Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-17 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEIK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 50 FILLÉR >141 jíuiíjzetiinh Heves megyében 90 óvo­da van és 4442 az óvodai fé­rőhelyek száma. A beisko­lázás'” 120 százalékos, amely jelzi az óvodák iránti igényt. Ebben az évben, — és most ezt legszívesebben idézőjel­be tenném. — mintegy 350 férőhellyel bővültek óvodá­ink. Érdemes megemlíteni, hogy ezt, a jelentős fejlődést társadalmi segítséggel értük el úgy, hogy az állam száz­ezrei mellé az édesapák és anyák is letették a maguk érint jóit. Hol van már a falusi óvo- 'á-k iránti bizalmatlanság? Hol a kétkedés, a felesleges aggodalom? A múlté már mindegyik és helyében az óvodák mint intézmények és az óvónőd iránti megbecsü­lés. tisztelet, sőt szeretet lé­pett. Nagyfáig wn jártam a mi­nap, ellátogattam az óvodá­ba is. Az idén nyitották meg itt először ez óvodát és ez az első esztendő, amikor 33 nagytályai kislány és kisfiú lelki. testi nevelését vállal­ta az óvoda. Örömmel lát­tam a tisztaságot, a pedáns rendet, a mosolygós gyerek­arcokat, de a szeretetteljes nevelést is. Kíváncsi vol­tam, nem „felszin”-e aZ, amit itt láttam, de a megye óvodai felügyelője megerő­sített véleményemben: a nagytályai óvodában ered­ményes. 70 munka folyik. Kcmipolton. Mezöszemc- rén. Boldogon szintén ez évben nyitottak először ka­put az óvodák. A szülők kér­ték. legyen hely mielőbb aZ apróságoknak. Nem lenne teljes a gondo­lat, ha nem szólnék a me­gyében dolgozó 217 óvónő munkájáról is az elismerés hangján. Hogy mit jelent az óvó­nők pedagógiai munkája, az óvodai ..alap”, azt legjobban azok az első osztályt tanító nevelők tudják, (tkik óvodát végzett és nem végzett gye­rekeket egyaránt tanítottak. Az óvodák fejlődése min­denekelőtt két fontos dolgot mutat: Jelzi azt a tudat vál­tozást, amely a szülök — el­sősorban a falusi szülők — gondolkodásában végbement, jelzi erőnket, törekvésein­ket, de világosan mulatja az igényt, a jövő év tenni­valóit is. Bizonyos. hogy köznevelésünk e területén a most búcsúzó 1963-as esz­tendő gazdag eredményeket hozott. Méltán lehet rájuk büszke az egész megye. Iszalag) \ ___ Az Á llami Tervbizottság el­nöke részletesen ismertette ez­után az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés tervelőirányzatát 1964—65-re. Kiemelte, hogy a népgazdaság eredményei nagy­ban elősegíti^ majd a Szovjet­unió együttműködésének foko­zását a szocialista országokkal, a gazdaságilag elmaradott or­szágok sokoldalúbb segítését, a tőkés országokkal folytatott ke­reskedelem bővítését. Lomako hangsúlyozta a Szov­jetunió és b.z Egyesült Államok között folyó békés gazdasági verseny világpolitikai jelentő­ségét és közölte, hogy a Szov­jetunió az idén az Egyesült Ál­lamok termelési szintjének 65 százalékánál tart. 1965-re te­hát a hétéves terv teljesítésé­vel, a szovjet népgazdaság ter­melése eléri aZ Egyesült Álla­mok termelésének háromne­gyedét. A tervjavaslat előterjesztése után szünetet rendeltek el, majd Garbuzov, szovjet pénz- ügvminiszter kezdte meg be­számolóját az 1962. évi költség- vetés teljesítéséről és az 1964— 65. évi költségvetési tervezet­ről. Vaszilij Garbuzov pénzügy­miniszter a Legfelsőbb Tanács két házának együttes ülésén előterjesztett költségvetési be­számolójában javasolta, hogy az új költségvetésben a parla­ment 600 millió rubellel csök­kentse a fegyveres erőkre elő­irányzott kiadásokat. Az 1964— 65. évi költségvetési terv igen jelentős ösiszegeket irányoz elő a fejlődő iparágak, elsősorban a vegyipar növelésére. Garbuzov 1964-re a következő előirányzatokat javasolta: be­vétel 91,8 milliárd rubel, ki­adás 91,3 milliárd rubeL Ebből a népgazdaság fejlesztésére 38,7 milliárd rubelt szánnak, azaz 4 százalékkal többet, mint az idén. Ez az összeg a válla­latok belső beruházásával együtt 68,5 milliárd rubelre rúg. A vegyipar fejlesztésére 1964-ben 2088 millió rubelt irá­nyoznak elő, azaz 44 százalék­kal többet, mint 1963-ban. Nagy figyelmet szentelnek a nehézipar többi ága — elsősor. ban az energetika, a kőolaj- és földgáz-ipar — fejlesztésének. A könnyűipar az elkövetkező két esztendőben 1,3 milliárd, az élelmiszeripar 2,4 milliárd rubelt kap. A katonai költségvetés 1964- re 13,3 milliárd rubelt irányoz elő, ami az egész költségvetés kiadásainak mindössze 14,6 szá­zalékát teszi ki. (1963-ban 16,1 százalék.) Garbuzov hangoztat, ta: a fegyveres erők fejleszté­sére előirányzott össze­gek lehetővé teszik, hogy a szovjet kormány kellő színvonalon tarthassa az ország védelmi erejét, ma­radéktalanul szavatolja az Dudás Ferenc az egyik legrégebbi dolgozója az értei Új Barázda Termelőszövetkezetnek. 1959-től, a szövetkezet meg­alakulásától dolgozik az állattenyésztésben. Jelenleg a köz­ponti tanya szarvasmarha-tenyészetének brigádvezetője:: 30t szarvasmarhára és 51 lóra felügyel. (Foto; Kiss Béla) Magyar kormányküldöttség utazott a KGST végrehajtó bizottságának 10. ülésszakára Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének vezetésével vasárnap este kormányküldöttség uta­zott Bukarestbe, a KGST vég­rehajtó bizottságának december 17-én kezdődő 10. ülésszakára. A küldöttségjet a Nyugati pályaudvaron ár. Csanétiz György, közlekedés- és posta-, ügyi miniszter, Erdélyi Károly,, külügyminiszter-helyettes, Góí Tivadar, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője búcsúztat­ta. Ott volt Mihail Rosiana, a Román Népköztársaság buda­pesti nagykövete is. Mód Péter látogatása az amerikai külügyminiszter­helyettesnél Mód Péter, a magyar kül­ügyminiszter első helyette­se az ENSZ közgyűlésről való hazatérése előtt látogatást tett Hverell Harriman amerikai külügyminiszter-helyettesnél. A látogatás alkalmával eszme­cserét folytattak a két országot érintő kérdésekről. CorneFu Mancsén román külügyminiszter Budapestre érkezett Comeliu Manescu, a Rontó» Népköztársaság külügyimnisiv tere Ausztriában tett hivatalé» látogatásáról hazatérőben, Pé­ter János külügyminiszter meg­hívására, néhány napos baráti látogatásra Budapestre érire. zett Folytassák a kukoricaszár vágását, miekőbb fejezzék be a mélyszántást A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója A mezőgazdasági nagyüze­mekben az idén 3,9 millió hol­don kellett elvégezni a mély­szántást. December elejéig, a télies időjárás beköszöníéig ezt a munkát az előirányzott terület 97 százalékán fejezték be. Az eredmény az elmúlt évekhez képest lényegesen jobb, a sikerekhez hozzájárult a kedvező időjáráson kívül a traktorok munkájának jobb szervezése, a kettős műszak nagyobb arányú bevezetése és az, hogy a gazdaságokban egy millió holdon már a nyáron hozzákezdtek a mélyszántás­hoz. A Földművelésügyi Minisz­tériumhoz érkezett jelentések szerint a kapasnövónyek be takarítása befejeződött, csu­pán a kukoricaterület; mind­egy 2 százalékáról nem takarí­tották le a szárat. Fontos ten­nivaló, hogy mindenütt, ahol erre a körülmények alkalmat- sak, folytassák a kukoricaszár vágását, és a téli fagyok eny­hültével mielőbb fejezzék be az elmaradt mélyszántást. Az. időben és jó minőségben elvetett őszi gabonák egyenle­tesen keltek, az átlagosnál erő­teljesebben fejlődtek és bokro­sod tak. A vetések legnagyobb része így megerősödve kerül fet télbe. A vetéseket vékony hé takaró fedi. egész szocialista tábor és > a szovjet haza biztonságát. I A miniszter javasolta, hogy< az 1965. évi költségvetés bévé- ^ teli oldalát 101,2, kiadási olda- <, lát 100,4 milliárd rubelben ál- i lapítsak meg. A népgazdaság 1 fejlesztésére a vállalatok belsői beruházásaival együtt 1965-ben > 74,4 milliárd, a vegyipar töké-1 létesítésére 2743 millió rubelt 5 irányoznak elő. 5 Garbuzov közölte, hogy a i mezőgazdaság fejlesztésére < 1964-ben 11,9 milliárd rubelt, i azaz az ideinél 22,7 százalékkal\ többet költenek, 1965-ben pe- $ dig 12,8 milliárdra emelik ezt; az előirányzatot. 5 A kormányközi egyezné- < nyekkel összhangban jelentős < összegeket irányoznak elő a < külföldi államoknak nyújtott < gazdasági segítség céljaira. < Garbuzov pénzügyminiszter ki- < jelentette, hogy < a KGST-álIamok közős < bankja megteremtése elő * fogja segíteni a szocialista országok gazdasági kapcso­latainak további fejlesz­tését, erőfeszítéseinek egy­behangolását. Az eddiginél számottevőbb összegeket irányoz elő a költ­ségvetés szociális, kulturális, egészségvédelmi, lakásépítési, társadalom biztosítási, stb. cé­lokra. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszaka hétfőn dé­lután folytatta munkáját A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külön ülé­sén meghallgatták a költségve­tési bizottságok korreferátu­mát Ezenkívül a Nemzetiségi Tanács elé terjesztették a gaz­dasági bizottság korreferátu­mát is. A költségvetési bizottságok jóváhagyásra terjesztették elő az 1964—65-ös évre szóló álla­mi költségvetést és az 1962-es költségvetés teljesítéséről szóló jelentést A korreferátumokban szá­mos javaslatot és módosító in­dítványt nyújtottak be az új költségvetéshez. A Szövetségi Tanács költségvetési bizottsága egyebek között javasolja, hogy 134 millió rubellel emeljék a szövetségi köztársaságok költ­ségvetési előirányzatait Ennek az összegnek jelentékeny ré­szét városrendezésre, a csecse­mők ingyenes gyógyszerellátá­sára és egyéb célokra kívánják fordítani. A Szövetségi Tanács költség- vetési bizottsága és a Nemzeti­ségi Tanács gazdasági bizottsá­ga indítványozta, hogy hagy­ják jóvá a Szovjetunió 1964— 65. évi állami népgazdaság­fejlesztési tervét Ugyanakkor a bizottságok a küldöttek elé terjesztették ész­revételeiket és javaslataikat a terv egyes fejezeteihez. Kodály Zoltán a moszkvai konzervatórium tisz’eleibeli professzora aki „nagy mentekben hozzájá­rul a világ zenekultúrájának fejlesztéséhez A Szovjetunió művelődés- ügyi minisztériuma és a Szov­jet Zeneművészek Szövetsége hétfőn este fogadást adott a jubiláns tiszteletére. Jekatye- rina Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere, a magyar nagykövetség képvise­lőd és a legkiválóbb szovjet ze­neművészek vettek részt a fo­gadáson. t\odaiy Zoltánt a moszkvai i konzervatórium tiszteletbeli i professzorává választották. ) Hétfőn — a kiváló magyar zeneszerző 81. születésnapján a i konzervatórium tudományos j tanácsának ülésén átnyújtot- 1 ták neki az erről szóló öklévé- ; let. 1 Alekszandr Szvesnyikov pro- í fesszor az ünnepségen elhang- i zott felszólalásában „korunk ] egyik legnagyobb zeneszerzője- ] nefe” nevezte Kodály Zoltánt j A mostani ülésszakon gyar- tás-szakosítási határozatokat fogadtak el elektrotechnikai, gépipari, finommechanikai és gyógyszeripari termékekre vo­natkozólag. E határozatok meg­valósítása mindkét országban a termelékenység növekedését eredményezi majd. Jóváhagyták a bizottság 1964. évi te"ékenységére vonatkozó munkatervet is. Elhatározták, hogy a két ország között a nép­gazdaság fontos területein, el­sősorban a vegyiparban, gép­gyártásban és elektrotechniká­ban 1964 folyamán tovább fej­lesztik a gyártmányok szako­sítását és elmélyítik a műszaki- tudományos együttműködést. A magyar—német gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 1963. de­cember 12-től 15-ig tartotta második idősszakát a Német Demokratikus Köztársaság fő­városában. Az ülésszakon értékelték a ' Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság eddigi gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dését és arra a megállapításra jutottal:, hogy a gazdasági bi­zottság és munkacsoportjai az idén egy sor olyan intézkedést dolgoztak ki és valósítottak meg, amelyek hozzájárultak a két ország gazdasági kapcsola­tainak elmély íléséhez és meg- szilárd ításához. Befejeződi)« a magyar—német gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság második ülésszaka Hétfőn délelőtt Moszkvában megkezdődött a Legfelsőbb Ta­nács harmadik ülésszaka. A szovjet parlament két háza a Kremlben, illetve a kongresz- szusi palotában néhány perc­cel 10 óra után napirendi ülést tartott és úgy döntött, hogy ezen az ülésszakon a népgaz­dasági tervvel, az állami költ­ségvetéssel és törvényerejű rendeletek jóváhagyásával fog­lalkozik. A múlt hétien az SZKP Köz­ponti Bizottsága — mint isme­retes — Moszkvában ülésezett, s a plenum határozata a hét­fő reggeli Pravdából vált is­meretessé. A határozatban kör­vonalazott feladatok, valamint azok az utalások, amelyeket Hruscsov elvtárs a központi bi­zottsági ülés vitazáró beszé­dében a szovjet hadsereg lét­számának és a Szovjetunió ka­tonai költségvetésének esetle­ges csökkentésére vonatkozó­lag tett, nagy érdeklődést kel­tettek a Legfelsőbb Tanács mostani ülésszaka iránt. Moszkvai idő szerint 11 óra­kor kezdődött meg a Legfel­sőbb Tanács Szövetségi Ta­nácsának és Nemzetiségi Taná­csának együttes ülése, amelyen a szovjet—csehszlovák szerző­dés meghosszabbítása céljából Moszkvába érkezett csehszlo­vák párt- és kormányküldött­ség is részt vett. A Legfelsőbb Tanács képviselői viharos taps­sal fogadták Nyikita Hruscsov- nak és a szovjet kormány többi tagjának megjelenését. Az első napirendi pont keretében Lo­me ko, a minisztertanács elnök- helyettese, az Állami Tervbi­zottság elnöke ismertette az 1964—65. évi népgazdasági tervjavaslatot. Lomako miniszterelnök-he­lyettes az idei eredmények át­tekintése során közölte, hogy az ipari termelés a tava­lyihoz képest 8,5 százalék­kal emelkedett, s a szov­jet ipar előreláthatólag 102 százalékra fogja telje­síteni idei tervét. A hét­éves terv első öt esztende­je alatt a Szovjetunió ipa­ri termelése az 51 százalé­kos helyett 58 százalékkal emelkedett. Az előadó utalt arra, hogy a múlt teli kemény fagyok, majd a súlyos aszály következ­tében a mezőgazdaság nem tudta teljesíteni termelési ter­vét, de a szovjet kormány meg­tette a megfelelő intézkedése­ket a terméskiesés pótlására. Ülésezik a szovjet parlament Hatszázmillió rubellel csökkentik a hadikiadásokat Öt év alatt 58 százalékkal emelkedett az ipari termelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom