Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-08 / 235. szám

1963. október 8., kedd Gárdonyi emlékkiállítással nyílt meg Egerben a múzeumi hónap múzeumi hónapban a dolgozó nép életmódjának vizsgálata... A megnyitó szavak a Szak- szervezeti Székház kiállító termében hangzottak el, mert a megszokottól eltérően, ebben az évben, a Gárdonyi-centená­riumot ünneplő városban nem a vármúzeumban, hanem egy irodalmi jellegű kiállítás so­rán találkozhattak az érdeklő­dők a múlt emlékeivel. így ke­rült a Dobó István Vármú­zeum, a Petőfi Irodalmi Mú­zeum, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Szakszer­vezetek Heves megyei Taná­csa szervezésében megrende­zésre a Gárdonyi emlékkiál­lítás. A nyolc tablóból és há­rom hatalmas kiállító asztalból álló értékes gyűjteményt Mik­lós Róbert, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munka­társa állította össze, s a va sámapi megnyitón rövid, Gár­donyiról szóló ismertetés után j maga mutatta be a tárlatot a j kiállítás megnyitásán részt | vett érdeklődőknek. A sok ismert és ismeretlen, muzeális értékű kiállítási anyag érdekes összeválogatása nemcsak a Gárdonyi-kutatók- I nak, de minden érdeklődőnek maradandó élményt nyújt. Ä mezőgazdaság hírei Jól halad a szüref — Gyorsítani kell a betakarítást A kenyérgabona több mint 50 százalékát vetették el a hevesi járásban Traktoros tanfolyamok indulnak Kevés a képzett traktoros és ezt különösen most, az őszi szántás-vetés csúcsmunkáinak idején tapasztaljuk. Számos traktoron képesítés nélküli ve­zető ül, s bár jó szándékukhoz nem fér kétség, de a talaj­munkákat, a gépek kezelését illetően már szinte maguk he­lyett beszélnek a rosszul elő­készített magágyak, a meghi­básodott gépek. Kevés a két- műszakban foglalkoztatott gép, a jelenlegi két műszakot üzemi munkások és katonafia­talok segítségével szervezték meg a gépállomások. A közel­jövőben a gépállomások me­zőgazdasági gépészképző tan­folyamokat szerveznek a téli időszakban, ahol a jövő évi traktoros-utánpótlásról gon­doskodnak és az 1964-es évben megnövekedő gépparkhoz ne­velik a traktoros és műszaki gárdát. Boza Ernő, az Egri Gépállo­más igazgatója elmondta, hogy gépállomásukon november 4-én kezdődik a tanfolyam. A jelentkezést előtte két nappal lezárják. A tanfolyam három hónapig tart és a sikeres vizs­ga után vontatóvezetői jogo­sítványt, valamint alapfokú traktoros-gépész oklevelet ad­nak a hallgatóknak, amelynek birtokában a gépállomásokon, i ermelőszövetkezetekben trak­torvezetői és szerelői állást vállalhatnak. A tanfolyamon mindennap előadást és gyakorlati foglalko­zást tartanak. Bentlakást nem tudunk biztosítani, de az oda és visszautazás költségeit ki­fizetik. A tanfolyam idején 240—480 forint keresettérítést fizetnek az eltartott családta­kezetben a kukoricát részes művelésbe adták ki és a részt csak akkor fizetik ki a tagok­nak, ha a szár betakarításával is végeznek. A gyöngyösi és a hevesi já­rás egyes területein akadályoz­za a vetést, hogy több terme­lőszövetkezet nagy mennyisé­gű őszi vetést tervezett kuko­rica után, és a kukoricatörés vontatottan halad. Néhánv helyen bajok van­nak a gépállomások traktorai­nak teljesítésével. A második műszak több helyen formális, mivel a két műszak között 3— 4 óra is eltelik a váltással és így a teljesítmény is alacsony Az Atkári Gépállomás trakto­rai kimutatás szerint napont?, hat normálholdat szántanak ugyanakkor például egyes ter­melőszövetkezetekben lénye­gesen az átlag alatt marad i teljesítmény. Az adácsi Béke Termelőszö vetkezetben például a gépállo­más egy traktorral csak ké és fél hold szántást végez e! naponta. A hevesi járásban, főleg z Tisza mentén, ahol legkiter­jedtebb Heves megye gabona­vetés területe és a kapások be­takarítása is gyors ütembe* halad, már több mint 50 szá­zalékát vetették él a kenyér- gabonának és végeztek ár egyéb kalászosok vetésével. A Tisza mentén számos tsz-ber. már kikelt és szépen zöldell az őszi búzavetés. — kovács — Szerencsés kimenetelű bal­eset történt Hatvanban, a vá­rosi tanács Vörösmarty tér 1. szám alatti óvodájában. Túl­fűtés következtében felrob­bant a játszóterem cserép­kályhája, 3500 forint értékű anyagi kár keletkezett és az egyik kis óvodás könnyebb sé­rüléseket szenvedett. A vizs­gálat szerint, a robbanást az idézte elő, hogy a kályha fél­fűtését nem fokozatosan haj­tották végre, s az így keletke­ző gázok szétvetették a csere­peket. A megyei tűzrendészed pa­rancsnokság ezúton is felhívja a cserépkályha-tulajdonosokat: kályháik felfűtését minden esetben fokozatosan végezzék! f $» k\ » , i fordította: Sárközi Gy 2. — No, tenni kellene már valamit — szólalt meg Hazard tábornok, megszokott parancs­noki hangján. — Old had­nagy, nézze meg, hogy ál­lunk a kijárattal ebből a ko­porsóból. — Parancs, sir — felelte Eddy Old. — Csakhogy ez alig­hanem kockázatos ... — Milyen értelemben? — csodálkozott Hazard. — Az odafend radioaktivi­tás szempontjából. — Mit szól hozzá, profesz- szor? — A hadnagy várjon még egy kicsit — felelte Madows. — Mindenesetre megnézem, mit mutat az óvóhelyünk fö­lötti sziklán levő mérőműszer. Adja csak ide a lámpát, — for­dult a professzor a televízióval babráló rádiótechnikushoz. Míg Medows beállította mű­szereit, amelyek össze voltak kötve a sziklán elhelyezett ra­dioaktív részecske-számlálók­kal, Hazard közelebb lépett Queltch-hez. — Nos, mit állapított meg? — A tv alighanem rendben van — felelte a rádiótechni­kus, s ide-oda csavargatta a hangológombokat. — Hozzá­kapcsoltam az akkumulátorok­hoz. Áramot már kap. Lehet, hogy az antennájával történt valami... De a legvalószí­nűbb, hogy a felvevő kamera ment tönkre. Hisz a robbanás szokatlan erejű volt. Bizo­nyára nem is számítottak ilyenre. — Rendben van, Queltch! — szakította őt félbe durva han­gon a tábornok. — A többi nem tartozik magára. Hazard elégedetlenül elfor­dult a rádiótéchnikustól és Medows professzor felé nézett. Még mindig a műszereivel ve­sződött. Ügy látszik, valami rosszat jelezhettek.. Hazard megijedt. — No, meddig akar még ott hókuszpókuszolni, professzor? -»• kérdezte tréfásan, ezzel akarván leleplezni aggodalmát. — Csodálatos dolog, tábor­nok — vont vállat Medows. — A számlálók olyan radioakti­vitást jeleznek, amilyennek nem volna szabad sziklák kö­rül lennie ... Több mint ezer röntgent. — Lehet, hogy a maga szám­lálói. .. kezdte Hazard, de Me­dows gyorsan félbeszakította. — Nem, nem, a számlálók­kal nincs semmi baj. Csak azok romlottak el, amelyek közel voltak az epicentrumhoz. — Ezer röntgen! De hisz az pokolian sok! — kiáltott fel ijedten a tábornok adjutánsa. — Jó sok — mondta Me­dows nem minden gúny nélkül —, ha figyelembe vesszük, hogy halszáz röntgennyi adag már csaknem halálosnak szá­mít. Eddy Old hadnagy még job­ban elsápadt, . s egy szót sem tudott szólni. —• De hisz ez azt jelenti... — Kezdte Queltch, aki közben kikapcsolta a televíziót és szintén Medowshoz lépett, de a professzor maga fejezte be gondolatát: — Ez azt jelenti, hogy a „Big Joe”-foglyai vagyunk. A horgas orrú, sápadt arcú professzor ódivatú, ősz kecske- szakállával, magas, ösztövér alakjával, csontos ujjú karjai­val, csodálatos módon Meűsz- tó baljós figurájára emlékez­tette most a tábornokot. — Hogyhogy a foglya? — kiáltott fel csodálkozva Ha­zard, s ismét hányinger' ér­zett. — Nagyon egyszerűen — mosolyodoM, el a professzor sötéten és szakállát simogatta. — Míg a gammasugárzás nem csökken le legalább száz röntgenig, sértetlenül kimenni innen lehetetlen. — S ez meddig tarthat? — Tovább annál, mint amed­dig mi ketten élünk — legyin­tett Medows reménytelenül. — Minden attól függ, milyen ra­dioaktív termékek borítják sziklánk felületét. A stron- cium —90. felezése pedig kö­rülbelül harminc évig tart, a cézium—137-é harminchárom évig, a technécium—99-é egy­millió évig. — De nem lehet itt oly sok hasadása termék, amelynek ilyen hosszadalmas a felezési ideje. — De nem is kevés. Körül­belül húsz százaléknyi, ami ppdig egyötöde. — Viszont, ha jól tudom, a többiek radioaktivitásának a robbanást követő hét óra alatt a tizedére kell csökkennie — heveskedett még mindig a tá­bornok. — Negyvenkilenc óra múlva pedig a századára. — Majd meglátjuk — felel­te határozatlanul a professzor. Nem akarta idő előtt kiábrán­dítani a „Big Joe” foglyait, akik naív reménykedéssel csüggtek rajta. — Hát az induktív radio­aktivitás? — kérdezte váratla­nul Queltch. — Azt nem veszi számításba? A tábornok csodálkozva né­zett a rádiótechnikusra. Hon­nan tudja az ilyesmit? O már teljesen megfeledkezett arról, hogy neutronáramlatok hatá­sára a talajban levő vegyi ele­mek radioaktívvá válnak... — Nem .hinném, hogy szik­lánk felszínén cink, kobald, nátrium és mangán leime, de szilícium és kalcium kétségkí­vül van — felelte Medows professzor Queltch megjegyzé­sére. — Valóban radioaktívvá válhatnak, gamma- és bétasu­garakat bocsáthatnak ki ma­gukból. Hazard jól tudta, hogy az alfa- és bétasugarak kis ható- sugarúak és könnyen elnyelik őket a különböző anyagok, köztük a levegő is. Külső ha­tásuk a szervezetre aránylag kicsi. A gammasugarak azon­ban nagy hatóképességűek és az ember bármely szervét meg­fertőzhetik. Csupán ettől az egy gondo­lattól ideges remegés futott végig Hazard tábornok testén. Más dolog, amikor az ember tudja, hogy a gammasugarak a szervezetbe hatolva, együttmű­ködésbe lépnek atomjaival, előidézik felbomlásukat ionok­ra és elektronokra, viszont egészen más dolog, amikor az ember maga válik kísérleti nyúllá, hasonló kísérleteknél... Am az is lehet, hogy Me­dows professzor eltúlozza a veszélyt. Az atomfizika nagy­szerű szakembere, ezért is osz­tották a kísérleti csoportba, de halvány sejtelme sincs arról, milyen bombát robbantottak fel az imént. Ez a kísérletek részevőinek nagy többsége számára titok. Talán még a tervező számára is ... — Mégis, miféle bombát robbantottak fel a .mai napon? — kérdezte Eddy Old remegő hangon, aki rémülten naiigatta a professzor és Hazard tábor­nok beszélgetését. — A hadügy- miniszterium ban snindent olyan •> tokban tartanak, ked­ves Old — só­hajtott fel Me­dows —, hogy még nekem sincs halvány sejtelmem róla. Csupán annyit tudok, hogy a „Big Joe” fe­dőnevű telje­sen új szuper­bomba volt.' — Hát ez nem „tiszta bomba?” S' — kérdezte Queltch. — Mit je­lent az, hogy „tiszta”? — for­dult felé csodálkozva Eddy Old. Medows-nak azonban Old csodálkozása mesterkéltnek tűnt, jóllehet, nem értette, miért kell ilyen naivnak tettet­nie magát. (Folytatjuk.) i idők, a történelmi múlt néma tanúi felé. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében nyitotta meg Eger­ben, vasárnap délelőtt a mú­zeumi hónapot Sályi János, a Hazafias Népfront megyei tit­kára, majd ezeket mondotta: — A dicső nemzeti múlt ér­tékeinek' ismerete mellett a legújabb kor, a közvetlen múlt, a mi életünk jobbrafor- dulásának nagy korszaka is elénk tárja egy-egy múzeumi kiállításon mondanivalóit. A kifejezetten történelmi tár­gyú események, kiállítások mellett tág teret kap az idei Vasárnap szerte az ország­ban, különös érdeklődéssel fordultak az emberek a régi múltat feltáró, kincseit megőr­ző tudományok tárháza, a mú­zeumok felé. Hagyomány már a múzeumi hónap megrende­zése, hiszen a mindennapi élet forgataga, a jelen nagyszerű változásai elvonják a figyel­met a múlt értékeit gyűjtögető, rendszerező, őrző és ismertető múzeumoktól. S ha igaz is. hogy jelen problémáinkra nem találunk feleletet a szarkofágok és kőedények bi­rodalmában, de jó néha figyel­münket odafordítani a nagy gok számának arányában. A tanfolyamra olyan jelent­kezőket várnak, akik jelenleg a termelőszövetkezetekben, vagy a mezőgazdaság más te­rületén dolgoznak, vagy csa­ládtagok, kapcsolatban állnak a mezőgazdasággal és kedvet éreznek a gépekhez. A jelent­kezéshez a legfontosabb felté­tel a 18. életév betöltése. Azokat a fiatalokat is felvesz- szük viszont, akik 1964. már­cius 1-ig, a vizsga napjáig el­érik ezt az életkort. Mit hap Eger 1964—úS-ben? Szupermarket — Hűtőkamrás, , korszerű húsáruda Új bisztró és zenés cukrászda lakoltatják” az ízléstelen le­mez ivóbódét, s helyére a mű­emlék jellegnek leginkább megfelelő új pavilon kerül. A Széchenyi utcán, oz OTP korábbi helyén, zenés cukrász­dát rendeznek be, amelynek ,,gazdája” az Országos Idegen- forgalmi Vállalat lesz. Ugyan­akkor bővítik az Egri Vendég­látóipari Vállalat 10-es cuk­rászdáját is a Kossuth Lajos utcán, mert megkapják azokat a helyiségeket, amelyeket ed­dig az ÉMÁSZ foglalt el. Az új bisztró és étterem a Csákány utcában kap majd helyet. S egy új, 500 személyes étterem felépítését a volt izraelita templom helyére ter­vezték. (kyd) átadására is sor kerül. Itt épí­tik fel 400 négyzetméternyi alapterületen a város első, na­pi cikkeket árusító kereske­delmi kombinátját, egy úgyne­vezett szupermarket-e t. A lajosvárosiak új élelmi­szerárudát kapnak; s a belvá­rosi Alkotmány utcában, a mostani húselosztó helyén, hű­tőkamrás, korszerű húsárudét nyitnak meg. A vendéglátás kulturáltságá­nak, kapacitásának megfelelő biztosítására több régi létesít­mény bővítését, korszerűsíté­sét, új létesítmények építését tervezik. Már 64 első felében átadásra kerül a Lenin úton egy korszerű cukrászműhely, másfél milliós beruházással készül. A vár területéről „ki­Eger kereskedelmének arcu­lata még korántsem kielégítő. A régi és az új városnegyedek­ben sok a kívánni való, szép számmal akadnak „fehér fol­tok”, kereskedelmileg ellátat­lan területek. Milyen változásokra számít­hatunk az ötéves terv hátra­levő két esztendejében, 1964— 65-ben? Milyen tervek várnak megvalósításra? Eger „legöregebb” lakótele­pe az Egészségház utcai. Az itt élő több mint 200 család részére élelmiszerárüdát, zöld- ség-gyümölcsboltot, tejpavi­lont létesítenek a két év alatt. Ma 96 családot számlál a Hadnagy utcai lakótelep, s ha­marosan újabb két tömbépület Felrobbant a cserépkályha — szerencsétlenség nem történt zik a szőlő és zöldségfélék be­takarításán. A tervezett kenyérgaboná­nak mintegy 38 százaléka ke­rült földbe és a betakarítási munkák miatt néhány helyen elmaradt árpavetést is pótol­ják egy-két napon belül. A ve­tést számos helyen akadályoz­za, hogy a talajmunkát a ku­korica betakarítása miatt nem tudják időben megkezdeni. A legtöbb termelőszövetkezetben módot adtak a termelőszövet­kezeti gazdáknak, hogy a ház­táji kukoricát időben letörhes­sék és ezeken a jól művelt táblákon búzát vetnek. A gyöngyöshalászi Győze­lem Termelőszövetkezetben például már letörték 300 hol­don a háztáji kukoricát, ahon­nan a kukoricaszárat is beta­karították, és a 350 hold sző­lőből több mint kétszáz holdon végezték el a szüretet. Ugyan­itt 790 katasztrális hold búzá­ból már mintegy 200 hold ke­rült földbe. A sokrétű munkák ellenére ebben a termelőszövetkezetben úgy tervezik, hogy október 20-ra a szürettel, a kapások betakarításával, és az ősziek vetésével is végeznek. A Mátra- alja egyik legkiterjedtebb sző­lősgazdaságában, az abasári Rákóczi Tsz-ben, a 750 hold szőlőből már 400 katasztrális hóidon fejezték be a szüretet. Naponta 450-en dolgoznak a szőlőben és október 15-ére tel­jesen végeznek a betakarítás­sal. Itt és számos termelőszövet­A Heves megyei Pártbizott- l ság és a tanács, valamint a me­gye más mezőgazdasági veze­tői a múlt héten a gyöngyösi és a hevesi járásban vizsgál­ták meg az időszerű mezőgaz­dasági munkák helyzetet és hatékony intézkedéseket tet­tek a munka meggyorsítására. Megállapították, hogy a Mátra alji termelőszövetkezetekben jól felkészültek az őszi mun­kára, de mégis nehezen tud­nak megbirkózni a sokrétű tennivalókkal, Szinte egyszer­re kell elvégezni ezen a gaz­dag borvidéken mintegy 16 000 katasztrális hold szőlő szüretelését, a kertészeti ter­mékek és a kapások betakarí­tását, valamint az őszi szán- j tást-vetést. Mindezek ellenére í I legfontosabb munkákban j nincs elmaradás. A szőlős te- 1 rületeken mintegy 4000 hol­don már elvégezték a betaka­rítást. A múlt hét eleji száraz, derűs napos idő különösen se­gítette a szőlő érését és a cu­korfok átlagosan elérte a 19 I fokot, sőt egyes szőlőfajtákból a 23—25 fokot is- Naponta mintegy 12 000 tsz-tag dolgo­' - ........1

Next

/
Oldalképek
Tartalom