Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-22 / 299. szám

YTLAO PRO» kt4RJAI. EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA ARA: 50 FILLÉR Átadta megbízólevelét Nagy-Britannia és Észak"Írország Egyes ült K i rályság első magyarországi nagykövete Q szocialista világrendszer erői desilo ülődön előmozdították a gyarmatok és a függő országok népeinek felszabadítási harcát Dobi Litván, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöike szombaton fogad La sir Ivor L F. M. Pinij rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, Nagy- Sritannia és Észak-Irország Egyesült Királyság első ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Sir. I. T. M. Pinfck megbízó- levele átadásaikor mondott be­szédében többek között han­goztatta: Minden erőmmel igyekszem hű közvetítő lenni őfelsége kor­mánya és népe, s a magyar kormány és nép között. Állan­dóan arra törekszem, hogy né- :ieink kapcsolatai barátságban 'S harmóniában fejlődjenek to­vább. Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke válaszolt a nagy­követ beszédére s többek között hangsúlyozta: Megelégedéssel üdvözlöm azt a fejlődést, amely országaink kapcsolatában végbement az elmúlt időseben, amelynek egyik eredményeként diplomá­ciai képviseleteinket kölcsönö­sen nagyköveti szintre emeltük. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Dobi Istvánnak a kíséretét, az Elnö­ki Tanács elnöke ezután hosz­szan, szívélyesen elbeszélgetett .a nagykövettel. ★ Sir I. T. M. Pink nagykövet megbízólevelének átadása után a hősök terén megkoszorúzta a magyar hősi emlékművet. Elutazott Magyarországról a szovjet kereskedelmi delegáció A szovjet kereskedelmi dele­gáció, amely Sz. A. Trifonov- nak, a Szovjetunió Kereskedel­mi Állami Bizottsága elnökhe­lyettesének vezetésével néhány napot hazánkban töltött, szom­baton elutazott Magyarország- róL Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Tausz János belkereskedelmi minisz­ter, a bel- és a külkereskedel­mi minisztériyim több vezető munkatársa es a Szovjetunió budapesti nagykövetségének több tagja. (MTI) Az auschwitzi SS-per Frankfurtban .. Hallgatni log a hóhér? Ötvenezer márkáért szabadlábon Csou En-laj érkezett ALGÍR (MTI): Csou En-laj, a kínai állam­tanács elnöke szombaton dél­ben kíséretével — közöttük Csen Ji külügyminiszterrel el­utazott Kairóból kőrútjának második állomáshelyére, Algé­riába. Az algíri repülőtéren Csou En-lajt, Csen Jit és ldsé- rertJüket Ben Bella algériai köz­társasági elnök, Buteflika külügyminiszter és számos magas rangú hivatalos szemé­lyiség ünnepélyesen fogadta. (MTI) BONN (MTI): Az auschwitzi SS-pribékek perének megnyitása után az esküdtszék elnöke megkezdte a vádlottak személyi adatárnak felvételét. Az első vádlott Robert Mulka elmondotta, hogy foglalkozása „exportke­reskedő”, 1941-ben önként je­lentkezett az SS-hez és 1942- ben lett Höss, akkori ausch­witzi táborparancsnok adju­tánsa. Karl Höcker, a másik adju­táns, aki a háború után fő­pénztárosként helyezkedett el, már 1933-ban belépett az SS- be és 1940-ben lett az ausch­witzi táborparancsnok szárny­segéde, a két adjutáns éllen azt a vádat emeli az ügyész­ség, hogy felelősek voltait a gázkamrák berendezéséért, s a táborparancsnokok utasításai­nak ,gyors és pontos végrehaj­tásával mértékadó módon részt vettek emberek meggyil­kolására irányuló rendszabá­lyokban”. Egyébként mindkét adjutáns szabadlábon védeke­zik, Mulka 50 000 márka kau­ciót tett le a bíróságnál. Wilhelm Boger SS-őrmester az auschwitzi Gestapo különít­ményénél teljesített szolgála­tot, egész fiatalon, még 1922- ben csatlakozott a náci mozga­lomhoz. Auschwitzban részt vett a gázkamrákba irányított foglyok kiválogatásában, ezen­kívül maga is agyonlőtt fog­lyokat, illetve borzalmas mó­don halálra kínozta őket. Számtalan áldozata között van példáid egy lengyel pap, akit megfojtott Boger egyébként, személyi adatai felvétele során kijelen­tette, hogy a tárgyalás további folyamán „hallgatni fog” és csak az utolsó szó jogával él­ve foglal majd állást az ellene elhangzó vádakkal kapcsolat­ban. „Ügyvédeim azonban majd annál többet fognak be­szélni” — tette hetykén hozzá. Hans Stark volt SS-őrmester 17 éves volt, amikor jelentke­zett az SS-ben. 1940-ben he­lyezték Auschwitzba, ahol tömbparancsnok lett, ő is részt vett a gázhalálra szánt foglyok kiválogatásában és egy ideig 3 kezelte az egyik elgázosító ké­szüléket is. Klaus Düowski mérnök, volt SS-törzsőrmester azt haj­togatta, hogy ő csak tolmács­ként működött Auschwitzban, de a vádirat szerint személy szerint is részt vett a „kihall­gatásra” elővezetett foglyok megkínzásában és kivégzésé­ben. A háború után egy dara­big álnéven bújkált. A tárgyalást december 30-án, maid pedig január 6-án foly­tatják. Majd negyedmillió nyugat-berlini kapott látogatási engedélyt szombat délig BERLIN (MTI): Az NDK posta alkalmazott­jai Nyugat-Berlin 12 kerületé­ben szombatom délig összesen már több mint 200 000 látoga­tási engedélyt adtak ki nyu­gat-berlini polgárok részére.. Mivel a postások számát pén­tekre és szombatra jelentéke­nyen, felemelték, az ideiglenes irodák előtt lényegében meg­szűnt a sorbaállás. Szomba­ton már tízezerével érkeztek a nyugat-berliniek az NDK fő­városába, hogy meglátogassák ott élő rokonaikat; Sz enyhülési derültefab, hidegebb idő váltja fel A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán kö­zölték, hogy pénteken a fel- áramló déli levegő hazánkban is megtörte helyenként a fa­gyot: pénteken a délkeleti me­gyékben plusz 1 — 0 fok körül ingadozott a hőmérséklet. Most ismét átalakulás előtt van az időjárás: északnyugat­ról újabb hideghullám érkezett Európa fölé, ugyanakkor egy anticiklon gerinc nyúlik le mé­lyen a kontinensre, amelynek hatására vasárnap előrelátha­tólag felszakadozik a felhőzet, már csak szórványosan lesz ki­sebb havazás, viszont az élénk, helyenként viharos erejű szél miatt több vidéken erős hófú­vásra kell számítani. Az éjsza­kai minimumok az ország dél­keleti vidékein mínusz 1 — mí­nusz 4, a többi területen mínusz 5 — mínusz 9 fok, a vasárnapi maximumok mínusz 2 — mí­nusz 6 fok körül alakulnak ki. A viszonylag korán bekö­szöntött hideg és sokhavas tél kedvező viszonyokat teremtett az őszi gabonák és takarmány­félék áttelelésére. A december elején képződött jeges hóréteg csupán a gyümöl­csösökben és az erdőkben oko­zott szórványosan törési káro­kat, a vetésekre nem jelentett különösebb veszélyt, mivel csalt rövid ideig maradtak a mezők hótakaró nélkül. (MTI) Hruscsov a nemzeti felszabadító mozgalomról MOSZKVA (MTI): A ghanai Ghanaian Times, az algériai Alger Republicain és Peuple, valamint a burmai Botataun (Élcsapat) című la­pok szerkesztőségei azzal a kéréssel fordultait N. Sz. Hrus- csovhoz, hogy válaszoljon né­hány kérdésükre a nemzeti fel­szabadító mozgalom jelenlegi helyzetét illetően. Az Izvesztyi­ja szombat esti száma közli a szovjet kormányfő válaszait az említett lapszerkesztőségek 11 kérdésére. • — Hogyan értékeli a né­pek imperialislaellenes nem­zeti felszabadító harcának eredményeit? — így szólt az első kérdés. Az elnyomott népek nagy­szerű hőstettet vittek véghez, szétzúzták az, imperializmus gyarmati rendszerét. Ma — folytatta — a gyar­mati rendszer felszámolásának folyamata befejező szakaszá­hoz ért. Több mint félszáz or­szág máris kivívta politikai függetlenségét, nemzeti álla­miságra tett szert. Súlyos hiba volna lebecsülni e győzelem jelentőségét, tagadni a gyar­mati rabszolgarendszer össze­omlásának tényét, azt hinni, hogy a politikai függetlenség kivívása üres formaság. Az a tény, hogy a népek kivívták politikai függetlenségüket, nagy nemzetközi jelentőségű forradalmi lépés. Az állami önállóság kivívása — folytatta Hruscsov — ter­mészetesen még nem jelenti a teljes jelszabadulást. A fiatal nemzeti államok teljes függet­lensége biztosításának nélkü­lözhetetlen feltétele antiimpe- rialista harcuk fokozása, szoli­daritásuk erősítése a világ for­radalmi erőivel. A kongói, az algériai és más események megmutatták, hogy az egykori gyarmatok népei egyáltalán nincsenek biztosítva az impe­rializmus további mesterkedé­seivel szemben. Látni kell, mennyire meg­változott az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok fejlő­dése a nemzetközi porondon kialakult jelenlegi _ erőviszo­nyok közepette. Bármely or­szágnak van lehetősége arra, hogy a szocialista országok, a nemzetközi munkásmozgalom és a szabadságszerető népek segítségére támaszkodva siker­rel szembeszálljon az imperia­lista mesterkedésekkel, megszi­lárdítsa függetlenségét, önálló, an döntsön saját sorsa felöl. Arra a kérdésre, hogy melyek a gyarmati rendszer összeomlását biztosító telté­telek? — Hruscsov a következőket vála­szolta: — Mindenékélőtt szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy, a gyarmati rendszer ösz- szeomlása maguk az elnyomott népek hősi harcának eredmé­nye. A szocialista világrend- szer erői döntő módon előmoz­dították a gyarmatok és a füg­gő országok népeinek felszaba­dítási harcát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom aláásta az imperializmus világuralmát, s ezzel reális lehetőség nyílt a népek előtt a gyarmattartók kiebrudálására. A szocialista államok világ- rendszerének létrejöttével — mutatott rá a szovjet kormány­fő — a nemzetközi erőviszo­nyok döntően megváltoztak az imperializmus rovására. Ez nagyban meggyorsította a nem­zeti felszabadító mozgalom fej­lődését. Egységes folyamba egyesült korunk három nagy forradalmi áramlata: o győztes szocializmus, a nemzeti felsza­badító mozgalom, valamint a tőkés országok proiletáriátusá- nak forradalmi harca. Éppen ez biztosította a népek sikerét a gyarmati rendszer bástyájá­nak megostromlásakor. A felsorolt afrikai lapok szerkesztőségei megkérdezték Hruscsovot, hogyan értékeli a gyarmati rendszer utolsó maradvá­nyainak megdöntéséért folyó harcot? Hruscsov válaszában emlé­keztetett arra, hogy míg 1960- ban több mint 100 millió em­ber volt gyarmati járomban, addig ma már ezek többsége — a népek bátor harca ered­ményeképpen — felszabadult. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete, mint ismeretes — foly­tatta Hruscsov — a Szovjet­unió kezdeményezésére nyilat­kozatot fogadott el a gyarmati országok és népek függetlensé­gének megadásáról. A gyarmat- tartók és a fajüldözők szégyen- padra kerültek az egész embe­riség előtt. A gyarmati rend­szerek ideje lejárt és nincs olyan erő, amely megmenthet­né őket. — Mi az ün nézete szerint a nemzeti felszabadító harc fő tartalma a jelenlegi vi­szonyok között? — hangzott a következő kérdés. Hruscsov válaszában hang­súlyozta, hogy e harc tartal­mát és formáját minden nép saját feltételeitől függően ha­tározza meg. Az imént beszél­tem azokról a népekről — je­gyezte meg —, amelyek felsza­badulásukért, állami független­ségükért küzdenek. Nyilvánva­ló. hogy éppen ez a jelenlegi időszakban nemzeti felszabadí­tó harcuk fő tartalma. Az or­szágok egy másik csoportjában az állami önállóság csupán spanyolfal a szélsőségesen re­akciós, önkényuralmi bábrend­szerek számára. — A népek többsége azon­ban — folytatta a szov jet kor­mányfő — már megszerezte a politikai függetlenséget. Ter­mészetesen most másfajta fel­adatok kerülnek eléjük. Ázsia, Afrika, és Batin-Amerika né­peinek túlnyomó többsége szá­mára a központi feladat a gaz­dasági függetlenségért, a társa­dalmi haladásért vívott harc lesz. — Az elmaradottságtól és a nyomortól való megszabadúlás, a független gazdaság felépíté­se, a politikai függetlenség megszilárdítása, a demokrácia fejlődése — ezek nézetem sze­rint a fiatal nemzeti államok előtt álló fő problémák — hangsúlyozta Hruscsov. A gazdasági függetlenség megvalósítása, az imperialista rablóktól való megszabadulás nélkül nem lehetséges emelni a néptömegek életszínvonalát, nem lehet biztosítani jólétü­ket. Az idegen gazdasági el­nyomástól való megszabadu­lás és a nemzetgazdaság fel­lendítése szempontjából fon­tos jelentőséggel bír az állami szektor — folytatta Hrus­csov —, természetesen ha ab­ból a célból hozzák iétre, hogy harcoljon az imperialista mo­nopóliumok ellen. A külföld monopóliumok tulajdonánál államosítása, az ipar fejlesztő se, az állami szektor létreho zása és erősítése, a paraaztsá; érdekeit szolgáló földreform— ezeket az intézkedéseket mag az élet sugallja. Ennek az ál talános demokratikus program nak a megvalósításához erek ke fűződik a néptömegeknei ennek megvalósításában rósz vehet a külföldi monopóliu mokkái kapcsolatban nem áll nemzeti burzsoázia is. E pro* ram teljesítése azonban — i ezt különösen fontos hangsí lyoani — nem lehetséges bele társadalmi átalakulások né‘ kül, és nem lehetséges ant imperialista, forradalmi erő hatalma nélkül. Mi az Ön véleménye, ns: lyen fejlődési távlatok me lett foglalnak állást a n< pék? — szólt a követkéz kérdés. A fejlődési út megválasztás maguknak a népeknek a do. ga — mutatott rá Hruscsov. - Én személy szerint mélysége sen hiszem, hogy a népek - egyesek előbb, mások későb — a szocializmus mellett tő: nék lándzsát. A tömegek jes joggal tartják, hogy a fel szabadító harcnak jobb ele: körülményeket kell hozni: számukra. Minden dolgozó tér mészetsizerüleg, akadálytala nul akarja érvényesíteni pc litikai jogait, tevékenyen rész akar venni az állapi politika iának meghatározásában, küz "deni akar a szabad és boldo életért. Egész sor felszabadult or szag forradalmi szellemű de mokraita vezetői a nem kapi talista fejlődési útra való át menet módszereit és formái'; keresik. A marxisták — lenin­isták véleménye szerint sol. ország számára a nemzeti de­mokrácia állama lenne a meg­felelő formája az ilyen átme­netnek. Ez az állam a függet­len demokratikus fejlődésért harcolni kész összes társadal­mi erők imperialistaellenes egységfrontjára támaszkod­nék. Magától értetődő dolog, hogy nem kizártak a nemzeti felszabadulás - és a társadalmi haladás útján folytatódó fej­lődés egyéb formái sem. Hruscsov ezután külön ki­emelte, hogy a szocializmust nem lehet csak úgy meghirdetni, nem lehet átugomd a demok­ratikus átalakítások szakaszát, nem lehet olyan- intézkedése­ket végrehajtani, amelyekhez nincsenek meg a nélkülözhe­tetlen társadalmi és gazdaság: feltételek és amelyekhez nincs biztosítva a néptömegek támogatása. Az általános de­mokratikus feladatok megol­dása során azután — jóllehet ezek önmagukban még nem szocialista jellegűek — létre­jönnek a feltételek a szocia­lizmusba való átmenethez. — Kétségtelen egy másik do­log is — jegyezte meg Hrus- esev. — A szocializmust nem lehet kommunista ellenes pozí­cióból felépíteni, nem lehet közben szembehelyezkedni azokkal az országokkal, amc lyekben a szocializmus gy (Folytatása a 2. oldal'

Next

/
Oldalképek
Tartalom