Heves Megyei Népújság, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-21 / 221. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLÉR MSPUJSMG GYAKORLATI ÓRÁN 7 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA MAI {eejijzetiink Lovasnemzet múltunkat manapság is gyakran vissza­idézik azok a kellemetlen, kisebb-nagyobb ballépések, amikor egy-egy ügyben, vagy elv megítélésében át­esünk a ló másik oldalára. Előfordul ilyen jobb vagy baloldalra való lehuppanás, a párt szövetségi politikájá­nak alkalmazásánál is, ami­kor a helyes elveket a hoz- zánemértés torz üvegén át nézve visszatetszővé vál­toztatják a gyakorlatban. Hosszan sorolhatnánk eze Hosszan sorolhanánk eze­ket a „ló másik oldaláról’’ való nézeteket kezdve attól, hogy némely párttagnak a háta is borsódzik, ha hallja, hogy az üzemrész, vagy mű­hely élére pártonkívüli ve­zetőt állítottak, folytatva ott, hogy mások viszont párttagságukra hivatkozva követelnek magasabb funk­ciót — nem mérlegelve azt, hogy lcépességeik megfele- lőek-e arra a vezetői tiszt­ségre. Mondom, ' sorolhatnánk ilyen eseteket, hiszen gya­korta produkál ilyet az élet és a politikai képzetlenség, de elrettentő példaként most csak egyet idézünk fél. Egy olyan esetet, amikor a párt szövetségi politiká­ját tévesen értelmező sze­mélyzetis a statisztika szűk tarsolyába akarta begyömö­szölni a vezetői posztok be­töltésénél alkalmazandó he­lyes elveket. Az említett személyzetis végső döntésre hívta be a felvételre jelentkező műsza­kit. — Minden stimmel — közölte vele, — szépek műszaki ismeretei, megfe­lelő a hétéves gyakorlata — sorolta tovább a munkavál­laló érdemeit ám egy adat vizsgálatánál elkomorodott a személyzetis arca. A fiók­ba nyúlt és sajnálkozva ad­ta vissza a felvételi kérel­met, e szavakat fűzve hoz­zá: — Sajnálom... mégsem vehetjük fel. Most látom ... hiszen párttag az elvtárs. Kár! — sajnálkozott és ke­zét kitárta", — nekünk nö­velni kell a pártonkívüli ve­zetők számát. Kár, hogy kommunista az elvtárs, — ismételte mégegyszer. Kár?! Az a kár, hogy ilyen a „ló másik oldaláról való” nézetek még felüthetik a fe­jüket. .. K. E. K ________________J A „csodaszarvas” A Mecseki Állami Erdőgaz­daság sellyei vadrezervátu­mában egy esti cserkészés so­rán, elejtették a híres „csoda- szarvast”. Erről a 14 éves óriás szarva&bikáról régóta tudtak az erdészek, de még soha sem sikerült puskavégre kapni. A páratlan zsákmányt Fritz Ohlig nyugatnémet vadász ej­tette el, aki immár törzsven­dégnek számít a mecseki er­dőkben. A szarva&bi'ka fejdí­szén 24 ágat számoltak meg és szabályosan kipreparálva sú­lya 15 kilogramm. Hasonló súlyú trófeát az utóbbi évszázadban nem zsákmányoltak Magyar- országon. A meglepően nagy súlyon kí­vül az ágak nagy száma, szép elhelyezkedése teszi az agan­csot rendkívül értékessé. Hruscsov üdvözlete a pugwash értekezlet részvevőihez MOSZKVA (TASZSZ): Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök maga és kor­mánya nevében üdvözlő üze­netet intézett a tudósok 11. nemzetközi pugwash értekez­letének résztvevőihez, mint ismeretes, az értekezletre az idén a jugoszláviai Dubrov- nikban került sor. Üdvözletében Hruscsov meg­állapítja, hogy korunkban, amikor a háború már nem végzetszerűen elkerülhetetlen, a jóakaraté emberek egyesí­tett erőfeszítéseitől függ a világméretű termonukleáris katasztrófa elkerülése. Min­den igazi tudósnak országa bé­keszerető erőinek első sorá­ban van a helye, mivel csak az államok békés együttélése teszi manapság lehetővé az emberi társadalom, a gazda­ság, a tudomány és a kultúra nagyarányú fejlődését. Az atomfegyverkísérletek részleges betiltásáról szóló moszkvai egyezmény, amelyet az államok többsége aláírt, megnyitja az utat a leszerelés területén teendő további kon­krét, megegyezéses intézke­dések felé. Olyan intézkedések felé, amelyek elősegítik a nemzetközi feszültség enyhülé- ; sét, — hangsúlyozza Hrus­csov. A Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban — amely az idén nyitotta meg kapuit — megkezdődött a komoly oktatás. A hallgatók elméleti foglalkozás mellett, gyakorlati órákon, korszerű segédeszlcözökkel sajátítják el a mezőgazdaság magasabb tu­dományát. (Foto: Kiss) Az amerikai elnök felszólalása az ENSZ-ben: A hidegháborúban szünetet értünk el ##' További szovjet—amerikai egyezmények köthetők — Kennedy közös Hold-expedíciót indítványozott Adenauer erősebb atlanti politikára buzdította az olasz vezetőket BONN (MTI): Adenauer kancellár három­napos római látogatásáról csü­törtökön este visszatért Bonn ba. A kancellár a repülőtéren nem nyilatkozott útjánal eredményeiről. Bonni kor­mánykörökben azonban pén teken azt hangoztatták, bog: Adenauer és az olasz vezetői „megerősítették az alapelvek ben való egyetértést”. A Frankfurter Allgemein< Zeitung római tudósítója az írja, hogy a kancellár az olas fővárosban kifejezte aggodal mait az enyhülési irányzatai miatt. „A kancellár nyílta: megmondotta — folytatja ; tudósító, hogy ezt az elemye déstj a legutóbbi olaszországi belpolitikai fejlődés, valamin az elhúnyt pápa politkája i: előmozdította. Olaszországnál nem szabad a nyugati szövet ség gyenge pontjává válnif nem szabad, hogy itt veszély be kerüljön a kommunist; Kelet ölen emelt gát.” Elfogták De Gaulle harmadik magyar származású merénylőiét a Marion a „mesterlövész“ — Lázadás Fresnes-i börtönben - Válás 04S-módra PÁRIZS (MTI): De Gaulle három magyar származású merénylője közül az utolsó, Marton Lajos is rendőrkézre került. Párizs kö­zelében tartóztatták le és rö­videsen katonai törvényszék elé állítják. Marton ..mesterlövészként’' vett részt tavaly augusz­tusban a De Gaulle elleni merényletben. Társához, Sári Gyulához ha­sonlóan géppisztolysorozatot Fogadás Ghana nemzeti ünnepe alkalmából Roland Nee—Nortey laryea, a Ghánái Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője pénteken este a Ghánái Köztársaság ünne­pe, a nemzetalapító napja al­kalmából fogadást adott. A fogadáson megjelent a külügyminisztérium, a külke­reskedelmi minisztérium, a Kultúrális Kapcsolatok Intéze­te több vezető munkatársa, valamint a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja adott le a köztársasági elnök gépkocsijára. Távollétében a katonai bíróság halálra ítélte. Sári Gyula húsz évet kapott. Varga Lászlót aki csak a me­rénylők egyik gépkocsiját ve­zette, 15 évi börtönre ítélték. A merénylők bandájából már csak hárman vannak szökés­ben. A Fresnes-i börtönben egyébként, ahol az elítélt OAS-banditákat tartják fogva, csütörtökön este lázadás tört ki. Egy Venturini nevű fogoly leütötte a zárkájába lépő börtönőrt, elvette kulcsait és ötven társát kiszabadí­totta. A foglyok egy része azonban a kilátásba helyezett amnesz­tiára való tekintettel nem akarta elhagyni celláját. A két csoport összeverekedett. A börtönőröknek és a helyszínre sietett csendőröknek így az­után sikerült megakadályoz- niok a foglyok kitörését. Az OAS-foglyok lázadásárai 48 órával azután került scar, hogy az egyik elítéltnek kül­dött csomagban pisztolyt fe­deztek fel és a vizsgálat során tíz cellában fegyvereket, fűré­szeket és vasvágó ollókat talál­tak. Október 6-tól# minden vasárnap 12 oldalon jelenik meg a NÉPÚJSÁG Fölöslegesnek mondotta, hogy a két nagyhatalom egymással versengve pró­báljon embert eljuttatni a Holdra, és közös Hold- expedíciót indítványozott. Az Egyesült Államok elnöke 28 perces beszéde végén ismét méltatta a nemrég Moszkvá­ban aláírt korlátozott atom- csendszerződés jelentőségét. Hangoztatta, hogy ez a szer­ződés önmagában neon szünte­ti meg a háborúkat, nem szá­molja fel az alapvető konflik­tusokat: „Nem biztosítja a sza­badságot ■ mindenki számára” de az emelő szerepét töltheti be a nemzetközi politikában. Archimedesi idézve fejezte be szavalt: „Adjátok nekem egy szilárd pontot, és én kimozdí­tom sarlcaiból a földet.” és azt állította, hogy „ezt a forradalmat belülről elárulták, és kívülről kihasználták”. Kennedy beszéde további ré­szében azt fejtegette, hogy mind a Szovjetuniónak, mind az Egyesült Államoknak, ha teljes biztonságba^ akar élni, sokkal jobb fegyverre van szüksége, mint akár a hidro­génbomba, akár a ballisztikus rakéták, akár a nukleáris ten­geralattjárók. Ez a jobb fegy­ver pedig a békés együttélés. „Ennélfogva, azt hiszem — mondotta —, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült államok a jövőben további egyezményeket köthet.” Ezzel i összefüggésben szüksé­gesnek tartotta hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok fel­tétlenül szövetségeseivel egyet­értésben jár el és „nem köt megálla-podást azok rovására”. A jövő feladatairól, szólva Kennedy sürgette, további erő­feszítéseket kell tenni, hogy megakadályozzák a véletlen, vagy hibás számítás következ­tében kirobbanó háborút, biz­tosítékokat találjanak a meg- lepebésszerű támadás ellen — beleértve megfigyelőállomások létesítését a kulcsfontosságú helyeken, — tovább korlátoz­zák a fegyverkezési versenyt, ellenőrizzék a nukleáris fegy­vereket továbbító eszközöket, békés célokra használják fél a maghasadásé® anyagokat, és végül megfelelő ellenőrzés mellett eltiltsák a nukleáris fegyverkísérleteket. Kennedy kijelentette: „Felbátorítva a szovjet külügyminiszter csü­törtöki ]x>zitív beszédétől, tovább kell törekednünk a megegyezésre annak érde­kében, hogy száműzzük a tömegpusztító fegyvereket a kozmikus térségből. Megbízottainknak vissza kell témiök a tárgyalóasztalhoz, hogy gyakorlatilag végrehajt­ható megállapodásokat dolgoz­zanak ki.” Kennedy sürgette, törekedni kell arra, hogy általános és teljes kiszerelési egyezményt kössenek. „Ne kövessük el azt a hibát — mondotta —, hogy halogatjuk a megegyezést ott, ahol az lehetséges, és ne ter­jesszünk elő javaslatokat csu­pán propaganda szempontjá­ból.” A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti gyakorlati együttműködés egyik területe­ként jelölte meg Kennedy a kozmikus térséget. hogy ezt a szünetet a gyü­mölcsöző együttműködés időszakává változtassuk át, és akkor az első lépésből hosz- szú, gyümölcsöző időszak kö­vetkezik majd”. Kennedy szólott: arról, hogy a hidegháború nem csupán a nagyhatalmak vetélkedésé­nek terméke, és minden nem­zetnek — akár kicsi, akár nagy — feladata, hogy a béke megszilárdításán fáradozzék. Ha azonban — mondotta — a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok, bár mindkettőjüknek az egész világra kiterjedő ér­dekei és ideológiai ellentétei vannak, és noha nukleáris fegyvereiket egymásra irá­nyítják, megtalálhatják a kö­zös érdekeket és a megfelelő egyezményeket, akkor más nemzetek is megtehetik ugyanezt. Itt az ideje annak folytatta, —, hogy sok olyan kérdést, amely jelenleg az ENSZ közgyű­lésének napirendjén szere­pel, levegyenek a napi­rendről és a tárgyalóasz­talra helyezzek. Ezzel kapcsolatban utalt a Szovjetuniónak és az Egye­sült Államoknak, mint a világ legnagyobb nukleáris ha­talmainak sajátos felelősségé­re. Kennedy a továbbiakban szükségesnek tartotta hangsú­lyozni, hogy „alapvető nézet­eltérések állnak fenn a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között, és ezeket a nézet- eltéréseket nem lehet eltitkol­ni”. Hozzáfűzte, hogy: „Mind­addig, amíg ezek fennállnak, korlátokat szabnak a meg­egyezésnek és lehetetlenné te­szik az éberség lanyhulásáf’. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok világszerte fenntart­ja „védelmi képességéiS” és ezt „a szabadság megvédésének szükségességével” indokolta. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti leglényege­sebb nézeteltérésnek az „ön­rendelkezési jog” értelmezésé­ben fennálló különbséget mon­dotta. Megismételte az ameri­kai kormánynak azt az ismert álláspontját, amely szerint „Biztosítani kell a német nép önrendelkezési jogát.” Kubá­ról szólva Kennedy kijelen­tette: „Biztosítani kell, hogy a kubai nép szabadon élvez­hesse forradalmának gyü­mölcseit” NEW YORK (MTI): Az ENSZ-közgyűlés pénte­ken délelőtt — magyar idő szerint a kora délutáni órák­ban — újabb plenáris ülésre ült össze, hogy folytassa az ál­talános politikai vitát. Elsőnek Ohira japán külügy­miniszter szólalt fel. Üdvözöl­te a moszkvai atomcsend- egyezményt, de hangoztatta, hogy Japánt ez nem elégíti ki. A japán nép azt kívánja, hogy mindem nukleáris kísérletet tiltsanak meg, • beleértve a földalatti kísérleteket is. A ja­pán külügyminiszter élesen el­ítélte a gyarmatosítás minden formáját és síkraszállt amel­lett, hogy el kell távolítani az akadályokat a világkereskede­lem fejlesztésének útjából. Ezután Kennedy amerikai elnök mondta el nagy érdek­lődéssel várt beszédét. A beszédet első sorban azért előzte meg nagy ér­deklődés, mert Gromiko szovjet külügyminiszter egy nappal előbb elmon­dott beszédében határo­zottan leszögezte a Szov­jetunió álláspontját a fon­tos nemzetközi kérdések­ben, megteremtette a lehetőséget a nemzetközi feszültség további enyhítésére és a gyümölcsöző tárgyalásokra. Kennedy beszédében beve­zetőül áttekintette az elmúlt két esztendő eseményeit és ki­jelentette, hogy „A felhők, amelyek két évvel ezelőtt be­borították a nemzetközi ég­boltot, egy kicsit felszakadoz­tak és a remény sugarai kez­denek áttörni”. Utalt arra, hogy „enyhült a Nyugat-Ber- linre nehezedő nyomás”, Kon­góban nagymértékben helyre­állt a politikai egység, Laosz- ban semleges koalíció alakult, megszilárdult az ENSZ-titkár- ság tekintélye és 17 év erőfe­szítése után sikerült az első konkrét eredményt elérni a nukleáris fegyverkezési hajsza korlátozására. Kínából nemrég meneklütnt sz emélyeka azt a hiva tá sát Az amerikai elnök a továb­biakban hangsúlyozta, hogy a közgyűlés 18. ülésszaka a nö­vekvő reménység légkörében ült össze és megjelenése a közgyűlés tárgyalótermében nem a válságnak, hanem a bizalomnak a jele. „A hidegháborúban — mondotta — szünetet ér­tünk el. Ez azonban még nem a tartós béke. Döntő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom