él, amelynek állapota veszélyezteti a lakók egészségét és biztonságát, hárommillió falusi család háza tatarozásra szorul, a falusi házak kétharmadának fűtésrendszere nem kielégítő — írja. A nyomortanyákból új lakásokba költözők legfőbb problémáját abban látja az elnök, hogy nagy többségük számára elviselhetetlen teher a jobb lakás bére. A bajok orvoslására Johnson több intézkedést és törvényjavaslatéi ajánl; például az alacsony jövedelmű családoknak, az aggoknak és a lebontásra ítélt házak lakóinak állami kölcsönt kíván nyújtani. Ugyancsak indítványozza, hogv létesítsene'.- lakásépítési és városfejlesztési minisztériumot. óta nem szűnt meg hangoztatni Kína elismerésének szükségességét. A francia kormányok 14 évig nem akarták tudomásul venni a népi Kínát. Ha most De Gaulle mégis elismerte a Kínai Népköztársaságot, annak az az oka. hogy kénytelen volt meghajolni a nálánál erősebb realitások előtt. A nagy francia ipari és pénzügyi vállalatok — hangoz- 1 at ja Étienne Fajon — valósan nehezen tudják üzleteiket kifejleszteni Ázsiában, nehezen védhetik meg érdekeiket a hatalmas vetélytársakkal szemben. ha továbbra is tagadják a Kínai Népköztársaság letét. Ehhez járulnak még a nemzetközi enyhülésnek mélységesen ellentmondó politikai számítások is. A békére vágyó franciák bizonyára mind örömmel iidvözlik a Kínai Népköztór- saság elismerését, a két ország kapcsolatainak rendezését'. Egyre épületesebb az összhang hiánya a NATO soraiban. Azonos jellegű hangvétel érezhető viszont Rusk és Adenauer legutóbbi nyilatkozatában. Amikor ugyanis az amerikai külügyminiszter tlesen kirohant a Kubával kereskedő nyugati szövetségesei ellen, ezzel elvileg hasonló politikai vonalat követett a bonni kancelláréval. Adenauer szinte fanatikus dühvei támadta a kelet-nyugati Icapcsolatok minden megnyilvánulását. Félreérthetetlenül kritizálta a jelenlegi bonni vezető gárdát is. mondván: „aláaknázzák a Párizs-Bonn paktumot.” Á kubai kereskedelem kérdésében. minden eddiginél élesebben elsősorban Anglia és az Egyesült Államok állt szemben egymással. A vita csúcspontján az amerikai külügyminisztérium tiltakozott amiatt, hogy egy angol cég 400 autóbuszt adott el Kubának. Ráadásul az amerikaiak meg is fenyegették az angol kereskedőket a hírhedt hajózási feketelistával, vagyis közölték, hogy a Kubának szállító hajókat az Egyesült Államok a jövőben bojkot- tdlnl fogja. Ezzel kapcsolatban a Guardian című angol lap szatirikus hangon felszólította a kormányt, hogyha legközelebb kubai megrendelés érkezik, a brit hadiflotta vállalja a szállítást. „Vajon emiaH kiközösítik majd a NATO-ból az angol hadihajókat? — tette fel a kérdést az angol újság. A kubai hajózás körüli viharok azonban más területekre is átterjedtek. Az amerikaiak feketelistái ellen felháborodottan tiltakoztak a japán, a svéd, az angol, a kanadai hajótulajdonosok, nemegyszer az érintett kormányok is. Lester Pearson kanadai miniszterelnök pedig John- sonnal folytatott tanácskozásai után sajtóértekezleten kijelentette: „A két ország ellentéteit nem sikerült eltüntetni. Kormányom a nemzetközi hajózás kérdésében Washington kívánságaival szemben meg fogja védeni Kanada érdekeif’. így fast tehát a nyugati ellentmondásoktól terhes politikai egyenlet. Az Egyesült Államok úgyszólván minden partnerével szembekerült a kubai kereskedelem kérdésében. Adenauer szintén a párbeszéd és a kapcsolatok felvétele ellen hadakozik, dk neki már az amerikai vonal- vezetés sem elég erélyes. Világos, a blokád-politllta súlyos problémákat szül, akár Washingtonban, akár a Rajna mellől hirdetik meg azt. A kibontakozáshoz nem elég a Fehér Ház „eltn” deklarációja a tárgyalási készségről, ha azzal egyidejűleg az amerikai kormány fontos kérdésekben lényegileg együtt hajózik az irreális és ugyanakkor veszélyes vonalat követő bonni ultrákkal. Török hadmozriuktok miatt riadókészültségbe helyezték a görög fegyveres erőket elnök tudomására hozta az amerikai nagykövetnek, hogy Görögország határozott ellen- intézkedéseket léptetett életbe Törökországgal szemben; riadókészültségbe helyeztek katonai szállítórepülőgép-, valamint ejtőernyős és különleges egységeket, továbbá riasztották a krétai és a szalamiszi haditengerészeti támaszponton hox- gonyzó torpedórombolókat. A TASZSZ közli, hogy Ma- kariosz ciprusi elnök Nicosiában sajtóértekezletet tartott, tt ezen többek között kijelentette: — Teljes biztonsággal nem lehet megjósolni a ciprusi fejleményeket Kötelességemnek tartom azonban kijelenteni, bármi történjék is. bátor elszántsággal nézünk szembe az ATHEN (Reuter, TASZSZ, AFP, AP. DP A): Az UPI hírügynökség jelentése szerint a görög kormány kedden riadókészültségbe helyezte fegyveres erőit, és közölte, kilép az Izmdri NATO-parancsnokság- ból, ha Törökország támadást intéz Ciprus ellen. A kormány elhatározásáról Paraszkevopiüosz ügyvezető miniszterelnök tájékoztatta az athéni amerikai nagykövetet, miután előbb kormányának tagjaival, majd hadügyminiszterével és a vezérkari főnökkel tárgyalt. A -megbeszéléseidre azért került sor, mert hírek érkeztek arról, hogy Ismét török hajók tartózkodnak ciprus északi partjainak közelében. Az UPI szerint a miniszteresemény eleked. Washingtonban az amerikai kormány szóvivője elismerte, hogy Nagy-Britanmia felkérte az Egyesült Államokat, küldjön rendfenntartó erőket Ciprusra. A szóvivő kijelentéseiből nem derült ki, milyen választ ad az Egyesült Államok az angol kérésre. Csak annyit mondott, hogy kormánya jelenleg „más érdekelt államokkal együtt a Ciprussal kapcsolatos kérdések egész sorát tanulmányozza.” Mint ismeretes, a ciprusi kormány határozottan elutasította Sandys angol nemzetközösségi miniszternek azt a tervét, hogy a szigetre, nemzetközi rendőri erők „létrehozásának ürügyén NATO-alakulatokat vezényeljenek. (MTI) gMSlUor:—— muf Fordította; Szathmári Gábor A lap példányonkénti ára 2,— Ft, előfizetési díja egy hónapra 8,— Ft, negyedévre 24,— Ft. Kapható az újságárusoknál. Előfizethető a kézbesítőknél és a postahivatalokban. diplomáciai viszonyának megteremtését a Szovjetunió olyan lépésnek tekinti, amely a különböző társadalmi rend- -------------------------“----------sz erű államok békés együttélését szolgálja, ez pedig minden szocialista ország célja — írja befejezésül a Pravda. X. — Érdekes — szólalt meg Likov elnyújtott hangon, gondolkodva, miközben a hamutartóba verte cigarettájáról a hamut — Tábornok élvtárs, ő egy cseppet sem igyekszik mosni magát. Ellenkezőleg: gyakran mond el olyan dolgokat, amelyek csak árthatnak neki. S a szeméről, hangulatának és hanghordozásának változásáról látom, hogy amikor ilyen, számára kedvezőtlen témákat hoz elő, jól tudja: baja lehet belőle ... Pedig senki sem kényszeríti, hogy elmondja ezeket Is. Önszántából cselekszik így, mert sok mindenről hallgatna is. Mindez, amit lehetőségem volt ellenőrizni a vallomásból: igazság Az első betűtől, az utolsóig a legfontosabbtól, a leglényegtelenebbig Igaz... Azt lehetne erre mondani: ez csak . fogás, amellyel megnyerheti a nyomozó bizalmát, hogy az feltétlenül elhiggye a továbbbi vallomását. De hát az ilyen fogás csak egy esetben szükséges. Mégpedig, amikor a bűnöző ludja, hogy a nyomozók ellenőrizhetik a vallomását. Nem így van? — Megengedem. — Homann viszont nem is sejti, hogy a kezünkben van Schulz hadnagy, Lange Obergefreiter, és még több más egykori katonatársa. — Mit javasol tehát, őrnagy? Hogyan kell fogadnunk mindazt, amit Csisztov ezredes közölt? Aszker hallgatott. — No jól van. — Likov felállt, Aszker tudtára adva ezzel, hogy a beszélgetés befejeződött. — Magával hozta Homann vallomásait? — Igen, eblően a dossziéban vannak. — Hagyja Itt. Még ma ide rendelem hozzám Homannt. Szeretnék megismerkedni vele. Magát pedig holnap délelőtt tízre várom. Másnap a megbeszélt időben, Aszker ismét megjelent Likov szobájában. A tábornok fáradtnak látszott. Nem aludt az éjjel. — Homannt kihallgattam — mondta. — Pontosan ugyanaz a benyomásom, mint a magáé. Likov egy ceruzát vett fel az asztalról, szórakozottan, elgondolkozva forgatta az újjal között, aztán visiszatette. — Ezek szerint — szólalt meg kis idő múlva a tábornak — megegyeztünk, hogy hiszünk Homannak... De hogyan legyünk azzal, amit Csisztov ezredes jelentett? Magának van valamilyen oka rá, hogy ne higgyünk neki és az embereinek? — Nincs, tábornok élvtárs. — Én sem tudok semmi ilyen okot. Csend lett. Egyikük sem szólt. Likov is, Aszker is gondolataiba merülten ült. Lehetséges, hogy Ostburg- ban is és Karlsiusteban is van rejtekhely? — folytatta a tábornok. — Az adott körülmények között nem lehet alaptalannak tekinteni ezt a feltételezést sem. De egyelőre nem tudom elfogadni. Két ok miatt. Az egyik: a két város túlságosan közel fekszik egymáshoz. Éppen ezért semmi értelme nem lett volna kétszer elvégezni egy és ugyanazt a nagy munkát... A rejtekhely építésére gondolok. A másik ok pedig: Csisztov ezredesnek a rejtekhelyről közölt adatai meglepően hasonlítanak Homann és a Bakuban letartóztatott ügynök adataira, önkéntelenül adódik a gondolat: ebben a két esetben vajon nem egy és ugyanarról a rejtekhelyről van szó? Emlékezzék vissza, minden egyezik: a rejtekhelyek berendezése, elhelyezése, az őrzés módszere... A tábornok felállt, fel-alá járt a szobában, majd As2Öcer mögött állt meg. — Az éjjel jelentést tettem a vezető elvtársnak. Megkérdezte tőlem: „Nem kellene-e inkább kockáztatnunk, a a Karlsiusteban dolgozó csoportot átdobni Ostburgba? — Én nem tartottam ezt lehetségesnek. Végül arra a megállapodásra jutottunk, hogy innen küldünk felderítőt Ostburgba. Hadd nézzen utána mindemnek a helyszínen. Aszker fel akart állni. Likov a vállát fogta, s nem engedte felkelni. Az asztal túlsó felére ment, s fáradtan a karosszékbe ült. — Magának kell mennie, Kerimov elvtárs. Aszker bólintott. Likov megfogta az őrnagy kezét. — Mi már beszélgettünk arról, milyen nagy szükségünk van ezekre a dokumentumókra. Csak emlékeztetni szeretném a régi fasiszta kémhálózatra, meg azokra az új kémekre, akiket a megszállók természetesen igyekeztek ősz- szeverbuválnl, s amikor elhordták az irhájukat, itthagyták őket a felszabadított részeken. Gondolja el, mennyi felbecsülhetetlen értékű információ van erről az összes gazemberről azokban az iratokban, amelyeket keresünk. De ez még távolról sem minden. Gondoljon bele, mennyi szovjet hazafit hurcoltak meg és küldtek halálba a Gestapo, az Abwehr és az SD kínzókara-1
