Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-11 / 212. szám
4 NEPOJSAG 1963. szeptember 11., szerda Az egri olvasók kérdezik: Hol a taxi ? — Miért olyan elhanyagolt a Bródy utca? Miért a fiivön ? — Lehet-e árok así út közepén ? Egy példa sok tanulsággal Miért termeltek holdanként hat mázsával több búzát Füzesabonyban, mint Szihalmon ? vetettük ecUüt A 9 óra 55-ös vonattal akartam elutazni. Vonatindulás előtt negyven perccel hívtam taxit, 10 perces türelmes tárcsázás után' lesétáltam a taxiállomásra, — hátha csak a telefon rossz. Húsz percet ácsorogtam a taxiállomáson, — de kocsi nem jött, se kicsi, se nagy. Végül is a vonatot lekéstem. A következő vonat 12 óra 25-kor indult, és — tanulva a reggeli eseten — indulás előtt egy órával lementem a taxiállomásra. Csekély 35-en várakoztunk. mivel az elsők között voltam felfértem rá. Kérdeztük a gépkocsivezetőt, miért nincs elég taxi, azt felelte, ő most jött vidékről, s a taxik egy része a garázsban áll, mert az AKÖV vezetői szerint nincsenek kihasználva. Ehhez meg kell jegyezni, hogy amiga taxi-állomáson jártunk, félpercenként csengett a telefon. Soha nem található taxi az állomáson sem, pedig egy-egy vonat érkezésénél szinte a lehetetlenséggel egyenlő felprése- lődni a buszokra. — Nem lehet ezen változtatni, hiszen végeredményben az AKÖV van az utasokért és nem megfordítva? Székely Béláné Eger Azt is mondhatnánk talán: Eger legelhanyagoltabb utcája a Bródy Sándor utca. Néhány esztendővel ezelőtt három méter széles út volt itt, macskakövekkel kirakva, azonban a laza talajból kimosta az eső a köveket, 30—40 centis árkok húzódnak az út közepén. A savanyító üzembe, és a nyomdába való teherautóközlefkedés eléggé veszélyes vállalkozásnak számít. Rontotta az utat az is, hogy a trafóház elhelyezése során 4—5 alkalommal ástak árkot, s az ÁVESZ nem gondoskodott az út helyreállításáról. A csaknem embermagasságú gazról már sokszor esett szó, s a közlekedés újabb akadályáról is „gondoskodtak” már. Az utcát egyetlen lámpa világította meg, néhány napja ez is kialudt, s hiába akartuk bejelenteni a hibát, az egyik helyen azt felelték, az nem az ő reszortjuk, a másik helyen fel sem vették a kagylót. A felsorolást folytathatnám Elnémult a rigó. Az esteli csöndben az őszi bogár szomorú pri-pri dala szól már. A távoli szőlőkben panaszolja , szüntelen: elmúlt, odavan a nyár* a meleg nyár! így változik búsra az én hegedűm is: fejemre az ősz dere, az ősz dere száll. Gazdagon érik a szőlőm, csűröm se üres, de pri-pri: odavan a nyár, — a nyár .:. — Né higgye, nincs még vége, nincs oda a nyara, nincs oda a nyár... A szeptember is kedves, és az októbernek is vannak még meleg napjai. — Igen. A gyermekeim. Ha visszanéznek a házra, látni fogják, hogy az én szeretetem ragyogja át minden napjukat. Öreg korukban így fognak szólni: Az én apám jó ember volt! — Látja, Mila — mondotta —, ez a szeptemberi meleg és az októberi napfény. Ez, és nem több. — Most aztán igazán megyek, mert kikapok otthon. Felállt. Gárdonyi a kapuig kísérte Milát. ★ Anya és fia ketten vacsoráztak. Zieglerné vitte a szót Milára: — Gyakran vendég mostanában ez a fiatalasszony. — Igen, igen, szeret ide jönni; Olyan irodalomrajongó. — Látszik rajta — jegyezte meg Zieglerné. — Mindig fehérben jár, mint valami kislány. — Most lilában volt. — Szóval fehérb'en, vagy lilában. — Milyen jól megfigyelte. Pedig legelőször zöldben volt. — Milyen jól tudod — mosolyo- dott el Zieglerné. v — Több pihenésre van szüksége édesanyámnak. d RÉSZLETEK A KÉSZÜLŐ GÁRDONYI-ÉLETREGÉNYBŐL — És neked? — Nekem is. Ezért gondoltam arra, hogy a fiatalasszony majd segít. — Segít? Ugyan, mit tudna ő segíteni? És kinek? Neked, vagy nekem? — Mindkettőnknek. — Nekem ne segítsen. Nekem ott van a segítség, Mariska. Mit segíthetne itt? — Az én házamat tartja majd rendben. — És akkor mi lenne, olyan házvezetőnő? . : : — Ez, az, Ilonka? — ejtette nehezen és fontolgatva a szavakat az író. — Igen, ez a nagysága; — Az. Olyasmi, házvezetőnő. Aki mindent elvégez, édesanyám. Aki az ablakokra vitrázsokat készít, az ajtók fölé drapériákat. Virágot a vázákba és tisztán tartja a beporosodott könyveket. — És ki takarítja ki a szobákat, ki súrolja a padlót és ki tisztítja az ablakokat? Azt is ő? — Biztosan; ★ A Vadász utcai házban nagy eseményre készülődtek. A délceg huszárszázados, Klinkhamer Ferenc, aki Irénnel hosszabb idő óta beszélgető viszonyban volt, megkérte a kezét. Matyi esküvője után Irén is a házasság mellett döntött. Tavaszi esküvőre készült, ami egyben azt is jelentette, hogy elhagyja a szülői házat. Jövendőbeli férjének előnyös szerződést ajánlott az egyik budapesti pénzintézet. Ez kedvező alkalom volt arra, hogy a katonapályának végleg búcsút mondjon. Esküvő után Ilona és férje gyakran felkereste a Vadász utcai házat. Móric bácsi nagyon egyedülállónak érezte magát nemcsak a házban, hanem a világban is; — Nem sokáig élek — mondogatta —, mindenkim elment, magamra maradtam. Ide jöhetnének lakni, Ilonka! Hely az van bőven, elférünk. Ilonét valami fojtogatta. — Nem, nem — tiltakozott hirtelen. — Annyi hányódás után jutottunk ehhez a házhoz. Erre, mindig ilyenre vágytam. Nem tudnék tőle megválni. Ä Sánc olyan, mint egy kis város a város fölött. ★ Egy este férj és feleség átmentek Gárdonyihoz. Arról volt szó, hogy a fiatal Mátékovics segíteni fog Gárdonyinak a kéziratok tnásolásában és rendezésében; A kapu már zárva volt. Hentzi pillanatok alatt ott termett, és dühös csaholással ugrált a kapura. Ilona néhány szóval lecsendesítette. Hentzi elhallgatott, Gárdonyi könnyű léptekkel igyekezett a kapuhoz. — Nem tudom ezt a kutyát any- nyira megnevelni, hogy legalább a barátaimat el ne ijessze. A dolgozószobába vezette látogatóit. A kerek, dohányzóasztalon hevert a nagy körökké! és az ábécé betűivel teleírt papírlap, ezen egy szétnyitott, hieroglifákkal teleírt füzet. — Egyiptomi vagy szanszkrit írás? — kérdezte Mátékovics. Gárdonyi mosolygott. — Hm, alig. És azt hiszem, senki a földön, soha egyetlen betűt sem fog ezekből az írásokból elolvasni. Mátékovics és Ilonka először egymásra néztek, majd kérdező szemekkel mindketten az íróra. — Igen — folytatta —, nehéz volna ezeket megfejteni. Nézzétek csak közelebbről! Mátékovics kezébe vette a füzetet Ilona is fölé hajolt. — Annyira piciny ákombákomok — nevetett —, hogy leírni is művészet, hát még tudni, hogy melyik, mit jelent. — Nézze nagyítóval, Mila — nyújtott az asszony felé egy lencsét. Mátékovics felfigyelt a Mila névre, de aztán újból elmélyedt az írásban. — Inkább kínai írásjelek — mondotta. — Nem, nem. Egyáltalán nem kínai írásjelek. Leginkább a magyar rovásíráshoz hasonlítanak. De igen sok bennük az asszír-, ind- és héber vonás. Gót-, örmény-, görög írásjeleket is figyelembe vettem, amikor ezt a titkosírás-rendszert kialakítottam. — És mi a gyakorlati haszna? — kérdezte Mátékovics. — Egyelőre még magam sem tudom. Még csak a kezdetén tartok. Megalkottam egy titkosírást, amellyel bizonyos irányú kutatásaim eredményeit akarom rögzíteni. Távoli égzengés, morajlás hallatszott be a nyitott ajtón. Néha szemet bántó villanás hasított a borús estébe. Gárdonyi fájdalmas arccal nézett vendégeire, és ujjaival végigsímított halántékán. Később úgy patakzott a víz az ambitus előtt és a virágágyak között, mintha dészából öntötték volna. ★ Másnap gyönyörű, tavasznak is beillő meleg, napfényes őszre virradt. Az éjjeli meleg eső másodtavaszt hozott. Kakukkfű szórta illatát a kertben és újból nyílott az ibolya. A Királyszékre magasodó garádok alatt megbújt a fehér tisztesfű, a zsályák és mentók. Üjra hajtott a bazsalikom és a levendula. Kora reggeltől dolgozik; Kétkötetes munkát tervez. Az első könyv 13 agglegényről szólna. A hosszú hajú veszedelemhez is bőven van forrásanyaga: a szőlősgyörki anyai ház eseményei, a Karódon töltött időkből vett idillikus témák. Most szereplőkben is bővelkedik. Sok-sok lány alakja van, részben a Sáncból, részben Eger környékéről: Péczely Paula és Blanka, a szilvásvárad! főerdész leányai. Ebéd után Tordai Ányos látogatja meg, csizmásán, redingot-féle császárkabátban, kalapját kezében lógat— Remek időnk van. A poétáknak is a szabadban a helyük! — Kedvem volna egy kirándulásra, — válaszolt Gárdonyi. — Rajta hát, azért jöttem, még úgysem láttam a Savest. Alig félóra múltán parasztszekér állt meg a ház előtt Noszvaji kocsis viszi az írót és a tanárt a savósi birtokra. — A mi helyünk itt lesz a hátsó ülésen. Elől a kocsis ül és egy kedves vendégünk, Mátékovics Józsefné( Ilonka — rendelkezik Gárdonyi. (Folytatjuk) fél méter széles betonjárdát létesíteni a Dobó térnek az út felőli oldalán? Ferencfalvi Ferenc, Jó lenne végre igazságot tenni a szomszéd-vitában az egri Agyagos utcában. A 13-as számú ház tulajdonosa, hogy levezesse az esővizet, keresztbe húzott egy árkot az úton. Az utca felső részén lakó motortulajdonosok így csak nehezen tudják lehozni a motort, — az rongálódik, ütődik az árkon keresztül. Már elmentek a legkülönbözőbb helyre is panaszt tenni —, mindenütt el is ismerték, hogy szabálytalanság történt és helytelen árkot nyitni keresztbe egy úton —, de tenni még semmit sem tettek. Nem lehetne érvényt szerezni a panaszosok érdekében hozott határozatnak? Elek Ernő, Eger. a Krakker-féle ház tatarozásával, amelynek befejezése után ott maradt a kőtörmelék, vagy a szeminárium falához épített szeméttárolóval, amely állandóan fedetlen a legyek nagy örömére, de úgy gondolom, ennyi is elég ahhoz, hogy a város gazdái rendet teremtsenek ezen az utcán is. Csathó Ernő, Eger. Városunk egyetlen nagyobb tere, a Dobó tér, sajnos, nem a legszebbek közé tartozik. Nyugati oldalán — az Állami Áruház és a patika között húzódó sávot füvesítették. A gyalogjárók ezt nem veszik figyelembe, letapossák a füvet, szabályos gyalogút vezet már az út mentén. Van tehát parkosítás és még sincs. Esős, sáros időben különösen csúnya ez a rész. Fel is merül a kérdés, nem volna jobb egy kicsit a gyalogjárókhoz ieazodva másAhol a kultűrmunka valóban belső ügy amatőr színjátszóknak is tovább kell fejleszteniük a beszédgyakorlatokat, belső szakköri életet kell élni, de tanulmányozni kell a művészettörténelmet is. Ezeket a terveket a gyakorlatba is átvisszük, mihelyt újra helyet kapunk a járási kultúrotthonban. Már több mint tíz év óta vezeti Jankovics Jenő ezt a nagy múltú, sok sikert magának mondható színjátszó csoportot. Harminc állandó tag látogatja a próbákat, de szervesen hozzájuk kapcsolódik a Zeltner Imre által vezetett tizenhat főt számláló népi tánccsoport is. A két csoport jó kooperációjából születnek meg a nézők által közkedvelt zenés-táncos műsorok. Az egész évi munkát egyhetes balatoni üdüléssel jutalmazta a vállalat szakszervezeti vezetősége. Igaz az is, hogy az ehhez szükséges ősz- szeget a csoport saját munkájával, az előadások bevételeiből teremtette elő. A tervek, amelyeket az év hátralevő időszakára maguk elé tűztek, nagyok, de méltóak az eddig elkönyvelt sikerekhez. (laczik) — A Nebántsvirágot már előadtuk Mátraházán, de az ősz folyamán ugyanezzel, a környékbeli községeket is felkeressük. — És Gyöngyösön ...? — Az újjáépített Városi Művelődési Házban karácsonykor szeretnénk először színpadra lépni szintén a Nebántsvirág- gaL Nagyon hiányzik már a kultúrház. Csak a próbák miatt is, amelyeket jelenleg itt, a gyári ebédlőben, vagy valamelyik csoporttag lakásán tartunk meg. — Hallottam, hogy a tavasz- szal Szolnokon játszanak? — Az Amerikából jöttem című darabot adtuk elő az ország nyolc legjobb amatőr színjátszó csoportjának a fesztiválján. — Mi volt ennek az összejövetelnek a távlati célja? Hosszas gondolkodás után felel. — Tömören meghatározva: Az amatőr színjátszás jövőjét egyengetni. — Milyen személyes tapasztalatokkal tért haza? — Csupán a korábbi terveim helyességében erősítettek meg a szolnoki tanulságok. Az A gyöngyösi MÁV Váltó-és Kitérőgyártó Üzemi Vállalat színjátszó csoportjának hírneve már túlnőtt a város határain. A többnyire lelkes fiatalokból álló együttest szívesen fogadják a környező falvakban, városokban. A közelmúltban pedig a rádió részére vették hangszalagra a „Felese tréfa” című, gyöngyösi problémákkal foglalkozó szatirikus műsorukat. De alighogy túlesnek az egyik bemutató szokásos izgalmain, máris új tervek foglalkoztatják az együttest, és személy szerint Jankovics Jenő művészeti vezetőt, akit kiváló kultúrmunkájáért ebben az évben tüntettek ki Szocialista Kultúráért érdeméremmel. — Nem állhatunk meg — mondja —, mert az egy helyben topogás a csoport fejlődését akadályozná. A szatirikus műsorról még annyit, hogy őszre egy újabb műsort tervezünk. Ezt Is, mint az előbbit, gyöngyösiek írják majd. Sok témát várunk és kérünk a közönségtől. — Más terveik is vannak még ebben az évben? FRISSEK MEG [ az idei gabona terméseredmények már ismeretesek. Az átlagokat, sajnos, számok jelzik, és emiatt több termelőszövetkezet nem tudta gabonaértékesítési tervét teljesíteni. A füzesabonyi Petőfi Termelő- szövetkezet viszont maradéktalanul teljesítette a szerződésben vállaltakat. Tizenegy mázsán felül volt a holdanként! átlagtermés búzából, ugyanakkor a szomszédos Szihalom községben csak szűkén volt meg az ötmázsás átlag. Hat mázsa volt tehát a különbség ott, ahol egyforma a föld, azonosak az adottságok. A kérdés ezek után nyilvánvaló: Mi az oka a füzesabonyiak jó eredményének? Erről beszélgettünk a Petőfi Tsz „főhadiszállásán” Gál János főagronómus- sal. — Közel ezer hold búzát vetettünk a múlt1 évben, 300 hold volt az intenzív és 640 hold a hazai fajta. Evek óta bevált gyakorlat nálunk, hogy nagy gondot fordítunk az elővetemények kiválasztására. Nemcsak az a célunk, hogy táperőben gazdag legyen a talaj, hanem az is, hogy idejében elvégezhessük a talaj munkákat. Vetésterületünk egy részén pillangósokat vetettünk. Kétszázötven holdon vörösherét, lucernát és borsót. Az idén a búza-vetésterület 35 százalékát teszik ki a pillangós elővetemények. Fontosnak tartjuk, hogy a korán lekerülő kapások helyére, amelyek legalább két éven belül trágyát kapták — gabona kerüljön. A terület felén tavaly salátát, mákot, uborkamagot, korai burgonyát termesztettünk, a többi helyeken pedig egyéb kapásnövényeket. Az előveteményt mindenütt korán betakarítjuk, hogy a talajmunkát még augusztus, de legkésőbb szeptember elején elvégezhessük. A vetést szeptember közepén, október első felében, az optimális időben befejezzük. Nagy figyelmet fordítunk a talajmunkákra. Az az elv nálunk: amit délutánig leszántottunk, azt még estig lezárjuk. Nem késlekedhetünk ezzel, mert a talaj minősége, nedvességtartalma szinte órák alatt romolhat. [A JO TERMES 1 dgggSa mennyiségű vetőmag is. Mi az intenzív fajtából 140—150, a hazaiból pedig 120—130 kilogrammot vetettünk holdanként, annak megfelelően, hogy milyen volt a talaj tápexeje. Gondosan kezeljük az intenzív búzavetéseket. Csak kifogástalan területen vetjük és évente növeljük az arányt. Az idén már 400 holdba kerül külföldi búza. Véleményünk szerint nem mindenütt fordítanak gondot a vetés mélységére. Mi a búzát tárcsás vetőgéppel, 6—8 centis mélységbe vetettük eddit is. Néhány szót végül az eredményekről. — A megfelelő mélység következtében nálunk nem volt kifagyás, csak kis terület szenvedett víznyomásos kárt. A teljes érésben kapott hőütés sajnos érzékeny terméskiesést okozott. Június végén ugyanis a 30 fokon felüli hőségben megszorultak a szemek és beállt a hőütés. A kár miatt csupán 11,20 mázsa volt nálunk a holdankénti átlag, így a termésünk nem érte el a tervezettet, de azért teljesíteni tudtuk gabonaértékesítési tervünket, 22 vagon gabonát adtunk el az államnak. A tervteljesítést segítette az aZ intézkedés is, hogy a gépállomások kombájnmunkáját pénzben egyenlítettük ki. Az agronómus szavaihoz csatlakoztak a szövetkezet vezetői és elmondták azt is, hogy a szomszédos Szihalom községben nem ilyen kedvező a helyzet. Igen gyenge volt a búzatermés, amely elsősorban saját hibáik következménye. A múlt évi vetés Idején a vetőmag 30—40 százaléka a föld tetején volt, amely az egyik oka az alig ötmázsás átlagtermésnek. Hogy ez és a többe hiba meg ne ismétlődjék, a Petőfi Tsz vezetői most patronálják a szihalmiakat. A füzesabonyiaknak az a véleményük, hogy ha az alapvető agrotechnikai és termelési feltételeket Szihalmon betartották volna, úgy az idén nem lenne hatmázsás különbség. Most ők is segítenek abban, hogy jövőre az övékhez hasonló termést érjenek el. A TESTVERI | örömmel fogadják majd a szi- halmi termelőszövetkezetben.» P. E. Egerfarmoson élénk vita során a felszólalók elmondották, hogy az egyesülés óta sokkal jobb eredményeket értek el. A gyűlés végén hozott határozat hangsúlyozza, hogy emelni kell a községekben nyújtott szövetkezeti szolgáltatások színvonalát. Célul tűzték ki a kiváló földművesszövetkezet errn megszerzését. Szabó E>. Küldöttgyűlés A Szihalom és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tartozó helyi szervek küldötteinek első félévi ülését tartották Egerfarmoson. A közel 100 küldött előtt Hangárd Márton, a szövetkezet elnöke számolt be az első hat hónap alatt végzett munkáról és az elért eredményekről. A hosyjímoló után kialakult
