Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-02 / 179. szám

1963. augusztus 2., péntek NÍPOJSAO 3 í '< .v— Éjszakai műszakban a gyingyösi Nagy László-brigád. (Foto: Kiss Béla) szál a kemencék mellett, a gyöngyösi kenyérgyárban. Er­re mondják: kibírhatatlan hő­ség. A sütőipari munkások összes öltözéke csak egy rövid nadrág, kis fehér sapka és pa­pucs. Másként nem is bírnák a munkát ebben a „katlanban”. Az óra mutatója az éjfél fe­lé közeledik. Nagy László ki­lenctagú brigádja azonban se­rényen, megállás nélkül vég­zi a munkáját, hogy a reggeli nyitásra friss kenyér várja a vásárlókat az üzletekben. Este nyolctól reggel négyig fél vagon kenyeret sütnek ki. Az egykilósból négyezer­háromszáz darabot, vagy hat­vanöt mázsát a kétkilósból. Mindezt nagyon egyszerű így elmondani, de tessék a dagasz- tástól kezdve, a formáláson keresztül a sütésig végiggon­dolni: mennyi munkát igényel ez! Eke jár a kombájnok nyomában 115 százalékos lervteljesítés a poroszlói Május 1 Halászati Tsz-ben Eredményesen zárták az első félévet a poroszlói Május 1. Halászati Termelőszövetkezet­ben. A huszonegy tiszai halász az első félévre tervezett 111 mázsával szemben 128 mázsa halat fogott és ezzel 115 száza­lékra teljesítették első félévi tervüket. A tiszabábolnai, ti- szaörvényi, tiszafüredi, porosz­lói és sarudi halászok közül legjobban a poroszlói Tóth Já­nosnak kedvezett a szerencse. Egy alkalommal két harcsát is fogott varsában, 17,28 kiló volt a fogás. Ö fogta ki a legna­gyobb halat 38 kilós harcsája sokáig volt beszédtéma a halá­szok körében, de jó fogásai vol­tak Gacsal La josnak és Nagy Józsefnek is. A szövetkezet naponta egy mázsa brigádhalászatkor pedig 4—5 mázsa halat értékesít. A korszerűsített halászcsár­dában havonta 15 ezer forintos forgalmat bonyolítanak le ha­lászléből és rostonsültből. Bizonyára Ismerik a viccet arról a macská­ról, amely egy ideig hi­ába vár az egérlyuk előtt, mert a kis egér éber állat és okos Is. Aztán ébersége meg­nyugszik, mert kutya­ugatást hall, tehát nyu­godtan kijöhet, mert ahol kutya van, ott nincs macska. KI is jön, meg Is eszi a macska, „aki" a jó falat után megelégedetten dorom­bolja:- Hiába, csak jó, ha valaki idegen nyelven is beszél. . . Eddig a vice, amelyet azonban ma sem értek. Ml az, hogy idegen nyelv? Egy magyar egér, egy magyar kam­ra sarka, egy magyar macska, amely utánoz egy magyar kutyát.. . Hol itt az idegen nyelv? Szerintem így kellene a viccet előadni: egy sza­mojéd macska kerget egy szamojéd egeret... lapp szavak ... az egér gyors kutatásokat végez az ural-altájt nyelvcsa­lád szamojéd ágának el­helyezkedését illetően.. És téved. Mert a. macs­ka Is végzett már ilyen kutatásokat, s közben megtanult lappul. . . így aztán az egér a későn szerzett tudás áldozata lett... No lám, így a viccnek erkölcsi tanulsá­ga is lenne, legfeljebb nem lenne vicc... f-ö» Néhány nap múlva a füzes­abonyi járás termelőszövetke­zetei befejezik az aratást. A termelőszövetkezeti tagok, a gépállomási dolgozók igyeke­zete és a gépek jó munkája nyomán 20 és fél ezer holdról kerül zsákokba az új gabona. Különösen jól haladtak és már be is fejeződtek az aratási munkák a besenyőtelki Lenin, a mezőtárkányi Ezüstkalász, a poroszlói Üj Erő, és a káli Ká­rolyi Mihály Termelőszövetke­zetekben. A járás sok szövetkezeti gazdaságában úgy szervezték meg a munkákat, hogy a kom­bájnokat nyomon kövesse az FILMGYÁRAINK hbntik Megkezdődtek a PACSIRTA film szinkronizálási munkála- eímű új magyar film felvételei tait végzi. Tóth Sándor rende- a Hunnia Filmstúdióban. Az zi az EGY KISLÁNY ISKOLÁ- első forgatási napon megjelent BA MEGY című csehszlovák Kosztolányi özvegye is, aki szi- filmet. A szinkronszerepeiket vélyesem elbeszélgetett a mű- Pápai Erzsi és Harsági Zsuzsi- vészekikel. A filmet Ranódy ka alakítja. A RENDÖRFEL- László rendezi, főszereplői: ÜGYELŐ olasz film szinkroni- Tolnay Klári, Páger Antal, zálási munkáit Vass János ren- Nagy Anna. dező irányítja, Bárdy György, Augusztus hónapban meg- Csákányi László és Dallos Szil- kezdik Sólymár József és Sze- via közreműködésével. Ugyan- mes Mihály új filmje, az ÜJ csak dolgoznak az Akszjonov GILGAMES forgatását. A régi novellájából készült CSILLA- hindu történet mai környezet- GOS JEGY című szovjet fű­ben, egy szanatóriumban ját- men. Magyar hangok: Mécs szódik. Károly, Magda Gabi és Bitskey A Pannónia Filmstúdió ezek- Tibor. A film szinkronrendező­ben a napokban több külföldi je: Moldoványi József. k TUS E S MTI! AZ ŰRHAJÓIG eke és minél nagyobb terüle­ten végezzék el a nyári mély szántást. Az eddigi eredmé­nyek biztatóak ugyan, de még korántsem kielégítőek. A járá­si tanács mezőgazdasági osztá­lyának összesítése szerint 1500 holdon végezték el a termelő- szövetkezetek a tarlóhántást, 2000 holdon a nyári mélyszán­tást. Az ősziek alá 1220 holdat szántottak fel. Jól szervezték a munkát, és élen járnak a feldebrői Rákó­czi Termelőszövetkezet tagjai, akik mintegy 400, az aldebrői Üj Élet Tsz tagjai, akik 560 holdon végezték el a szántást. A besenyőtelki Lenin Tsz 350, a sarudi Tiszamente Tsz 300, 'a poroszlói Üj Erő és a kápol­nai Alkotmány Tsz-ek 200, az egerfarmosi Aranykalász Tsz pedig 155 holdon végezte el a tarlószántást. Több szövetkezet másodve­tésről is gondoskodott, hogy ezzel is enyhítsen takarmányo­zási gondjain. Tarlóvetésként csalamádét, napraforgót, mu­hart vetettek Dormánd, Kom­polt, Nagyút, Aldebrő, Bese­nyőtelek és Mezószemere köz­ségek termelőszövetkezetei. A következőkben az a feladat, hogy a csépléssel és az egyéb betakarítási munkákkal egy időben jó munkaszervezéssel, a gépek kétműszakos üzemel­tetésével fokozzák a szántás ütemét, hogy mindenhol jól előkészítsük a talajt a jövő évi vetéseknek. Cs. 1. A gátak hátán ­emberekkel LÁTOGATÁS A KISKORÉI RIZSTELEPEN KESKENY gáton megyünk. A kis építményt jobbról is, balról is nyaldossa a víz, a tegnapi eső meg fe­lülről áztatta el a talajt: cup­pog a léptünk a nagy sárban. A köves út messze maradt mögöttünk. — Ez mind rizs — mutatja kísérőm a rizsföld végtelenbe vesző határát. — Százötven hold, hét „rizs­őr” dolgozza. A kunyhó felé igyekszünk, ahol a rizsőrök tanyája van, de megváltoztatjuk utunk irá­nyát, mert attól balra látjuk őket. Hárman beszélgetnek. Gombos Antal, a kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövet­kezet főagronómusa jön elénk. Szokásos reggeli határszemlé­jét tartja. Cipőjét vastag sár fedi, motorja ott áll a köves úton. Nagy, marokra való rizskalászt tart a kezében: — Jó termést ígér a rizsünk — mutatja a növényt. — Egy magból átlagban 10—15 kalász fejlődött ki és egy-egy kalá­szon 150—180 szem van. A kezében tartott zöldszárú kalászcsomóban két gyönyörű kalász díszeleg, az egyiken legalább^ 180—185 szem van. éppen annyi, hogy már bátran dicsekedni lehet vele. — Beviszem az elnöknek, biztosan örülni fog a jó hímek. A KÉT RIZSÖRREL beszélgetett, éppen ma fejez­ték be az árasztást és a gátja­vítás, tisztítás, teleprendezés munkáját. Bódi Zsigmond és Patkó Sándor már több mint hét éve dolgoznak rizstáblákon, isme­rik a rizs minden tulajdonsá­gát, igényét és azt, hogyan kell megszabadítani a kártevő növényzettől. — Nagyon sok veszély fe­nyegeti a rizst — szúrja ásóját a vizes gát oldalába Bódi Zsigmond. — A legveszélye­sebb a háromélű sás és a mu­har. A legkomíszabb a muhar, mert mindenben olyan, mint a rizs. Ami annak jó, az a rizs­nek is, ami pusztítja, az pusz­títja a rizst is. A dudvaság be­árnyékolja a vizet, nem kap napfényt a rizs, a háromélű sás meg egyenesen „vissza­nyomja” növését. Nehéz pusz­títani a gyomot, de az idén si­került. — Vegyszerrel irtottunk — veszi át a szót Patkó Sándor. — Dikonért permeteztünk, de már a hét elején be kellett fejeznünk, mert dobja a ka­lászát a rizs. A Dubovszki­fajta már három nappal ezelőt kezdett kikalászolni, a Dun chán Sáli 3—4 nap múlva kéz dl hányni a kalászait. A gyom irtás, persze, folyik tovább csak nem permetezéssel, ha nem kézzel. Eddig minteg: tíz-tizenkét holdon gyomlál tunk hárman. Ezen a részen — 70 holdas terület — hármai' vagyunk, Magyar János tartó zik még hozzánk és mi együf dolgozunk. termelik í rizst. Az KALITKÁBAN Uj utak a rakétaszerkesztósben,— A fotonrakéta: a következő évezred terve — Üt a csillagok felé 33. A fénysugárnak azt a tu­lajdonságát, hogy ún. fény­kvantumokban vagy fotonok­ban áramlik állandóan és ezek az elemi részecskék másod­percenként 300 ezer kilométe­res sebességgel száguldanak, kívánja ár. Eugen Sänger pro­fesszor a fotonrakétában meg­hajtásra felhasználni. Elmélete ma még utópisztikusán hat az áthághatatlan technikai ne­hézségek miatt, az elv azonban az űrhajózás nagyon távoli, de talán felhasználható eszméjé­nek látszik. Kiszámították, hogy a nap­sugár a Föld 1 négyzetkilomé­terére 1 kg nyomást fejt ki, ami 0,000 000 000 1 (tízezermil- liomodnyi) atmoszféra nyo­másnak felel meg. Képzeljük el. hogy mekkora fényerő kelle­ne ahhoz, hogy a fény nyomá­sát a bolygóközi közlekedés céljára fel tudjuk használni. Ehhaz u^van’s 10 atmoszférá- nyi fénynyomásra lenne szükség, azaz. az előbb említett. 1 négv- zetkilométerre eső napsugárzás tízezer-milliószorosára! És en­nek- eléréséhez viszont több millió fok hőmérsékletű su­gárzóberendezés kellene. De nemcsak ezzel a nehézséggel állunk szemben. A fény ugyan­is minden irányban terjed ás ahhoz, hogy a hatalmas, 300 ezer kilométernyi kiáramlási sebességet fel tudjuk használ­ni, irányítani is kellene tud­nunk. Az ilyen óriási hőmér­sékletű fény a legszélsőbb ibolyántúli és kemény rönt­gensugárzás. E sugarak tükrö­zése, illetve visszaverése jelen­leg még szintén megoldhatatlan feladat. Ha mindezeket a nehézsé­geket valaha is kiküszöbölnék, a földközelben akkor sem le­hetne a fotonrakétát használ­ni. Sänger professzor kiszámí­totta ugyanis, hogy egy 100 tonnás fotonrakéta még a Földtől 1000 kilométeres tá­volságban is, a Földön 8000 négyzetkilométernyi területen mindent felégetne. Megfoghatatlanok azok a kö­vetkeztetések, amelyek egy, a fény sebességével száguldó ra­kéta vizsgálatábó' levonhatók. Az utasok szembetalálnák ma­gukat az idő és a sebességből folyó bonyolult és már a rela­tivitás elméletébe tartozó fur­csa jelenségekkel. Hogy csak egyet említsünk közülük, a fény sebességével utazó űrutas a Földre visszatérte alkalmával azt állapíthatná meg, hogy a Földön tízszer, esetleg száz­szor több idő telt el, mint az űrhajóján. Megoldhatók-e ezek a kér­dések? A Napról a fénysugár 8,3 perc alatt érkezik hozzánk, sa legközelebbi csillagról 4,2 évig tart az útja! De az ember a végtelenbe vágyik! S ha csupán az ősember fatörzsből kivájt csónakjától, mondjuk a szuperszonikus repülőgépekig szemléljük a technika haladá­sát, azt kell mondanunk, hogy igen, az ember el fog jutni a tá­voli csillagokba is! Olvasóinknak bemutattuk a rakéta történetét és betekin­tettünk a továbbfejlődés kö­zeli és távolabbi jövőjébe. Az emberi elme nagyszerű győze­lemsorozata vonult el előttünk. Igen, az ember valóban a fény­be vágyik, s legyőzi a távolság és az idő korlátáit. És ez a fénybevágyás nem mai keletű. A jövő évezred hatalmas terve, a fotonrakéta, amellyel az em­ber egykor majd a távoli csillagrendsze­rekbe utazhat. hanem túl a technika jelenlegi ri elme végtelenbe vágyását rohamos fejlődésén, örök és Byron e csodálatos sorai fejez- emberi. A nyughatatlan embe- ték ki: „Oly mély az ég, mint függő óceán, Fejünk felett sugárzó nagy talány. Sötét ölén megannyi fénysziget. Ha feltekintünk, szivünk megremeg. Bús földi lényünk forró vágyra gyűl, A fénybe vágyunk olthatatlanul. Repülni fel a fénybe, mely örök.” Vége. Kovát» Andor egyenetlen talaj miatt kis te­rületeket zárnak közre a gá­tak. — A színe mutatja, milyen s rizs — szól ismét Bódi Zsig­mond. — Ez a rész halványzöld. Egyöntetű színe azt mutatja, hogy egyenletesen fejlődik * rizs. Ez a haragoszöld színű sziget kiütközik a többi közül, itt gyorsabb a fejlődés, ide ke­vesebb vizet adunk. Jól mond­ta az agronómus elvtárs, az idén valóban jó termésre szá­mítunk. Mikor lesz az aratás? — A rizs beérése késik — válaszol az agronómus. — Szeptember végén, október ele­jén számítunk aratni. Addig természetesen megfelelő időjá­rásra van szüksége a növény­nek. A virágzás idején köd­mentes időt igényel. 260 óra napsütés kell a rizsnek a be- érésig. Szeméréskor pedig szá­raz idő szükséges. Ha nem lesz mostoha az időjárás, akkor a tervezett 11 mázsás holdan- kénti átlaggal szemben, 13 má­zsás termésre számítunk. — Ml k további tervük? — Kilencéves vetésforgót al­kalmazunk. Három évig terme­lünk rizst, ugyanabban a ta­lajban, majd hat évig szántó­nak használjuk. Ez a terület új telepítés, az idén ültettünk itt először rizst. Három év után, a jelenlegi telep és a község közti területet, egészen a legelőig, használjuk majd rizstelepítésre. Korszerűbben oldjuk meg a telepítést. A te­repet kiegyengetjük, hullám­gátakat építünk és a jelenlegi 200—400 négyszögöles kalitká­kat 2—3 holdra növeljük. kWrűm Német András, KÍSÉRŐM, a szövetkezet bérelszámolója búcsúzóul még megjegyzi: a terven felül ter­mesztett rizs 10—20 százaléká­nak értékét prémiumként kap­ják meg a rizsőrök és ebből jut majd áldomásra, az aratá» befejezésekor. Pilisy Elemes tésztát nyeli el. Ebben csak 360 fok van. öt perc alatt megkérgesedik a kenyér, az­tán már szedik is ki, hogy az átsütő kemencébe rakják át. Ennek a hőmérséklete csupán 300 fok. És így megy ez folyamato­san nyolc órán át. Huszonhét- szer ismétlik meg a művele­tet. Szusszanni is alig van idő. A beidegzett mozdulatokra szinte ügyelni sem kell. Az összeszokottság még a szava­kat is fölöslegessé teszi. Siklik a lapát, gyors mozdulattal hull rá a vékony lisztréteg, a kosárból kihuppan a fehér tészta, rándulnak az izmok, a hosszú nyelű lapát eltűnik a kemencében, aztán kezdődik az egész elölről. Megállás nél­kül. Beidegzett, de nem gépies ez a munka. Az idegek összpon­tosítása szüli meg a gyors és könnyednek látszó mozdulato­kat. Ezrek és ezrek pihenik ki otthon most a napi munka fá­radságát. A gyöngyösi kenyér­gyárban pedig a holnapi ke­nyerünket „termelik” a ke­mencék — az emberek. (gmf) ■ ..............* 1,1,1 H'1" ............... Ha t kemencénél dolgoznak egyszerre. Folyamatosan. Az egyik kemencepár a nyers Ha lett volna még rovátka a hőmérőn, talán magasabb­ra emelkedett volna a higany­Fél vagon kenyér — ötven fokos hőség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom