Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-29 / 303. szám

1963. december 29., vasárnap NÉP C JSAG 8 HAZÁNK és a nemzetközi munkamegosztás Volgái olaj érkezik hozzánk a Barátság Kőolajvezetéken, szovjet és csehszlovák villamos energia a nemzetközi Béke táv-, vezetéken, olcsó szovjet vízi energiával kohósítják majd a magyar timföldet alumínium­má. örülünk, amikor arról hallunk, hogy gazdag rézlelő­helyeket tárnak fel Lengyelor­szágban, Bulgáriában a cink­és ólombányászat fejlődik, Kin. giszeppeben ' foszforitbánya épül. Valamennyiünket gazda­gít. gyarapít a szocialista or­szágok természeti kincse. Egy kicsit máris magunkénak érezzük ezeket az értékeket és sokkal inkább így lesz, ha majd közös beruházások formájában, anyagi eszközeinkkel szintén hozzájárulunk a KCST-orszá- gok természeti kincseinek ki­aknázásához. Országunk sűrűn lakott, egy négyzetkilométeren 107 ember él. Viszonylag fejlett a hazai feldolgozóipar, a nyersanyc-q- i'.s energiabázis viszont szegé­nyes. Ilyen adottságok mellett importigényünk az ipar és az életszínvonal fejlődésével egy­re növekszik. Évente hatalmas ömegű nyersanyagot importá­lunk: 1,5 millió tonna kőolajat (hazai termelésünk 94 százalé­kát), kétmillió tonna vasércet termelésünk mintegy két és félszeresét), 910 ezer tonna ko- -(ókokszot (termelésünk más- félszeresét), 19 ezer tonna nyersbőrt (termelésünk 1,3-sze- rését), 62 ezer tonna gyapotot 'a hazai szükséglet teljes egé­szét). Ugyancsak sok ezer ton­na gumit, gyapjút, színesfé­met, fát, vegyianyagot, műtrá­gyát hozunk be. Nyersanyag-helyzetünkön kí­vül, a viharos technikai fejlő­dés is a szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztését sürgeti. A gépipari gyártmá­nyok, termékféleségek száma ma már eléri a fél milliót. (Ezen belül az egyes termékek rzer és néha tízezer alkatrész­ből állnak.) A vegyipar is kö­rülbelül 200 ezer féle anyagot, cikket termel. Ennyifajta ter­mék kifejlesztésére és gazda­ságos gyártására ma már nemcsak egy tízmillió lakosú kis ország, hanem egy köze­pes, vagy egy nagy állam se lenne képes berendezkedni. Csakis nagy sorozatok esetén lehet a gyártást gazdaságosan gépesíteni, automatizálni, s megfelelő szellemi erőt kon. centrálni a termék minőségé­nek és korszerűségének szünte­len fejlesztésére. (Félmillió gép­ipari gyártmány kifejlesztésé­hez és világszínvonalon való tartásához a kutatók és mérnö­kök százezreire, millióira lenne szükség.) A gépkocsiiparban a technika fejlődésének mai szín­vonalán évi 600 ezer darabnál kezdődik a gazdaságos gyártás. Hasonló sorozatnagyság szük­séges a háztartási hűtőgépek és mosógépek gyártásában is. Ha beruházási eszközeinket gazdaságosan, koncentráltan, vagyis világszínvonalon akar­juk felhasználni, optimális nagyságú üzemeket kell ter­veznünk és építenünk. Vi­szonylag kis belső fogyasztó piacú országúnk nem tehet en­gedményeket a korszerű üzemi nagyságok rovására, csak ab­ban különbözhet olyan fejlett és hatalmas országoktól, mint a Szovjetunió, illetve az USA, hogy lényegesen kevesebb ter­mékfajtát gyárt. Ha tehát hazánk nem akar lemondani a technikai fejlődés előnyeiről, gyorsan és egész­ségesen kívánja fejleszteni gaz­daságát, akkor érdekelt a nem­zetközi kapcsolatok szüntelen bővítésében. Ez többek között azt jelenti: lemondunk a ná­lunk felhasznált termékek egy részének gyártásáról, hogv má­sok'at viszont a belső szükség­letet lényegesen meghaladó, nagy, gazdaságos sorozatban állíthassunk elő, ezekből több baráti ország, sőt tőkés fo­gyasztó szükségleteit kielé­gítve. A szocialista nemzetközi munkamegosztás egyik fontos eszköze annak, hogy lépést tartva a viharos gyorsaságú műszaki technológiai fejlődés­sel, békés gazdasági verseny­ben győzzük le a fejlett tőkés országokat. Az összefogás meg­hatványozza valamennyi szo­cialista ország energiáit és szó szerint új termelőerőket te­remt. A szocialista nemzetközi munkamegosztás keretében minden ország azokat a ter­melési ágakat fejleszti, ame­lyek természeti, műszaki, gaz­dasági adottságai az adott he­lyen a legkedvezőbbek, ame­lyek termelékenysége nemzet­közi szinten is a legnagyobb. Ahol gazdag, jó minőségű szén- lelőhelyek vannak, közel a föld színéhez, azokat érdemes kiaknázni, s nem célszerű má­sutt ezer méter mélységben alacsony termelékenységgel bá- nyászkodni. A szénért, olajért, acélért, a nálunk gazdaságosan előállítható alumínium kész­termékekkel, autóbuszokkal, személyvagonokkal, s műszer­rel, televízióval, motorvonat­tal, D—4. K. traktorral, stb. fi­zetünk. Nem nemzeti kataszt­rófa tehát napjainkban hazánk nyersanyag és energiahelyzete. Csak számoljunk ezzel reál! san, s beilleszkedve a szocia­lista országok gazdasági közös­ségébe, adottságaink legmeg­felelőbb munka- és szellemi igényes ágakban a műszer és híradástechnika, a gyógyszer- iparban olyan nevet szerezhe­tünk magunknak, mint a kicsi és minden nyersanyagát kül­földről beszerző Svájc a finom- mechanikában. A KGST-országok fejlődő .együttműködése nem csökken­ti, hanem növeli versenyké­pességünket a tőkés világpia­con. Az iparosítás első éveiben például minden szocialista or­szág nemzeti keretei között tervszerűen, de egymástól füg­getlenül fejlesztette szerszám­gépiparát. A párhuzamos gyár­tás, a sokféle termék, az erők szétforgácsolásához vezetett. Elvileg ma már mindenki egyetért nálunk a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésének szükségességével. Konkrét ese­tekben azonban — ha egy régi elavult termék gyártásának megszüntetését vagy egy új, bevezetését írja elő a KGST- országok közös érdeke — gya­kori a tiltakozás, a kibúvó ke­resése. A ..gyártsunk mindent mi magunk” szemlélet a régi önellátásra törekvő hibás gaz­daságpolitika szelleme is_ gyak­ran kísért még. „Miért impor­tálunk Csehszlovákiából kerék­pár-dinamót. amikor 20 évvel ezelőtt is gyártott, már ilyet a magyar ipar?” Ezt kérdezte oéldául a felhasználó a Kül­kereskedelmi Minisztérium egyik vezető szakemberétől. Pedig ma már elképzelhetet­len valamennyi sok százfajta villamos forgógépet — a 0.6 wattostól egészein a 150—-200 megawattig — mind mi gyárt­suk saját szükségletre. „lépjünk fel minden, az együttműködés fejlődését gát­ló szűk látókörű szemlélet és tevékenység ellen, mert ezek végső fokon népgazdaságunk fejlődését akadályozzák. Ke­ressünk újabb és újabb lehe­tőségeket a szocialista orszá­gok közötti kétoldalú és több­oldalú nemzetközi együttmű­ködés fejlesztésére, legyünk kezdeményezők a munkameg­osztás elmélyítésében”. Ezt ol­vashatjuk az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakának beszá­molójában. S valóban, a KGST felsőszintű szervei nem hoz­hatnak minden részkérdésre kiterjedő döntést Kovács József ÖNTÖDÉBEN lasztani. A művek szerzőjét és címét viselő kartonlapok ka­tonás rendben sorakoznak és úgy igazodnak a tizes szám­rendszer törvényeihez, mint a második éves honvédek a sza­kaszvezető vezényszavához. — Ebben az évben közel 600 kötettel gyarapodott a könyv­tárunk. Nemcsak a matemati­ka, a fizika és a kémia tudo­mányának legfontosabb forrás­munkáit találja meg itt az ér­deklődő, de emléleti és gyakor­lati útbaigazítást kaphat a for. gácsolás, a hidegalakítás, vagy a galvanizálás ezerféle problé­májára — mondja Misik Dezső mérnök, a műszaki dokumen­tációs csoport vezetője. MA MÁR a legjobb képessé­gű és a legszorgalmasabb mér­nök, vagy technikus sem tudja egyedül figyelemmel kísérni a maga szakterületének vívmá­nyait. Az Országos Műszaki Könyvtárban és Dokumentá­ciós Központban figyelő szolgá- ' latot szerveztek és a gyár könyvtárának nyomban meg­küldik a legújabb szakkönyvek ismertetését, a külföldi folyó­iratokban megjelent szakcikke, kei) és referátumokat. Minden­ki könnyen kiválaszthatja azt, amire szüksége van, gyors és hasznos segítséget kaphat mun­kájához, vagy tanulmányaihoz. — Hűtőgép-kompresszorokat fognak gyártani. Üj gyártmány, új gondok. Hogyan tud segíte­ni a műszaki könyvtár? — kér. deztóik. —- Nem kell keresgélni, a legfontosabb szakkönyveket már előkészítettük, mutat az asztalra Misik Dezső. Több példányban sorakozott ott Villányi József: A hűtőgé­pek gyakorlati kézikönyve és Automatizálódás A napokban átadott, modern, gépi kapcsolású telefon központ után, a posta dolgozói újabb ajándékkal lepték meg a gyöngyösieket: a korábbi képeslap-automaták mellé még három darab 20, 40 és 60 filléres bélyegeket kiszolgáló ké­szülékeket építettek be. A sok hasznos dolgot gyerekes örömmel vette birtokába a város apraja és nagyja, — játékos élvezettel próbálgatván sorba valamennyit. Mindenki telefonálni akar, — és képeslapot, bélyeget venni. Csoda-e? — most, az elején, nagyon is érthető... A nyilvános távbeszélő fülkéből, szokatlan dolog, és nem kis élmény először tárcsázni a kedves ismerőst, — vagy az előbb említett szolgáltató automatákból, pénzbedobás és a kis Icc-rocska elforgatása után újévi képeslapot, hozzávaló bélyeget kapni... Persze, — minden relativ. Mert, mindez szép és jó, — de vannak árnyasabb olda­lai is — Például, az új telefonközponttal nem lehet most már feleselnünk, vitatkoznunk, régi kedves szokás szerint, — s az ügyes kis gépeket is hasztalan kérhetjük arra, hogy a vásárolt bélyeget, szíveskedjék talán rá is ragasztani a képeslapra, bo­rítékra. .. Ennyire még nem autómatizálódik a gyöngyösi posta.. (gyóni) Szórakoztató biblia Leo Taxii könyve Taxii könyve nem csupán a jámbor bibliai magyarázatok szellemes, vidám és tudomá­nyos cáfolata, de talán első­sorban — fellépés XIII. Leó pápa ellen, akiről „úgy hírlik”, elégedetlen volt dédelgetett gyermekével Leo Taxil-lal, 1397 nyara óta. Ekkor jelent meg először a Szórakoztató biblia. Taxi] életrajzához azon­ban hozzátartozik, hogy fiatal korában tagja ugyan az ate­ista mozgalomnak, de a pápa egyik körlevele után „megtért”, bünbocsánatot „tartott” és visszatért a katolikus egyház­hoz. Ezért vált dédelgetett kedvencévé a francia klérus­nak, sőt magának XIII. Le) pápának is. Annál nagyobb volt a megdöbbenés a Vati­kánban a Szórakoztató biblia megjelenés ekor. Taxii előszava Szórakoztató bibliájához előreveti fényét a szabadgondolkodás, a materia­lista gondolkodás hajnalának: ... „az istentelenség hu..„ . napról napra nő, valóságos dagály ez, amely szüntelenül emelkedik.” És ezután követ­kezik a biblia valóban szóra­koztató, csípős szellemessé? - gél írt magyarázata, tudomá­nyos cáfolata. A művet közel száz korabe­li mulatságos, ötletes illuszt­ráció tarkítja. A műszaki aranybánya kincsei dr. Kamondy Zoltán: Hűtőgé­pek című műve. — A Hűtőgépgyártól kölcsön kértük a kompresszorgyártásra vonatkozó dokumentációt, azt több példányban lemásoltattuk, az ábrákat saját laboratóriu­munk sokszorosította. A gyárt- mányszerkesztési osztályon Fü­zesi Jánost, a technológián Nagy Lászlót és a műszaki fej­lesztésen Hajdú Józsefet érte­sítettük, hogy az új gyártmány, nyal kapcsolatosan a gyár könyvtárában milyen szak. könyv és egyéb segítség kap­ható. Ök szólnak a többiek­nek és jönnék a könyvekért — Kik a legszorgalmasabb könyvtárlátogatók? — Nehéz lenne mind felso­rolni. Inkább csak példaként: Eke Károly, a 35-ös üzem fő­művezetője, Makó Bertalan ciklusvezető a forgácsolóból, de a legtöbb szakkönyv talán Horpáczi Ferencnél, a vegyi laboratórium vezetőjénél fordul meg. A jelek azt mutatják, hogy most valóságos roham in­dul meg a szakkönyvekért. Az új gyártmány feladatai megkö­vetelik a tanulást, a szakma minél jobb elsajátítását. A tu­dás egyik forrása ez a könyv­tár — mutatott kísérőm a mennyezetig érő könyvsorok­ra. PÁR ÉVE még a Finomsze­rei vénygyárban mosolyogtak azon a műszakin, aki könyvet cipelt a hóna alatt. Ma már azt szólják meg, aki nem olvassa a szakirodalmat, azt bírálják, aki holnap is csak rutinból akar boldogulni. Kétségtelen, akad még közöny, restség és mara- diság, de egyre többen felisme­rik: a tudás hatalom. F. L. AZ EGRI Finomszerelvény- gyárnak van egy aranybányá­ja. Sokáig én sem tudtam ró- a, pedig nem egyszer elmen­tem mellette. Nem titkolják, el sem rejtettéit, sőt, felirat hir- ieti az egyik üzem homlokza- án: Műszaki könyvtár. A nagy gyár modem műsza- ti könyvtára felér egy arany­bányával és a könyvekben va- ódi kincsek rejtőznek. Annál lagyobb, annál csillogóbb le«2 íz a kincs, minél többen merí­tek belőle. Ebből a gazdag­ágból mindenki részesülheti, a lágy gyár minden dolgozója — ngyen és igazán nem nagy fá­radsággal. Szakmai féltékeny, ség és rosszindulatú irigység senkinek útját nem állja. Adám Ferencné a régi is­merősöket és az új érdeklődő­iét egyformán kedves mosoly- íyal fogadja és 3134 kötet nűszaki könyv közül segít vá­gítsék a tsz-tagok szakmai ta­nulását és továbbképzését. Is­mertessék és magyarázzák a szocialista erkölcsi normák megtartásának jelentőségét. Az egységes paraszti osztály ki. alakítása szempontjából töre­kedjenek a pártszervezetek arra, hogy az anyagi létalap­ban még meglevő különbségek fokozatosan eltűnjenek. Sze­rezzenek érvényt a politikai rfiunka eszközeivel is annak, hogy a termelőszövetkezet tag­jait ne a régi osztályhelyzetük alapján ítéljék meg, hanem aszerint, hogy ki milyen jól vagy rosszul dolgozik. Az em­berek megítélésének mércéje jelenlegi tevékenységük, maga­tartásuk legyen. Csak akkor tudjuk megolda­ni az előttünk álló feladatokat, ha pártszervezeteink tömeg­kapcsolata egyre inkább erő­södik, ha nap nap után a tö­megek között dolgoznak a kommunisták, ha a falusi párt- szervezetek irányítani tudják a területükön működő tömeg­szervezeteket: a KISZ-t, a Ha­zafias Népfrontot, a nőtaná­csot; ha biztosítani tudják a tömegszervezetek aktívabb részvételét a gazdasági, ideoló­giai és politikai feladatok vég­rehajtásában. Ezt mondhatnám összegezésül. Végül pedig: hadd kívánjak mindenkinek boldog új évet és jó egészsé­get a közös munkához! — fe­jezte be nyilatkozatát Molnár Jenő, az MSZMP Központi Bi­zottságának póttagja, a Gyön­gyösi Járási Pártbizottság első titkára. (g. molnár) mertetniökf Politikai eszközök­kel, de szakmai tanácsokkal és ha szükséges: operatív beavat­kozással irányítaniok, segíte­niük kell az ipari és a mező­gazdasági tervek végrehajtá­sát. Nem sértjük meg az üzemek egyszemélyi vezetésének elvét azzal, ha a hozzáértő pártta­gok és pártvezetők rendszere­sen véleményt nyilvánítanak a műszaki fejlesztésről, az ex­porttervek végrehajtásáról, az importanyagokkal való taka­rékosságról, az önköltségcsök­kentésről, benne elsősorban az üzemen belüli anyagmozgatás költségeinek alakulásáról, a helyes bérezési és premizálási formák alkalmazásáról. A tsz-ek pártszervezetei az elmúlt évben már rendszere­sen foglalkoztak a termelés kérdéseivel, de főleg prakti­kus oldalról közelitették meg, legtöbbször az idénymun­kákra való felkészüléssel fog­lalkoztak. Ettől többre van szükség. Segítséget kell adniok a termelőszövetkezeti gazdasá­gok perspektivikus terveinek, gazdasági ágazatainak kialakí­tásához. A pártszervezetek azonban ne csak a termelés oldaláról, hanem a gazdaságosság és az értékesítés szempontjából is fi­gyeljék és segítsék a termelő­szövetkezeteket. Olyan és any- nyi mezőgazdasági árut ter­meljenek, amennyit el is tud­nak helyezni, ami megfelel a népgazdaság és a szövetkezet érdekeinek. Konkrét szervező munkával is segítsék elő, hogy jövőre minél több családtag kapcso­lódjék be a termelésbe a ter­melőszövetkezetek közös gaz­daságaiban. Szervezzék és se­Az ÉM. Heves megyei Építő­ipari Vállalatnál különösen so­kat kell tennünk, hiszen 1963- ban sem teljesítette tervét. Tegyük hozzá: nemcsak a sa­ját hibájából. Mégis: sókkal jobban fel kell készülniök a jövő évi tervek teljesítésére. Komoly gondot okoz ennél a vállalatnál, hogy bár már megkapták az 1964-es tervü­ket, rendelkeznek a szükséges dokumentációkkal, megkötöt­ték a szerződéseket, de de­cember végén még nem tudta az igazgató, hogy milyen anyagból • honnan, milyen mennyiséget kap majd jövőre. December közepén mintegy ti­zenötezer tonna sóder hiány­zott a munkákhoz! A kisipari szövetkezetek tel­jesítették tervüket, minőségi munkájuk javult, de a lakos­ság igényeinek jobb, hiányta­lanabb kielégítésére, a szolgál­tatások teljesebb biztosítására fel kell készülniök. Amellett, hogy a késztermékek előállí­tását továbbra is végezzék. — Még egy kérdést: hogy hatnak ezek a gazdasági fel­adatok a pártmunkára? — Az elmondottak távolról sem ölelik fel azt a munkate­rületet, amely a városban és a járásban előttünk áll, de ha csak ezt vesszük alapul, akkor is látjuk, hogy a fenti tervek megvalósítása a pártmunká­ban is nagy követelményeket támaszt a pártszervezetek ve­zetőivel és minden tagjával szemben. Mindenekelőtt min­den pártszervezetnek és párt­tagnak ismernie kell az üzem, a termelőszövetkezet gazdasági terveit. A terveket széles kör­ben és rendszeresen kell is­adatai magasabbak lesznek az 1963-as évinél. Azzal is szá­molnunk kell, hogy a munka­erővel való ellátás nem lesz könnyebb, tehát feltétlenül gondoskodnunk kell arról, hogy a termelékenység növe­kedjék. Az Egyesült Izzó gyöngyösi üzemében jövő évtől kezdve a gépgyári részleg teljesen új termékeket fog gyártani. Meg­történik az A-csamok átépíté­se mintegy másfél milliós költ­séggel, és ezt úgy kell megol­dani, hogy a termelési tervet- is tudja az üzem teljesíteni. A jövő évben a már sorozatban gyártott ampullázó gép mellé el kell készíteni az adagoló és válogató berendezés gyártását. Ki kell dolgozni egy egész or­vosi gépsor tervét, dokumentá­cióját, hogy 1966-ra ezekből a gépekből a prototípusokat is előállíthassák. Ugyanakkor el kell kezdeni az aranytűs dióda gyártását és üzembe kell he­lyezni a második tranzisztor­sort. A MÁV Kitérőgyártó ÜV-nél a váltógyártás további műszaki fejlesztése mellett új gyártmá­nyokra kell átállni. Például: a nagyfeszültségű távvezeték­oszlopok előállítása nagy fel­adatokat ró az üzem vezetősé­gére. Ennél a vállalatnál a ve­zetőknek, a járási pártbizott­ságnak és a minisztériumnak kell összefognia ahhoz, _ hogy megvalósíthassuk a vállalat műszaki fejlesztésé'.. A Mátraaljai Szénbányászaid Tröszt XII-es aknájában az új munkahelyek előjtészítése je­lentkezik sürgős feladatként. A visontai külszíni fejtésnél pedig az úgy nevezett nyitó- lárok elkészítése a legfonto­sabb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom