Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-05 / 233. szám

2 WEPÜJSAG 1963. október 5., szombat Péter János beszéde az ENSZ közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) mok hasznos működését. — Péter János ezután hangsú­lyozta : A békés egymás mellett élés megszilárdítására irányuló to­vábbi erőfeszítéseket nem sza­bad ürügyül használni a gyar­mati rendszer ellen küzdő mozgalmak visszaszorítására és a gyarmati uralom meg­hosszabbítására. Az enyhülés és a gyarmati rendszer felszámolása nem ellentétes folyamat, sőt ellenkezőleg, Összefügg egymással. A közgyűlés 18. ülésszaka, amely a kölcsönös megértés légkörét tekintve, szinte párat­lan, ennek a légkörnek az ál­landósítását fogja eredmé­nyezni, ha alapos megfonto­lások útján meg tudja találni az új módozatokat a gyarmati rendszer teljes felszámolására, még az ENSZ 20. évfordulója előtt. Péter János elismeréssel emlékezett meg az afrikai államfők ez év májusában Addisz Abebában tartott érte­kezletéről és rámutatott: ez a konferencia minden nemzet­közi összejövetelnek példát mutat arra, hogyan kell a je­lenkor igazi, nagy kérdéseivel foglalkozni. Szólott ezzel kap­csolatban a dél-afrikai és az angolai helyzetről. Emlékezte­tett rá, hogy a Délafrikai Köz­társaság kormányának fajül­döző politikájával foglalkozó 11 tagú ENSZ-különbizottság- ban Magyarország képviselője a bizottság többi tagjával együtt az ENSZ korábbi ha­tározatainak és az Addisz Abe- ba-i értekezlet felhívásának szellemében járt el. Kormányom — mondotta — meghozta mindazokat az intézkedéseket, ame­lyekre az Egyesült Nem­zetek Szervezetének hatá­rozatai és az Addisz Abe­ba-! határozatok felszólí­tották. A miniszter ezután a dél­vietnami helyzetről beszélt és kifejtette véleményét, hogy az ázsiai országok szilárd elha­tározással segíthetnének ki­dolgozni reális akciótervet, amint az afrikai országok csúcsértekezlete is előmozdí­totta az általános megértést az afrikai nemzetek megoldat­lan problémái iránt. Dél-Vietnamban, Dél-Koreá- ban és a Távol-Kelet egy-egy másik részén — mondotta — a helyzet továbbra is bonyo­lult, sőt veszélyes, mert bizo­nyos nyugati körök olyan illúziókban élnek, mintha né­melyik nyugati állam határa valahol Észak- és Dél-Viet- nam, vagy Észak- és Dél- Korea között húzódnék. Akik ilyen illúziókat táplálnak, azok hajlamosak arra, hogy ezeken a területeken fegyve­res erőt is igénybe vegyenek. A miniszter hangsúlyozta, hogy az említett területeken élő nemzetek képviselői segít­hetnének ismét érvényt sze­rezni azoknak a genfi egyez­ményeknek és fegyverszüneti szerződéseknek, amelyeket a nagyhatalmakkal egyetértés­ben ők maguk dolgoztak ki. Ha az ENSZ az ázsiai orszá­gok javaslatára meggyorsítaná a korábbi reális egyezmények mielőbbi végrehajtását, akkor nyitva állna az út Vietnam és Korea békés egyesítése felé — jelentette ki a külügyminisz­ter. A tizennyolchatalmi lesze­relési bizottság genfi értekez­letével foglalkozva Péter Já­nos kijelentette, sajnálkozni kell azon, hogy a genfi tárgyalóasz­talnál egy szék üresen áll. Á világ azt várja — mondotta —, hogy ez a bizottság teljes számban üljön le a tárgyaló- asztalhoz. A közgyűlés bizo­nyára nem adja fel a re­ményt, hogy eljön az az idő, amikor a bizottság összes tag­államának képviselői osztoz­nak a bizottság munkájával járó felelősségben. Péter János ezután rámuta­tott, hogy olyan időkben, mint például napjainkban, amikor közvetlen tárgyalások folynak, .kétségtelen kölcsönhatás mu­tatkozik a közvetlen tárgyalá­sok és az ENSZ-ben folyó vi­ták között. A tárgyalások té­nye — azok eredményét nem is említve — már önmagában biztató légkört teremthet az ENSZ szerveiben folyó viták számára, amelyek viszont új javaslatokat és megegyezése­ket sugalmazhatnak a köz­vetlen tárgyalásokon keresz­tül. Elmondhatjuk tehát, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében folyó viták nagyon helyénvalók a közvetlen tár­gyalások időszakában is. A világszervezet feladatai ilyen­kor még fontosabbak, mun­kája ped:g még hatékonyabb lehet. A moszkvai atomcsend-szer- ződés után kialakult helyzet­ben — mondotta ezután Péter János — két olyan kérdés van, amelyben a közgyűlés mos­tani ülésszaka különleges szol­gálatot tehet. Először: a Szovjetunió kor­mánya az általános vitában javasolta, hogy a jövő év első negyedében vagy első felében legfelső szinten hívják össze a ti­zennyolchatalmi bizottsá­got további leszerelési megállapodásokat célzó intézkedések kidolgozá­sára azoknak az eredményeknek az alapján, amelyeket eddig az ENSZ vitái és a közvetlen megbeszélések során elértek. A tizennyolchatalmi bizottság több tagállama már kijelen­tette, hogy elfogadja a Szov­jetunió javaslatát. Egyesek vi­szont fenntartásokkal éltek, mondván, hogy részvételük attól függ, vajon a magas­szintű találkozó a tárgyalt kérdésekben nyújt-e valami kilátást a sikerre. Azok a kül­döttségek, amelyek a magas­szintű találkozót kívánatosnak tartják, bátoríthatnák tehát a bizottság tagállamait kedvező döntés meghozatalára. A je­lenlegi helyzetben egy ilyen találkozó kétségtelenül hasz­nos lenne, hiszen az eddigi tárgyalások már megvetették a magasszintű megbeszélése­ken elérendő megegyezések alapjait. Az állam- és kor­mányfők találkozója pedig to­vábbi útmutatással szolgál­hatna a tizennyolchatalmi bi­zottság rendes tanácskozásai számára. Másodszor: az ENSZ tag­államainak túlnyomó többsége már aláírta a moszkvai atom- csend-szerződést. Egyes orszá­gokban azonban a szerződéshez való csat­lakozás hivatalos tálalását nemzetközi gyanakvást szító hidegháborús propa­ganda kísérte, és kíséri még most is. Egy olyan állam példájára utalok, amely nem tagja az ENSZ-nek. A Német Szövet­ségi Köztársaság hivatalos kormánykörei a szerződéshez való csatlakozásukat arra használták fel, hogy ellensé­ges propagandát fejtsenek ki a Német Demokratikus Köz­társaság ellen. Azok a kül­döttségek, amelyeknek kormá­nyai felismerték a szerződés igazi értékét és már alá is ír­ták az okmányt, a nemzetközi feszültség enyhülését szolgál­nák, ha felszólítanák a tag­államokat a szerődéshez való csatlakozásra. Péter János beszéde további részében a moszkvai atom- csend-szerződés kihatásaival foglalkozott és reményét fe­jezte ki, hogy ‘a szerződésben tükröződő moszkvai szellem fennmarad, biztató élmény­ként az úgynevezett genfi és camp davidi szellem rövid éle­tével szemben. Majd így foly­tatta: a moszkvai atomcsend- szerződésben a kezdeményező felek a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel egybekötött álta­lános és teljes leszerelés mi­előbbi megvalósítását vallják legfőbb céljuknak. A szerződés aláírásával elkötelezték magukat, hogy az általános és tel­jes leszerelés minél gyor­sabb elérésére törekednek, s ugyanezt vállalták mindazok a kormányok, amelyek a szer­ződéshez csatlakoztak. Ezzel kapcsolatban a kezde­ményező felek ígéretet tettek, hogy egyéb átmeneti intézke­déseket is megvitatnak a fe­szültség enyhítése és a háború elkerülése érdekében. Közös nyilatkozatukban kiemelték egyebek közt azt a szovjet ja­vaslatot, amely az Észak- Atlanti Szerződés szervezeté­nek résztvevői és a Varsói Szerződés tagállamai között kötendő megnemtámadási szerződésre vonatkozik. Egy ilyen szerződést célzó javaslat nem egyszerűen az európai és az észak-amerikai földrész ügye. Ezzel az egész világhelyzet szempontjából jelentős üggyel az ENSZ-nek fog­lalkoznia kell. Azok .a veszélyek, hogy a két szervezet erői nukleáris fegy­vereket egymásnak szegezve állnak szemben egymással, nem csupán az európai és az észak-amerikai kontinenst ár- -’’-v’iák be egy nukleáris katasztrófa tragikus lehetősé­geivel, hanem az egész világ jelen és jövő nemzedékeit is fenyegetik. A mostani ülés­szakon résztvevő küldöttségek, tekintet nélkül arra, hogy me­lyik kontinenst képviselik, az egész világnak nagy szolgálatot tennének, ha az érdekelt államokat a két fél katonai szervezete közötti megnemtámadási egyezmény megkötésére ösztönöznék. Mint a Varsói Szerződés egyik tagállamának képviselője ki­jelentem — hangsúlyozta Pé­ter János —, hogy kormá­nyom készséggel venne részt ilyen tárgyalásokban a nem­zetközi béke és biztonság ér­dekében. A magyar külügyminiszter a továbbiakban az ENSZ munkájával foglalkozott. Rá­mutatott, hogy a nemzetközi szervezet tagságának megnö­vekedett és megjavult össze­tétele következtében az ENSZ szervei, e szervek határozatai és a titkárság intézkedései számos tekintetben jobbak, és az alapokmány elveit Is meg­felelőbben fejzik ki, mint az­előtt. Erre Péter János két példát hozott fel. Először is arról beszélt, hogy a súlyos emlékű Karib tengeri válság idején az ENSZ-főtitkár köz­benjárása igen értékes volt. Hangsúlyozta, most nagyrész­ben az Egyesült Nemzeteken múlik, hogy az intézkedések­nek továbbra is érvényt sze­rezzenek, az ígéreteket meg­tartsák és a Kubai Köztársaság szu­verenitását és társadalmi rendjét ne fenyegessék az amerikai kontinens felől. Másik példaként említette a nyugat-iriáni kérdés rendezé­sét, s ezzel kapcsolatban hang­súlyozta, hogy meg kell dicsér­ni a főtitkárt közreműködésé­ért. A közgyűlés sok évi ered­ménytelen vita utón — mon­dotta — a főtitkár segítségé­nek és az összes érintett felek hozzájárulásának köszönhető. Péter János ezután arról beszélt, hogy a Kínai Népköztársaság megfosztása törvényes ENSZ-jogaitól, gátolja a világszervezet akcióit, vagy sok tekintetben éppen meg is bénítja azokat. Lehe­tetlen vilógjdentőségű kérdé­sekkel foglalkozni az egész vi­lág lakosságának egynegyedét képviselő legnagyobb állam részvétele nélkül — mondotta. Minél előbb megoldást nyer ez a kérdés, annál jobb az ENSZ-nek. Minél később érik a megoldás, annál több kára származik ebből az ENSZ-nek és a világhelyzetnek. Péter János befejezésül rá­mutatott a Moszkvában aláirt atom- csend-szerződésnek van egy olyan mellékterméke, j amelyet nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni: szinte az egész világot drámai erejű béke-világ­kongresszussá változtatta. Péter János végül a közgyű­lés 18. ülésszakának elnökéhez fordulva kifejezte reményét, hogy az ülésszakot kísérő ked­vező jelek, a jövőben nem csökkennek, hanem napról- napra, lépésről-lépésre gyara­podni fognak. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ülésének második napja Pénteken az ÉDOSZ székhá­zában folytatta munkáját a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. Az ülésen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Somogyi Miklós, a SZOT elnö­ke, az MSZMP^ Politikai Bi­zottságának tagjai. Brutyó Já­nos, a SZOT főtitkára, a Poli­tikai Bizottság póttagja. A má­sodik napi tanácskozáson Bu- gár Jánosné. a SZOT titkára, a szakszervezetek nevelő­munkájáról tartott beszámo­lót. A beszámoló szólt azokról az eszközökről, lehetőségekről, amelyek elősegítik a dolgozó tömegek nevelését, társadalmi érdeklődésük és felelősségük kibontakozását. Az egyik leg­nagyobb jellemformáló erő­ként a munkát állitotta elő­térbe, amelynek nevelő hatá­sát többi között a szocialista brigádmozgalom létrejötte és fejlődése is szemléltetően bi­zonyítja. A továbbiakban a nevelést közvetlenül segítő szakszerve­zeti sajtóról és kiadványokról, valamint a politikai iskolákról szólt a beszámoló. A szakszer­vezeti lapok és folyóiratok — a nevelés kipróbált segítői — havonta összesen 650 000 pél­dányszámban jelennek meg. Üjszerű társadalmi igény ki­elégítésére hivatottak a politi­kai iskolák, amelyek az elmúlt oktatási év óta valamennyi szakszervezetben meghono­sodtak. Az iskola tanfolyamai, A Mátravidéki Épitő- és Szakipari Ksz. Mikófalva, Bodony, Eger és horti mun­kahelyeire férfi segédmunkásokat vesz fel. Fizetés teljesít­ménybérben. Élelmezési költséget térítünk. Jelent­kezés a Központi irodában, Gyöngyös, Batthyányi tér 21. sz. alatt. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. hr T T V V V T TT1 amelyeken tavaly 115 000-en vettek részt, hasznos ismerete­ket nyújtanak a marxizmus— leninizmus alapvető kérdései­ről, a párt politikájáról és a szakszervezeti mozgalomról. A dolgozók iskoláinak valameny- nyi szintjén, mindenekelőtt a felnőttek általános iskoláiban további erőteljes fejlődés szükséges — folytatta Bugár Jánosné. A munkásoknak és az alkalmazottaknak ugyanis jelenleg több mint 50 százalé­ka még nem végezte el a nyolc általánost, örvendetes viszont, hogy az általános is­kolát végző felnőtt dolgozók száma évről évre növekszik. A szakszervezeti könyvtárak az üzemi népművelés és a n,evelő munka immár hálózat­szerűén kiépített bázisai. Az utóbbi időben létrejöttek a szakmák központi könyvtárai is, amelyek ma már a hozzá­juk tartozó üzemek 65 száza­lékát látják el irodalommal. A könyvtárak működésében elért jelentős fejlődés ellenére az olvasók száma országosan csak lassú ütemben emelke­dik. Ennek legfőbb oka az, hogy az üzemekben nem elég ötletes és élénk az olvasószer­vezés és a könyvajánlás. A műszaki könyvtárak fejleszté­séi évente mintegy 80 millió forint jut. A szakszervezetek az érdekelt minisztériumok­kal közösen érjék el, hogy az itt felhalmozott, kincset érő műszaki ismeretanyag a dol­gozók minél szélesebb töme­geihez jusson el, s az újítók és ésszerűsítők ezreit ösztö­nözze korszerűbb termelési és műszaki eljárások kidolgozá­sára. A Bélapátfalva és Vidéke Körzeti Földművesszövet­kezet Igazgatósága meg­felelő képesítéssel és gya­korlattal rendelkező üzemágvezetőt felvesz. Fizetés kollektiv szerint, jelentkezés a köz­ponti irodán, személyesen, vagy írásban. Bugár Jánosné befejezésül hangoztatta: a szakszerveze­tek munkája egyre inkább az élethez, a társadalmi igények­hez igazodik. Feladataik közül kiemelkedő jelentőségű az eredményes nevelőmunka. A délutáni ülésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára is. Bugár Jánosné beszámolóját élénk vita követte, amelyben többek között Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, dr. Jókai Lóránd a közalkalmazottak, Vass Im­re a művészeti dolgozók, Te- rényi László a nyomdászok és Somoskői Gábor az építők szakszervezetének főtitkára is felszólalt. Az üzemi tapasztalatok alapján többen szóvá tették: a helyi vezetőknek, a közvetlen feletteseknek az eddiginél jó­val . több segítséget kell nyúj­taniuk a munkások szakmai műveltsége növeléséhez. Ezzel kapcsolatos a szakszervezetek budapesti tanácsának az a ja­vaslata, hogy az esti iskolák és a szakmunkásképző tan­folyamok tárgyaiból a szak­emberek mielőbb állítsanak össze korszerű, áttekinthető, könnyen elsajátítható ismeret- anyagot. Bugár Jánosné válasza után a SZOT ülése szervezeti kérdé­sekkel foglalkozott. Majd Brutyó János, a SZOT főtit­kára foglalta össze a kétnapos tanácskozás tapasztalatait. (MTI) Lakatos szakmunkásokat felveszünk. Jelentkezés az Egri Finom­mechanikai és Vasipari Vállalat munkaügyi osztá­lyán, Sándor Imre utca 6. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik sze­retett férjem és édes­apánk elhunyta alkal­mából részvétükkel fáj­dalmunkat enyhítették. Dobsa család ——giiywM—iá ii .Tactsuaauasa,'* Az ÉMÁSZ Vállalat Egri Üzletigazgatósága felvételre keres segédmunkásokat egri telephellyel, vidéki munkahelyen, azonnali belépésre. Érdeklődni lehet: Szabadság tér 13. sz. alatt a munkaügyi osztályon. Fizetés kollektív szerződés, illetve megbeszélés szerint Az Északhevesmegyei Sütőipari Vállalat, Eger, Zalár u. 9 elfekvő állóeszköz készleteiből, állami vállalatoknak könyvjóváírással, termelőszövetkezeteknek és intéz­ményeknek készpénzért felajánlja az alábbiakat: különféle súlymérésre alkalmas tizedes mérlegek, vaslemezből készült, állatok etetésére és itatására alkalmas dagasztóteknők. Felajánljuk továbbá készpénzért történő megvételre az elfekvő fogyóeszközök közül új és használt lószerszámokat, lószerszám és lovaskocsi tartozéko­kat, továbbá különböző típusú gépkocsikhoz hasz­nálható alkatrészeket. Az elfekvő készletek megtekinthetők naponta reggel 8 órától 14 óráig a Kertész u. 40. szám alatti központi raktárban. Az értékesítésben felvilágosítást nyújt Tóth József központi raktáros. ÉSZAKHEVESMEGYEI SÜTŐIPARI VÄLLALAT, EGER aHBBBBKBBflBBBBBflBBBQeBBBSBSBBBl' Kubikos brigádokat felveszünk Gyöngyös környéki mun­kára. Termelőszövetkezetek felesleges munkaerőit is alkalmazzuk. Munkásszál­lás van. Jelentkezni: Vízügyi Igazgatóság VI., Szakaszmérnökség, Gyön­gyös, Egri út 16. (Sportpá­lyával szemben.) A Propán-bután gáz, vala­mint a hűtőgép »servicém szolgálat vállalatit tiknál beindult Kérjük megrendelőinket, hogy igényeikkel Szé­chenyi utca 5. szám alatti telepünkhöz forduljanak. Egri Finommechanika és Vasipari Vállalat. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság felvételre keres mély- és magasépitésben jártas mérnököt és technikást Sárospatak, Tokaj, Miskolc, Füzesabony és Gyöngyös székhelyeken működő szakaszmérnökségeire. Jelentkezés: fenti székhelyeken a szakaszmérnökségek vezetőinél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom