Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-19 / 219. szám

1063. szeptember 19., csütörtök N EP0J6AO 3 Elmúlt a vesztegzár a Grand Hotelben Kéthetes vesztegzár után a Grand Hotel Royal ismét a vendégforgalomé. Már korán reggel lesben álltunk a körúti luxusszálloda hangtalanul nyíló üvegajtaja mellett és vártuk az első vendéget. Nem sokkal nyolc óra után a sors véletlen játékaként, amikor megérkezett Mr. A .G. Bullock, az első vendég, ugyanakkor lé­pett ki a szállodából Fejes Er­zsébet ápolónő és dr. Vardas Károly, az egészségügy két őre, akik a vesztegzáron belül éjjel-nappal védték a szálló lakóit az újabb himlő-megbe­tegedés ellen. Mr. Bullock ko­csija, amikor kigördült a Nagykörűt autófolyamából, hogy megálljon a szálló előtt, a járókelők nem gondolhatták: ő az első vendég; s az egész­ségügy védelmének kéthetes sorompója őelőtte nyílik meg először. Viszont az ápolónő és a doktor is csendben, észrevét­lenül távozott, Mr. Bullock egyenesen Londonból jött. A doktor és asszisztense egyene­sen a László kórházba távozott — az élet ilyen, mintha mi sem történt volna. Mr. Bullock már elfoglalta szobáját, ami­kor a portára újabb vendégek érkeztek. Egyszerre két ameri­kai nyittatott szobát. Amfg velük törődnek, fellapozzuk a porta vendégkönyvét, azonnal szembeötlik a francia Kodak kutatómérnökének, monsieur Közben állandóan érkeznek az újabb vendégek. A hallban három venezuelai vendég bő­röndjét emeli fel a hordár, két hollandnak adják át a szoba­kulcsot, svájciak, németek, szovjetek, románok, finnek a Grand Hotel Royal új hetének első vendégel. Vissza a portára. A bejárat Három a kislány, három a virágcsokor; egynapi virágözöne. íme a Royal együttes. Válogattunk, hogy melyiket hallgassuk. — Hangversenyt adtak ne­künk, egyik este tarka műsort rendezett a szálló igazgató­sága, felléptek a bentrekedt előtt külföldi kocsi fékez. A vendég kiszáll, bejön, át­nyújtja útlevelét: Joachim Fuchs Dortmundból. ö a het- vennyolcadik vendég. Az ajtó­ban feltűnik három kislány, három hatalmas virágcsokor­ral. A Royal újra — a régi. Szöveg: Békés Attila. Képek: Bozsán Endre. Papír és sugárveszély A modern technika egyre olyan munkahelyet igényel, ahol fennáll a sugárveszély. Természetes, hogy a sugárzás által veszélyeztetett dolgozók egészségvédelméről folyamato­san és hatásosan gondoskodni kell. E célból sokféle rendszabályt léptettek már életbe. Ezek kö­zött egyike a leghatásosabbak­nak a nylonnal impregnált pa­piros ruha. Olyan készítmény ez, amely a tűznek és a víz­nek egyaránt ellentáll. Az ilyen ruha könnyű. Ott, ahol a munkahely levegője túl meleg, kényelmes az ilyen munkaru­ha. Kényelmes és biztonságo­sabb a közönséges Szövetek­ből készült ruháknál, mert a sugarak kevésbé ■ hatolnak át rajta. A sugárveszély ellen védel­mid használt papírruhát egy­szer veszik fel, aztán egy kü­lönleges kemencében megsem­misítik, a hamuját pedig gon­dosan elpusztítják. Gyilkos bánya Szilvásváradon eltemették Kozicska Imre 19 éves trak­torvezetőt. Vasárnap reggel szakadt rá a homokbánya, maga alá temette a fiatalem­bert. Édesapja és bátyja már csak holt tetemét tudta ki­kaparni a nagy tömegű ho­mok alól. A szülőknek, a rokonoknak és hozzátartozóknak mindig borzalmas a halál, de a vasár­napi tragédia az egész falut megrendítette. Mindössze 19 éves volt, fi­atal és életerős, de nincs töb­bé. Pedig élhetne és élni kel­lene. Ki a felelős haláláért? Büntetőjogilag talán senki. Ennek megállapítása külön­ben is az ügyészségre és a bí­róságra tartozik. Baleset, sze­rencsétlenség történt? De nem lehet csük a véletlenre, a sors kifürkészhetetlen akara­tára fogni. A homokbánya művelését már régen abbahagyták — hivatalosan. De ha homok kellett Szilvásváradon, vagy Nagyvíshyón, házépítéshez és vakoláshoz: a régi, elhagyott bányából vittek. Pedig „hiva­talosan” tiltották. — Sorompó is volt ott, de egy visnyói ember ökörrel el- húzatta — mondta a tanács­elnök. Aztán szedték, bá­nyászták a homokot, úgy ahogy érték. Szakszerűtlenül és szabálytalanul. Erről tud­ták a tanács vezetői és az egész falu. De nem vettek tu­domást a leselkedő veszélyről. Pedig jó pár esztendeje ha­lálos áldozatot követelt ugyanez a bánya. És most új­ra gyikolt. Nemcsak a szilvásváradt homokbányában történt haXá- lús szerencsétlenség, hanem pár hete Novajon is. Nyu­godtak lehetünk-e, hogy me­gyénk más községeiben nem fenyeget a halál? A tanácsok ellenőrizzék, szakemberrel vizsgáltassák meg a hivatalosan működő és a „gazdátlan” bányákat is. Mert nemcsak a bánya öl, ha­nem a gondatlanság, a nem­törődömség és a vétkes mu­lasztás is. F.h. Jelentés az őszi munkákról Poroszlón, Kátbun és Kápolnán kikelt az őszi árpa 91 kétműszakos gép a füzesabonyi járásban 80 hold cukorrépát már kiástak Sarudon Jleoelek Akik elmennek, akikre már nincs szükség; Fejes Erzsé­bet ápolónő és dr. Vardas Károly visszatérnek a László kórházba. A vesztegzáron belül ők ketten védték az újabb megbetegedések ellen a Royal Szálló kétszázhúsz vendégét. Calinetnek a bejegyzése; artisták, énekesek, még haj- csupa elismerő sorok arról, nah négykor is talpon volt a hogy a két hét alatt milyen szálló, jól érezte magát, dicséri a — Mindenki meghízott, szálló kosztját, megköszöni a Hangos csoport érkezik, oda magyar állam gondoskodását kell figyelni, a liftnél állnak, — kitűnő volt minden. Marvin széles mozdulattal beszélget- Smull amerikai vendég is a nek. — Olaszok — mondják a legmagasabb jelzőket hasz- portán — indulnak a szalonba, nálta a dicséret szótárából. S ló-ügyben jöttek tárgyalásra. ősz van. Szállonganak a levelek — többek között a News­week című amerikai magazin levelezési rovatában is. A fő­téma ezúttal Mr. Russel, a rabszolgatartók egykori és a fajüldözők mai fellegvárának, Georgia államnak a szenátora. A levelek arra a nagy cikkre reagálnak, amelyet a Newsweek legutóbbi számában eresztett meg a szenátorról, aki tiszteletre méltó terjedelemben nyilatkozik a néger-kér­désről. Persze a maga módján. Szavainak lényege: Éljen a mozdulatlanság, minden maradjon úgy, ahogy az apák ide­jében volt, ha már úgy sajnos nem maradhatott, ahogy a rabszolgatartó nagyapák idején volt, pedig azok voltak az igazán szép idők. Volt aztán olyan megjegyzés is, amely szerint Russel szenátor, az amerikai fehérek véleményének szószólója. Nos, a levélírók között valóban akadt olyan, aki lelkesen helye­selt és úgy vélte, hogy a „Dél népe Russel mögött áll”. A többség azonban nem ilyen. Carl Roberts, a californiai Ing- lewoodsból például csendesen megkérdezte: melyik déli sze­nátor szíveskedne megmondani neki végre, mi a különbség Russel úr fajelmélete és egy Adolf Hitler nevű úr fajelmé­lete között? Jim Andersen így teszi fel a kérdést: „Vajon miért tisz­teljem a szenátort, mert betéve tudja az alkotmányt? Hi­szen ezt a tudást csak arra használja, hogy megfossza az ország lakosságának tíz százalékát kitevő színes bőrűeket... az alkotmánytól.” (he) .;|.|l^^[■ID^^aEBBBBBBBaBBBBBBBBBBBBBBBBBBBE)BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBEBBBBBBBBBBBBBBBBBBaBEBEaBBBBBBBEBBBBBBBBBEBBBBBBBBBt^^(^IEBBBBBaBBBBBBr^ alapján, a helyi viszonyokat figyelembe véve lehet eredményesen realizálni. A helyes munkastílus kialakulását gyak- ran akadályozza a gazdasági és politi­kai munka viszonyának helytelen értelmezése és alkalmazása. Sok pártszervezetben nem értik a gazda­sági és politikai munka dialektikus összefüg­gését, kölcsönhatását. Gyakran külön választ­ják a gazdasági és politikai munkát. Külö­nösen gyakori jelenség, hogy a pártszerveze­tek egyoldalúan csak gazdasági kérdésekkel foglalkoznak és elhanyagolják a politikai munkát. Ezért fordulhat elő olyan eset, hogy a pártszervezetek vezetői átveszik a gazda­ságvezetők feladatkörét, beavatkoznak gazda­sági részletkérdésekbe, ami teljesen össze­egyeztethetetlen a párt helyes vezetési elvei­vel, munkastílusával. A pártszervezetek mindenképpen a politi­kai munka eszközeivel segítik a gazdasági feladatok megoldását. Ez azt jelenti, hogy a pártszervezetek vezetői alaposan ismerjék a termelési feladatokat, az ezzel összefüggő főbb kérdéseket és ennek megfelelően tegye­nek javaslatokat a feladatok végrehajtására, tűzzék ki a célt és politikai munkával győz­zék meg az embereket a végrehajtás szüksé­gességéről és módjáról. Ilyen módszerekkel nagyban elősegítjük a tervek teljesítését, ke­vesebb lesz a súrlódás a gazdasági és a párt­vezetés között. Előfordul olyan eset Is, amikor a kommu­nista gazdaságvezető csak szűkén vett gazda­sági kérdésekkel foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a politikai kérdéseket. Az ilyen gya­korlat is sok kárt okoz és durva módszerek­hez vezet. Nincs és nem is lehet politika­mentes vezetés. Tartós eredmény az építő munkában csak ott lehetséges, ahol a gazda­sági vezetők szakmai hozzáértés mellett szé­les politikai látókörrel rendelkeznek, igény­lik a pártszervezetek segítségét és önmaguk is aktív részvevői a politikai meggyőző mun­kának. A pártszervezetek feladata olyan lég­kör megteremtése, amelyben minden kommu­nista és aktív pártonkívüli a legteljesebb egyetértésben munkálkodik, olyan munkastí­lus kialakításán, amelynek segítségével meg­sokszorozódik a dolgozó tömegek aktivitása, fellendül a termelőmunka. Természetesen a szocializmus építésének sokoldalú feladatait a pártszervezetek egy- maguk nem képesek megoldani, ehhez nél­külözhetetlen a különböző tömegszervezetek, állami és gazdasági szervek odaadó munkája. A pártszervezetek egyik fő feladata, hogy a proletárdiktatúra egész mechanizmusát, a szakszervezetet, KISZ-t, nőtanácsot, népfront- bizottságot, MHS-t, Vöröskeresztet, állami szerveket, stb. működésben tartsa és figyel­müket mindig a legfontosabb feladatok meg­oldására fordítsa. A tömegszervezetek közbe­iktatásával, azok segítségével jut el a párt politikája a dolgozók tömegéhez. Ezt viszont csakis e szervekben dolgozó kommunisták révén lehet megoldani. Ezért van nagy szere­pük a különböző tömegszervezetekben, állami szervekben dolgozó kommunistáknak. A pártszervezeteknek feltétlen bizalommal kell lenniök az itt dolgozó kommunisták mun­kája iránt. Minél elmélyültebb ez a bizalom, annál eredményesebb a tömegszervezetek, állami szervek munkája. Ez a bizalom lehető­vé teszi, hogy felszámoljuk a pártszervek és tömegszervezetek, állami szervek munkájában gyakran előforduló párhuzamosságot. Ugyanis gyakori eset, hogy a pártszervek ugyanazon kérdést majdnem egy időben tárgyalnak az állami szervekkel, vagy tömegszervezetekkel. Ez a fajta munkastílus maga után vonta, hogy a pártszervezetek sok esetben átvették az állami szervek, tömegszervezetek feladat­körét. Erre semmi szükség nincs. A tanácsok, a tömegszervezetek tárgyalják meg a hatás­körükbe tartozó feladatokat és önállóan old­ják is meg azokat. A pártszervek főleg a fontosabb gazdasági, politikai, kulturális kér­désekről tárgyaljanak, hozzanak megfelelő határozatokat, szervezzék és ellenőrizzék a határozatok végrehajtását, nyújtsanak segít­séget a feladatok megvalósításához. Fő fel­adatukat a gazdasági szervező munka, a pártszervezetiek megerősítése, az emberek szocialista nevelése képezze. A pártmunka fő módszere a tömegek n politikai meggyőzése. Ezt csak úgy le­het megvalósítani, ha a párttagok a tömegek között élnek, nap-nap után érintkeznek az emberekkel, felvilágosítják őket a párt poli­tikájáról, foglalkoznak ügyes-bajos dolgaik­kal, segítenek problémájuk megoldásában. Itt, sajnos, még nincs minden rendben. A párttagok egy része úgy vegyül el a tömegek között, hogy szavát nem hallani, nem érdekli a politika, az emberek sorsa, szó nélkül hagy­ja a különböző, sokszor rosszindulatú, ellen­séges megjegyzéseket, nem áll ki a párt poli­tikája mellett. Az ilyen magatartás össze­egyeztethetetlen a pártagság fogalmával, ide­gen a párt szellemétől. Annál is inkább, mert a párt politikája helyes, elfogadják és köve­tik a tömegek. Tehát egyetlen párttagnak sincs szégyenkezni valója, sőt félni valója sem. Miért hát a tartózkodás egyesek részé­ről a párt politikája melletti kiállástól? Ma, a szocializmus építésének korszakában egyik alapvető követelmény: a párt politikája mel­lett határozottan kiállni, ezt megérteni, mert e politika valamennyi ember, az egész ma­gyar nép érdekét szolgálja. Vannak, akik ezt nem értik meg? Igen, vannak! De a nagy több­ség megérti és elfogadja, feltéve, ha érvelé­sünk logikus és meggyőző. A párt politikájának megértetése, megfele­lő kapcsolat az emberekkel, ez a párt munka­stílusának kritériuma. Ezért nagyon lényeges, hogy valamennyi kommunista és aktív pár­tonkívüli kutassa és találja meg azokat az eszközöket és módozatokat, amelyek felhasz­nálásával az emberek milliói megtanulnak szocialista módon élni, dolgozni és gondol­kodni. E feladatok megoldása nagy önállóságot és felelősségérzetet követel valamennyi kommu­nistától, pártszervezetektől. A Központi Bi­zottság arra törekszik, hogy a pártszerveze­tek munkájában egyre nagyobb önállóság legyen. Az ellenforradalom utáni években a pártszervek érezhették, hogy lényegében meg­szűnt az alsóbb szervek feletti gyámkodás, a szájba rágás módszere. A helyi szervek ma­guk mérlegelik a helyzetet és tesznek intéz­kedéseket a hibák megszüntetésére, a felada­tok megoldására. Ez persze nem jelenti azt, hogy az alsóbb szervezeteket magukra hagyjuk, segíteni és ellenőrizni kell őket a feladatok végrehajtá­sában. Különösen fontos az alapszervezetek munkájának segítése. Odáig már eljutottunk, hogy a taggyűléseken rendszeresen részi vesznek felsőbb szervek küldöttei, de kevés­bé jelennek meg a vezetőségi üléseken, ahol sok esetben fontos kérdések dőlnek el. Egyes alapszervezetek vezetőségi ülései nem elég színvonalasak, szűk prakticista kér­désekkel foglalkoznak. A felsőbb szerveknél úgy kell megszervezni munkájukat, hogy gyakrabban eljussanak alapszervezetek veze­tőségi üléseire. Ez viszont csak úgy lehetsé­ges, hogy megszűnnek az úgynevezett, futó kiszállások, „üres járatok” a pártmunkában. Tartalmasabbá kell tenni a pártmunkát, helyszínen végzett huzamosabb tanulmányo­zással lehet. Így kerülnek felszínre a pozitív és negatív jelenségek. Ebben az esetben tud­juk a helyi szervekkel egyetértésben megha­tározni huzamosabb időre a feladatokat és operatív intézkedésekkel felszámolni a meg­levő hibákat. A helyi szervek önállósága és a felelősség elválaszthatatlan egymástól. Az önállóságot nem lehet felcserélni az önkényeskedéssel. Nem lehet az alsóbb szerveknek a felsőbb szervekkel ellentétes határozatokat hozni, vagy intézkedéseket tenni. Minden elgondo­lás, kezdeményezés csak akkor helyes, ha az a párt politikájának megvalósítását segíti elő. Ezeknek az elgondolásoknak azonban egybe kell vágniok a felsőbb szervek elgondolásai­val. Az alsóbb és felsőbb szervek harmonikus együttműködése, gondolatok kölcsönös kicse­rélése biztosítja a nézetek azonosságát és a cselekvés egységét. Egyes vezetők szívesen ki­térnek a felelősségvállalás elől, minden kezde­ményezést, elgondolást felülről várnak, kevés önálló gondolatuk, véleményük, intézkedésük van. p"z a fajta munkastílus hátráltatja a fej- lődést. tétlenségre kárhoztatja a szer­veket és az embereket. Most viszont arra van szükség, hogy minden pártszervezet, a párt helyes politikájának szellemében önállóan cse­lekedjék, ésszerűen használja fel a kormány biztosította anyagi eszközöket, a helyi lehető­ségeket, segítse elő a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezését, szocialista tudatuk kialakí­tását, serkentse az embereket a szocializmus építésének nagy munkájára. műszakban dolgozik és nagy­részt ennek köszönhető, hogy a tervezett terület 25 százalé­kán 8680 holdon fejezték be a talajmunkát. Az állam új gépek küldésé­vel segítette a szövetkezetieket, 32 erőgép érkezett és segítsé­get küldött a honvédség is. Húsz katonafiatal dolgozik a gépállomáson és eddig még valamennyien helytálltak. A járási tanács főagroeó- musa ezután elmondta azt is, hegy nincs fennakadás a beta­karításban. A járásban elsőnek a homokos talajú káli részen kezdték meg a kukorica töré­sét és az első napokban már 410 hold közös és 525 hold ház­táji területen fejezték be ezt a munkát. A cukorrépa ásásá­ban a sarudi Tiszaimente Ter­melőszövetkezet jár az élen, ez ideig 80 holdról szedték fel a cukorrépát. Burgonyából kö­zel 800 hold termését kell be­takarítani, eddig ennek negye­dét, 200 hold termését hordták be a szövetkezetiek. A terv szerint 49 ezer köbméter siló­ból csupán 15 ezer köbméter készült el. Ezen a téren még sok a tennivaló. Cs. I. közös gazdaságoknak. A füzes­abonyi járás szövetkezeti tag­jai kettőzött szorgalommal és igyekezettel dolgoznak a föl­deken. A lelkiismeretes mun­ka eredményeit jól tükrözik azok a számok és tények, amelyeket Sárközi József, a Füzesabonyi Járási Tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa elmond. — A kedvező napokat ki­használva, elsőnek a poroszlói és a káli termelőszövetkeze­tekben kezdték meg a vetést és már földbe került 150 hold őszi búza. Az őszi árpát 600 holdon vetették el, rozsból 100, őszi takarmánykeverékből pe­dig 231 hold az elvetett terü­let. A szántási és vetési mun­kák minősége jé, a kedvező talajviszonyok párosulnak a traktorosok igyekezetével. Az új vetés már kikelt és szépen zöldell az őszi árpa a porosz­lói Vörös Csillag, a káli és ká­polnai termelőszövetkezetek tábláin. Nagy munka előtt állnak a traktorok, a járás szövetkezeti és gépállomási erőgépeinek 34 ezer holdat kell felszántaniok az ősz folyamán. A járásban dolgozó 123 gép közül 91 két Az őszi mezőgazdasági mun­kák tengernyi elfoglaltságot adnak ezekben a napokban a ami hiányzik a vendégkönyv­ből, azt elmondják a porta dolgozói. — Ügy éreztük magunkat, mint egy óceánjárón. A szál­lót el nem hagyhattuk, nap közben elvégeztük a munkát, este szórakoztunk. — Itt maradt három zene­kar, egy népi- és két dzsessz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom