Heves Megyei Népújság, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

2 NBPOJSAO 1963. november 81., vasára*» Magyar-lengyel közös nyilatkozat A Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségé­nek a Magyar Népköztársaság­ban tett látogatása alkalmá­ból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meg­hívására 1963. november 18- tól 22-ig baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége. Wladyslaw Gomulkának, a Lenigyei Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának és Jozef Cyrankie- wicznek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­sága Politikai Bizottsága tag­jának, a Minisztertanács elnö­kének vezetésével. A Magyar Népköztársaság­ban tett látogatás során a kül­döttség megtekintett néhány ipari és mezőgazdasági üzemet és megismerkedett a magyar népnek a szocialista ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és oktatásügy, valamint az élet- színvonal emelése terén elért jelentős vívmányaival. A forró fogadtatás, amely­ben a magyar nép a küldött­séget részesítette, a munkás­osztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség képviselőivel történt találkozások ismét meggyőzően bizonyították, hogy a Magyar Népköztársasá­got és a Lengyel Népköztársa­ságot a testvéri barátság erős és tartós szálai fűzik egybe. A látogatás folyamán meg­beszélésekre került sor a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kor­mányának képviselői, illetve a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kor­gok közötti együttműködés kibővítéséhez. — A két ország közötti áru­csereforgalom lényegesen nö­vekedett. A hosszúlejáratú egyezményben eredetileg elő­irányzott szinthez viszonyítva 1961-ben 23 százalékkal, 1962- ben pedig 37 százalékkal nö­vekedett a forgalom. 1963-ban az áruforgalom mintegy 55 százalékos növekedést ér el a hosszúlejáratú egyezményben erre az évre előirányzott szint­hez viszonyítva, ami közel 2,5- szeres növekedés 1958-hoz képest. Az árucsereforgalom növekedésével egyidejűleg je­lentősen megváltozott a kül­kereskedelem struktúrája is, amit mindenekelőtt a gépek és berendezések kölcsönös szállításának emelkedése jelle­mez. — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ajánlásai értelmében a két ország terve­ző szervei az utóbbi időben megbeszéléseket folytattak a távlati tervek összhangolásá­ról. — Eredményesen működik a szén-meddőhányók feldolgozá­sára alakult magyar—lengyel vállalat, az Aldex, amely mind. két ország részére hasznos te­vékenységet fejt ki. — A műszaki-tudományos együttműködés keretében fej­lődik a közvetlen kapcsolat üzemek, tervezőirodák és ku­tatóintézetek között. — Mindkét fél megállapítja, hogy jelentősen növelhető a külkereskedelmi forgalom. Ez — a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa alapelveinek és határozatainak megfelelően — a két ország gazdasági adott­ságainak fokozott figyelembe­vételével, a termelési tervek, a termelési tevékenység és a beruházások fokozott összehan­golása, a szakosítás és a koo­peráció kiszélesítésének útján érhető el. — A termelőerők további tartanak a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa által ho­zott határozatok értelmében az 1966—1970. évi gazdasági tervek összehangolására. E tárgyalások alkalmával a be­ruházások összehangolása ré­vén törekedjenek a szabad termelési kapacitások kihasz­nálására és a gazdaságilag in­dokolatlan, párhuzamos kapa­citások kialakításának elkerü­lésére. — Célszerűnek tartják a tu­dományos és műszaki együtt­működés bővítését, többek kö­zött közös tudományos kutatá­si és konstruktőri munka meg­szervezését a híradástechnika és a félvezetők terén. A megbeszélések során a két fél megállapította, hogy orszá­gaik között még további ked­vező lehetőségek vannak a tu­dományos, műszaki és kultu­rális kapcsolatok fejlesztésére. Megállapodtak, hogy megfele­lő lépéseket tesznek a turista- forgalom további megkönnyí­tésére. II. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban mindkét fél hangsúlyozza, hogy a mai idő­szak legfontosabb kérdése a világbéke fenntartásáért vívott harc és az emberek millióinak' pusztulásával fenyegető nuk­leáris háború kirobbantásának megakadályozása. A nukleáris világkonfliktus elkerülésének reális lehetősé-’ gét biztosítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország bé­kepolitikája, állandóan növek­vő gazdasági és katonai ereje, a szocialista tábor egysége és összeforrottsága, a munkás- osztály s a béke és haladás összes erőinek aktív harca a jelentős szerepet tölthetne be a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésében, a különböző társadalmi, poli­tikai és gazdasági rendszerű államok békés gazdasági ver­senyében követendő elvek ki­alakításában, valamint az újonnan felszabadult országok fejlődésének meggyorsításá­ban. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselői sokol­dalú eszmecserét folytattak a két testvérpárt kapcsolatairól és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdései­ről. A két párt képviselői meg­elégedéssel hangsúlyozzák, hogy testvéri kapcsolataik ál­landóan erősödnek és fejlőd­nek, a tapasztalatok kölcsönös cseréje egyaránt jelentős mér­tékben gazdagítja a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt tevékenységét. Mindkét párt nyomatékosan rámutat arra, hogy a Szovjet­unió kommunista pártja gaz­dag eredményei rendkívül je­lentősek az egész nemzetközi munkásmozgalom számára és megállapítja, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának tör­ténelmi jelentőségű határoza­tai nagy hozzájárulást jelen­tenek a nemzetközi munkás- mozgalom harcának elméleté­hez és gyakorlatához. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt következetesen megvalósítja az 1957- évi és az 1960. évi nyilatkozatokból, mint a békéért, a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott harcban a nemzetközi munkásmozgalom stratégiá­ját és taktikáját meghatározó -4 programdokumentumokból eredő feladatokat. Ezen elvek alapján mindkét párt követ­kezetesen harcol a kommunis­ta világmozgalom egységéért, mányámak küldöttsége között. A két fél képviselőinek meg­beszélései a szoros barátság és a testvéri egyetértés szellemé­ben folytak le, s minden meg­beszélt kérdésiben nézeteik tel­jes azonosságát mutatták. I. Mindkét fél megállapította, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköztár­saság kapcsolatai a proletár internacionalizmus, a kölcsö­nös megbecsülés, a baráti tá­mogatás és a kölcsönös segít­ségnyújtás elvein nyugszanak s edredményesen szolgálják mindkét ország érdekeit, A kapcsolatok, különösen az utóbbi években — a két ország párt- és kormányküldöttségei­nek 1958-ban és 1960-ban alá­írt közös nyilatkozataiban foglalt határozatok alapján — kiszélesedtek és elmélyültek. A tárgyaló felek a megbe­szélések során hangsúlyozták, hogy továbbra is teljes erővel támogatják a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának keretei közötti együttműködés szélesítését, formáinak és mód­szereinek állandó fejdesztését, a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás alapján. Kijelen­tik, hogy a magyar-lengyel gazdasági együttműködést a két ország és valamennyi szocialista ország érdekeivel összhangban tovább kívánják bővíteni. Mindkét fél pozitívan érté­keli a magyar-lengyel állandó gazdasági együttműködési bi­zottság tevékenységét, amely a két ország párt- és kormány- küldöttségeinek 1958. évi má­jusi közös nyilatkozata alapján alakult. A gazdasági, a tudományos­éi műszaki együttműködés eredményei hozzájárultak mindkét ország népgazdasá­gának további fejlődéséhez, Valamint a szocialista orszá­gyors fejlesztése, a munkater­melékenység növelése és az önköltség csökkentése érdeké, ben a fedek elhatározták, hogy a magyar—lengyel állandó gazdasági együttműködési bi­zottság konkrét javaslatokat dolgoz ki a termelés szakosítá­sára és a termelési együttmű­ködés elmélyítésére. A -követ­kező időszakban különösen a gépjárműiparban (autóbusz- és tehergépkocsigyártás), a va­gon- és mozdonygyártásban (Diesel-mozdonyok, vasúti sze­mélykocsiik, tehervagonok, valamint motorkocsik), a hír­adástechnikában, a traktor- gyártásban, a mezőgazdasági gépiparban, a finommechani­kai iparban kell kiszélesíteni a gazdasága együttműködést — Mindkét fél célszerűnek tartja szorosabb együttműkö­dés kialakítását a vaskohászat­ban és helyesli közös szerv lét­rehozását a vaskohászati ter­melés összehangolására, az ér­dekeit országok részvételéveL — Figyelembe véve a vegy­ipar tervbevett intenzív fej­lesztését, elhatározták, hogy a két ország illetékes szervei konkrét programot dolgoznak ki a kölcsönös vegyipari szál­lítások növelésére, a termelési és beruházási tervek összehan­golására, valamint a szakosí­tás elmélyítésére. A két fél megbízta a két or­szág külkereskedelmi minisz­tériumát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az árucsenreforgalom további nö­velésére 1964-ben és 1965-ben. — A két fél elhatározta, hogy tervező szerveik 1964 el­ső félévében megbeszéléseket A lengyel párt- és kormányküldöttség vezetőinek távirata Kádár Jánoshoz Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke út­ban hazafelé, a külön repülőgép fedélzetéről, táviratban tnondott köszönetét Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Minisz­tertanács elnökének a magyarországi vendéglátásért. (MTI) tőkés országokban, valamint a nemrég felszabadult országok cselekvő fellépése a háborús erők ellen vívott küzdelem­ben. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt következetesen alkal­mazza külpolitikájában a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvét. A tárgyalásokon mindkét fél megállapította, hogy a moszkvai részleges atomcsend egyezmény hozzájárul a nem­zetközi feszültség enyhítésé­hez és kedvező feltételeket te­remthet a felgyülemlett egyéb nemzetközi problémák meg­oldásához. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés államai és a NATO államok között köten­dő megnemtámadási egyez­ményre és a két német állam területén létesítendő ellenőrző állomásokra vonatkozó szovjet javaslatokat, kapcsolatban a fegyverkezés korlátozásához vezető egyéb lépésekkel és más intézkedésekkel, amelyek megvalósítása, különösen Európában, hozzájárulna a fe­szültség enyhüléséhez, s meg­könnyítené az előrehaladást az általános és teljes leszere­lésről folytatott tárgyaláso­kon. A közép-európai atomfegy­vermentes és korlátozott fegy­verkezési övezet létesítésére vonatkozó lengyel tervezet megvalósítása, amely az egész világon széles körű támogatás­ra és megértésre talál, ugyan­csak fontos lépést jelentene előre az európai biztonság megszilárdításának útján. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság hasznosnak tartja a kereske­delmi árucserét, a gazdasági, valamint műszaki-tudomá­nyos együttműködést a világ valamennyi országa között, a kölcsönös előnyök és egyenlő­ség alapján. Mindkét fél he­lyesnek tartja a világkereske­delmi konferencia összehívá­sát és a kereskedelmi világ- szervezet létrehozását, amely erejének szüntelen gyarapítá­sáért, mint ami alapfeltétele a békéért és a szocializmusért vívott harc győzelmének. Mindkét párt abból indul ki, hogy a szocialista országok nagy közössége és a nemzet­közi kommunista mozgalom egysége megköveteld a marxiz­mus—leninizrrvus alkotó alkal­mazását korunk követelmé­nyeihez és a következetes har­cot annak eszmei tisztaságáért, a dogmatizmus és a revízici­nizmus minden megnyilvánu­lása ellen. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kor­mánya viszomtlátogatásra meg­hívta a Magyar Népköztársa­ság párt- és kormányküldött­ségét a Lengyel Népköztársa­ságba. A meghívást a ma­gyar fél örömmel elfogadta. A felek kifejezésre juttatják azt a meggyőződésüket, hogy a lengyel párt- és kormánykül­döttség baráti látogatása a Ma­gyar Népköztársaságban és az ennek során folytatott megbe­szélések és találkozások hozzá­járulnak a sokoldalú együtt­működés további elmélyítésé­hez, a két ország erőfeszítései­nek még szorosabb összehan­golásához, a közös célokért folytatott harchoz és ezzel szol­gálják Magyarország és Len­gyelország érdekeit, a béke és a szocializmus nagy, közös ügyét. Kelt Budapesten, az 1963. évi november hó 22. napján. KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke. WLADYSLAW GOMULKA a lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. JOZEF CYRANKIEWICZ a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. A Kennedy elnök ellen elkövetett merénylet visszhangja /V. Ss. Hruscsov réssvéttávirata Lyndon B. Johnsonhos MOSZKVA (TASZSZ): A távirat teljes szövege a TASZSZ hírügynökség jelenté­se alapján a következő: Lyndon B. Johnson úrnak, az Egyesült Államok elnökének WASHINGTON Fehér Ház Mély fájdalommal értesül­tünk John Fitzgerald Kemne- dynak, a kiváló államférfinek, az Egyesült Államok elnöké­nek haláláról. J. F. Kennedy halála súlyos csapás minden emberre, aki­nek kedves a béke és a szovjet —amerikai együttműködés. Az Egyesült Államok elnöké, nek kegyetlen meggyilkolása, akkor, amikor a békeszerető népek erőfeszítéseinek eredmé­nyeként megjelentek a nem­zetközi feszültség enyhülésé­nek jelei és kitárultak a szov­jet—amerikai kapcsolatok ja­vításának távlatai, felháboro­dást vált ki a szovjet embe­rekből e szörnyű bűntett elkö­vetőivel szemben. Találkozásaink alapján úgy őrzöm meg emlékezetemben Kennedy elnököt, aki reálisan értékelte a helyzetet és arra törekedett ,hogy a tárgyalások segítségével lelje meg a vilá­got jelenleg megosztó nemzet­közi problémák megoldásának útját. A szovjet kormány és a szovjet nép osztozik az ameri­kai nép fájdalmában a nagy veszteség miatt és kifejezi azt a reményét, hogy a vitás kér­dések megoldásának keresése, amelyhez John F. Kennedv nem csekély mértékben járult, hozzá, tovább folytatódik, a béke és az egész emberiség boldogulásának érdekében. Fogadja elnök úr személyes részvétnyilvánításomat. N. Hruscsov a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Moszkva, Kreml, 1963. no­vember 23. Dobi István részvéttávirata Lyndon B. Johnson amerikai elnöknek Dobi István, a Magyar Nép- új elnökéhez, amelyben Mfe- köztársaság Elnöki Tanácsé- jezte az elnöki tanács részvé- nak elnöke táviratot intézett tét John F. Kennedy tragikus Lyndon B. Jdhnsomhoz, az elhunytéval kapcsolatban. Amerikai Egyesült Államok (MTI) ★ Szerte a világon mély meg­döbbenéssel fogadták Kennedy amerikai elnök meggyilkolá­sának hírét A rádió- és tele­víziós állomások megszakítot­ták műsorukat államfők, po­litikusok és közéleti személyi­ségek adtak hangot megren­dülésüknek és részvétüknek. Kennedy elnök feleségének és Lynden Jahnsan-nak az új elnöknek táviratban fejezteid együttérzését Erzsébet angol, Julianna holland királynő, az iráni sah és több más uralko­dó. De Gaulle francia elnök a merényletről értesülve kije­lentette: „Kennedy elnök ka­tonaként, szolgálata teljesítése közben -halt meg”. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnöke Teheránból történt ha­zautazása előtt megrendültén jelentette ki: „Mély szomorú­sággal értesültem Kennedy el­nök tragikus meggyilkolásá­ról, mely súlyos katasztrófa a világra”. Tito jugoszláv elnök Ken­nedy meggyilkolásának hírére nyomban felhívta telefonon a belgrádi amerikai nagykövete séget és részvétét nyilvánítot­ta. Megállapította, hogy az amerikai nép „történelmének jelentős személyiségét” vesz­tette el. Nasszer, az EAK elnöke, Kennedy feleségének küldött táviratában kifejezte a „bor­zalmas bűntény miatt érzett megütközését”. Walter Ulbricht, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke Johnson- nak küldött részvéttávirátában hangoztatta: „Mély szomorú­sággal és megdöbbenéssel” ér­tesült a merényletről és kife­jezte együttérzését az amerikai néppel, amely kimagasló ál­lamférfiét vesztette el. Goulart brazil elnök három­napos hivatalos gyászt rendelt el hazájában. VI. Pál pápa szintén rész­vétét fejezte ki az elnök csa­ládjának és szombaton reggel szentmisét mondott Kennedy- ért. Rómában Pietro Neun:, a szocialisták vezetője megálla­pította, a merénylet azt bizo­nyítja, „milyen nagyok még az Egyesült Államokban a faj: előítéletek, ami éllen Kennedy harcolt.” A TASZSZ hírügynökség New York-i tudósítója a szov­jet fővárosba küldött jelentésé­ben többek között hangoztatta: Kennedy gyilkosait minden va­lószínűség szerint a szélső- jobboldali elemek között kell keresni. Martin Luther King, a né­gerek egyenjogúságáért küzdő lelkész hangoztatta, „Az ame­rikai nép a legméltóbban úgy adózhatna elhunyt elnökének, hogy valóra váltja progresszív célkitűzéseit.” „Minden amerikaival oszto­zunk a mérhetetlen gyászban John F. Kennedy elnök ször­nyű meggyilkolásával kapcso­latban” — hangoztatja az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártjának nyilatkozata, amely megállapítja, hogy a gyilkosság aljas bűntény az amerikai demokrácia, az ame­rikai nép egysége, az ország alkotmányában és az emberi jogokról szóló nyilatkozatban lefektetett szabadságjogai el­len. . A moszkvai lapok feltűnő helyen ismertetik az Egyesült Államok elnökének kegyetlen meggyilkolásáról szóló jelen­téseket. A Pravda első oldalán köz­li az elhunyt elnök képét. John Kennedy azt mondotta —, állapítja meg a lap — hogy minden ország „Kölcsönösen és mélyen érdekelt az igazsá­gos és valódi békében és a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésében” Az Izvesztyija vasárnapi melléklete a következő első­oldalas címmel jött ki: „Tragi­kus hír Texasból: orvul meg­gyilkolták John Kennedyt, az Egyesült Államók elnökét”. A moszkvai sajtó kiváló amerikai államférfinak nevezi John Fritzgerald Kennedyt. Az angol fővárosban a leg­nagyobb megdöbbenéssel és mélységes aggodalommal fo­gadták Kennedy elnök meg­gyilkolásának hírét. Vala­mennyi brit rádió- és tv-adó műsorát megszakítva közölte, hogy az amerikai elnök bele­halt sérüléseibe. A hír közlé­se után az angol rádió- és tv- állomások Kennedy elnök mél­tatásának szentelték műsoru­kat. Sir Alec Home miniszterel­nök késő este sugárzott televí­ziós beszédében az angol kor­mány, a parlament és Nagy- Britannia egész népe nevében együttérzéséről biztosította az amerikai népet. A Scinteia jelentése szerint Gheorghiu-Dej. a román ál­lamtanács elnöke, a Belgrád- ban tartózkodó romén kor­mányküldöttség vezetője pén­teken a késő esti órákban te­lefonérintkezésbe lépett Kocherrel, az Egyesült Álla­mok belgrádi ideiglenes ügyvi­vőjével, és a maga, valamint a kormányküldöttség tagjai ne­vében részvétét fejezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom