Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-07 / 209. szám

1963. szeptember 7„ szombat NEFDJ8AO 8 Szállítás és tervteljesítés Az idén a szokottnál több szó esik az újságokban, hiva­talos megnyilatkozásokban a vasút munkájáról, problémái­ról. Nem is olyan régen még arról cikkeztek az újságok, melyik üzem rakja késedelme­sen ki vagy be a vasúti kocsi­kat, és ezzel hátráltatja az or­szág egészének a vérkeringé­sét. Felhívások hangzottak el, hogy a szállíttató vállalatok fo­lyamatosan végezzék a rako­dást, szombaton és vasárnap is vegyék igénybe a rendelke­zésükre álló vasúti kocsikat. Az újságok rendszeresen be­számoltak a szombat-vasárnapi rakodás eredményeiről, arról, hogy mennyire vált közüggyé a vasút munkájának segítése. Az augusztus 20-i kettős ün­nep után megjelenő lapok cí­meikben is kiemelték; a két nap alatt több mint 26 ezer vagon árut raktak ki. Sokak számára érthetetlen­nek tűnik talán, hogy a vasút munkája mennyire előtérbe került, s keresik az Okot, a ma­gyarázatot, hogy miért vált közüggyé a vasúti áruszállítás. Talán furcsának tűnik, ha most, amikor már csak rövid idő választ el bennünket az újabb téltől, amikor az embe­rek igyekeznek beszerezni a tüzelőt, előkerülnek és tisztí­tóba vándorolnak a felöltők, a télikabátok, egy pillanatra mégis a múlt télre emlékezte­tek, a zord napokra, amelyek mindannyiunk számára sok kellemetlen percet okoztak. Amikor visszaidézem a múlt tél emlékeit, azt szeretném hangsúlyozni, hogy ami szá­munkra könnyen szálló emlék maradt, az a vasút dolgozóira csak hosszú hónapok kemény munkájával megoldható fel­adatokat hárított. Az egész or­szág előrehaladása, meghatáro­zott céljaink, terveink valóra váltása múlik azon, hogy idő­ben érkezik-e a nyersanyag a gyárakba, a tégla, a cement az építkezésekre, a mezőgazdasági termény a feldolgozó üzemek­be, a raktárakba? — Minden évben így van ez — mondhat­ja bárki, — s tegyük hozzá: igaza van. Akkor mégis, miért került ennyire előtérbe a vas­út munkája az idei évben? A kérdésre csak akkor lehet helyesen válaszolni, ha rövi­den visszapillantunk az előbb már említett tél néhány köz­vetlen és közvetett következ­ményére. Az általában meg­szokottnál nagyobb hideg és tartósan zord időjárás törvény­szerűen növelte a vasút ener­giafogyasztást. A rendelkezés­re álló készletek viszont kor­látozottak voltak, s így a vas­út is csupán a legfontosabb árukat, az élelmiszereket, és az alapvető nyersanyagokat tudta szállítani. így már ebben az időszakban hatalmas, több millió tonnát kitevő árukész­letek halmozódtak fel a kü­lönféle gyárak raktáraiban, a kőbányákban, az építőanyago­kat előállító üzemekben, a fel­halmozódott készletek szállí­tása már önmagában is olyan feladat volt, amelyet a vasút­nak a normál szükségletek ki­elégítésével egy időben kellett ellátnia. A vasút dolgozóinak helytállását mi sem bizonyltja jobban, mint az egyetlen tény, hogy a második negyedévben az egyéb feladatok ellátása mellett, a felhalmozódott kész­letek több mint hetven száza­lékát rendeltetési helyre szál­lították. Hogy nem az egészet, az nemcsak rajtuk múlott, ha­nem azokon a közvetett hatá­sokon, amelyek ugyancsak a rendkívüli tél következményei közé tartoznak, és ismét csak növelték a vasút iránt tá­masztott követelményeket. Mi­lyen közvetett hatások érvé­nyesültek? Csupán a legjelen­tősebbek közül emelünk ki néhányat. Az év eleji energiakorláto- fcások, a szállítási zavarok ter­mészetszerűen visszavetették az ipari üzemek munkáját is. így érthető, hogy a második negyedévben minden üzemben, ahol lemaradás keletkezett, az­zal a megfogalmazott szándék­kal kezdtek munkához, hogy pótolják a kiesést, s iparunk dolgozói nagyrészt eleget is tettek vállalásaiknak, amit tükröz a félévi tervteljesítés, amelyből kitűnik, hogy csu­pán néhány százalékkal ma­radtunk el céljaink megvalósí­tásában. Csak néhány napja ünnepel­tük bányászainkat, akik a ter­ven felül vállalt egymillió tonna szénből eddig hétszáz­ezer tonnát bocsátottak az or­szág rendelkezésére. Ahhoz, hogy ez a szénmennyiség el­jusson a lakossághoz, az ipari üzemekbe, ismét csak a vas­utasoknak kell többet dol­gozniuk. így tehát az ipar tö­rekvései, a tervlemaradások behozása, a szénbányászat tervtúlteljesítése, mind-mind olyan tényező, amely újabb igényeket támaszt a vasúttal szemben. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a MÁV már május hó­napban a múlt év őszi csúcs- forgalmi szintjének megfelelő szállítást bonyolított le. És eb­ben az esetben a csúcsforgalmi követelmények nem korláto­zódnak néhány hónapra, mint általában az őszi csúcsforgalom idején, hanem gyakorlatilag kiterjednek az egész évre. Sőt, mi több, a most következő és szokásos őszi csúcsforgalom tu­lajdonképpen a már kialakult csúcsszint fölötti további igé­nyeiket támaszt a vasút dolgo­zóival szemben. Nyugodtan mondhatjuk te­hát,, hogy a rendkívüli tél rendkívüli követelményeket tá­maszt egész évben a vasúttal szemben. A rendkívüli köve­telményekből viszont követ­kezmények hárulnak az ipari üzemek vezetőire, munkásaira is. A vasúti közlekedés zavar­talansága érdekében kell vál­lalni azt a kényelmetlenséget, hogy szombaton és vasárnap Is be-, illetve kirakják a vasúti kocsikat. így vállalhatnák részt a feladatok megoldásában azok a termelő üzemek is, amelyek ugyancsak szállíttatok a vasú­ton. Segíthetik a vasutasok munkáját azzal, hogy nem ve­szik szükségtelenül hosszú ide­ig igénybe a kocsikat, hogy ez mennyire nem közömbös, an­nak bizonyítására csupán egyetlen számot említek: a ko­csiforduló időnek több mint ötven százalékát teszi ki a ra- kodéhelyeken való várakozás. Vagyis; ha a szállító üzemek megértik a vasút dolgozóinak gondját, gyorsan visszaadják a forgalomnak a kocsikat, ezzel tulajdonképpen relatív érte­lemben növelik a vasút kocsi­parkját, szállitóképességét. A vasút megnövekedetti fel­adatai, a tervezettnél magasabb szállítási színvonal természet- szerű következménye, hogy nagyobb a mozdonyok, vasúti kocsik, pályák igénybevétele. Mindez együtt jár a javítási munka növelésével. Ehhez is­mét csak több anyag, alkatrész szükséges. Itt tehát részt vál­lalhatnak a vasút munkájában a kohászok a terven felül gyár­tott anyagokkal, kerékabron­csokkal. De részt vállalhatnak a vasút feladatainak megoldá­sából a szükséges alkatrésze­ket előállító üzemek, esetleg úgy is, hogy a szocialista bri­gádok terven felüli vállalások­kal növelik a vasút részére gyártott alkatrészek, berende­zések mennyiségét. Ezeken a területeken is csakúgy, mint a vasutas dolgozók körében, a munkaverseny egyik célja le­het a helyi feladatokon kívül a vasút munkájának segítése. Az elmondottak talán érthe­tővé teszik mindenki számára, hogy az idei évben miért ke­rült ennyire előtérbe a vasúti szállítás. Minden ember előtt világos, hogy a vasút olyan üzem, amelynek jó vagy rossz munkája kihat az ország egé­szére. A késedelmes szállítás visszavetheti egész iparágak munkáját s ezért hangsúlyoz­zák a vasút dolgozói, hogy fel­adataik ellátása az idei évben nemcsak az 6 sajátos feladatuk, hanem közügy. Amikor segítséget kémek, problémáikat a nyilvánosság elé tárják, nem önös érdeket szolgálnak, nem saját munká­jukat akarják könnyebbé ten­ni, hanem a népgazdaság egésze érdekében igyekeznek összefogni a társadalom erő­it. Ezért szentel a sajtó is na­gyobb teret az idei évben a vasút munkájának, s nem azért, mert vasutasaink rosz- szabbul dolgoznak, mint a ko­rábbi évek bármelyikében. A szállítási feladatok ellenben már tervezetten is nagyobbak, mint a korábbi években vol­tak, s ezt még tetőzi a rendkí­vüli tél minden következmé­nye. Komner János 1 íseser vendeget várnak a gyöngyösi szüreti napokra Szeptember 13-án, 14-én és 15-én kerül sor a hagyomá­nyos gyöngyösi szüreti napok megrendezésére. A művészeti bizottság már összeállította az ünnepség programját és a sza­badtéri színpad kulturális műsorát is. A földművesszövetkezeti tánc- együttesek mellett hatdzsessz- és hat népi zenekar is bemu­tatja majd műsorát a szüreti napokon. Ugyanakkor a szom­szédos megyék is elküldik képviselőiket, s így Borsod, Nógrád, Szolnok és Pest me­gye művészeti csoportjainak felléptére számítanak. Szeptember 15-én délután színpompás szüreti felvonulás lesz, amelyen a művészeti csoportokon kívül felvonulnak a Gyöngyös környéki közsé­gek dolgozói is. A városban tízezer vendé­get várnak a szüreti napokra. Az IBUSZ is bekapcsolódott a szervezésbe. Eddig Budapest, Szeged és Szolnok jelentette be, hogy külön vonattal 1000— 1000 vendéget hoznak a város­ba. Egyhetes tanfolyam A szegedi, nyíregyházi, pé­csi és egri tanárképző főisko­lák KISZ-vezetői egyhetes to­vábbképző tanfolyamon vesz­nek részt Egerben. A tanfo­lyamon szakmai, gyakorlati kérdéseket, feladatokat vitat­nak meg. A mintegy 150 fő­iskolai KISZ-vezető tegnap Szarvaskőre kirándult. Elfogadhatatlan a válasz a hajtóműgyári „egy csarnok bosszúságra!” „Egy csarnok bosszúság” címmel június 31-én arról számoltunk be olvasóinknak, hogy a Hajtóműgyár új csar­nokának építésénél milyen szarvashibákat vétett az ÉM. Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Megírtuk, hogy a csarnok ablakai nem záród­nak rendesen s amikor eső esik, a réseken befolyik a víz, tócsává gyűlik a betonpadlón; megírtuk, hogy nem végezték el kellő alapossággal a pót­bádogozási munkát s a me- nyezetröl is csöpög a víz, megírtuk továbbá azt, hogy az anyagtároló betonja meg­süllyedt s olyan képet mutat, akár egy kacsaúsztató. Cikkünk megjelenése utón jelentették a Hajtcműgyár- ból, hogy már a betonfödém is beázott, átereszti a vizet. Említett cikkünkre az ÉM. Építőipari Főigazgatóságtól Glass Tamás és Szacsky Já­nos aláírásával a következő választ kaptuk: „A létesítmény kivitelezé­se u. n. részleges tervdoku­mentációval indult és ennek során a tervek egyöntetűsége, illetve a szerkezeti tervek és részlettervek megkívánt egyeztetése — tervező és be­ruházó részéről — nem tör­tént meg. Ennek következté­ben méreteltérések adódtak, amelyeket átalakítással mó­dosítottak. Ilyen átalakítá­sok voltak: a szalagablakok szárnyainak lerövidítése. Ez­zel párhuzamosan készült a bádogozási pótmunka, illetve készül jelenleg az üvegezée pótlása és tömítése." Nos, ezt a választ eddig ta­lán el is fogadhatnánk, csak­hogy a főigazgatóság két he­lyettes vezetőjének e monda­tokból leszűrt végkövetkezte­tése mellbevágó: „A vízbe ju­tás lehetősége a fenti mun­kálatok befejeztével nagy­mértékben lecsökken”. Tehát: nem szűnik meg, csak egy­szerűen lecsökken ! ! ! Úgy­hogy ne nyugtalankodjék senki főleg a munkások ne. mert ha esik az eső, a ví: továbbra is bejut ugyan z csarnokba, de nem olyan sok. mint eddig, hanem — keve­sebb ! ! ! Furcsa és elfogadhatatlan ez a válasz. Egy olyan jelen­tős beruházás kivitelez«! munkáinál, mint a Hajtómű gyár több mint 70 milliós ér­tékű bővítése is, igazán elvár hatja az ember, hogy lelkiis méretes és teljes értékű mun kát végezzenek az építők Sőt nemcsak elvárható a lel kiismeretes és teljes érték: munka, hanem nyilvánvaló é: természetes követelmény! Az ÉM. Építőipari Főigaz gatóság válaszát nem tórtjü kielégítőnek, és várjuk a vá laszt, a vizsgálatot és az in tézkedést az egri hajtómű gyári építkezés fogyatékos ságainak megszüntetésére. TERMEL ó'IZÖVíTKtltTFW** Sárgul a kukorica, érik a szőlő, szedik a burgonyát, cu­korrépát, vetik az őszieket. Küszöbön a betakarítás, a szántás-vetés, sok a termelő- szövetkezetek előtt álló fel­adat. Hol tartanak e munkák végzésében a megye közös gazdaságai? — erre a kérdésre válaszoltak a szövetkezet ve­zetői: Vetik a búsát hátban — Ezzel a jó hírrel kezdte információját a káli Március 15. Tsz elnöke, s még azt is el­mondotta, hogy a szövetkezet 50 holdon vetett árpát, ame­lyet jó minőségű talajba szór­Portré egy fiatal „társadalmi munkásról” SZÉPEN berendezett szobá­ban ülünk Üjváry Katalinnal, az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium KlSZ-szerve- zetének kultúrfelelősével, s ar­ról beszélgetünk, hogy mit csinált eddigi „pályafutása” alatt, s mit szeretne tenni még a továbbiakban. Matrózblúz van rajta, az előírásnak meg­felelően, arca komoly, ám könnyen mosolyra húzódik —, de semmiképpen nem a mon­danivaló komolyságának rová­sára! — Két éve dolgozom ebben a funkcióban. Amikor megvá­lasztottak, szinte azt sem tudtam, mit csináljak. A ta­pasztalatlanság, és a „világot megváltó” gondolatok kerge- tőztek, s úgy éreztem, ered­ménytelenül. Kevés támoga­tást kaptam. A megyei KISZ- bizottság kultúrfelelőse sietett a segítségemre, továbbképző tanfolyamra jártam, különböző tájékoztatókat kaptam, érte­kezleten vettem részt, s így, lassan „össze tudtam szedni valamit”.... Hogy őszintén szóljak, talán ez volt az egyetlen, amit saját magáról mondott el. Ezután már csak a többesszámot hal­lottam tőle, s a többesszám mögött igyekezett elrejtőzni. — „Pályafutása” elején mit tett? Mivel kezdték akkor a munkát? MEGSZERVEZTÜK a filo­zófiai kört, a táncszakkört — (erről azóta is sokat hallott Heves megye!) — az önképző­kört, a KISZ-őrjáratot, az Is­kolai fegyelem és rend fenn­tartására. Nincs is sok baj ná­lunk a fegyelemmel. — Mással van? — Ha éppen más dolgokról esik szó, nem szükséges a „baj” kifejezést használnunk. Inkább azt mondanám, hogy hiba — egyelőre hiba —, amit a későbbiekben, biztos vagyok benne, hogy ki lehet javítani. S kissé gondterhelten ma­gyarázza: — Sokszor vettünk részt esz­tétikai jellegű előadásokon. Ezeket az erkölccsel foglalko­zó előadások mellett, az osz­tályfőnöki órákon tartottuk. Az utóbbi téma az egyik leg­fontosabb, ami mindannyiun­kat egyformán érdekel. Saj­nos, bármennyire is szeret­tünk volna többet hallani er­ről — hiszen nagy szükségünk van rá —, nem nagyon sike­rült. — Miért? — Az ok egy része a gimna­zisták bizonyos fokú passzivi­tásában rejlik. Vannak, akik utólérhetetlenül szorgalmasak a tanulásban, ám a közösségi élet nem érdekli őket. Más­részt az osztályfőnökök és az osztályok között nincs meg még mindig az a meghitt kap­csolat, hogy ilyen témáról be­szélgethessünk, vitatkozhas­sunk. — Mik a további elképze­lései? — LESZŰRVE az eddigi ta­pasztalatokat, s felhasználva a nyári szünetben tanultakat, dolgozni együtt és egyért. Ta­lán nagyhangú ez a kifejezés, de egy gimnáziumban nagyon is érthető. A nyáron egy hetet töltöttem a KISZ vezetőképző táborban, Felsőtárkányban. Előadásokat hallgattunk, me­lyek szükségesek a további munkában. Vitatkoztunk ne­velési kérdésekről, ám az idő rövidsége, s az anyag bősége miatt, nem kaptunk meg min­dent, amit kellett volna. A kö­vetkeztetéseket azonban le­vontuk, s a továbbiakban eh­hez szeretnénk tartani magun­kat. A gimnázium megérde­melten harcolta ki Egerben és a megyében jó hírnevét. Ezt szeretnénk öregbíteni azzal, hogy még szorgalmasabban ta­nulunk, kulturálódunk, ahogy elvárják tőlünk. ŰJVARY Kati, miután el­mondta tömör „koncepcióját” a gimnázium KlSZ-szervezeté- nek további kulturális munká­jával kapcsolatban, még azt is elárulta, hogy a kertészeti fő­iskolán szeretne majd tanulni, s onnan, mint kertész-építész- mémök kikerülni. S akkor majd nagyon szép dolgokat valósít meg.... —k&tai— tak, sőt tegnap már 120 hold őszi búza vetésével is végez­tek. Igaz ugyan, hogy 480 hold a vetési tervük búzából, de a fennmaradó részt is hama­rosan földbe juttatják. A szövetkezet tábláin két erőgép végzi a vetést. A termelőszövetkezet tagjai tegnap fogtak hozzá 300 hol­dat kitevő kukoricájuk töré­séhez, amely jó terméssel biz­tat Emellett folyamatosan végzik a siló készítését, a cse­megeszőlő szedését és a gyü­mölcsfélék értékesítését is. Ez ideig 550 köbméter silót ké­szítettek már. Eladtak 1100 mázsa paprikát, 1000 mázsa paradicsomot és 31 vagon dinnyét. 250 ember dolgozik mindennap Markazon A markazi Mátravölgye Termelőszövetkezet határában 250 ember dolgozik minden­nap, így érthető, hogy jó ütem­ben tudják végezni a soron levő munkákat. A közös gaz­daságban a szántással végez­tek már. Sokan a csemege- szőlő szedését végzik. Ez ideig 25 vagon csemegeszőlőt szál­lítottak el a MÉK-nek, s az el­következendő napokban még 68 vagon szőlőt értékesítenek. A háztáji gazdaságok a szö­vetkezeten keresztül értékesí­tik termelvényeiket. A markaziak már felkészül­tek az idei szüretre. A prés­gépek üzemképesek, a hordók nagy része pedig tisztán, ki­mosva várja az új termés ér­kezését. A szüretet, ha az idő kedvez, október harmadikén kezdik. A szövetkezeti tagok KISZ vezetőké] az egri Gárdonyi G Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium KISZ-szervezete szeptember 4. és 11. között KISZ-vezetőképzŐ tanfolya­mot indított. A több napos tanfolyam ke­retében az ifjak megismerked­nek azokkal a legfontosabb kérdésekkel, amelyek a szer­vezetre, illetve az iskolai élet­re vonatkoznak. Az első előadást Papp Sán­dor, az intézet igazgatója tar­totta „A KISZ a párt segítője” címmeL az idén a múlt évinél többre, jó közepes termésre számíta nak. Megkezdték a csemegeszőlő szedését Verpeléten — újságolta a Dózsa Tszag- ronómusa. Tegnap 50 mázsa szőlőt szedtek exportra, 30 mázsát pedig hazai fogyasz­tásra. Most már mindennap nagy mennyiségű csemegesző­lőt értékesítenek, egészen a szüret megkezdéséig, amelyet próbaszüret előz majd meg a hónap végén. A közös gazdaság határában 400 holdat szántottak már fel a traktorok vetés alá, amely­nek megkezdését — mivel a vetőmagot nem kapták meg idejében — csak később terve­zik. 2000 holdat szántottak fel a gépek Tiszanánán a helybeli Lenin Termelőszö­vetkezet határában, őszi veté­sek alá. A szántást 12 traktor végzi, amelyből négy talaj- forgatásra, mélyszántásra al­kalmas. A szövetkezet tagjai a szántás után a vetést is meg­kezdték, ez ideig 200 holdon már végeztek: 100 hold rozsot és 100 hold búzát vetettek el. Tegnap nem tudták folytat­ni a munkát, mert eső esett. Ma reggel azonban tovább folytatják a burgonyaszedést, az aprómagvak cséplését, a cukorrépaszedést, és szállítást, valamint a szántást és vetést is. — f. i. — pző (aofolyam éza Gimnáziumban Előadások hangzottak, illet­ve hangzanak el az iskolai KISZ-szervezet felépítéséről, Az ifjúság a szocializmusért mozgalom sport- és kulturális követelményeiről, a mozgalom szervezési és gazdasági kérdé­seiről. Az ifjúság a szocializ­musért mozgalom munka- és tanulási részének követelmé­nyeiről Kalina István KISZ tanácsadó tanár tartott elő­adást a fiataloknak. A tanfo­lyam kül- és belpolitikai tá­jékoztatóval ér véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom