Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

4 neriusA« 1963. ieeenibe* A, szerda A szakma professzora (66 éves korára katedrát kapott Baláss Imre bácsi) Megkexdddiitl a tavaszi szőlőtelepítés a Máira alján NEMCSAK . SZŰK .pátriájá­ban, Nagyrédén. de messze környékén ismerős a Tarjáni utcában lakó Balázs Imre bá­csi neve. Mert országos hírű a nagyrédei oltvány, elismerés illeti az oltványtermelők nép« táborát, de a „tanár”, alá az ez irányú tudás ma-gvát elül­tette, mégiscsak Imre bácsi volt. A nyári konyhában találtam éppen evés közben. A íőtt krumpli sült szalonnával régi gyerekkori emlékeiket idézett bennem amikor iskolába in­dulás előtt — főleg így, a hű­vös őszi reggeleken — mohó kézzel nyúltunk mi, gyerekek a tányéron párolgó, étvágyger­jesztőén kipattant szemek után. Imre bécsi szinte a gondola­taimat idézte szavakban, ami­kor így folytatta a sort: — Tudja, annak idején, gye­rekkoromban nálunk is nyolc gyerek ült az asztal körül. És bizony néha szűkösen jutott a krumpliból... Apám summás voít Elhallgatott. Távolba néző özemén láttam, hogy emlékek után kutat a több évtizedes homályban. — ... úgy délén te én vittem apámnak az ebédet:. Ilyenkor lestem eä a párosítást *— Régen lehetett. — Bizony, ez 1910 körül vett... — homlokát ráncolva gondolkozik. — Azért emlék­szem, mert 15 éves koromban, pontosan 1912-ben már rendes emfcemapszámot töltöttem. — Éa annak idején hány da­rabot tudtak megcsinálni na­ponta? öregesem befelé nevert — Hajaj,... azóta a telje­sítmény ezen a téren is a több­szörösére emelkedett Akkor háromszázat, most pedig egy közepes oJtvámyos is elkészít 1500 vesszőt naponta. — Meg tudná mondani, Imre bácsi, hogy hány embert taní­tott meg erre a szép mester­ségre. VÉGIG SIMÍT redőkkel ba­rázdált homlokán, majd a fe- jébúbját is megvakarja. Ám néhány pillanat múltával le­mondóan legyint. — Nagyon fogas kérdés, mert hát nem számoltam. De A Mátra alji híres borvidé­ken a termelőszövetkezeti gaz­dáit a rendkívül kedvező időt kihasználva már az őszön meg­kezdték a tavaszra tervezett szőlőtelepítéseket és a jövő év végére mintegy ezer holddal növelik a szőlőterületet. Az el­múlt napokban már 14-0 jta- tasztrális holdon került föld­be a nemesített oltvány és több termelőszövetkezetben, mint például azatkári Új Élet, a debki Szabadság és a kisná- nai Hunyadi, még a tél beállta előtt a tervek szerint befeje­zik a tavaszra előirányzott te­lepítést, ezáltal egy évet nyer­hetnek a termőre fordulással. A telepítéssel egy időben pár­huzamosan történik a direkt- termő szőlők pusztítása és he­lyeikre a jól méghonosodott csemege- és borszőlőfajták ke­rülnek. Az idei telepítésnél mintegy 30 százaléka olasz- riziing, 60 százaléka pedig saszla lesz. A telepítésnél a legkorsze­rűbb hazai és külföldi mód­szereket alkalmazzák és több mint 90 százalékát kordonos művelésre állítják be, ahol négy-öt katasztrális holdas parcellákat alakítanak ki nagyüzemi művelésre. A szak­emberek szerint ezzel a mód­szerrel 40—50 százalékkal ma­gasabb jövedelem érhető eL Nagyon helyes, formás kis űrhajót készítettem megfe­szített egyheti mun­kám árán. Az orra, ahogy iMet, hegyes, a vége szárnyas, a közepe egyenes, tehát mindenképpen meg­felelt annak a cél­nak, hogy az állam által biztosított féwj- Jdlométerenkénti másfél mikronért el­utazzam vele a Sza- turnuszro, kissé kö­rülnézni és megszer­vezni a Föld—Szatur­nusz gyűrűcsere-ak- ciót. Kimutatásomat megvizsgálva, öröm­mel kellett megálla­pítanom, hogy meg­engedett kjeretem* bői még maradt any- nyi fénykilométe­rem, hogy ezt az utat megtegyem, ezzel is hozzájárulva hazai szűkös gyűrűterme­lésünk lényeges bő­vítéséhez, a gyűrű­import olcsó tneptra­A KERET fásításához. Megelé­gedetten és a rám váró út és a munka jóleső izgalmával startoltam a f&skam- ra tetején elhelyezett' házi kilövő állomá­somról, hogy néhány perc múlva a római húszonnégges koz- moszországúton igye­kezzem, nem is távoli célom felé. "Az út maga nem volt különösebben érdekes, háromszor állított esak meg az űrrendórség, de mi­után. meggyőződtek róla, hegy hátsó ke- resztszárnyahn haj­lóéi szöge megfelel a cosinus per tan- gens alfa koordinálta függvényének, to­vábbengedtek. Az ÁFOR nevű mester­séges bolygón koz­moszkeverékkel fel­töltöttem űrhajóm tartályait és máris vágtattam tovább, hogy kora délután már landolhassak a Szaturnusz Gyűrű Művek udvarán. Az üzletköltés rendkívül gyorsan megtörtént és meg kell mondanom, hogy igen kedvező körül­mények között: olcsó sidólért és vömért jelentős mennyisé­gű gyűrűt sikerült lekötnöm. A jól si­került üzletkötés után egy kis kitérő­vel indultam haza, úgy éreztem, hogy legfeljebb három­négy fénykilomé­terrel léphetem túl a keretem, « ezt, te­kintve, hogy szaporo­dási statisztikánk pozitív változása elő­segítése a gyűrűk megszerzése tekin­tetében rendkívül eredményes voltam, nos, ezt igazán elné­zik nekem. Meleg és baráti szeretettel fogadtak munkatársaim visz- szcérkezésem után, megveregették vál­tamat és arról sut­togtak, hogy jelentős prémium vár rám si­keres üzletkötésem elismeréseképpen. így is történt: két­ezer mikron ütötte a markomat! Másnap megbün­tettek nyolcezer mikronra, mert túl­léptem a keretet! Az űrhajót most aprítom fel ócslca- vasnak, hogy az ORÄ-nak, az Űrhajó Roncs Átvevőnek fel­ajánljam, mert gyű­rűt szeretnék venni, de nincs egy mikro­nom se! tegri) Meditáció egy szal­maözvegy lakásán: — Hm... be lceUe- ne gyújtani. Kétség­kívül. Mert hideg van és a hideg ellen tudvalevőleg a me­leggel lehet legjob­ban védelcezrá. Te­hát begyújtok. Ehhez természetesen fát kell vágni, aztán tüzelőt hozni a pincéből, ki­szedni a múlt heti hamut, okosan, gon­dosan megrakni a kályhát, alágyújtani és várni... Várni, amíg meleg lesz. Na, várjunk csak: a fa­vágás, szénhordás, hamuszedés, topor- i gás, közben rágyúj­tás, legalább félóra. Lehet, hogy több. Amíg meleg lesz, fél­óra, de az is lehet, hogy egy óra... Most van délután egynegyed és hat, de az is lehet, hogy több. Meleg lesz te­hát egynegyed ki­lenckor, de a>z is le­het, hogy később, mondjuk csak tíz óm­kor. Hát érdemes azért begyújtani, hogy akkor tegyen meleg, amikor már fekszik az ember? Badarság. Természe­tes, hogy nem érde­mes. Utóvégre téli- Icabátban is lehet ül­ni! (—ó) AZ EGÉSZ KÖZSÉG GONDOSKODIK RÓLUK Lőrinciben az egész község törődik az óvoda, az óvodások ügyével. A szülők közös gond­jává vált; minél szebbé, ott­honosabbá tenni a gyermekek második otthonát. A tanácselnök, Szentgyörgyi János, mindenben arm a ta­nács hatáskörébe esik, segítsé­get nyújt az óvodának. Az út­törők Papp Ilona tanítónő ve­zetésével állandóan javítják az eltörött játékokat, Bozsvári József és Baranyai János kará­csonyra új bábszínházzal lepik meg az óvodát, a mamák délutánonként szabják, varr­ják a ruhákat, készítik az új bábokat. Még azt is vállalták, hogy az egyik szabadságon le­vő dolgozót felváltva helyette­sítik. Az együttes munka eredmé­nye, hogy óvodánk fejlődik, igazán második otthonukká vált a kicsiknek. Torma Jánosné, Lőrinci. TÖBB SZAKMUNKÁST A SZÖVETKEZETEKBE Kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront hevesi já­rási elnöksége. Az ülésen a szakmunkásképzés problé­máiról tárgyaltak Zbiskó Vil­mosnak, a járási tanács mező- gazdasági osztálya munkatár­sának beszámolója alapján, j Ismertették, hogy az ezüst­kalászos tanfolyam szervezését megszüntették, s a továbbiak­nak általános jellegű szak­munkásképző tanfolyamokat indítanák. A szakmunkáskép­ző tanfolyamok megszervezé­sénél figyelembe veszik a ter­melőszövetkezetek adottsága­it, és ettől függően szervez­nek szántóföldi, növényvédő, kertészeti, tejkezelő, azarvas- marhatenyészbő szakmunkás­képző tanfolyamokat. Dt. Müller Lajos, a tama- örsi Dózsa Tsz foáHat tenyész­tője elmondotta a részvevők­nek, hogy termelőszövetkeze­tük vezetői felkeresik majd a tavasz folyamán az iskola VIII. osztályos tanulóit, s • is­mertetik velük, mit nyújt szá­mukra a szövetkezet, ha le­szerződnek mezőgazdasági szakmunkás-tanulóknak. Ez a módszerük eddig is eredmény­re ■vezetett, sok fiatal marad most már otthon a faluban. A kibővített járási ülésen jó munkájuk eüSneréséül, kiváló társadalmi munkás jelvényt kaptak: Rozgonyi István he- vesvezekényi pedagógus, Sző* lősi János nyugalmazott heve­si pedagógus, és dr. MüUer Lajos állatorvos. Mátyás Ferenc, Hevea. $ÍÍX,X*X<X*X,X‘w,XtX!»$X*X»X«X*X Ml OKOZTA A NA6K LÉei 19. KATASZTRÓFÁKAT A filmszalag visszafelé pereg kik a ruhájukat és a gép tes­tén támadt nyíláson elké­pesztő sebességgel kisodorta őket, utána az üléseket és mindent, ami a kabinban volt. Egy másodperc töredéke alatt puszta volt a gép belseje, az­után az egész gép izzé-porrá tört. A szakértők és tudósok szin­te kővé dermedtek. Tudták, hogy ugyanez játszódott le 11 ezer méteres magasságban a Földközi-tenger fölött, de a láthatatlan erő akkor nem bábokról tépte le a ruhát, nem bábokat sodort a pusztu­lás felé, hanem hús-vér, élő embereket. Most tudták csak meg valójában, mi történt az Elba és Nápoly fölött a két szétrobbant Comet utasaival. Ez megmagyarázta art is, hogy az áldozatok túlnyomó részét miért találták teljesen ruhát­lanul. * A Comet-tragédia utolsó fel­vonása a bíróság előtt játszó­dott le. Lord Cohen bírói hár­mas tanácsa előtt elvonultak a BOAC légi vállalat és a Ha- villand müvek képviselői. Egy egész sereg ügyvéd képviselte az áldozatok hátramaradott­jait Arnold Hall mérnök, a lég­ügyi kísérleti intézet igazga­A kísérlet eredményéről rög­tön értesítették Arnold Hall mérnököt, a brit légügyi kísér­leti intézet igazgatóját. — Megtaláltuk a szerencsét­lenség okát — jelentették az igazgatónak. — A nyomáster­helések és az előidézett lég­rohamok száma — a szakértők számítása szerint — megfelel körülbelül 8000 óra repülés­nek. A következő napokban ki­cserélték a felhasadt ablak­burkolatot és megismételték a kísérletet. Ugyanaz volt az eredmény: újra egy ablakbur­kolat. Szakértők megállapítása sze­rint nem véletlen, hogy éppen az ablakburkolat szakadt fel. Ugyanis a gépnek négyszög alakú ablakai vannak, enyhén lekerekített sarkokkal. Köz­tudomású, hogy szélroham ese­tén az ablaksarkokban nagy feszültség keletkezik, de nem számítottak arra, hogy a fe­szültség ilyen végzetes mérté­ket ölthet. Azóta már nem építenek re­pülőgépeket négyszögletes ab­lakkal. A szerencsétlenség közvet­len okának kiderítése után to­vábbi kísérleteket végeztek, hogy minél hívebb és ponto­sabb képet kaphassanak a 11 ezer méter magasságban leját­szódott katasztrófáról. Meg­építették a Comet repülőgép valamivel kisebbített mását, ülőhelyeket raktak az utas- szállító kabinba, az ülőhelyek­re felöltözött bábokat ültettek. A gépmodellt víz alatti tar­tályban váltakozó nyomásnak és szélrohamnak vetették alá, amíg szétesett és az egész ese­ményt filmre vették. A filmet azután lassítva le­pergették. Ez volt a legször­nyűbb, legborzalmasabb Mm, amit valaha Angliában vetítet­tek — pedig nem emberek, ha­nem bábok voltak a főszerep­lők, A film art mutatta, hogy. amikor felszakadt az ablak­burkolat, láthatatlan erő fel­kapta áss utasokat, 1etépte lá­tója volt a. per koronatanúja. — Mr. Arnold Hall, meg tudja-e jelölni a bíróság előtt a két szerencsétlenség pontos okát? — kérdezte tőle a tár­gyalást vezető elnök, — Igen — válaszolta Hall magabiztosan. És azután a kísérletek alap­ján részletesen leírta, hogyan történtek a katasztrófák. A bíróság a bizonyító eljá­rás lefolytatása után 1955 feb­ruár elsején hirdetett ítéletet. Megállapította, hogy a Ha vil­land művekben a kötelező gondossággal jártak el és min­dent megtettek, amit a tudo­mány és a technika addigi állása szerint kötelesek voltak megtenni, mielőtt a Comet- gépeket a légi forgalmi válla­latok rendelkezésére bocsátot­ták. A Havilland művekben rög­tön hozzáláttak a Comet új változatának, a Comet—i tí­pusú repülőgépnek előállításá­hoz. Az új gépet a legkemé­nyebb erőpróbának vetették alá 120.600 ízben helyezték kabinját a legnagyobb nyomás alá. Szakértők számítása sze­rint ez 480 000 órai repülésnek felel meg. 1958 szeptember 30-án for­galomba helyezték az első Co­met—1 típusú Iéglökéses utas- szállító gépet az Atlanti-óceán fölött. Erzsébet királynő és férje, az edinburghi herceg azzal nyilvánították ki bizalmukat a gép iránt, hogy Comet—4 típusú Iéglökéses géppel repül­tek 1959-ben Kanadába. Következik: A DC—8 elindul. asszonyt tanítottam oltani. Jól szerepeltek a vizsgán. Most van egy másik meghívásom a Borsod megyei Ernőd község­be. Elmegyek oda is, csak rendbe jöjjek valamennyire. — Csak nem valami beteg­ség? — csodálkoztam, mert Imre bácsi 66 éves kora elle­nére a friss mozgás tekinteté­ben szégyenbe hozná a fiata­lokat. — Tudja, szeptemberben le­estem a kocsiról, és eltörött a vállcsontom. Már mennék dol­gozni, de az orvos nem enged. Pedig nagyon rossz így tétle­nül. De bár mit is mond, a héten kiíratom magamat. MÁR TÁVOZÓBAN voltam, amikor megérkezett a felesége. Barátságos, kedves nézésű né­ni. Most ketten élnek a régen gyermekzsivajtó! hangos por­tán. Mert a gyerekeket már szárnyukra bocsájtották, szám szerint négyet. Itt élnek a köz­ségben. Tsz-tagok. Megbecsült emberek, ugyanúgy mit az apjuk, Balázs Imre bácsi, a község legöregebb oltvány­nevelője. Laczik János több százan lehetnék. Itt, Nagyrédén, mindenki az én tanítványom. A környéken is akadnak bőven. • — És körülbelül hány vesz- szőt oltott életében? — Ezt se számoltam, de biz­tosan megüti az egymilliót! Több, mint egymillió olt­vány! Ez azt jelenti, hogy csu­pán a Balázs Imre bácsi keze alól kikerült veszők, ha úgy hirtelen egy területre hoznánk őket, néhány száz hold földet népesítenének be friss ültetés­sel. öt évtizedes szaktudásának ma a közösség látja hasznát. A Szőlőskert Tsz-ben az ő irá­nyítása alatt végzik az oltvány iskolázást. — Az ám, az iskolázás ...! — kapok a szón. — Ügy hal­lom, az általános iskolában is tanít. — Hát megkértek, én pedig vállaltam. Politechnikai óra keretében tanítom a gyereke­ket Kell az utánpótlás. ' ; — Idegemben is tanított már valahol? — A tavasszal voltam a Sza­bolcs—Szatmár megyei Ben- csellő községiben. Ott hatvan

Next

/
Oldalképek
Tartalom