Heves Megyei Népújság, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-20 / 297. szám
2 NÉPÚJSÁG 1963. december 20., péntek. tljabh jtosturabláz Londonban LONDON (MTI): Will«»den londoni kerületben egy rablóbanda elrabolta és autóba tuszkolta E. Christopher postamestert, amikor útban volt hazaidé. Elszedték kulcsait, azokkal kinyitották a postahivatal páncélszekrényét, 1273 font készpénzt, s nagymennyiségű bélyeget ós más értéket raboltak. majd a postamestert egy elhagyott helyen kilökték az autóból. A Scotland Yard felhívásában figydmeztette a postamesterek családjait, hogy ha a családfő nem érkezik haza kalló időben, azonnal értesítsék a rendőrséget, mert az utóbbi időben több mint egy tucat postamestert hurcoltak el. Az alsóházban a munkáspárt felelősségre vonta Bevins posta ügyi minisztert, mert a Nyugat-Walesből Bristol felé tartó postavonat kirablását — amelynek során 15 250 font készpénzt tartalmazó zsákokat raboltak el — annyira titkolták, hogy az eset csak véletlenül jutott nyilvánosságra saj- tójden lések útján és még az illetékes rendőrséget is csak 48 órával a tett felfedezése után értesítették. A miniszter azzal védekezett: a késedelmet az okozta, hogy előbb meg kellett állapítani, vajon valóban rablás történt-e, vagy pedig a postazsákok egyszerűen „tévútra” kerültek. Nagyon gyakran megtörténik ugyanis, hogy postazsákok nem rendeltetési helyükre jutnak. Az ellenzék harsogó derültséggel fogadta a miniszter szavait. Három közös agrártudományi intézetet hoznak létre a KGST-országok Eredményes nemzetközi Jiutotómunííc? A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának a közelmúltban tartott 15. ülése jóváhagyta a KGST-országok közös agrártudományi kutató munkájának 1964. és 1965. éti tervét. Ezekről a tervekről, s az eddigi közös munkáról kért tájékoztatást Izsák Erica, az MTI munkatársa dr. Sóós Gábortól, a földművelésügyi minisztérium szakoktatási és ki- sérletügyi főigazgatóságának vezetőjétől, a mezőgazdasági állandó bizottság magyar kormánybizottságának tágjától. — Milyen szervezeti fórmák biztosítják a szocialista országok agrártudományi kutatásainak összehangolását és ezzel nagyobb hatékonyságát? — A szocialista országok mezőgazdasági kutatói már több mint egy évtizeddel ezelőtt felismerték, hogy a korszerű tudományos kutató munka ma olyan sok szellemi és anyagi feltételt kíván, amennyit az egyés országok nem képesek biztosítani a tudomány minden területén, s ezért elhatározták, hogy a legfor' osabb problémákat közös erővel oldják meg. — A szocialista országok mezőgazdasági kutatási központjai 1956-bán Berlinben tudományos együttműködési egyezményt kötöttek. Azóta sikerült biztosítani a ijemzetközi munkamegosztást az együt-tműköK.ssé enyhül de újabb hófúvás A tél első nagy hideghulláma szerdán tetőzött hazánkban, s a csütörtökre virradó éjszaika már „csak” mínusz 13—mínusz 23 fokos fagyokat mérteik a megfigyelőik. Mint a Meteorológiai Intézet központi előre jelző osztályán közölték, csütörtökön új északi lóghul- lám érkezett, amely valamivel enyhébb az itt megülepedett, s az erős kisugárzástól lehűlt levegőnél. Ugyanakkor a Földközi-tengerről is új lendülettel tört Közép-Burópa fölé a szubtrópusi ciklon újabb hulláma, amely csütörtökön Olaszország és a Balkán-félsziget déli tájain kiterjedt esőzéseket, ettől északra erős havazásokat okozott. A déli áramlásnak köszönhető, hogy a nagy h'deg, havazás, kezdődik a nappali maximumok már nálunk is csak az ország északi és nyugati területein maradtak mínusz tíz fok alatt. Számottevő javulásra még mindig nincs kilátás, de valószínű, hogy a kontinens felett megélénkült légkörzés, — elsősorban pedig a Földközi- tengeri áramlás érkezése — kissebb enyhülési folyamatot indít meg. Pénteken reggelig előreláthatólag már csak mínusz 10 — mínusz 15 fokig hül le a talajközeli levegő, a pénteki maximumok pedig mínusz 5 — mínusz 10 fokig emelkednek. Az érkező enyhébb levegő falsiklása nyomán kiterjedtebb havazásra, az élénkülő szél miatt pedig hófúvásra kell számítanunk. désbe vont témák jelentős részénél, s így az egyes országok intézetei kutatási eredményeiket egymás rendelkezésére bocsátják. — Milyen eredményeket hozott eddig az együttműködés a magyar mezőgazdaság számára? — A tudományos problémák megoldása — elsősorban a nemzetközi együttműködést leginkább igénylő bonyolultabb kérdésekben — hosszú évek munkája, s általában további esztendőket vesz igénybe a kutatási eredmények széles körű gyakorlati alkalmazása. Ennek ellenére mezőgazdaságunk több ágazatában mái az árutermelés növekedésével is mérhetjük a tudományos együttműködés hatékonyságát. — A KGST keretében szervezett nemzetközi növényfajta kísérletek például lehetővé teszik, hogy rendszeresen megismerjük a külföldi • fajtákat, felhasználjuk ezeket nemesíté- si alapanyagként, s hogy a hazaiaknál jobbaknak bizonyuló- kat egyszerű módon bevonjuk a köztermesztésbe. Így terjedt el például nagyüzemeinkben az eddigi fajtáknál nagyobb, vagy jobb termést adó szovjet Be- zosztája 1. búza, az NDK-beli Frigga tavaszi árpa, az Uzrosz 17. és a Dubovszkij 129. soviet rizs, a nagy olajtartalmú krasznodari 1646. és a Vniimk 6540. szovjet napraforgó, több lengyel és német burgomyafaj- ta. A KGST egyik munkacsoportja dolgozta ki a szarvasma rha-ivadékvr/sgálat egységes elveit és több részlegének metodikáját. Ez az ivadékvizsgálat nálunk már széles körben elterjedt, s a legértékesebb apaállatok kiváló tulajdonságainak átörökítése révén hozzájárul a tej- és hústermelés növeléséhez. A KGST-országok több közös kísérletet és tanulmányt folytatnak a növényvédelem terén is, úi nö- vényvéd őszerek kipróbálására és a kártevők elleni védekezés optimális időpontjának, hatékonyabb technikájának kialakítására. Így mi is kaptunk már néhány, a mieinknél hatásosabb és gazdaságosabb készítményt, s a közös kutatások segítségével kezdjük kialakítani a kártevők tömeges fellépését előrejelző egységes prognózis rendszert. Burgonyatermesztésünkben máris érezteti kedvező hatását az NDK-tól és Lengyelországtól kapott nagymennyiségű egészséges vetőgumó, a nagy burgonyatermelő KGST-országok ezen felül átadják nekünk kutatási módszereiket, nemesi- tési alapanyagaikat is, s így az egyébként szükséges anyagi és személyi feltételek nagy részének megtakarításával is kialakíthatjuk majd a vírusmentes, egészséges hazai burgonyafajtákat. — Milyen döntéseket hozott a további tudományi» együttműködésről a mezőgazdasági állandó bizottság? — A KGST-országok mezőgazdasági kutató intézetei mintegy 100 téma megoldásán dolgoznak közösan. A munka hatékonyságának fokozása, az erők koncentrálása érdekében az állandó bizottság most kiemelte a valamennyi állam számára legfontosabb 20 témát, s ezek megoldására határidőket tűzött ki. A tudomány és a technika általános fejlődésének megfelelően felvettek néhány olyan új témát is, amelyek az eddigi egyezményekben nem szerepeltek. így a KGST-országok a jövő évtől kezdve már közös erőfeszítéssel és a nemzetközi munkamegosztás alapján foglalkoznak az összes fe- hérjetartalékók feltárásának lehetőségeivel, a barom ff farmok gépesítésének és automatizálásának módszereivel, a mezőgazdaság villamosítása tudományos alapelveinek kialakftá. sával és a matematikai módszerek alkalmazásával a mező- gazdaságban. A KGST-országok agrártudományi együttműködésében fontos szerepe van a dokumentációs munka összehangolásának is, amire szintén ielen- tős tervek születtek. Közös szerkesztésben már készül a 6 nyelvű nemzetközi biometriai szótár és a nemzetközi mező- gazdasági szakszótár. 1964. január 1-én prágában megkezdi működését a nemzetközi mező- gazdasági tájékoztatási és do- dukemtiációs központ, amely valamennyi tagállam részére készít majd kiadványokat, s a könnyebb tájékozódás végett kialakítja a világ szakirodaimának egységes dokumentálási módszerét, s végül: elkészültek az előzetes tervek a KGST-országok három közös kutató intézetének létrehozására, amelyek a takarmányozástan. a növényeket megtámadó vírusok és az állatok vírusos megbetegedéseinek vizsgálatánál értékesítik majd a nemzetközi munkamegosztás előnyeit. Védjük meg a természetet — önmagunktól! Belá thatatlan u 1 hosszú időn át a természet félelmetes túlerőben volt az emberrel szemben. Lassan azonban visszájára fordult az arány: ez a cwUlagvilághoz mérten parányi, de értelmes lény képes lenne sarkaiból kiforgatni legalábbis a földi világot, elpusztítani itt a természetet. önmagát, utódait is pusztulásra kárhoztatná ezzsei. Szükségessé vált a természet védelme — az ember ellen. A védelmet is az ember szervezi meg. Lírai kezdetek A védelem szükségességét elsőnek a természetbarátok hangoztatták. Nem tudományt» megfontolásból, hanem úgyszólván lírai alapon. Mindig voltak emberek, akik szerették a természetet, közelebb álltak hozzá, mint mások. Mindig akadtak, akik egy-egy ősöreg fa kivágását is fájlalták, vagy ha az ismerős tájról hirtelen eltűnt a virágfaj, elköltöztek (kipusztultak) az énekesmadarak. Fájt nekik, ha a gyakran ésszerűtlenül vagy kíméletlenül végzett út- és vasútépítés, építkezés, felépülés feldúlta a vidéket A XVIII. században Rousseau és követőinek rajongása . („Vissza a természethez”) ha nem is tudományosan, de megalapozta a mai, világméretű mozgalmat Gazdasági érvek Humboldt volt az első, aki sürgette a tervszerű, tudományosan megalapozott természetvédelmet. Világkörüli útján látta, hogy éppen elég nagyméretű a természet „önpusztítása”. Egy vulkáni kitörés egész szigeteket süllyeszthet a tengerbe, vagy hamuval és lávával tesz terméketlenné nagy területeket, rombol a földrengés, az árvíz, a szökőár. Ha még az ember is segít, ez beláthatatlan következményekkel járhat Az ember minden jólétét — munkájával és értelmével — a természetből meríti. Mindinkább előtérbe került a gondolat hogy a természeti tartalékokkal gazdálkodni kell, másrészt ezeket a kincseket meg kell óvni a további pusztulástól. A széntelepek kimerülnek, nem újíthatók fel, helyettük más energiaforrásóikat keresünk. A bányakincseknél ál. landóbb jellegű a talaj termő- ereje, de helytelen vagy túlzott kihasználással ez is veszendőbe mehet. A Föld számos pontján ismerünk úgynevezett „kultúrsivatagokat”, vagyis olyan területeket amelyeket nem a természet, hanem az ember tett élettelen pusztasággá, illetve hagyta, hogy azzá legyen. Az ókorban a Földközi-tenger medencéje körül a rablógazdálkodás méreteit öltötte a legeltetés. Az eredmény: sivatagi foltok például Észak-Afrikában és Szicíliában. Nemzetközi együttműködés A második világháború után mindinkább terjedt a felismerés: a természetvédelem az egész emberiséget érintő kérdés, nemzetközi ügy. Az emberiség létszáma rohamosan növekedik: nem közömbös tehát, ha csökken a termőterület értéke, vagy a világszerte érezhető vízhiány még inkább fokozódik a természetes vizek további szennyeződésével. Edinburgh-ban alakult meg, 1956-ban „A természet és a természeti tartalékok védelméJohnson képes fesz rá, hogy Hruscsovval folytassa az érintkezést Kusti teíevmiós besxi-de a kelet— nyugati kafieioiatoUről WASHINGTON (MTI): Dean világűrbe nem juttatnak nük* Rusk amerikai külügyminisz- leáris fegyvert, a forró drót tér szerdán, késő este beszédet megteremtését. Fontosnak ne- mondott a CBS televíziós tár- vezte azokat a törekvéseket, saság Kennedy emlékének amelyeknek célja az európai szentelt különadásában. Rusk szocialista országok és a nyu- kijelentette, hogy Kennedy gat kapcsolatainak megjavítá- meggyilkolása „hatalmas meg- sa, továbbá a nyugati hatal- rázkódtatás volt az amerikai mák egymás közötti viszonyá- nép számára, világméretekben r.ak megerősítése, pedig csorbát ütött az Egyesült Egy kérdésre válaszolva kí- Allamok tekintélyén jelentette: véleménye szerint Rusk szólt az amerikai kül- Johnson elnök képes lesz rá, politika legfontosabb kérdései- ilogy Hruscsovval folytassa az ről, így a szovjet—amerikai érintkezést az elhúnyt Kennedy kapcsolatokról is. Idézve Ken- elnök által kezdeményezett nedv elnök következő szavait: formákban. A tét túlságosan „belpolitikai problémák válasz- nagy, semmint hogy megenged- tási vereséget okozhatnak, de a hétnénk magunknak a kapcso- külpolitikaí kérdések • egyné- iátok megszűnését az olyannyi- melyike eltörölheti a föld szí- ra súlyos felelősséget vállalók nőről az egész északi féltekét”, között — jelentette ki. Azérint- Ennek elkerüléséért az Egye- kezes eszközeire vonatkozólag sült Államok elnökére, a Szov- pUsk annak a nézetének adott jetunió miniszterelnökére és kifejezést, hogy diplomácia: minden szövetséges hatalom úton kell folytatni a szovjet— vezetőjére hárul a felelősség — amerikai párbeszédet, s nem mondotta Rusk. Nézeteltérése- lenne célszerű a rendszeren inket — ha lehet — az ilyen csúcsértekezletek megrendezé- temiészetű rombolások nélkül se- azonban egy csúcsér- kell megoldani. tekezlet számottevően elősegítAz amerikai külügyminiszter hetné a megegyezést bizonyos kijelentette, hogy a kelet és fontos kérdésekben, a problé- nyugat között az utóbbi időben mákat jóelőre elő kellene ké- egyre inkább felismerhetőek szíteni, hogy a találkozó garan- bizomyoe .,közös érdekek”, ezek táltan eredményes legyen. Az közül kiemelkedik a termonuk- olyan csúcstalálkozót, amely leáris háború elkerülésének pusztán csak rögzítené a né- közös óhaja. Igen jelentős lé- zeteltéréseket, vagy kihangsú- pésnek neverte a moszkvai lyozná a véleménykülönbsége- atomcsend-szerződést. az ENSZ- két, legjobb lenne elkerülni” — közgyűlés határozatát, hogy a mondotta Rusk. Busier és Rusk tárgyalásai LONDON: Köves Tibor, az MTI londoni tudósítója jelenti: Londonban kiemelik, hogy Butler angol és Rusk amerikai külügyminiszter szerda esti „munkavacsoráján” jelen volt Peter Thomas külügyi állam- miniszter. aki a brit delegáció vezetője lesz a január 21-én folytatandó genfi leszerelési tárgyalásokon, valamint azok az angol külügyi szakértők, akik elsősorban a kelet—nyugati kapcsolatok problémakörével foglalkoznak. Butler külügyminiszter szerdán este televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta:, nemcsak azért megy majd Genf be, hogy a helyszínen ismerkedjék meg nék nemzetközi uniója’”. A nemzetközi mozgalom tapasztalatcserék, tanácskozások útján is terjed. Gazdagodik a munkaprogram is. Az egyszerű rezerválási (megőrzési) elv mellett kialakult a szélesebb- körű, aktív természetvédelem. Több országban, a Tudományos Akadémiák irányításával speciális kutatóintézetek működnek: ezek hangolják össze a tudományos és gazdasági érdekeket állandóan folyik a nemzetközi együttműködési tervek kidolgozása, hiszen a természet nem ismer országhatárokat, s a hegyek, folyók, síkságok gyakran több országhoz tartoznak. És nálunk A nemzetközi kereteken belül minden népnek megvannak a maga sajátos természetvédelmi feladatai. A nemzeti parkok és rezervációk, védett területek éppen úgy a he. lyi adottságoktól függnek, mint ahogy a terepkutató munkát is ezek a tényezők szabják meg. Magyarországon összesen 7000 hektárnál nagyobb területen 104 természetvédelmi területet találunk, köztük 21 földtörténeti rezervációt, 27 védett parkot, 26 védett erdőt, és 10 tavat, lápot holtágat' Az 1949-ben kiadott kormányrendelet értelmében a természetvédelemmel összefüggő minden kérdésben az intézkedés és ellenőrzés az Országos Természetvédő) íni Tanács hatáskörébe tartozik. Gyen as István Londonban az értekezlet munkájával, hanem elsősorban azért, hogy „lökést” adjon a leszerelési tárgyalásoknak. A Times értesülése szerint Rusk az amerikai elnökválasztások évében nem kívánja folytatni a további kelet—nyugati megállapodások lehetőségeinek „felderítését”, de nem zárkózik el az elől. hogy találkozzék a szovjet külügyminiszterrel, „ha ennek szükségessége felvetődik”. Londonban egyébként most már csaknem bizonyosra veszik, hogy Butler a közeljövőben találkozik Gro. mikóval. Angol hivatalos helyen hangsúlyozzák, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok megítélésében nincsen lényeges különbség az angol és az amerikai felfogás között. A Guardian diplomáciai szemlefrója szerint mindkét kormány úgy véli, hogy a hidegháború olvadása folytatódni fog, de egyikük sem számít gyors és látványos eredményekre. A két külügyminiszter csütörtöki tanácskozásán megvitatják art az angol részről szorgalmazott elgondolást, hogy átmenetileg Butler vegye át amerikai kollégájától a kelet—nyugati közeledés ösvényeinek felderítését. „Ez a megoldás mindkét kormánynak megfelelhet” — írja r Guardian. (MTI) Hazaérkezett az INSZ-közgyiHésen részivé« magyar fciifdöttsé»* Az Egyesült Nemzet k Szervezete 18.-ik ülésszaké, résrtvett magyar küldöttség Mód Péternek, a külügyminiszter első helyettesének vezetésével, csütörtökön hazaérkezett. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Péter János küi- ügvminiszter, és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta.
