Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-06 / 285. szám

4 nrepüjs a« 1963. december 6., péntek BÖ VÁLASZTÉK Ez év áprilisában nyílt meg a földművesszövetkezet új, minden igényt kielégítő eme­letes áruháza Pétervásárán. A három osztályon mintegy 3 és fél millió forint értékű áru várja a vásárlókat. A másfél millió forint beruházással épült áruház építéséhez a szövet­kezet tagjai mintegy 15 ezer forintos társadalmi munkával járultak hozzá. Az áruház 17 ezer ember ellátását biztosítja. Sok szó esett már az Egr Patyolat Vállalat tevékenysé­géről, hiszen a ikis Sas úti üzem nagy problémákkal küzd. Egyre többen vinnék mosni valójukat, tisztításra szo­ruló öltönyeiket, kabátjaikat a Patyolatba, de bizony még hosszú a vállalási idő, különö­sen a szezon alatt, ami érthető is, tekintve a vállalat szűk ka­pacitását. Éppen ezért vette mindenki örömmel a múlt év második telében a hírt, az egri Sas úti üzem bővítéséről. Mind Csomó János igazgató, mind Édes József, a megyei tanács ipari osztályának fő­mérnöke elmondták: a terve­zett bővítéshez szükséges gé­peket mintegy 400 ezer forint értékben még 1962 harmadik negyedévében megrendelték. Az idén azonban változás kö­vetkezett be: bár a gépek be­szerzési költsége megmaradt, de már sem a tervezésre, sem építésre sor nem kerülhetett, mivél a „szükséges beruházási hitelek erre a célra már nem állottak rendelkezésre! A bu­dapesti cég az idén tehát le­szállította az értékes gépeket: a vasaló-, mosó- és szárítógé­peket. centrifugát és a cseh­szlovák gyártmányú vegytisz­tító gépet. A leszállított gépek közül, amit lehetett, a hely és a kazán kapacitásának megfe^ lelően az agilis igazgató elhe­lyezett az üzemben, hogy hasz­nukat vehesse. Sajnos azonban egy centrifuga, a szárítógép és a hatalmas 2500 kiló súlyú vegytisztító gép ott tesped az udvaron, — hiszen nincs hol elhelyezni. — De ez még nem minden, — mondta az igazgató. — Az év végéig még egy mosógép is fog érkezni. Bizony annak is a helye már csak az udva­ron, a szabád ég alatt lesz! Édes József főmérnök ugyan elmondja, hogy a gépeket a tervezett beruházás elmara­dása nyomán vissza lehetett volna rendelni, de akkor köt­bért kellett volna fizetni. Két­ségtelenül pedig ez lett volna helyes eljárás, mintsem vál­lalni^ egy félbeszakadt beruhá­zás jelen kockázatát. Az érté­kes gépek, közte a drága im­port vegytisztító gép is, mely­hez jelentős áldozat, valuta árán jutott népgazdaságunk, nem arra való, hogy teljes ki­használatlanságban a szabad ég alatt álljon. Az illetékesek később elha­tározták, hogy az elheverő gé­pek felhasználásával nyitnak Új erőviszonyok — új stratégia „A világon kialakult új erőviszonyok új lehetőségeket nyitnak a kommunista és munkáspártok előtt azoknak a tör­ténelmi jelentőségű feladatoknak megoldásához, amelyek a békeharcban, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó harcban hárulnak rájuk” — han­goztatja a kommunista és munlcáspártok képviselőinek I960, novemberében megtartott moszkvai értekezletén egyhangúlag elfogadott nyilatkozata. A három évvel ezelőtt közzétett nyilatkozat megállapításait, elemzéseit, azok helyességét iga­zolta az erre egyedül hivatott történelem. Az új erőviszonyok nyomában született új helyzet egyik legfőbb ismérve, hogy szinte matematikai precizitással, egzaktsággal megvalósul Leninnek az a jóslata, hogy a győztes szocializmus országai főleg a gazdasági építéssel gyakorolnak befolyást a világ­forradalom fejlődésére. Tehát a szocialista gazdaság a nemzetközi méretekben folyó osztályharc legjelentősebb frontszakaszán, a gazdasági versenyben is helytáll, sőt újabb sikerei éppen ezen a „harc­téré«” születnek. A Nyilatkozat — a munkás mozgalom általános stratégiai irányvonalát jelenti, éppen azért fordított nagy gondot arra, hogy meghatározza azokat a „porondokat” is, ahol a prole­tariátus megvívja a harcot. Mert a küzdelem régi módon) a régi feltételeknek megfelelő egyoldalú értelmezése ma már egysíkúnak tűnik — a megváltozott világ megváltozott fel­tételei között. A Nyilatkozat megfogalmazza a muntcásmos- galom nemzetközi méretekben folytatandó szövetségi politi­káját is, s megjelöli azt a célt, amely egyesíti és egyesítheti a munkásmozgalom és a többi haladó erő küzdelmét „Az összes demokratikus és bélceszerető erőnknek jelenleg nincs fontosabb feladatuk, mint az emberiség megvédése * termo­nukleáris világltatasztrófátólfi t msSßn Ml OKOZTA A NAGK LÉGI KATASZTRÓFÁKAT az amerikaiak több repülőteret építettek Indiában nehéz bambavetőik részére. Abban is bizakodtak, hogy a gép talán egyenesen Karachiba vagy Te­heránba repült a rossz idő mi­att. A várakozás és meddő re­ménykedés miatt csalt órákkal később rendeltek el riadót és indítottak akciót a gép felku­tatására. * Az indiai légi haderő több repülőgépet és helikoptert kül­dött ki a gép felkutatására. A környékbeli rendőrségi állo­másokról gépkocsik rajzottak ki minden irányba. Hajók fu­tottak ki a kikötőkből, mert az volt a feltevés, hogy a gép esetleg a tengerbe zuhant. Santa Cruztól mintegy 100 ki­lométeres körzetben sok száz ember kereste az eltűnt utas- szállító gépet. A kutatást meg­nehezítette a viharos idő és a szüntelenül zuhogó eső. Egész nap tartott a kutatás, de a késő délutáni órákig nem járt eredménnyel. Estefelé jelentkezett Junnar városka rendőrségén két hegyi pásztor. Ez a kis város kilenc­ven kilométernyire van Bom- baytől keletre. A pásztorokné- hány ezerlírás bankjegyet ad­A DC—8 típusú gépek utasai a legnagyobb kényelemben utaznak. Minden ülésnek van olvasólámpája. — A DC—8 külön lekkel felszerelt hajtószerkezete. » A felvétel a gép pilótakabinjából, ahol számtalan műszer es kapcsoló van. vasárnap estig 46 holttestet ta­láltak meg. Mi történjen a* áldozatokkal? A holttestek el­szállítás^ szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött a mo­csaras őserdőn keresztül. Ezer* a hatóságok elrendelték, hogy a féüsmerhetetlenségig össze­égett holttesteket a helyszínen kell eltemetni vagy elham­vasztani. Időközben Rómából megér­kezett a vizsgáló bizottsági Tagjai ragaszkodtak ahhoz, hogy a holttesteket Bombayba szállítsák, ott azonosítsák éa illetőségi helyükön adják meg nekik a végtisztességet. Hoea- szas tárgyalás után sikerült 1« érvényesíteni ezt a követelést. A vizsgáló bizottság a hely­színen hamarosan megállapí­totta a katasztrófa közvetlen okát. A gép 1350 méteres ma­gasságban nekiütközött a Nimgiri hegy csúcsának. A gép rögtön szétzúzódott és fel­robbant, a robbanás ereje szerteszét szórta az utasok megszenesedett holttestét és a gép roncsait Y. R. Malhotra, az indiai légi biztonsági hivatal igazga­tója kijelentette, hogy a sze­rencsétlenség nem következett volna be, ha a gép csak 3 mé­terrel magasabban repül. Lehetséges, hogy igaza vanj de ez a magyarázat nem elégí­tette ki az Alitaiia vezetőségét* még kevésbé az utazóközönsé­get. Lehetséges-e, hogy ma, amikor igazán korszerű gépek épülnek, az utasok élete a vé­letlentől függjön, attól, hogy a pilóta három méterrel maga­sabban vagy alacsonyabban száll-e a gépével? Következik: EGY BITKA KIVÉTEL lentkezett mar eddig Kovács Emilnél, aki pedagógus és me­zőgazdasági szakember lévén egy személyben a tanfolyam vezetését is elvállalta. A tan­folyam . bentlakásos lesz., és ál­talános növénytermesztési szakmára képesíti hallgatóit. Mindezen kívül nyolc tsz-tag még Kápolnára jár át a kerté­szeti szakmunkásképző tanfo­lyamra. A tanfolyam hallgatói között szép számmal akadnak fiata­lok is. Hutter József és Farkas Sándor nemrég végezték el az általános iskolát. Eddig bese­gítő családtagként dolgoztak a szövetkezetben, hivatásuknak választották a mezőgazdasági munkát, és itt akarnak szak­munkásbizonyítványt szerez­ni. Szai/ó Imre és felesége ta­valy végezte levelezőként a nyolcadik osztályt, és most mindketten a szakmunkás-bi­zonyítvány megszerzéséért ta­nulnak a szakmunkásképző tanfolyamon. TÓFALUBAN csaknem min­den háztól tanul valaki. A ta­nács és a népfront segítenek és sokat tesznek azért, hogy lehe­tőséget nyújtsanak a tovább­képzéshez. Cs. I. tafc át a rendőrségen, azt mondták, hogy a pénzt a dzsungelban találták. Végre megvolt az eltűnt re­pülőgép első nyoma. Rögtön mozgósították az egész környék rendőrségét és tűzoltóságot. A mentőexpedí­ció csak nehezen tört utat a sűrű őserdőben, amely az utóbbi napok állandó esőzése folytán szinte áthatolhatatlan mocsárrá változott. Helyen­ként térig érő iszapban, csak csigalassúsággal haladtak elő­re. Néhány óra múlva megtalál­ták az első géproncsokat és az első áldozatokat. Méterről méterre átkutat' ík a környéket. A levegőben gé­pek keringtek és élelmiszerrel látták él a mentőket. Szombatra virradó éjszaka történt a szerencsétlenség és jesedett, hogy a DC—8 mégis felbukkan az alacsony felhők­ből és leereszkedik a repülő­téren. Akkor abban remény­kedtek, hogy a pilóta esetleg leszállt valamelyik közeli ki­segítő repülőtéren. Ugyanis a második világháború idején A katasztrófáról csak fogya­tékos és ellentmondó hírek ér­keztek. Körülményeinek kide­rítésére indiai és olasz szak­értőkből bizottság alakult. A vizsgáló bizottság a követ­kező részleteket állapította meg: A gép pilótája előírásszerű­én jelentkezett a Santa Cruz repülőtérnek. Ez a repülőtér 20 kilomé­terre van Bombaytől északra, a tengerpart közelében. A pi­lóta közölte, hogy előrelátha­tólag éjfél utón öt perccel le­száll a repülőtéren. Az égen alacsony , felhők száguldottak a moszun szélben. Sűrű eső esett. A távolból mennydörgés hallatszott. Egy perccel éjfél előtt Qauttrin pilótakapitány újra jelentkezett, és közölte a repü­lőtér parancsnoki tornyának ügyeletesével, hogy 1350 mé­ter magasan van, a tenger fö­lött repül 13 kilométerre kelet­re a repülőtértől. Akkor megszakadt a rádió­összeköttetés. A repülőtérről fél óra hosz- szat hiába próbáltak újraösz- szeköttétést teremteni a gép­pel. Az a reményük sem tel­Az ezer lírás nyomra vezet füzetek fölé. Itt tanul többek között Szabó Gáspár termelő­szövetkezeti raktáros, aki 50 éves. Itt tanul Gyetvai Gyuláné, alti a kápolnai do­hánybeváltóban dolgozik. Csathó Istvánná, a Mátravidé- ki Fémműyek dolgozója férjé­vel együtt vágott neki a tanu­lásnak, a hetedik osztály el­végzésének. A MŰVELŐDÉSI otthon nagytermében szintén foglal­kozás folyik hetenként két al­kalommal, ahol á termelőszö­vetkezeti akadémia hallgatói szerzik meg az állattenyésztési szakismereteket. A termelőszö­vetkezetből 32 állattenyésztő végzi az akadémia második év. folyamát, s többségük a jövő évékben szakmunkásképzésben vesz részt. Látogatásunkkor a borjúnevelés korszerű módsze­reiről tartott előadást dr. Bo­dor György állatorvos. Az aka­démia legszorgalmasabb láto­gatói közé tartozik Bíró Józsi bácsi, de a fejősnők is szép számmal vesznek részt a tan­folyam munkájában. Néhány nap múlva újabb oktatási forma kezdi meg mű­ködését. A szakmunkásképző tanfolyam. Huszonnégy ter­melőszövetkezeti dolgozó "jer LÉLEKSZÁMÁT tekintve is kis község Tófalu. A lakosság jórésze az 1700 holdon gazdál­kodó Béke Termelőszövetkezet­ben dolgozik, másik része pe­dig a Mátravidéki Fémművek- ben talált magának munkát, megélhetést. Ez a község már évek óta híres többek között arról, hogy lakói szeretnek ta­nulni, sokan kapcsolódnak be i különféle népművelési ren- lezvényekbe, tanfolyamokba. Jó kezekben van Tófaluban íz ismeretterjesztés ügye is, mert Kovács Emil> a község titüntetett művelődési otthon gazgatója eredményesen fogja jssze és irányítja a különféle smerettorjesztő munkát. Az parban dolgozók zöme az üze­mekben vesz részt szakmai to­vábbképzésekben, sokan jár­lak a községből technikumba, i az általános gimnázium fel­lőtt, levelező tagozatára. De ni történik azokkal, akik ide- íaza dolgoznak? — Az elmúlt évben huszon- ;gy felnőtt dolgozó végezte el űz általános iskola nyolcadik >sztályát — mondja Rudda Mihály iskolaigazgató. — Es­őnként világosak az iskola afo- akai s a tanteremben 20 fel­lőtt hajol a könyvek, jegyzet­Tanul a falu Egerben egy gyorstisztító sza­lont. A városi tanács ugyan kiutalt egy helyiséget erre a célra, de mivei legalább két helyiség szükséges, nem tud­ván mit kezdeni vele, a válla­lat bérbeadta a Nyomdaipari Vállalatnak, amely ott ren­dezte be, kisegítő megoldással, könyvkötészetét. Ha nincs megfelelő helyiség Egerben, majd, talán lesz Gyöngyösön? . . De bizony ott is már hosszú hónapok óta va­júdik a helyiség-kérdés, pedig a városi tanács erősen támo­gatja az ügyet. Közben pedig a vagyont érő gépi berendezés a szabad ég alatt várja sorsa jobbrafordu- lását, balul kiütött beruházás nyomán. Vett-e vajon valaki fáradtságot, hogy felmérje, milyen súlyos népgazdasági kárt jelentenek a „hosszú hó­napok óta ki nem használtan, az udvaron álló drága gépek? Gondolkodott-e valaki azon, hogy kétségtelenül másutt tárt karokkal fogadnák, vár­nák ezeket- a berendezéseket, hogy hasznukat lássák? A rosszul sikerült, félbema­radt beruházás, a kihasználat­lanul heverő' gépek szempont­jából kevés vigasz az, hogy tervbe vették a vállalatnak egy nagyobbarányú bővítését, rekonstrukcióját, melynek ter­vezési munkái jövőre, a kivite­lezés pedig a későbbi két év során készül majd el. A mintegy 400 ezer forint értékű gépi berendezésnek csupán csekélyebb részét tudta a vállalat munkába állítani, — de vajon a tervszerűtlen beru­házási manőver révén okozott népgazdasági kárért valakit is felelősségre vontak-e? Bizony, nem! Őszintén meg kell azon­ban mondanunk, hogy maga a Vállalat merőben ártatlan eb­ben a napról napra súlyosabbá váló ügyben. Végre meg kel­lene tanulni, hogy népgazda­ságunk nem kísérleti laborató­rium és a beruházás nem já­tékszer! Sugár István Miért állnak a szakad ég alatt az egri Patyolat drága gépei?

Next

/
Oldalképek
Tartalom