Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-30 / 304. szám

4 NßPÜJSAG 1963. december 30., hétfő Krónika 1963 A jégmezők „lovagjai Különleges „gázgyújtó ® Két mázsa levelezőlap naponta TALLÓZÁS AZ ÉV KRÓNIKÁJÁBAN ágii nr A Magyar Távirati Iroda bu­dapesti és vidéki munkatársai huszonöt és fél ezer hírben ír­ták meg az 1963-ás esztendő krónikáját. Beszámoltak a vá­rosok és falvak életéről, a min­dennapok ezernyi eseményei­ről. Most, az új év küszöbén ennek, a gazdag termésnek „színesebb” részéből válogat­tunk ki és elevenítünk fel egy csokorra valót. JANUÁR: A jégmezők magyar „lovagjai” Ötvennégy órát töltött a be­fagyott Balatonon hét pétfür- dői és két budapesti turista. Partraszállás nélkül hosszában gyalogolták át a magyar ten­gert. A jégmezők magyar „lo­vagjai” január 18-án, reggel indultak el 70 kilométeres út­jukra, s 20-án, vasárnap dél- ntán 15 órakor „menetrend ezerint” értek célhoz a bala­tonkenesei mólónál. Az éjsza­kákat sátorban, gumimatraco­don aludták át. Haladásu­kat hófúvások, rianások és — dső napon 60 kilométeres Óránkénti sebességgel száguldó ezél, valamint az állandó 15— «0 fokos hideg nehezítette. PEBRüAR: Az anyaság dicséret« Ritka ünnepély színhelye Volt február 19-én a főváros XIX. kerületi tanácsának há­zasságkötő terme. A városrész lakói és vezetői a 43 éves Bán­sági Józsefnét köszöntötték, aki az idén adott életet tizen­hatodik gyermekének. MÁRCIUS: Automata újságárus és tollkölcsönző Papp János, a tiszaroffi pos­ta „ezermester” vezetője, új­ságárusító és írótoll-kölcsönző automatával lepte meg ügyfe­leit. Ötletes szerkezetei a pénz bedobása és a kezelőgomb el­forgatása után „átnyújtják” a kívánt lapot, illetve a nyom­tatvány kitöltéséhez szükséges írószerszámot; Önműködően jelzik, ha elfogyott az újság, ha pedig a tollat helyére te­szik, visszaadják a betétet. ^ ÁPRILIS: a Különleges „gázgyújtó” 1 Páratlan „gázgyújtóval” hők- 2 kentette meg április 24-én dél-1 után a budapestieket a terme- 5 szét. A főváros fölött átvonuló ( zivatar egyik villáma belecsa-J pott a fővárosi gázművek XIII. ^ kerület Révész utcai telepének^ 00 000 köbmétere? gáztartályá- 7 ba. Megsértette a burkolatot, s< a résen kiszökő mintegy 45 000$ köbméter gázt lángra lobban- 2 tóttá. MÁJUS: ► Budapesten „járt” ► a TU—134 l Május szenzációja és a Bu-$ dapesti Nemzetközi Vásár r egyik legérdekesebb „kiállítási '*■ tárgya volt a TU—124 sugár- J hajtású szovjet repülőgép, t amely 16-án szállt le a Feri-? hegyi repülőtér betonpályájára. i Néhány napos itt-tartózkodása 5 alatt ezrek csodálták meg ajj TU repülőcsalád akkor még $ legfiatalabb tagját, amelynek * utazási sebessége 800—900, t maximális sebessége pedig l 1000 kilométer óránként. t JÚNIUS: 2 Az öregségnél is erősebb j a honvágy < Több mint négy évtizeddel $ ezelőtt vándorolt ki Győrből^ Kaliforniába Macher ' Mátyás.. dóval is. A középiskola elvég­zése után, a világhírű iró köz­benjárására, egyéves ösztöndí­jat kapotti a brazil államtól. OKTÓBER: 162 milliárd forintos vagyon A Központi Statisztikai Hi­vatal nyilvánosságra hozta: a magyar állami ipar gépeinek, épületeinek és egyéb állóesz­közeinek értéke 162 milliárd forint. A „vagyonosok” rang­listáján 28,8 milliárd forinttal a villamosenergia-ipar vezet, őt követi 28,1 milliárddal a gép­ipar és 25,1 milliárddal a bá­nyaipar. NOVEMBER: Hét határra szóló lakodalmak Hét határra szóló lakodal­makkal búcsúzott az ősz a Kő­rösök vidékén: csupán. 30-án, szombaton, 50 ifjú pár állt a városok és falvak anyakönyv­vezetői élé és mondta ki az igent. Ezen a napon ment férj­hez a Kőrös-vidék egyetlen ha­lászlánya, Kiss Mária, a gyomai Viharsarok Halászati Tsz tagja is. Egy-egy lagziban százötve- nen-kétszázan ültek asztalhoz, s összesen mintegy 4—5000 ba­romfiból ' készült finomságok csillapították a vendégsereg étvágyát. DECEMBER: Tavasz a télben A hagyományos és híres pé­csi karácsonyi virágvásáron az idén is „piacra” kerültek a téli Mecsek „felébresztett” tavasz- hírnökei, a hóvirág és a barka. A hóbunda alól kerülték a vá­zákba. Sok évtizedes tapaszta­lattal rendelkező virágszedő emberek kutatták fel őket, majd meleg lakásban kissé felnyitották zöld burkukat. A virágok a „serkentés” hatá­sára, néhány nap múlva kibon­tották szirmaikat. Ugyanígy „csapták be” a barkát is, amelynek „cicái”-ról azután kézzel fejtették le a száraz, barna héjat. II mezőgazdaság segítésére A Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszerve­zési Intézete egyik fontos munkája a mezőgazdasági ön- tözőcsövék gyártásának gaz­daságossági vizsgálata. A vizs­gálat során arra az eredmény­re jutottak, hogy az alumínium az alkalmasabb a nagy tömeg­ben gyártandó es őztető cső­rendszerek előállításához. Az aluminiumcső vékonyabb fa­lánál fogva könnyebb, mégis szilárdabb, a sok használatban tartósabb és gazdaságosabb is a pvc-csőnél. Ezenkívül elké­szült az intézet összefoglaló jelentése 13 különböző műsza­ki feladat megoldásáról és több más fontos gazdasági vizsgálatról is. Széles körű munkába kez­dett például az intézet a me­zőgazdaság kemizálásánák elő­segítésére, hogy a vegyipar a harmadik ötéves tervben már ezeknek; 2- vizsgálati eredmé­nyeiknek felhasználása révén segítse a mezőgazdaságot új, korszerű műtrágyafélékkel, gyomirtókkal, növényvédő sze­rekkel. állattápszerefckel. gyógyszerekkel. Dolgoznak gz intézet munkatársai a tervezett nagymarosi dunai viza erőmű gazdaságossági, műszaki és statikai számításaim. Fog­lalkoznak a Székesfehérvári Könnyűfémmű gépednek jobb kihasználására vonatkozó ja­vaslatokkal, az üzem bővíté­sének gazdaságossági vizsgá­latával. A bányászati témák közül kiemelkednek az opti­mális szénlefejtésd számítások. Az eíső zsebrádió Elkészült az első zsebrádió a székesfehérvári VTRGY-ben. (Kabóczy Szilárd felvétele) Letelepedett. berendezkedett, de a szülőházat nem tudta el­felejteni. Az idős embert, aki az idén múlt 77 esztendős, 1959 óta kétszer is visszahozta a honvágy. Az idén — hajlott kora ellenére — júniusban hosszabb időt töltött Magyar- országon, s nemcsak szülővá­rosát, hanem fiatalkori emlé­keinek több más színhelyét is felkereste. JÚLIUS: Két mázsa képeslap naponta a Balatonról Kiszámították, hogy a nya­ralási évad derekán júliusban naponta összesen két mázsa képeslapot továbbítanak a ba­latoni üdülőhely ékről az or­szág minden részébe. A legna­gyobb forgalmat Badacsony bonyolítja le; naponta átlago­san tízezer üzenetet dobnak be ládáiba. AUGUSZTUS: Bravúros életmentés a Dunán Méltán nevezhetjük a nyár hősének Rácz Ferencet, Úszód község fürdőjének őrét. Egy Duna-parti sétája közben ész­revette, hogy három ember küszködik a hullámokban. Ru­hástól, eipőstől a Dunába ve­tette magát, s egyszerre men­tette ki a fuldoklókat: bal kéz­zel megragadta az egyik két­ségbeesetten csapkodó kis­lányt, akibe belekapaszkodott a másik kettő s partra úszott velük. SZEPTEMBER: Brazil ösztöndíj magyar diáknak Brazíliában, a Rio dé Janei­ro-! egyetemen kezdte az új tanévet Major László, a mis­kolci Földes Ferenc Gimná­zium idén érettségizett tanuló­ja. A fiatalember kiváló nyelV- tehetségével tűnt ki társai kö­zül. Amíg a többiek a kötelező nyelvvel bajlódtak, addig ő megtanult oroszul, bolgárul, spanyolul, portugálul, németül, franciául és olaszul. Levele­zett többek között Jorge Ama­Kellemes meglepetést okozott a Heves megyei Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalat Akit végzete tavaly, vagy azt megelőzően hozott össze a vállalattal, jót nem mondhat róla. Szidta az építtető, a mű­szaki ellenőr és a bank, de legjobban az, akinek feje fö­lül elbontották a tetőt és csak hosszú huzavona után, sok ké­sedelemmel fejezték be az épít. kezést. De az idén lényeges változások történtek a válla­latnál. Teljesítették az éves tervet, 109 átadásra kötelezett építkezés közül 107-et befe­jeztek. — Hogyan sikerült ilyen gyökeres változást elérni? — kérdeztük Gyetvai Belát, a Heves megyei Tanácsi Építő­ipari és Épületszerelő Vállalat igazgatóját. —• Valóban, egy évvel ezelőtt nye, hogy Bimbó nem várta be az ostort, hanem egy-két bizta­tó lcáromkodás után nekirugaszkodott a szántásnak. Tóbiás ezt őszinte elismerés­sel nyugtázta, és így lassan eltűnt közülük az a bizalmatlanság, amely ember és ökör között a fenyítések miatt, évezredek óta kialakult. Bimbó las­marhahúslevesbe szó­lította a kötelesség, és Tóbiás, az egykori béres egy napon ti­zenkét ekét vonszoló lánctalpassal pöfö­gött végig a határ­ban. A lánctalpas jobb segítőtársnak bizo­nyult, mint Bimbó, nem kellett niellette a szántásban kocogni, se noszogtatni, mégse szerelem san a műélvező szak­értelmével hegyezte füleit a különleges veretű káromkodások­ra, leste, mint kato­nák a lelkesítő trom­bitaharsogást. Tóbiás pedig, mint ahogy pásztorok faragnák művészien lámunkált ostornyeleket, úgy ci­zellálta remekbe for­mált káromkodásait a címeres inspirátor tiszteletére. A meghitt Icapcso- latnak azután egy-két történelmi epizód ve­tett véget. Előbb a földbirtokosok, majd az ökrök mentek ki a divatból. Bimbót is tudta a gépet megsze­retni Tóbiás. Csendes nosztalgiával gondolt a hajdani ökrökre, emlékeiben © múlt valóságos ökörmenny­országgá változott, amelynek legszebb aranytrónusán termé­szetesen a Bimbó tró­nolt, mint minden ök­rök mennyei királya. Akkor is éppen áb­rándozásaival volt el­foglalva, amikor a lánctalpas nagyot döc- cenve megállt, ma­gyarán mondva: be­döglött. Tóbiás őszintén meghökkent, de az­után kijavította, A to­átadás maradt. Kerekítéssel 50 millió forint volt a vállalat ide; termelési terve. Teljesítettük. Természetesen nem egy-két ember érdeme ez. Dicséret és elismerés illeti az idei munká­ért a vállalati kollektívái). — Milyen feladatokat kap­nak jövőre? — Az elmúlt három év alatt 18 millióról 50 millióra növe­kedett a vállalat termelési ter­ve. A következő három évben 50 millióról évi 130 millióira növekszik építkezéseink érté­ke. Jövőre az ideinél 20 millió forinttal többet kell termel­nünk. Erősíteni kell a műszaki vezetőket, folyamatosan ké­pezzük a művezetőket és mint­egy 200 munkás felvétele szük­séges. Az egyre növekvő fel­adatokra készültünk, amikor 30 fős csoportokban megszer­veztük a szakmunkásképzési Gyöngyösön és Egerben mun­kásszállást építettünk, bővítet­tük az egri telepet és ott kö­zel 900 négyzetméter nagyságú előregyártó csarnokot épített tünk. Az épülő Sas úti új telepen László József, a vasbetonszere­lők és a lakatosok művezetője kalauzol. —■ A szerződésekben vállalt munkát már elvégeztük, most magunknak építünk — mutat­ja az építésvezetőség egy eme­lettel megtoldott épületét, ahol festők és parkettázók szorgos- kodnak. Kicsit lejjebb hangár­szerű épület tárja szélesre vas­szárnyait. László József lelke­sedéssel magyarázza az elő­gyártó csarnok fontosságát: — Január végétől télen-nytá- ron magunk gyárthatjuk a be­tonelemeket, nem leszünk rá- utalva az Épületelemgyárra. — Január végére elkészül ez a nagy csarnok? — Igen. Gyorsan rátesszük j hiányzó tetőrészt, a betonozás­sal is iparkodnak itt és ahol elkészült, azonnal forgáccsal fedik be, védik a fagy ellen. A lakatosok műhelye felöt szapora kcpácsolás hallatszik a hegesztőpisztoly kék lángji villan, az udvarról ajtókkal ablakokkal megrakott teher­autó indul. Vattaruhás, overál- los kőművesek, szerelők ék ácsok sürögnek-forognak, szor­galmasan dolgoznak az év utolsó munkanapján is. F. K anyagilag, szervezéstechnikai- lag és fegyelem tekintetében a vállalat mélyponton állt. A hosszú, komisz tél után és a rendszertelen anyagellátás következtében, kevés remé­nyünk maradt, hogy a lema­radást pótolni tudjuk. De a munkások és a műszakiak igyekezetét sikerült két alap­vető feladat köré tömöríteni. Ezek: a vállalati részhatáridők betartása és a szakipari, sze­relőipari részlegek fejlesztése. — Mit jelent a belső, rész- határidő? — Az építésvezetőségek dol­gozóival építkezésenként meg­beszéltül!, hogy az építőmes­teri munkát milyen határidőre kell elvégezni. Nem a szerződés és nem az építtető szorított bennünket ennek betartására, hanem az adott szó és a szük­ség. A válaszfalazásig a meg­beszélt időre el kellett jutni, hogy a szakipari részlegek ké­sedelem nélkül munkához lát­hassanak és a teljes befejezés­sel se késsünk. Mindez gondos előkészítést, figyelmes szerve­zést igényelt és a dolgozók igyekezetét jutalmazással, pre­mizálással ösztönöztük. — Milyen változás történt a szak- és a szerelőipari részlegnél? — A siker második — de egyáltalán nem másodrendű előfeltétele a szak- és szerelő­ipari részleg fejlesztése volt. Korábban a befejező munkák­kal volt a legtöbb baj, tehát itt kellett legjobban erősíteni. Sikerült. Az idei vállalati igénynél valamivel magasabb kapacitásra fejlesztettük az amlített két részleget. Időkö­zönként vállalatoktól és költ­ségvetési szervektől bérmunkát vállalhattunk, viszont, amikor a mi munkánk úgy kívánta, a Eűtésszerelőket, parkettázókat, festőket és villanyszerelőket átcsoportosíthattuk, így idejé­ben elkészültek a befejező munkák is. — Melyik két építkezést nem sikerült befejezni? — A visznefci kultúrházat és i kisnánai iskolát. Ezek befe­jező, belső munkái januárra íúzódtak át. De műszaki szem­pontból kedvező jelenség, hogy vállalatunknál az idén nem volt év végi átadási hajrá. Szeptemberig 64 építkezést át­látunk, bár az év utolsó há~ •óm hónapjára még így is 43 vábbiakban aztán még I sokszor kijavította, j mert a gép is olyan, • mint a házas ember,1 idősebb korában szí-1 vesebben ki-kirúg a: hámból. Végül is eljött aj perc, amikor a lánc- j talpas végképp bedög-• lőtt. j Tóbiás csak állt ott | mellette a szántáson, j gutavörösen, fülig. olajosam, és égre I emelt tekintettel meg- \ eresztett egy olyan • keserves, cifra ká-\ romkodást, hogy azt ( a Néprajzi Múzeum-‘ ban lehetett volna: mutogatni. I Hanem ekkor iga- j zán megdöbbentő do-- log történt. A lánc-J talpas a káromkodás ( után, minden teketó-', ria nélkül, magától. elindult. ( Tóbiás képe egy- < szerre felragyogott, - bizalmasan megvere- j gelte a gépet, mintha | a bimbó farát vere- gette volna. Az egymásra talá- j lás nagy pillanata j volt ez. .így fogadta barát-\ jónak a traktort Tó-i biás és azóta kizáró-’, lag a szeszélyes ma-, sinánaJt káromkodik. í Boldog ember. Mű-\ vész, aki megtalálta a', közönségét. \ Fűlőp György <■ Minden nyelvnek megvannak a maga előnyei. Szerelmi da­lokat énekelni leg­szebben olaszul, val­lomásokat suttogni legválasztékosab bam franciául, vezénysza­vakat pattogni leg­célszerűbben néme­tül, káromkodni pe­dig legszívbőlfako- dóbban magyarul tűd az ember. Ha pedig ez így vám, Tóbiást igazán zseniális férfiúnak kell tekintenünk, mert az egy pillana­tig sem kétséges, hogy a legcifrábban káromkodni ő tudott széles e hazában. Tó­biás páratlanul kacs­karingózó káromko­dásai közvetlenül az ősta-lajból fakadt ik. Múzsája ama Bimbó névre hallgató, rend­kívüli Ökör volt, .,akivel” Tóbiás mint urasági béres, , balla­gott napestig a szán­tásokon. Bimbó, a nem mindennapi ér­telemmel felruházott ökör ugyanis megfi­gyelte, hogy mikor Tóbiás, c, béres ká­romkodni kezd, min­denképpen tanácsos elindulni, mert a ká­romkodás után követ­kezik az ostor. Ennek az ökörmériékkel kor- szakhlkotó felfedezés­nek volt az eredmé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom