Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

6 NÉPÜJSAG IMS. december 1., nyi vulkáni területen mind­össze egy bennszülött telepü­lés létezett, amelynek nem volt rendszeres hajóösszeköttetése a világgal, a pilótának teljes négy hónapig ott kellett ma­radnia. Amikor végül vissza­tért az egykori Batáviába, iz­gatottan mesélte, hogy óriási, szörnyű sárkányokkal teli vi­déken találta magát, ahol éle­te egy pillanatig sem volt biz­tonságban Az emberek nem vették ko­molyan ezeket a históriákat. Nemsokára kitört az első világ­háború, a rejtélyes állatok fe­ledésbe merültek. Csak 1926- foan érkezett a szigetre a chi­cagói természettudományi mú­zeum expedíciója, amely való­ban eddig ismeretlen óriási gyíkokat talált ott; egyesék testhossza elérte a négy métert, sötétbarna színűek voltak, szá­júkban éles fogak villogtak, nyelvüket ki tudták nyújtani. Az úgyszólván mesebeli szörnyet a hüllők közé sorol­ták és a Varanus komodoensis Ouwens nevet adták néki. ziai tudós. Egy évvel később már egy további expedíciót ve­zetett, amelybe meghívták a szovjet természettudósokat is E A. Malajev vezetése alatt. Az utóbbiak aztán számos ér­tékes tudósítást hoztak a va­ránuszok életérőL A varánuszok a Komodo-szi- geten még annak a komák az emlékei, amikor a Szunda-szi- getek Ausztráliával összefüggő szárazföldet képeztek. Akkori­ban (körülbelül harmincmillió évvel ezelőtt) egész Ausztráliá­ban el voltak terjedve további fajokkal együtt. Közülük külö­nösen a Varanus Priscus tűnt ki, csontjaira még ma is rá­bukkannak itt-ott, testhossza elérte a nyolc métert. A hatal­mas vaxánus?ok életét,a. szige­teken az teszi lehetővé, hogy hiányzanak a ragadozók, kivé­ve a cibetmacskát, amely azon­ban nem jelent veszélyt szá­mukra. Malajev úgy írja le a vará- nuszt, mint tétova, határozat­lan állatot, amely sohasem ül­dözi áldozatát. Ennek ellenére meg persze a kisebb állatokat, a majmokat, gyíkokat, patká­nyokat, halaikat sem, a falvak közelében szívesen fogyasztja a kecskéket, kutyákat és tyú­kokat is. A szovjet expedíció egyik kutyáját szájkosárral együtt felfalta a varánusz. Táp­lálékát egyáltalán nem rágja meg, mindent lenyel. Szinte hihetetlennek tűnik, hogyan ejtheti el a lassú vará­nusz a gyorslábú szarvast, vagy vadkant. Az expedíció tagjai több alkalommal megfi­gyelték, hogy a szarvasok lát­szólag nem félnek e kegyetlen gyíktól és nyugodtan legelész­nek a közelében. A varánusz rejtett helyen vár áldozatára Ha az közel jön, a gyík farká­nak egyetlen csapásával leterí- , ti, majd ráveti magát. Szörnyű éles fogaival feltépi az áldozat hasát s először belső részeit falja fel. 3—4 órán belül le­nyeli az egész állatot, két—há­rom kilós darabokban. Az egyik varánusz gyomrában egy egész vadkanfejet találtak. Vesaélyezteti-e a varánusz az embert? Ha az expedíció tagjai össze­találkoztak a varán úszókkal, a gyíkok kitértek előlük, tétován, de félelem nélkül. Előfordult azonban olyan eset is, hogy a varánusz megtámadott a falu végén fiatal fiúkat s az egyi­ket megölte. Máskor két erős férfire vetette magát, akik egy rúdon zsákmányul ejtett szar­vast cipeltek. Fogságban azon­ban a varán úszók hamarosan megbarátkoznak az emberek­kel. A londoni állatikertben hí­vásra az ápolóhoz menneík, a kezéből esznek s közben hátsó lábukra állnak. A varánuszok a többi gyí­kokhoz hasonlóan puha, perga­menhez hasonló héjú tojások­kal szaporodnak. A nőstény mintegy huszonötöt rak le be­lőlük és a földbe kaparja őket. A tojások 6x10 cm nagyságúak, súlyuk 200 gramm körül mo­zog. A fiókák nyolc hónap múlva kelnék ki és háromhó- napos korukban élérik az 52 cm hoszúságot. A fiatal vará­nuszok sötétszürkék, testüket narancsvörös körök borítják, amelyek a nyakrészen és a far­kon keresztsávokká egyesül­nék. Később feketésbama szí­nitekké válnak, a foltok eltűn­nek. A varánuszok föld alatti üre­geket mélyítenek maguknak a fák gyökerei, vagy kövek alatt A fiatal varánuszok néha fa- odukban élnek, olykor elég ma­gasan a föld felett A nagy pél­dányok testsúlya éléri a 130— 150 kg-ot, egyesek ötven évig és élnek. A vén állatok, ame­lyek már nem képesek elejteni élő állatokat, néha a partvidé­ken kóborolnak, a a partra ve­tett puhányokkal és halakkal táplálkoznak. Jelenleg körülbelül kétezer varánusz él a szigeteken. Te­kintettel arra, hogy tartani le­het rZ ősi állatvilág eme itt fe­lejtett példányainak kihalásá­tól, ma törvény védi őket Az indonéz természetvédelmi bi­zottság különös állomást szer­vez a Komodo-szigeten, amely tanulmányozni fogja életmód­jukat és gondoskodik védel­mükről. A radioaktív arany daganatokat gyógyít Daganatok gyógyításakor gyakran alkalmazzák a radio­aktív arany kolloidos oldatát Ez megszünteti a rákcs sejtek élettevékenységét és ily módon a tulajdoképpeni daganat gyó­gyításán kívül meggátolja, hogy a kórt okozó sejtek más szervekbe átmenjenek. A radioaktív arany bevitele a daganatos szövetbe megfelelő műszer hiányában igen bonyo­lult volt. Most már elkészítet­ték ezt a műszert, sőt soro­zatban gyártják. Meglehetősen egyszerű szerkezetű, munká­ja megbízható. Ehető csomagolóanyag A londoni csomagoló konfe­rencia legújabb kiállításán be­mutatták az ehető csomagoló­anyagot. Ez a növényi anyag­ból készült hártya húsfélék csomagolására és borítására szolgál. Színtelen, íztelen, szag­talan. Magyar javaslat a naptár megreformálására Mostanában újból gyakran esik szó nemzetközi viszony­latban is a naptárreform ügyéről. Ma sem a 12 hónap, sem a négy negyedéi, sem a két fél év napjainak a száma nem azonos. Az ünnepek nagy részének sincs fix helye a hé­ten belül. És mindez csak azért, mert az év a csillagászati valóság­ban, 365 és egynegyed napból áll, maradék nélkül tehát sem hónapokra, sem hetekre, de még napokra sem lehet felosz­tani. A naptár megreformálását napirendjére tűzte az ENSZ is. Számos javaslat született már a nehézségek megoldásá­ra. Ilyen tervezetet készített hosszú esztendők munkájával Redoes József kiszombori la­kos is, két egykori magyar tu­dós, dr. Mahler Ede és dr. Kurschák József gondolatait is felhasználva. E javaslat szerint kétféle, közönséges és szökőévet kelle­ne rendszeresíteni. A közönsé­ges esztendők 364 napból, 12 hónapból és 52 hétből állná­nak. Minden harmadik hónap 31, a többi 30 napos lenne. Ebben az esetben mindegyik negyedév 91 és mindegyik fél­év 182 napig tartana. Amikor pedig a csillagászati évből esz- tendőnkint „tartalékolt” öt­negyed napokból összegyűlik egy hétre való, 371 napos, te­hát 53 hetes szökőév követke­zik. Ebben az esztendőben a 30 napos februártól eltekintve minden hónap 31 napból állna, az első negyedév 92, a többi pedig egyformán 93 napot fog­lalna magában. A javaslattevő számításai szerii) t szökőévre négy évszá­zadonként 71 esetben kerülne sor. Mivel azonban így is ma­rad évente 0,003, tehát 3333 évenként egy teljes nap „feles­leg”, minden 23 331 év eltelté­vel egy szökőév helyett szintén közönséges évet kell tartani. A javasolt naptár szerint minden év hétfővel kezdődnék és vasárnappal fejeződnék be, s az azonos típusú években minden nap a hétnek ugyan­arra a napjára esik. Ha tehát most kinyomatnák a kétféle naptárt, mindegyiket az idők végeztéig lehetne használni, csupán arra kell majd ügyelni, hogy 23 331 év elteltével ne feledkezzenek meg az egyik szökőév kihagyásáról. A magyar javaslat jelenleg illetékes helyen van már és re­mény van arra, hogy mire a reform ügye konkrét formában megvitatásra kerül, ez is ott lesz az ENSZ tárgyalóasztalán. Külső csatlakozás nélküli villanymotor Egy amerikai tudományos kutatóintézetben külső csatla­kozások nélküli villanymotort szerkesztettek. A különös mo­tor hajtóenergiáját 70 mega­ciklusos rádióhullámokkal to­vábbítják. A motor forgórésze a tégelyhez képest 45 fokos szögben elhelyezett, körkörö­sen futó huzal tekercs. Az érde­kes motort a tervek szerint mikrohullámú rendszerekben, továbbá mesterséges szív ve­zérlőberendezésekben használ­ják majd fel« VULKÁNOK ÉS VIHAROK FÖLDJE A TELEVÍZIÓ múlt heti híradásában füstölgő tengert mutatott. Izland körzetében a víz és tűz harcát figyelhették meg az elhaladó hajókról, vagy a repülőgépekről az ér­deklődő emberek. A tenger alatt vulkanikus működés zaj­lott le. A láva nem jutott a felszínre, de a vulkáni gáz, gőz és hamu áttörte a vízbur­kot és a magasba került. Ha a kitörés a későbbiekben lá­vaömléssel párosul, akkor a helyszínen új vulkanikus szi­get jelenik meg. Számos parti és szigetvul­kánt ismerünk, amelyek mű­ködésüket a tenger alatt kezd­ték meg. így épült fel vulka­nikus anyagból a tengerfe­nékre rakódva az Etna, s a Stromboli is. De legszebb pél­dájuk a tenger alatti vulká­nosságnak a Csendes-óceán­ban találhatók, amilyen a Hawaii-szigetcsoportokban a Mauna Loa. Az Izland kör­nyezeti tenger alatti vulkani­kus kitöréseknek az a magya­rázata, hogy e területen a földtörténeti ókorban egy ős­földrész emelkedett ki. Ezt a földrészt Írország után Eria- nak nevezték. Ez a földdarab a geológiai újkor elején ösz- szetöredezett, lesüllyedt. A roncsokon a törésvonalak mentén épült fel Izland szi­gete és ennek a környezeté­ben kezdte meg működését a most kitörő vulkán. Izland alapja ősi kőzetekből álló rög, amelyet óriási ba­zalt- és tufatakarók boríta­nak. A szigetet' a vulkánok és viharok földjének nevezték. Szerkezetileg non is tartozik Európához. A földtörténet fo­lyamán a belső és külső erők heves harca dúlt e szigeten. LEGNAGYOBB volt a küz­delem a jégkorszakban, úgy 100—500 ezer évvel ezelőtt A szigetet akkor teljesen jég borította, A vulkánok először a hatalmas jégpáncélt törték át millió darabra aprózták fel. Megkezdődött a kiömlő forró láva és jég küzdelme. Fülsiketítő sistergés, dörgés­szerű robaj, magasra felcsapó gőzfelhő jelentette a két elem összecsapását A sziget ma is működő vulkanikus terület. Egy híján 30 vulkánja van, hol az egyik, hol a másik tör ki. Legismertebb nevű a Helka, 1560 méter magas, sok kitö­rése emlékezetes a szigetlakók előtt Az izlandi vulkánok lá­vája, vagy hamuja nagyobb kárt csak akkor okoz, ha ezen anyagok a hó, — vagy jégme­zőkre zúdulnak. Ezek súlyos árvizeket okoznak, a kultúr- területeket tönkreteszik. A kisebb vulkáni kúpok hosszú sorban helyezkednek el. Ez a jelenség egy hasadé- kot jelez, amely a földkérget a vulkánsor irányába érte. Az itteni kisebb működéseket nem is emlegetik, mégis fel­jegyezték, hogy a XVIII. szá­zad végén lezajlott kitöréskor 14 km hosszú repedés kelet­kezett a szigeten, ennek men­tén 30 kisebb-nagyobb nyílás öntötte a lávát Pár hónap alatt 20 milliárd négyzetméterre becsült bazalt tömeg ömlött ki. ami 900 négyzetkilométer területet bo­rított eL A gyakori felhős égbolt mellett a kopár bazaltfelület okozza az izlandi tájképek sö­tét-komor színét A vulkánikus vidék más is- mert előjele, egyben érdekes­sége a sok meleg forrás, ame­lyek közül több szabályos időközben forró gőz-vizet lö­vell a felszínre. Nevezetes az úgynevezett Nagy—Gejzír, amely naponként egyszer műkö­dik, 30 méter magasra dobja nyílásából a 3 méter vastag vízoszlopot Téli időben a fel­szálló gőz messzire elárulja mű­ködését. Újabban a szigetla­kok a sokszor csapást jelentő gőz-kiömlést hasznosítani igyekeznek. A városok közelé­ben működő melegforrások vizét gőzét cementcsöveket a lakásokba vezetik és fűtenek vele. így pótolják a tüzelő­anyagot, amiben igen szegény a sziget , Izland szigetét méltóan ne­vezik „a viharok földjének" is. Környezetében egész éven át alacsony nyomású légtöme­gek fejlődnek ki, ahová egy­forma erővel nyomul mind a grönlandi hideg levegő, mind a Golf-áramlás útján a me­leg. Ezek összecsapása miatt a sziget igen szeles, különösen télen dúlnak erős viharok. Az utazók leírása szerint vannak napok, amikor nem tanácsos a lakóházból kilépni. A JELENLEG működő vulká­nok nagyobb csoportja a sziget déli oldalán kelet-nyugati tö­rés mentén húzódnak. Köze­lükben működik a legtöbb gejzír is. Valószínű, hogy a most jelentkező tenger alatti vulkán is ezen hasadék irányá­ban adott magáról életjelt. Dr. Zétényi Endre felfalja az ott élő szarvasokat amelyek egy méternél is maga­sabbak és súlyok csaknem 100 kilogram. Áldozatai közé tar­toznak a vaddisznók, vad bi­valyok és lovak is. Nem veti Csak további tíz év múlva kezdtek érdeklődni a varánu­szok iránt a holland, angol, svéd és más természetkutatók. 1961-ben Komodo-szigetre uta­zott ?>. Kadarsan fiatal indoné­1912-ben egy holland pilóta kényszerleszállást végzett a Komodo nevű kis szigeten, kb. 500 kilométernyire nyugatra Jávától. Minthogy ezen a kö­rülbelül 320 négyzetkilométer­Sárkányok r ▼ ▼ T T TTTTTTVY T

Next

/
Oldalképek
Tartalom