Heves Megyei Népújság, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-31 / 255. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. október 31., csütörtök Megjegyzések az új színházi évadról vívó-világbajnokok A TAVALYI ÉVAD befeje­zésekor, a Koldusopera elő­adásainak utolsó fináléja után, művész és közönség egyaránt 1 azt mondta: „Ezzel az elő­adással nemcsak egy évadtól, hanem az ideiglenes „Rossz- templom” színházi épülettől is búcsúztunk.” A korszerűsített színházépü­let építkezésének befejezési határideje ugyanis ez év au­gusztus 31 volt. Ha számíthat­tunk is valami kis csúszásra, hivatalos szervek, a közönség is, de a színház valamennyi tagja is arra gondolt, hogy ősz­szel, legkésőbb október végén, vagy november elején már az új épületben kezdhetjük az 1963/64. színházi évadot. A nyár folyamán különböző építkezési konferenciákon, megbeszéléseken kiderült, hogy 1964 február—márciusa előtt szó sem lehet az építke­zés befejezéséről, de ezt az idő­pontot is csak akkor tudja tar­tani az építőipari vállalat, ha különböző, más vállalatoktól függő akadályok nem lépnek közbe. így történt, hogy az 1963—64. színházi évad első felére a színház igazgatósága 5 darab­ból álló bérletet hirdetett az­zal a szándékkal, hogy a város közönsége egyrészt ne marad­jon előadások nélkül egy fél esztendőn keresztül, másrészt, hogy ebben a helyiségben erre a fél esztendőre olyan darabo­kat állítson össze, amelyek az ideiglenes épületben levő tech­nikai lehetőségek között, meg­felelő módon bemutathatok, és amelyek mintegy áthidalják azt a félesztendős időszakot, amíg az új színházépületben elfoglalhatjuk helyünket és új műsortervvel léphetünk a nagyközönség elé. AZ ÜJSÄGOLVASÖ, a szín­házba járó közönség minden­felé arról olvashatott az eltelt másfél esztendő alatt, hogy válság jelei mutatkoznak a színházlátogatottságnál. Erről természetesen nincs szó, az azonban kétségtelen, hogy bi­zonyos mértékű közönség­csökkenés volt általában ta­pasztalható. Ennek sokféle magyarázatát adták és okát kutatták az ezzel foglalkozók, s bizonyára e sokféleségben ta­lálhatók meg az igazi okok, de két alapvetően fontos dolog kétségtelenül jellemző a közre­játszódó okoknak: az előadá­sok színvonalának átlagmér­tékben való hanyatlása, vagy stagnálása és ilyen természetű lemaradása a közönség igényé­től, másodszor a színházak műsorpolitikájának bizonyos fajtájú arisztokratizmusa, amely a közönségtől való el­szakadást eredményezre. Nálunk, Egerben mindeze­ken felül jelentkezik maga az ideiglenes színházépület, amely az összes technikai és az em­berekre ható szubjektív ténye­zőivel egvütt külön gondot je­lent a műsor összeállításánál. Ezért volt az az elképzelése a színház igazgatóságának, hogy az 1963—64. színházi évad első felére hirdetendő öt bérleti előadás úgy oszoljon meg, hogy ezeket a szempontokat figyelembe tudjuk venni tel­jes mértékben és e rövid idő­re, elősorban éppen a zenés darabok és vígjátékok után könnyebbé tegyük a műsort, így került sor arra, hogy egy nagyoperettet, egy zenés vígjá­tékot, egy vígjátékot és két klasszikus művet mutatunk be ez alatt az idő alatt. Ha megvizsgáljuk, hogy melyek ezek a darabok, akkor világo­san látszik, hogy a felsorolt és számunkra a műsor könnyíté­sét tendáló körülmények és okok ellenére is, elsősorban a romantikus Schiller-dráma (Stuart Mária) és a „Rossz­templom” színházépületünkbe annyira illő Sophokles-tragé- dia (Aias), illetve a vele együtt előadásra kerülő Aristopha- nes-komédia (A nőuralom) műsorra tűzése, de nem utolsó­sorban Dunai Ferenc új ma­gyar vígjátékának, A nadrág­nak műsorra tűzése is az igaz­gatóság igényességre való tö­rekvését jellemzik. Porszemek Az amerikai tudósok azt remélik, hogy a jövő évben sikerül a földi atmoszféra fel­ső rétegeiben a Holdból por­szemeket gyűjteni és tudomá­nyos vizsgálat alá venni. Tervbe vették, hogy felbo­csátanak egy olyan műszerrel ellátott rakétát, amely nagy magasságban kinyílik és há­rom „kart” bocsát ki. Ezek a karok vannak hivat­Molnár Ferenc zenés vígjá­téka (Doktor úr) szintén nem ront ezen a képen. Ügy hisz- szük, mindezek együttvéve megfelelő előkészületet jelent­hetnek az új színházi épület elkészültéig az ott tartandó előadásokhoz. Az a színházi közönség, amely két teljes színházi évadon át és most ebben az évadban is, tehát a harmadik színházi évadban is bérletes­ként, vagy egyes darabokra is jegyvásárlóként látogatta és látogatja előadásainkat, állandó szemlélője tudott lenni és ál­landó szemlélője jelenleg is annak a törekvésnek, amely- lyel a fennálló rendkívül sú­lyos és nehéz körülmények között is igyekeztünk biztosí­tani a folyamatot az ideigle­nes épületben a színházépít­kezés ideje alatt is. ÜGY GONDOLJUK, hogy az új színházi évad felére hir­detett műsor is megnyerte tet­szését színházlátogató közönsé­günknek, s ennek a szükség- szerű fontosságnak fenntartása ilyen műsorral és azon a szín­vonalon, ahogyan azt körül­ményeinkhez képest adni tud­juk, a közönség megelégedésé­re is biztosítva van. Örülnénk, ha ezzel kapcsolatos vélemé­nyünk az érdeklődők, a közön­ség sorából is hangot adná­nak akár úgy, hogy azt a szín­ház igazgatóságához juttatják el, akár az újság hasábjain keresztül. Szőllősi Gyula, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója a Holdból va a „holdpor’ begyűjtésére. A tudósok véleménye szerint valahányszor meteoritok csa­pódnak be a Holdba, a Hold pora olyan nagy távolságok­ba szétrepül a világűrben, hogy egyes porszemek még a Föld atmoszférájába is beke­rülhetnek. A porszemek ana­lízisével remélnek következ­tetni a Hold felszínének ösz- szetételére. Milyen lesz Felsőruházati és textiláruk Első utunk az egri vasútál- Jomás melletti, hatalmas rak­tárházhoz vezet. Schwarcz Géza, az Északmagyarországi Textil- és Felsőruházati Nagy­kereskedelmi Vállalat egri lé- rakaténak vezetője kalauzolt az ötödik emeleten levő, paza­rul berendezett mintaterem­ben. Egymás mellett sorakoz­nak a női, férfi- és gyermek­kabátok, ruhák és öltönyök, bő szín- és fazonválasztékban. Megérkeztek a legújabb diva- tú „delej” hosszú szőrű, pasz­tell színű, szőrmegalléros női télikabátok. Mellettük válto­zatos divatszínekben a „Kiad­nod elnevezésű télikabátok kelletik magukat. Bizonyára közkedvelt lesz a napokban beérkezett, legújabb típusú „Vulkán” férfi télikabát, di­vatos zöld színben. — A télikabátoknál miiyen divatszinek uralkodnak az idei télen? — A nőiméi az eper, drapp, sötétszürke, türkizkék és tür­kizzöld, a mogyoró és a barna színárnyalatai, a férfiaknál pe­dig a kékesszürke és a szürke árnyalatai. A téli ruhákban is bő a vá­laszték. A nők válogathatnak majd a különböző szabású ru­hák között, van princessz és zsákszabású, sőt twist-ruha is. A korállvörös, a drapp és a kék színek uralkodnak a tél során. A férfiak is gazdag szín- és fazonválasztékot találnak. A kékesszürkét keresik a leg­többen a szürke legválasztéko­sabb árnyalatai mellett. A csíkos öltönyök mellett Esz- terházy-kockás és pepiták oc- kásak sorakoznak. Talán érdé­a léli ruházati kelni fogja a férfi álcát, hogy a nadrág az idén is mintegy öt­ven százalékban hajtóka nél­kül készül. A mellény uralko­dó jelleget nyert. Nem feledkezhetünk meg a gyermekekről sem. A kicsi­nyek és bakfisok részére is nagy választékban és fazonban készített a ruházati ipar téli­kabátokat és ruhákat. Különö­sen tetszett, de keresett cikk is, a bakfis „Delej” télikabát. — A téli árucikkekből olyan nagy mennyiségellet raktáro­zunk — mondja búcsúzóul a lerakat vezetője —, hogy a hideg hónapok során zavarta­lan lesz az üzletek, árudák áruellátása. Problémát csak az irha- és panofix-bunda, a hasított bőr­ből készített kabát és a teddy- beer körül van. Cipők A téli cipőellátásról Zsitin- ka Jánostól, az Északmagyar­országi Cipőnagykereskedelmi Vállalat egri lerakatának ve­zetőjétől várjuk a választ). Vá­laszként elvezet a mintaszek­rény elé, amelynek polcain ott sorakoznak a női, férfi- és gyermekcipők. Nőké lévén az elsőbbség... A tavaly meg­kedvelt, úgynevezett csizmács- kák az idén fehér, drapp és barna színben készültek, tar­tós thunit talppal. Bundacipő is több színben kapható és máris nagy mennyiségeket vett át a kereskedelem. Nem lesz hiány a közkedvelt pumps cipőkben sem, amelyek törpe tű- és kubánsarokkal vásárol­hatók. A férficipők között láttunk divatos fazonú félcipőket, de téli sporthoz, vadászathoz és a kinti munkához szükséges ba­kancsokat is. A falusi lakos­áruellátás ? ság számára az idén lényege­sen több csizma kerül forga­lomba. Az iskolás gyermekek erős, strapabíró minőségű áru között válogathatnak. Kapható gyermek bundacipő is. Őszin­tén meg kell azonban monda­nunk, hogy sajnos, a férfiak részére az idén sem készül olyan széles választék, mint a nők számára. A kötött- és rövidáru Az Északmagyarországi Rö­vid- és Kötöttáru Nagykeres­kedelmi Vállalat egri leraka­tának vezetője, Forró Sándor arról tájékoztat, hogy az idei téli szezonra való felkészülés általában jónak mondható! A kiskereskedelem máris jelen­tős árumennyiséggel rendelke­zik. Az idén nem lesz tréning­ruha-, ^mizéria”! Vietnami, kí­nai és cseh import révén bő­ségesen fedezik a szükségletet. Mind a divat-, mind pedig a meleg anyagból készült ingek bő minőségi és színválaszték­ban állnak a vevők rendelke­zésére. Van ismét bőven a ke­resett és egy ideig hiányzott „Neva” ingből is. Kereskedel­münk az idén minden igényt ki tud elégíteni a különböző meleg téli alsóneműből. Nincs fennakadás ezen a térén az úgynevezett svejci áruban sem. Lehet válogatni a legkülönbö­zőbbféle harisnyákban — nők­nek, férfiaknak, gyermekek­nek egyaránt. A hideg időkben kedvelt sí- és jégzokni is van bőven. Jónak mondható a pa­muté, kártólt- és fésűsgyapjú- áru-efátás is. Probléma? Férfipulóverből bizony többet is szállíthatna az ipar, valamint szintetikus fonalból készült női kuliból is. & h peiiíje nélkül Az idő múlásán kívül szám- I tálán jelét tapasztalhatjuk an­nak, hogy közelít, egyre köze­liit a tókiói olimpia. A sajtó mind többet foglalkozik a vi­lág 1964. évi legnagyobb ese­ményével, lezajlott már az „előolimpia” is, több sportág­ban az olimpiai jellegnek megfelelő versenyeket rendez­nek és a válogatott keretek lassan elkezdik a tokiéra való közvetlen felkészülést. Az olimpiák és a világver­senyek történetében szinte pá­ratlan teljesítmény az, amit a magyar penge művészei — tőr-, párbajtőr- és kardví­vóink — a világ sporttársa­dalmának bámulatára véghez- vittek. Egyetlen sportágban sem fűződött annyi siker ma­gyar versenyző nevéhez, mint éppen a vívásban, s talán néni leszünk szerénytelenek, ha most is úgy érezzük: Tokióban a legnagyobb vlvókultúrával rendelkező nemzetek fiai — szovjet, lengyel, olasz, francia, német és természetesen ma­gyar fiatalok — fognak a leg­eredményesebben szerepelni! A magyar vívó válogatott keret — közel félszáz verseny­ző — október 7-e óta Egerben végzi alapozását! Sákovics Jó­zsef párbajtőr világbajnok, szövetségi kapitány és Nádori László edző (a testnevelési Tudományos Tanács tagja) irányításával. Vívóink félsze­me tehát Tokión, s a veríték — amit bőven hullatnak nap mint nap — már Tokióért, kiküldetés jogának megszerzé­séért hull! A felkészülés per­sze fegyverek nélkül folyik, a fegyvereket most medicin­labda, ugrókötél, súlyzó, má- szórúd, bordás-fal helyettesíti, s a gazdag, különös gonddal összeállított programban egy kis úszás, egy kis atlétika, ko­sárlabdázás, labdarúgás, — sofi hegyiedziés, gimnasztika és különböző erőfejlesztő gyakor­lat ■szerepel. Nem akarjuk elő­re „elbeszélni” a dolg«t, de ha a felkészülés a továbbiakban is ilyen intenzíven folytatódik, — s miért ne folytatódhatna —, a magyar vívók erőnlété­vel Tokióban nem lehet baj! Fenti képünkön Kausz Ist­ván dr., az 1962. évi, Buenos Aires-ben rendezett vivő vi­lágbajnokság párbajtőr világ­bajnoka könnyedén nyomja feje fölé a nehéz súlyt, Kal­már és Szekeres (az előbbi az 1962. évi ifjúsági világbajnok- Iság kard egyéni világbajnoka) elismeréssel nyugtózzák a tel­jesítményt. Középen Gyuricza József tőr világbajnok (1955, Róma) és Kamuti László tőr ifjúsági világbajnok, Martini Kupa­győztes nonstop edzése a súlyzóval. Alsó képűnk kisebb nagysá­gokat mutat be, mint Rejtő Ildikó (szemben), Kovácsáé Nyári Magda (balról) és Sáko- vicsné Dömölky Lívia (jobbról) világbajnokokat. ' Könnyedén száll kézről kézre a nehéz me- dicin labda.». Somody — Kiss

Next

/
Oldalképek
Tartalom