Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-30 / 304. szám
2 NEPOJSAO Í963. december 30., hétfő Johnson és Erhard faiáikozója London aggódik Újabb utcai harcok Nicosiában amerikai—nyugatnémet megbeszélesnél Johnson és Er- bArd áUt a fényszórók hatókö- 5S®?’ 3 texasi tárgyalások tükröztek a bonyolult nyu- gau politikai csoportosulások úgyszólván minden jelenségét. Az Egyesült éUfamok elnöke lényegileg két kérdést helyezett előtérbe. Hangsúlyozta, hogy nincs fontosabb dolog, mint a kelet- nyugati viszony kérdése, de ugyanakkor éppen az amerikai lapok szerint, Johnson több megnyilatkozásával utalt arra nogy az NSZK-t tekinti Washington legfontosabb szövetségesének. Ami az elnök állásfoglalását a kelet—nyugati kapcsolatok kerdeseben illeti, ez kétségkívül pozitív jelenség. Utalnunk kell viszont arra, hogy John- sont több fontos, a háttérből ható tényező is befolyásolja. Alapvető, hogy küszöbön áll az elnökválasztás éve, és báv Johnson délen szilárdnak érzi truifgát, az északi választók megnyerésére engedékenyebb politika látszik alkalmasnak. Ezzel párhuzamosan Johnson saját népszerűségét is úgy látja leginkább biztosítva, ha a Kennedy-vonal folytatójaként lép fel. A másik tétel a Washington—Bonn viszony kérdése. Johnson olyan helyzetet szeretne teremteni, hogy a jövőben elkerülhessék azokat a nézeteltéréseket, amelyek Kennedy idején megterhelték a két, I kormányt. Ez persze sok lehetőséget adott Erhard számára, aki amúgy is kedvező pozícióból indult a brüsszeli kompromisszum után. Sikerült ugyanis Franciaország merev álláspontját gazdasági kérdésekben | némileg fellazítani. A kancellár taktikájának amúgyis jellemzője, hogy az angolszász hatalmak és Párizs ellentéteit úgy próbálja kihasználni, hogy Bonn a nélkülözhetetlen közvetítő szerepét ölti magára. Erhard élt a lehetőségekkel és éppen a Kelet—Nyugat közötti kapcsolatok megjavításával igyekezett fékezőleg hatni. Ennek mintegy ellenértékeként szögezte le Erhard és Schröder, hogy Bonn számára Washington a nélkülözhetetlen partner. Nyugati politikai körökben vegyes érzelmekkel kommentálták a washingtoni tárgyalásokat. Az angol sajtó óvatos hangvétele mögött is érezhető, hogy London aggódik, attól tartanak, Anglia, a szorosabbá Váló amerikai—NSZK kapcsolatok kihatásaként hátrább kerülhet a NATO-államok rangsorában. A nyugatnémet szélsőjobboldal nyütan elégedetlenkedik, mivel ők csak a Bonn —Párizs tengelyben látják biz. tosítékát annak, hogy az enyhülést a leghatékonyabban akadályozzák. A texasi tárgyalások után általában olyan kép alakult ki, hogy a nyugati politikai frontszakaszon az eddiginél is több árnyalat érezhető, a különböző hatalmi pozíciókért folytatott csatározásoknál. Világviszonylatban viszont csak annak van jelentősége, hogy a reálisabb elgondolásokat képviselő erők megszilárdíthatják-e állásaikat? Nem ?cít sikerrel c görög király közvetítési kísérlete ATHÉN (AFP): Pál, görög király vasárnap délelőtt fogadta a két vezető görög párt, a Centrum Unió és a Nemzeti Radikális Unió vezetőjét. Az uralkodó igyekezett rávenni a két politikust, hogy a ciprusi fejlemények következtében előállott rendkívüli helyzetre való tekintettel próbáljanak megoldást találni a jelenlegi kormány- válság megszüntetésére. A két párt vezetője azonban kitartott korábbi álláspontja mellett: Papandreu, a Centrum Unió vezetője új választások sürgős kiírását követelte, Ka- nelopulosz, a Nemzeti Radikális Unió vezére pedig — mint mondotta — erkölcsi és politikai okokból ellenzi a választásokat. A király végül is kijelentette, hogy ilyen körülmények között kénytelén magának fenntartani a döntés jogát és elhatározását hamarosan be fogja jelenteni. (AFP) Vasárnap D. Sandys angol gyarmatügyi miniszter „békéltetési akciójának” első napján Nicosiában isimét a fegyverek dörögtek. A harc a megosztott város török negyedében tört ki és hírügynökségek szerint majdnem egy óra hosszat tartott. A harcok színhelyére azonnal angol csapatokat vezényeltek. Az összecsapás áldozatainak számáról eddig még nem érkezett jelentés. Az egyik angol őrnagy, aki a helyszínen járt, a Reuter tudósítójának a kővetkezőket mondotta: „A törökök és a görögök egy falon át lövöldöztek egymásra. Amikor md közéjük hajtottunk, akkor a fejünk fölött folytatták a tüzelést” Az angol kezdeményezésre született bizottság vasárnap délelőtt Duncan Sandys angol miniszter vezetésével tartotta meg első ülését. Ciprus — mint ismeretes — fegyveres beavatkozás áldozatává vált A beavatkozó országok a függetlenség kivívása után az országra kényszer!tett zürichi egyezményre hivatkoznak. Ez a megállapodás lehetőséget ad Angliának, Törökországnak és Görögországnak, hogy „belső zavargások” esetén „segítsenek a rend helyreállításában.” Nagy-Britannia a szélsőséges nacionalista csoportok által kezdeményezett fegyveres harcok kirobbanása után átvette a főparancsnokságot a zürichi egyezmény szerint az országiban tartózkodó török és görög csapatok fölött. Közben Anglia lépéseket tett arra is, hogy lefegyverezze a szélsőséges csoportok ellen küzdő ciprusi rendőrséget. Nicosiában és az egész ország más városaiban jelenleg brit fegyveres alakulatok cirkálnak. A helyzet ellenőrzése Cipruson alig három évvel a függetlenség kivívása után ismét a volt gyarmatosítók kezébe került. ESEMÉNYEK súrúktuut MOSZKVA: A baráti légkörben lezajlott kereskedelmi tárgyalások eredményeként. Varsóban aláírták a Szovjetunió és Lengyelország 1964. évi kölcsönös áruszállításaira vonatkozó jegyzőkönyvi megállapodást. Az egyezményben előirányzott kölcsönös áruszállítások értéke 1 milliárd 200 millió rubel körül mozog, s jelentős mértékben meghaladja az 1963. évre vonatkozó áruszállítások értékét. NEW YORK: „Az amerikai négerek kiábrándultak a jogi huzavonából” — hangoztatja év végi jelentésében Roy Wilkins, a szines- bőrű négerek haladásáért küzdő országos szövetség főtitkára. — Wilkins megállapította, hogy az amerikai kongresz- szus nem tett egy lépést sem a polgári jogok érvényesítéséért, s szokása szerint ismét politikai játékot űzött. A kongresz- szus tétlensége — hangoztatja a jelentés — valószínűvé teszi, hogy a jövőben több és nagyobb négertüntetésre kerül majd sor. 4 perui fűid birtokosok Szállodatűz pusztított a floridai Jacksonville-ben A Florida állambeli Jadk- sonville-ben vasárnap a kora reggeli órákban eddig ismeretlen okból tűz ütött ki a 12 emeletes Roosevelt-szállóban, A tűz pillanatakotn belül elharapózott az épületben, amelynek minden szobáját elfoglalták a hét végi labdarúgó- és kosárlabda-mérkőzésekre a városba érkezett szurkolók. A kivezényelt tűzoltóság csak három órai drámai küzdelemmel tudta a tüzet megfékezni. Amint a lángok mind magasabbra hatoltak az épületben, a fejvesztetten menekülő vendégek kimásztak az ablakokon és felszabdalt pokrócokból, vagy lepedőkből készített hevenyészett kötélen próbálták magukat a magasban tartani, amíg a tüzoltóíét- ráJk elérték őket. Többen idegeiket vesztve a mélységibe vetették magukat és ott biztos halálukat lelték. A tetőre menekülteket helikopterekkel szállították el. A városi hatóságok felszólították a környéken lakó orvosokat, hogy azonnal siessenek a színhelyre. A rendőrség közölte, hogy az eddigi jelentések szerint legkevesebb húsz halálos áldozata van a tűzvésznek. Számítani lehet azonban arra, hogy ennél lényegesen több lesz a halottak száma. meggyilkollak kilenc indián parasztot HAVANNA: (MTI): A perui Cusco államban kilenc indián parasztot agyonlőttek és húszat megsebesítettek a földbirtokosok — közli a Pren&a Latina hírügynökség limai tudósítója. Cuscoban elkeseredett harcot folytatnak a parasztok a földért, ahonnan néhány évvel ezelőtt erőszakkal elűzték őket. Most e földek nagyrésze a külföldi, elsősorban az amerikai társaságok tulajdonát képezik. Az utóbbi időben a földbirtokosok tömegesen lövik agyon a földfoglaló fegyvertelen parasztokat. A perui képviselőházban interpellációt terjesztettek a mi- mszterelnök és a belügyminiszter elé a Cuscoban történtekkel kapcsolatban. (MTI) A mi Flóránk Humanista volt a szó általános és konkrét értelmébe« egyaránt. Kimondhatatlanul szerette a szabadságol és a sza- hódságért küzdő embert. Martos Flórát tettei és a kor leg- haladottabb erkölcse azon feledhetetlen magyar nők sorába helyezték, akik koruk követelményeinek színvonalán harcoU tak a nemzeti és nemzetközi haladásért. Flóra kommunista volt a szó igazi, nemes értelmében. A húszas évek elején csatlakozott az illegális mozgalomhoz, miután úgy ítélte meg a Sallai és Fürst típusú osztályharcosok világnézetét, erkölcsi erejét és határtalan bátorságát, mint az egész dolgozó magyar nép újfajta szabadságharcosaiét. Világosan látta, hogy a népet, az egész nemzetet sorvasztó tőkés rabságból kell kiszabadítani a magyar társadalmat. Az illegális kommunista párt harcosai vállalták a küzdelmet. Flóra ezért csatlakozott hozzájuk. Ez az elhatározás azokban a sötét évtizedekben erős meggyőződést követelt, sziklaszilárd jellemet és határtalan emberszeretétet. Mindezek a tulajdonságok meg voltak Flóra törékeny testében, az aktív küzdelem pedig még fejlesztette ezeket. Mennél inkább megismerte az elnyomó gépezet minden aljasságát, mennél többet találkozott a harc áldozataival, annál inkább foiiozódoit életenergiája, akaratereje az osztályellenséggel szembeni harcban. Martos Flóra, mint a férfias harcok élvonalához tartozó politikus, mindvégig megőrizte finom nőiességének minden értékét. Emberszerető szívének egész melegével szervezte a Vörös Segélyt. Gyöngéd kézzel igyekezett letörölni a be- b&rtönzötiek hozzátartozóinak könnyeit, és határtalan találékonysággal csempészte be a fegyintézetekbe zárt kommunistákhoz az anyagi és politikai segítség eszközeit, Amikor pedig maga is a „lebukottak közé” került, semmiféle terror nem tudta megtörni lelkierejét. „Innét nem kerülsz ki élve!” — rikoltozták kinzói. Még a legerősebb férfiemberek számára is végzetes lett volna a testi gyötrelmeknek az a nagy tömege, amelyet a vallató cellákban reá zúdítottak. Megtörni, árulóvá tenni azonban nem tudták. Tárgyalására hordágyon vitték. Halálos betegen. Hazaárulással és nemzetgyalázással vádolták. De ő, a vérbírák színe előtt, az élet peremén újra bebizonyította az ellene emelt vádak hitványságát. Eel is mentették. Halálos betegen került szabadlábra. Tény és való. hogy még az ellenségei is megdöbbenten nézték bámulatos helytállását. A párt igyekezett talpra állítani. Külföldi szanatóriumba került, a legjobb orvosok harcoltak értékes életéért. Mindhiába: 25 évvel ezelőtt, 1938. december 30-án meghalt. Fizikailag elmúlt, óriási űrt hagyott maga után a fronton. Életének nagy példája azonban új harcosokat nevelt és ezzel alkotójává vált mindannak, amit a magyar dolgozók azóta elértek. Martos Flóra a Nemzeti Pantheonban nyugszik és a szocializmust építő emberek szívében él... (gz) Elsüllyedt Mint már jelentettük, az egy héttel ezelőtt az Atlanti-óceán keleti részén kigyulladt luxusgőzösnek, a Lakomának még mindig égő roncsát norvég, holland és portugál mentöha- jók Gibraltárba próbálták vontatni. A Greek Line Társaság ugyanis nem mondott le a Lakania tulajdonjogáról és busás pénzösszeget ígért az önkéntes mentőknek, ha sikerül a hajóroncsot Gibraltárba vontatni ok. A kísérlet azonban nem járt sikerrel és a Braia da Adraga portugál mentőhajó rádiótávírón jelentette lisszaboni társaságának, hogy a Lakania roncsa Liszábontól mintegy 350 kilométerre vasárnap délután — magyar idő szerint 15.00 órakor — elsülyedt. A rádiógramm közölte még, hogy a mentóhajók visszatéra Lakonia nek kikötőikbe. Ismeretes ugyanis, hogy a görög hajótársaság előre bejelentette, nem fizeti ki a mentési költségeket, ha a Lakonia roncsa vontatás köziben elsüljed. r----:---------------------1 ■ Me ghalt Paul Hindemith Paul Hindemith, az ismert nevű német zeneszerző és karmester, Frankfurt Am Mainban, hatvannyolc éves korában meghalt. Hindemithnek, aki a két világháború között a modem zene egyik úttörője volt Németországban, a nácik elő) menekülnie kellett. Sokáig Amerikában élt, s csak a háború után tért vissza Európába, ahol a zürichi egyetem professzora lett. Iktivabb eszmei offenzívat Az MSZMP VIII. kongresz- ászusa azt a feladatot állította a pártszervezetek, a kommunisták, a közgondolkodás alakításában közreműködő minden szerv és ideológiai műhely elé, hogy nagyobb aktivitást tanúsítsanak a szocialista eszmék terjesztésében, tanítsák meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni. A jelszavak nyelvére lefordítva: a kongresszus meghirdette a szocialista ideológia effenzíváját. Ez a felhívás -azóta átment a köztudatba, a legtöbben azonban nem tudnak vele mit kezdeni. Sokan azt mondják, hogy nem sok írtét. lát-iák a kongresszusi jelszó érvényesülésének. Az emberek e nézete mögött legtöbbször az van, hogy az eszmei offenzívától valamiféle látványos akciókat várnak. Az offenzív ideológiai munka szükségességét maga az élet vetette fel. Az ország belső fejlődése fordulóponthoz érkezett: csaknem két évtized megfeszített, áldozatos harcában új rendet teremtettünk a lerombolt régi helyében, leraktuk a szocializmus gazdasági, politikai és ideológiai alapjait, amelyre felhúzhatjuk a szocializmus és kommunizmus épületét. Ebben a munkában politikailag, gazdaságilag, és ez ideológia legfontosabb kerteseiben végleges vereséget szenvedtek a régi uralkodó .erztályok, az új forradalmi ideológia milliók gyakorlatá- tick vezérfonalává lett A megdöntött társadalmi rend eszmei öröksége azonban még mindig kísért: sokak fejében még mindig hat a polgári világnézet, hatnak a nyárspolgári magatartás legkülönfélébb maradványai, sokszor békés együttesben a szocialista ideológia elemeivel. Az eszmei offenzíva célja tehát az, hogy a szocialista társadalom felépítésével együtt és azzal szoros kölcsönhatásban a társadalom minden tagjának világnézete megfeleljen a szocialista valóságnak, szűnjön meg a léi és ludat között még meglevő különbség. Annál is inkább szükség van erre, mert a szocializmus és a kapitalizmus nemzetközi erőviszonyaiban bekövetkezett változás á két rendszer harcának új szakaszát tűzte napirendre: a békés egymás mellett élés körülményei között a harc gazdasági és ideológiai síkra terelődött. S ebben a harcban csak álékor győzhetünk, ha a szocializmus nemcsak a politikai és gazdasági viszonyokban, hanem az emberek gondolkodásában is uralkodó lesz. Az eszmei offenzíva napirendre tűzését tehát ez a két körülmény diktálja, s egyben megszabja az offenzíva tartalmát és módszereit is. Az eszmei offenzíva mindenekelőtt nem látványos és zajos hadjárat, nem bontható le egyes kampányokra, hanem szí. vós mindennapi feladat, átfogja a gazdasági, politikai és ideológiai építőmunka minden területét. Nem merül ki abban sem, hogy időnként hajtóvadászatot rendezünk az ideológia vagy kultúra negatív jelenségei, káros megnyilvánulásai ellen. Az eszmei offenzíva elsősorban aktív, kezdeményező, elméleti és ideológiai írn oka. Olyan megfeszített gondolati tevékenység, amely folytonosan figyeli az élet új jelenségeit, állandóan szembesíti az elméletet és az elvi megállapításokat a változó gyakorlattal, s marxista-leninista választ ad a valóság által felvetett minden új kérdésre, bátran elvetve az idejétmúlt következtetéseket. Az ilyen kommunista magatartás biztosítja leginkább a szocialista építő munka és a szocialista közgondolkodás fejlődésének szoros egységét és kölcsönhatását. Mert az eszmei offenzíva csak akkor éri el célját, ha visszahat a szocialista építő munka tökéletesedésére és a fejlődő társadalmi tevékenységből táplálkozik; másrészt a valóságnak és a tudatnak ez a szoros kölcsönhatása azzal jár, hogy a marxizmus—leninizmusnak éppen a lényege, a lelke: a valóság változásai iránti érzékenység és az azokra való helyes reagálás válik a szocializmus építésén munkálkodók vérévé. Az eszmei offenzíva azt jelenti továbbá, hogy az életben még meglevő káros jelenségekkel, az emberek gondolkodásában, magatartásában, ízlésében ható elmaradottsággal elsősorban a pozitív ellenpéldákat állítsuk szembe. A nevelés és meggyőzés legjobb módja az ideológiai munkában is a példamutatás, az új, születő, vagy már megerősödött szocialista értékeik felkarolása. Az a célunk, hogy elterjesszük a szocialista közgondolkodást, a szocialista életeszményeket, a szocialista erkölcsi normákat. Elvont síkon, általános alapelvek hangoztatásával itt nem sokra megyünk. A munkamorál, a szocialista emberség, a társadalmi felelősség követendő példáiban egyáltalán nem szűkölködünk már, de a marxista gondolat, a szocialista irodalom, művészet is sok olyan értéket hozott már létre, amelyek közkinccsé tetele és felkarolása nemcsak a szocialista gondolkodás, erkölcs és ízlés elterjesztését szolgálja, hanem visszahat az ilyen féle példák és értékek gyarapodására is. Ha az eszmei offenzívának mindezekről az alkotó pozitív összetevőiről nem feledkezünk meg, akkor — és csakis akkor — vehetjük fel az eredményes harcot a köztünk és bennünk élő káros, polgári, kispolgári nézetekkel, megnyilvánulásokkal. Mert helytelen lenne elhanyagolni a marxista—leninista világnézet harcos kritikai jellegét, hiszen az offenzíva szó maga is ezt tartalmazza. Az eszmei offenzíva fontos teendője ugyanis a kritikai köz- szellesm, mindenekelőtt pedig a marxista kritika megerősítése. S itt sok még a megoldatlan feladat. Tisztázni kell a kritikai mércék és normák, az irodalmi-művészeti alkató munka alapkritériumainak értelmezését. Mindenekelőtt kimozdítva passzivitásukból, csatasorba kell állítani az alkotók és a közönség nevelésében olyannyira fontos marxista kritikusi gárdát, arra kell ösztönözni őket, hogy éber figyelemmel kísérve a születendő szocialista értékeket, kezdeményezzenek a nézetek tisztázásában, a nem marxista kritikai és művészeti koncepciók bírálatában. Az eszmei offenzíva nem nélkülözheti a párt által meghirdetett és a gyakorlatban is megvalósult türelmet, baráti szellemet mindazok iránt akik még nem mindenben értenek egyet velünk. Hiszen a szocialista közszellem alakulása is ellenmondásos folyamat, amelyben a régi és az új elemei állandó harcot vívnak egymással. A szocializmus eszmei világához közeledő emberek nevelése igen nagy türelmet igényel; a türelmetlenség, főleg pedig a rideg lenézés, a dogmatikus merevség és liberális engedékenység egyaránt csak kárt okozhat. Az ideológiai egyet-nemértés nem lehet akadályé a politikai együttműködésnek, ha ez az együttműködés magában foglalja az idegen nézetek bírálatát. Ennek a bírálatnak azonban csak az szolgáltathat szilárd bázist, ha gondosan megmutatjuk és felkaroljuk mindazt, ami már a mienk a felénk közeledőkben, s közösen örülünk a szocializmus eszméi felé tett minden újabb lépésüknek. Az eszmei harc tehát példa- mutatást, a valóság szüntelen ■ tan ulmány ozásét, elmélyült gondolati tevékenységet, a szocialista értékek ápolását, aktív kritikai szellemet, ugyanakkor türelmet, bölcsességet követel meg minden pártszervezettől, minden kommunistától, az ideológiai és kulturális front minden munkásától. Baranyai Gyula., az MSZMP KB kulturális osztályának helyettes vezetője
