Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

i963. november 24., vasárnap 4EPOJ8A6 s Mit csinál a görög, ha semmit se csinál ? Amíg a múzeumokban járva 'leginkább turistacsoportok, sa­nyarú elismeréssel nézelődő,' holtfáradt idős angol hölgyek, vagy hevesen gesztikuláló né­ger diáklányok kerültek elénk, s legkevésbé görögök, (akiknek csalogatására most már csütör­tökön és vasár­nap ingyenes tárlatvezetést Is rendeznek) /— úgy az utcán igencsak „lár­ván” éreztük magunkat a harsány és mozgalmas köz­életben, s főleg az első időben. Ez talán meg is érthető, hi­szen a görög főváros lakói — az utcán él­től, nézzünk időnként a lá­bunk elé is. íme most is majd „elgázolódtunk”. Teherplatós motorkerékpár fékez előttünk. Gazdája, a kormányt elenged­ve, gyorsan keresget vet a közeli templom felé, amely előtt kontycsattos, szakállas, a sorsjegyárusok, járó-kelők, hangoskodó rikkancsok, a kis kávéházak előtt vitatkozó, kockázó férfiak hada. A mulatók, cukrászdák csá­bításának engedve feltűnt, mi­lyen kevés a „dzsesszesített étterem”, hogy a szórakozó­nek. Itt vitat­koznak, pihen­nek, ebédel­nek, szórakoz­A hcllásziaknak mindig táncra áll a lábuk, de férfiak és nők táncolnak együtt a szórakozóhelyeken. ritkán nak, vásárol­nak, üzletelnek, politizálnak. Persze, csak este és a reg- fekete ruhás pópa szemléli a helyek vendégei szinte kizáró- geli hűvösségben. A nappali forgalmat. A motoros meg- lag férfiak. Ügy látszik, a böl- hőségben (december közepén könnyebbülten zúg tovább, de csesség istennője még mindig kezdődik az „ősz”) lehúzzák az néhány méter után megint esi- nem tudta meggyőzni az athé- üzletek rolóit, elárvulnak az korog a fék (vajh, mi lenne ni férfiakat arról, hogy nők is íróasztalok, munkapadok és... itt, ebben az őrült forgalom- eljárhatnak adiő munka. Csak a külföldiek 'énferegnek az estéhez képest kihalt utcákon, amíg a görögök házaikba húzódnak, húst és pihenést keresve. Mikor furcsálkodva kérdez­tük, hogyan bírja ki az ország e hosszú pihenőket — meg­nyugtattak: a görögök akkor is csinálnak valamit, ha sem­mit se csinálnak. Minimum ül­nek, s ez itt rendszerint együtt jár a társasággal, a társaság az üzletkötés lehetőségével, te­hát valamit akkor is csinál­nak. Különösen a kora esti órák­ban, amikor kezd megélénkül­ni Athén. Ilyenkor már érde­mes • elhagyni a légkondicio­nált hotelt, megszakítani a „kötelező” délutáni sziesztát, a főtt uborkával, generálszósszal körített, kiismerhetetlen hal­féleség és a szolid vegyes kom­pót elfogyasztása után. Az utcára lépve előbb az brr szimatoló idegei borzolód- hak fel. Már feltűzték a bá- tányhűst. a palacsintákat az ínfrasütők forgójára, s ottser- ceg, pirul a finom falat a já­rókelők orra előtt, akik nem nagyon tudnak ellenállni a Szíves kínlálásnak. S mintha a Sült hús illatával akarna kon- feurrálni, illatbelépőjét har­sogja a sült kukorica, a gesz- ban> a .évatos” gépkocsl- tenve, a sajtos kalács, a P°r- velőjükkel?) A motoros hosz­szórakozóhelyek- re; Épp úgy, mint a jókedé­lyű akik a gyobb ben is utóbbi divat öltözködve, tétszürke férfiak, legna- meleg- a leg- angol szerint sö- öl­Az aszfalton mindenfelé mfiködik a koc- kázók „játékbarlangja”. tönyben, hófe­hér ingben s nyakkendőben sétálgatnak. Délvidéki tar­kaságot vár­tunk a férfiak és a nők öltö­zékétől és „mérsékeltövi” létünkre való­sággal kirí élénk öltöze­tünk a sötét­szürke és feke­te öltönyök rengetegétől. A moziplakátok is igen-igen csá­bítottak, s a fé­nyes előtérben lézengő „eliga­zító” máris a pénztárablak­hoz invitált. „Csak 11 drach- mutatja a bá­költ kávé, amelyet szinte az utca közepén kevernek a pör- szu, keserves, hangos i ölő korongon. S ehhez még küld az előbb még oly szépen „Nem csalás, nem ámítás! Az erőbűvész azonnal szétté- a derekára font vastag kőtelet...” Ezt persze, senki se lü­de mégis jót derülnek a produkción. ma a jegy jós pénztárosnő, s belépve a terembe meglepetten látjuk, ionaszi már pereg a filnL Sablonos nyugati történet, alvilági nők, késelés, pisztoly, kábítószer, fúriák, tisztességes család gaz­dag fia, aki megmenti az el- züllött nőt Happy end és vé­ge. Kigyűl a fény és mindenki marad a helyén. Itt folyama­tos a vetítés, nincsenek számo­zott ülőhelyek, sem az elő­adást zavaró hangoskodók. A garázdák ellen nagyon szigorú törvényeket hoztak, talán emi­att alig lehet garázda részege­ket látni, meg azért is, mert a görögöknél más fogalom amu- latás, mint nálunk. Szívesen lejtenek ősi motívumokra fel­épülő táncokat a keleti zenét árasztó mulatókban, s a zseb- kendős tánc után visszaülnek az asztalhoz, feketekávét és gyümölcslevet inni. Szeretik a beszélgetést, a vi­tát, élvezettel évődnek az ut­cai mutatványosokkal, akik­nek produkciója a nézőkkel kozzá ken számítani a kisven- megtisztelt ég urához, az elé- ...... öéglők számunkra olaj- és vaj- be szaladó asszony leckézteté- iktatott szellemeskedesre illattól terhes aromáját és ’a benzingőzt. . De ne hagyjuk elcsábítani magunkat a szaglás ingerei­sére. Ez fejcsóválásra ad okot epul 5e}> ne™ a hirdetett „ero- a komoly tekintetű pópának, mutatványra . Még szerencse, hogy ká- (Folytatjuk.) romkodásának javát tompította Kovács Endre • • Örömök és gondok A téglagyárban pár napja működik a 3-as számú prés is, 16 asszonynak ad munkát. Agyagbányászok, égetők, csil­lések és gépkezelők szorgos- kodnak, három műszakban 380 ember alig győzi a munkát. Még 30—40 férfi kellene a szállításhoz, mert a bevonuló újoncokat is pótolni kell és soha ennyi áru nem volt a gyárban. Hárommillió darab égetett cserép és egymillió tég­la vár elszállításra. És a ké­mény év végéig füstöl: decem­ber 31-ig dolgoznak az idén, éjjel-nappal gyártják a csere­pet és a téglát. — A legnagyobb újság ná­lunk az, hogy a jövő év elején megkezdjük a, téglám ű s zá rí tó építését, méghozzá saját erő­ből, hogy hamarább elkészül­jön — mondta Sreiner Antal művezető. — Lesz itt munka télen is, csak győzzük, de a bölcsőde és napközi építésére mikor kerül sor? — kérdezte Fónagy elv­társ, a másik művezető. — Ha a műszárító megépül, megszűnik a téglagyár idény­jellege. Mátraderecskén télen is munkája és biztos megélhetése lesz a férfiaknak és nőknek — felelte Till János üzemvezető. Tehát állandó jellegű, egész éves munkát találnak a gyár­ban az asszonyok. De mi lesz a kisgyermekes anyákkal? Mátraderecskén ugyanis nincs se bölcsőde, se napközi. Illetve van, de csak nyáron, az iskolában. Amint megkezdődik a tanítás, a kisebbeknek nem jut hely. Oláh Barnabásné nem tudja hová tenni gyermekét, ott­hagyta a gyárat. Kiss gy. Lő- rincné és Kiss h. Istvánná sem talál más megoldást, alig vár­ják, hogy elengedjék őket a gyárból. Sok a munka, a kere­setre is szükség lenne, de első a gyerek. Mit) tett a gyár és a tanács, hogy megoldja a gyerek« anyák gondjait? Az elmúl; években több mint 70 miüir forintos költséggel, szinte tel jesen új gyárat építették. D* bödesődére, napközire nem ju­tott a „keretből”. Pedig kei lett volna, főleg most lenne n szükség, amikor egész évbe! munkát adnak az asszonyok­nak is. — Építeni nem tudunk, mer nincs rá pénzünk, a közséí ivóvízellátását is csak részbe) tudjuk megoldani. De a bői csődére feltétlenül szüksé, van, ha másként nem megj ideiglenesen bérelt helyiségbe) kell berendezni, és a jelé szerint ez sikerül is —- tájé koztat) Kiss István, a közséí tanács titkára. r. l. Kicserélik az 1964—65-ben lejáré személyi igazolványokat A Belügyminisztérium Országos Rendőrfőkapitányságának közleménye A Belügyminisztérium Or- igazolványát — ha gyógyulá- szágos Rendőrfőkapitányság suk előreláthatóan egy éven értesíti az ország lakosságát, belül nem várható — a ren- hogy 1/1954. (I. 9.) BM. sz. ren- dőrkapitányságok a helyszínen delet értelmében a rendőrka- is kicserélik. A járóképtelensé- pitányságok 1964. január 15- get SZTK, vagy tiszti orvosi tői folyamatosan kicserélik igazolással kell igazolni, azokat a személyi igazolvá- A személyi igazolvány lá­nyokat, amelyeknek érvényes- cserélésének részleteiről a he- ségi ideje 1964, illetve 1965 lyi rendőrhatóságok hirdet- évben lejár. «lény útján tájékoztatják a la­A személyi igazolványok ki- kosságot. cserélését, községenként, lakó- Az Országos Rendőrfőkapi- körzetenként vagy munkahe- tányság kéri a lakosságot, lyénként meghatározott helyen hogy a torlódások elkerülése és időpontban az állandó lakó- végett a helyi rendőrhatósá- hely szerint illetékes járási, gok idevonatkozó rendelkezé- városi, városi kerületi rendőr- seit és az általuk megjelölt kapitányságok végzik. határidőt maradéktalanul tart­Azok az állampolgárok te- sa tie. hát, akiknek személyi igazol- Az Országos Rendőrfőkapi- ványa 1964 vagy 1965 évben tányság egyidejűleg értesíti a lejár, a rendőrkapitányságok lakosságot, hogy a személyi által megjelölt helyen és idő- igazolványok kiadásához, ki­pontban kötelesek személyi cseréléséhez az eddig használt igazolványuk kicserélése vé- négyszelvényes bejelentőlap gett megjelenni. helyett kétszelvényes bejelen­Azon (állampolgárok szemé- tőlapot rendszeresített, lyi igazolványait, akiknek Az új — zöld nyomású — munkahelye állandó lakóhe- nyomtatványt „Bejelentő sze- lyüktől 100 km távolságon túl mélyi igazolvány kiadásához” van és ott ideiglenes lakos- elnevezéssel a postahivatalok ként be vannak jelentve, az és dohányboltok hozzák for- ideiglenes lakóhely szerint il- galomba. letékes járási, városi, városi A lakásváltozások be- és ki- kerületi rendőrkapitányságok jelentését továbbra is az ed- is kicserélne dig használt nyomtatványokon A személyi Igazolvány ki- kell teljesíteni, cserélése végett a személyi Belügyminisztérium, igazolvány tulajdonosának sze- Országos mélyesen kell megjelenni. A Rendőrfőkapitányság, járóképtelen betegek személyi (MTI) A holnap szakmunkásai Nagyrédén Tegnap még kisparaszti par- a közös már öreget, fiatalt égj cellákon művelték a földet, a aránt érdekel Nagyrédén, s e; holnap csak az egyéni boído- tönként iskolapadban ülnek • gulásit jelentette számukra. Ma holnap emberei — a mezőgav ______________________________ dasági szakmunkások. A szeles novemberi estébe világosak az iskola ablakai, táblára 29 érdeklődő szempé tekint, ahol éppen Kivés Járu főagronómus magyaráz. Értei lenül áll a látogató, má köze borkezelésnek, a szőlőműveiéi nek az általános iskola VI osztályához?! Mert ezek a fej nőttek hetedikesek, arra válla] koztak, hogy elvégzik a nyo! . osztályt, s íme: szőlészeti t borászati ismeretekkel „trak tálják” őket. — Talán éppen az a titfe hogy szívesen járunk ide, met érezzük, hogy valamivel többe kapunk, mint azok a gyerekeik akik megfelelő korban, 1 évesként végzik az iskolájukat — Az általános iskolai isme reteket 330 órában kapjul meg, s éhhez 51 szakmai ór; járul, aminek egy része — : hónap minden első vasárnap­ján 3 óra — gyakorlati foglal­kozás. Megéri, mert a nyolc osztály elvégzése után mát csak egy évet töltünk főleg gyakorlati munkán, s azután megkapjuk a szakmunkás-bi­zonyítványt. Csengetitek. Mint az „igazi” iskolában. Balázs István, Czing- lér Jánosné, ifj. Tiliczki Ist­ván, Bazsó István újra elfog­lalja helyét a padban, ahol a borászati órát most magyar követi. Nap nap után tanulnak, gyermekeikkel együtt törik fe­jüket) a számtanpéldákon, a nyelvtani buktatókon, s az iro- dalom^ nagyjainak életrajzát műveií tanulmányozzák, de azért a kisiskolás érzi, hogy apja, anyja valami mást, töb­bet tanul, amit csak a „felnőt­tek iskolájában” tanítanak... (ádám) A besenyőtelki cigányok változása A KÖZSÉGI tanácselnök­helyettessel: Bózsilc Árpáddal beszélgetünk a besenyőtelki tanácsiházán. A középkorú férfi dicséri az időt, amely kedvezően hat a mezőgazdasá­gi munkákra, dicséri a hely­beli Lenin Termelőszövetke­zetet, amelynek tagsága az idén szorgalmasan kivette a részét a munkákból, s így ma már a kukoricaszár hordásán 600 hold szántásán kívül nincs más tennivalója. Aztán, hogy a dicséret ne maradjon, folytatás nélkül, megjegyzi: — De mégis legnagyobb örömünk az, hogy ebben az évben jelentős lépést tettünk előre a cigány kérdés megol­dásában. Éspedig? — A község lakosságának közel 10 százaléka cigány« 330 ember. Ezeknek egy része kint a falu szélén, a Dögárok­parton lakik, nyomorúságos körülmények között. Mintha a múltból maradtak volna itt életkörülményeikkel, viselke­désükkel, gondolkodásukkal együtt A másik része bent a faluban él, tűrhető, emberi körülmények között. Mi an­nak idején elhatároztuk, hogy megoldjuk a két telep problé­máját, úgy, hogy a régi telep­ről a faluba költöztetjük a ci­gányokat, s igyekszünk belő­lük is munkájának élő, becsü­letes embereket faragni. — Igen ám — folytatja to­vább —, de ők nem akartak költözni, azért nem, mert jó­nak tartották azokat az álla­potokat, eszükben sem volt rajta változtatni ... Igen! E sorok írója is em- lókszi rá, hogy ezek a cigá­nyok hogyan éltek, és visel­kedtek még ez év elején is. Szinte reménytelennek lát­szott a helyzet megváltoztatá­sa. • ÉS MÉGIS, a reménytelen­nek látszó helyzeteken is le­het változtatni, ha akarják, ha szorgalmazzák. Mert mi is történt ez év tavaszától napjainkig? — Hatezer forint községfej­lesztési alapból 100 négyszöges házhelyeket mérettünk ki ré­szükre az új telepi részen, s felajánlottuk, hogy vegyék meg 5 forintjával négyszög­ölenként. Az alkura sokáig kellett várni, de a sok vita, meggyőző szó után egyszer csak jelent­kezett az első: Kolompár La­jos. Házhelyet vett, s közben kérte, segítsenek neki lakásá­nak felépítésében. S a falu segített! összefogott a tanács, a tsz és szinte egyik napról a másikra felépült a ház. A példa ragadós lett. Ma már Nagy Kálmán, Lovas Sándor; Penti Kálmán is új lakásban lakik. Sőt, ahogy hírlik, 1964- ben a régi telepen élő 9 csa­lád is saját házába költözik. Természetesen nem lenne teljes a besenyőtelki változás megrajzolása, ha nem monda­nánk el azt is, hogy nemcsali az új lakások megépítésében, hanem az emberi sors meg­változtatásában is mennyit se­gített a falu. Berényi József iskolaigazgató, Halászi Géza nevelő és Vadnai László ta­nácselnök segítségével létre­hozták a község első „cigány­iskoláját”. 15 olyan gyerek jár rendszeresen ebbe aE isko­lába, akik azelőtt elbuktak, nem jártak iskolába, kima­radtak. De verekedés, vesze­kedés sincs már. Azaz meg­változtak a besenyőtelki cigá­nyok. ÖRVENDETES esemény ez. Az akarás fényes bizonyítéka, hogy a cigányokat is hozzále­het szoktatni, nevelni éle­tünkhöz, a munkához. A be­senyőtelki cigányok vala­mennyien dolgoznak, ki a szö­vetkezetben, ki az állami gaz­daságban, és jól keresnek, S ha így folytatják, jó úton jár­nak! — £. L.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom