Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-07 / 183. szám

1963. augusztus 7., szerda NEPCJ8AG 3 a útiek Inxdlett Esteledett. Nagyút felől kü­lönös szerelvény futott be a ludasl állomásra, öreg moz­dony húzta a négy-öt kocsiból álló szerelvényt és a váltók után a szélső sínekre húzott, oda, ahol egy-két éve még ku­koricát kapáltak, vagy az ara­tással bajlódtak a ludasiak. A kocsikból most napbarnított arcú emberek szálltak le, a sí­nekre épült lakások felé özön­löttek a munkások. Az utóbbi évek alatt meg­nőtt a ludasi állomás. Nem­csak a magasfeszültségű veze­tékeknek, az új sínpároknak és raktáraknak, hanem külö­gyobb részét is a kocsikból épült otthonban, utazással töl­tik. Mert hosszú az út Ludas­tól Vámospércsig, Nyírbátorig, vagy Balkányig és vissza. A 420 ember között csupán egy-két nő akad, a takarítók. Hogyan rendezkedtek be, mi­ként élnek a családtól távol, hétfőtől szombatig? — leg­utóbb ezt kutatta szemünk és fényképezőgépünk lencséje. A bakancsos léptektől való­sággal dong a folyosó. A für­dőbe sietnek. Aztán vacsorát kell főzni. Pillanatok alatt megtelik a két óriás tűzhely lábasokkal és kandúrokkal. Fő emlegetni az üzemi konyhát, főleg a fiatalabbak — mondja Balog Kálmán, a műhelyblzott- sági titkár. A rádió és főleg a televízió csalogatja el az em­bereket a tűzhely mellől. A könyveknek is egyre nagyobb a varázsa, Egerben cserélik, hogy az olvasnivaló között na­gyobb legyen a választék. Vil­lany, ventillátor van a 37 lakó­kocsiban. Ha egy kicsit szűkö­sen is, de jól megférnek itt egymással az emberek. Vesze­kedés, nézeteltérés? Ma már ritkaságszámba megy. A sín- mezők lekötése, a vágánysza­bályozás, a kitérők szerelése, mind-mind olyan feladat, aho­vá nagyobb csoportok jól szer­vezett, egymást segítő mun­kája kell. A munka formálja az embereket, eggyé kovácsolja a brigádot és ez az egység meg­marad a szálláson is. Négy ko­csit adnak egy-egy brigádnak és akik összeszoktak a munká­A vasúti munkásnak a főzéshez is értenie kell. Maguk készítik a finom vacsorát nős lakótelepnek adott helyet. Modem és tágas munkásszál­lót építettek. Ez a központ. De a 420 ember, a MÁV Miskolci Építésfőnőkségének 3. számú gépesített építésvezetősége nem fért el, vasúti kocsikból ’csi­náltak irodákat, büfét, fürdőt és munkásszállást. Modem , .nomádok” élnek itt. Hajdúsági, szabolcsi és he­vesi munkások, a vasút szor­gos kezű építői. Miskolciéi Lu­dasig építik, korszerűsítik a vasútvonalat. Vasbetonaljak ezreit rakták le, hogy a 26 tonna tengelynyomást és a 125 kilométeres sebességet bírja a pálya. A síneken dolgoznak és itt is élnek, szabad idejük na­a paprikás krumpli, lebenes- leves öregen, van aki zöld pa- szulyt főz és akad, aki lecsót rendelt a társától. Mert min­dennek meg kell adni a mód­ját és az együtt töltött évek alatt kialakult, hogy ki, minek a mestere. Olyan ízű vacsorá­kat főz itt némelyik ember, hogy híres szakácsok is tanul­hatnának tőlük. — Nem volna jobb mégis az üzemi konyha? — kérdezget­tük. — Tavaly leszavazták az em­berek és máshová vitték az egész felszerelést. Így több a különélés, de több a vesződség és a munka. Többen kezdik Kertész Kálmán 12 éve él a sínekre épült „városban”. Amíg jó könyv akad, sohasem fog unatkozni. ban, barátságot és megértést tanúsítanak a munkásszállá­son is. Távoli falukból, tanyavilág­ból jöttek a munkások. Ke­mény munka, kissé rideg élet vár rájuk a családtól távol. De valami új alakul a sínek mel­lett. Ezt jelzi a televízió ma­gasba kúszó antennája, a kéz­ről kézre járó könyvek és az a 40 bizonyítvány, amelyet a Ludasi Általános Iskolában állítottak ki a vasúti munká­sok nevére. F. L. Kevesebb lesz a kenyérgabona vetésterülete Jövőre — 30 százalékkal több műtrágyát, 2200 vagon, takarmánytápot kapnak a tsz-ek — Korszerűsítik a régi gazdasági épületeket — 62 millió forint hosszúlejáratú hitel 1964-ben Llltésxült a megye jövő évi termelési, felvásárlási és beruhásási előirányzata Heves megye mezőgazdasá­gának 1964. évi termelési, fel- vásárlási és beruházási elő­irányzatáról Ficsor Béla, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főelőadója felmon­dotta, ez az előirányzat és terv nagy gondossággal, előrelátás­sal készült, figyelembe vették a megye termelőszövetkezetei­nek gazdálkodási lehetőségeit és feltételeit. Elmondotta az előadó, hogy a megye vetés- szerkezetében lényeges válto­zás nem lesz jövőre az ideihez viszonyítva, csupán a kenyér- gabona vetésterületét csök­kenti kisebb mértékben, hogy közös gazdaságaink növelni tudják a takarmánynövények, az ipari növények és az olajos növények vetésterületét. A cu­korrépa vetésterülete például 500 holddal emelkedik majd az ideihez viszonyítva. Érde­kességként említette meg: jö­vőre nem termelnek a megye szövetkezetei gyógynövénye­ket, paprikamagot, hónapos- reték-magot és fénymagvakat, mert a megye talaja nem al­kalmas erre, ugyanakkor kí­sérletet tesznek 100 holdon nemesített burgonya-vető­gumó termesztésére. — Jövőre a minőség javí­tása és az átlagtermés növe­lése lesz a fő feladat! — hang­súlyozta Ficsor Béla, s hozzá­fűzte: éppen ezért, mintegy 25—30 százalékkal több mű­trágyát biztosítanak a megye közös gazdaságainak, mint 1963-ban. Ez azt is jelenti, az első félévi „keretből” átlago­san egy szántó egységre ŐO líg műtrágya jut, amely mennyiség év vé­gére eléri majd holdanként a 120—130 kg-ot is. Természete­sen a műtrágya biztosítása mellett nagy gondot fordíta­nak továbbra is a talajjaví­tásra. 1964-ben 1200 holddal emelkedik ez a szám és így jö­vőre már 5200 holdon végzik el a talajjavítást. Arról is tájékoztatott ben­nünket a megyei tanács főelő­adója, hogy 1964-ben a keve- réktakarmánytáp előirányzata is lényegesen magasabb. lesz az ideinél. Baromfítápból 690, sertéstápból 1380, borjú- és szarvasmarhatápból 130, össze­sen 2200 vagonnal kapnak a megye termelőszövetkezetei. Ezt a mennyiséget a megye takarmánytáp-előállító üze­mei: Sarud, Ludas és a jövőre elkészített csányi üzem állítja majd elő. Itt jegyezte meg, hogy ennek ellenére a megye állatállományának alakulásá­ban lényeges változás nem történik, csupán az idén visz- szacsökkent kocaállományt szeretnék 3000-rel növelni. 1964-ben a felvásárlás előre­láthatóan a következőképpen alakul: búzából a csökkentett területről ugyanannyit szeretnének az államnak át­adni, mint az idén. Naprafor­góból 30 vagonnal, hízósertés­ből 4000—4500-zal, vágóbarom­fiból pedig öt vagonnal többet az ideinél. A beruházásokkal kapcsola­tosan azt a felvilágosítást kap­tuk, hogy jövőre nagy súlyt helyeznek a már meglévő gaz­dasági épületek korszerűsíté­sére és a járulékos beruházói- sok pótlására (vízvezeték, — szennyvízvezeték, — villany- vezeték, stb. szerelésére). Ugyanakkor a szarvasmarha- és a baromfi-férőhelyeket nö­velni szeretnék megyénkben. Előreláthatóan 100 férőhelyes tehénistállókat építenek, a leg­modernebb típusokból 10 dara­bot. Csupán ilyen építkezé­sekre 62 millió forint hosszú- lejáratú hitelt biztosit az ál lám jövőre. Az erő- és mun­kagépek száma is több lesz ar ideinél, teljes bizonnyal töb! gépet kapnak majd a termelő szövetkezetek, mint 1963-ban Öntözéses területűnk nagyság- jövőre 3400 holddal növekedik Ennek nagy része esőztető be rendezésű lesz, ugyanakkor víztárolók építésével is a gaz. daságok segítségére sietnek Jövőre nyolc víztárolót építe nek a termelőszövetkezete az „országos kereten” kívu' Ilyen víztároló épül többe' között Ostoroson is. Végül arról kaptunk felvi­lágosítást, hogy a szőlő- és gyümölcstelepítés jövőre a XI. ötéves tervbet meghatározott számoknál megfelelően növekedik majd 1964-ben 1400 hold szőlő é, 900 hold gyümölcsös új tele pítésére kerül sor. Így 1964 év végére 5200 holdra emelke­dik megyénkben a szövetkeze tek tulajdonában lévő űj tele­pítésű szőlőtáblák nagysága Természetesen a telepítések­hez szükséges berendezéseket felszereléseket is időben meg­kapják majd megyénk közös gazdaságai.- f.i. ­TÁRSADALMI ÉLETÜNK A helyszínen ... A KISZ Heves megyei Vég­rehajtó Bizottsága — helyes kezdeményezésként — több al­kalommal azokban a községek­ben vagy üzemekben lantja ülését, amelynek problémáiról tárgyalnak. Ezúttal Füzes­abonyban kerül sor ilyen ülés­F AKADT AN, csapzott an ér­keztek a mentősök az egri ál­lomásra. Arcukon a nyári me­leg izzadtsága mellett komor­ság, az ebéd se esik jól sem a sofőrnek, sem a kocsikísérő ápolónak. A többiek rögtön látják, hogy történt valami. — Meghalt a kislány. A műtőasztalon... Komor hangulatban telik az idő, közben cseng állandóan a telefon, a pihenők pihenné­nek, a most érkezettek heve­nyében terített, — de inkább terftetlen — asztalon esznek. Fék cslkordul, egy másik autó kifelé tolat a garázsból, sürgős esethez hívják, egy perc nyu­galom, felfrissülés sehol. Az egri mentőállomás annak idején, amikor felépült, a vá­ros dísze volt. Két autóra és hozzávaló személyzetre ter­vezték, azóta már nyolc autó és személyzete, főorvos, gond­nok, adminisztrátor, szerelő teljesít itt szolgálatot. Körülményeik ilyenformán teljesen megváltoztak, de az a sajnálatos, hogy a kapacitás növelésével együtt nem növe­kedett az épület egy jottányit sem. Maradt a két garázs, két kocsinak, de ez állandóan fog­lalt, mert a peremállomások mentőkocsijait is itt javítják. A mentőautók télen-nyáron a szabadban állnak, itt tisztít­ják, tartják rendben vezetőik. S hogy még nagyobb legyen a bosszúságuk, az állomást szin­te teljesen körülbástyázzák már a különböző kis bódék, újabban egy bambiskocsi ütőt­Túlnőtt saját falain az egri mentőállomás Naponta 30-35 szállítás, nincs pihenőszoba, forróságban és fagyban állnak »csillag garázsban« a gépkocsik te fel a sátrát éppen a kijárat előtt. DÉLBEN tizenkét óra volt, ott álltam az iroda ablakában, amikor az autót indította a ve­zető. Dudálás, kiabálás, a ko­csinak minden perc drága volt, gázoláshoz hívták, s a hívás után egy perccel már in­dultak is. De a kijáratnál egy sereg gyerek és felnőtt ácsor­góit, a bambira várva. Alig tudott kikecmeregni közülük a mentőautó. Vajon van-e arra szükség, hogy éppen itt üzemeljen egy mozgó büfé? S mindezek után még benn a mentőállomásban sincs nyu­galom. Egyetlen helyiségük van a mentősöknek. Itt állnak az emeletes ágyak. Itt van az ügyeletes, itt cseng a telefon. Itt, az egyetlen asztalon vég­zik az adminisztrációt, ugyan­azon ebédelnek az emberek. Az asztal közepén a három nagy füles edény, s ahogy ér­keznek, úgy szednek ki-ki a tányérba belőle, s ülnek le va­lamelyik szabad helyre. Millió légy dong körülöttük. Nincs mosdóhelyiség. Egy aprócska lyukban egyetlen zuhany, ugyanott a fürdőkályha mellé beszorítva a jégszekrény, de ebből a fülkéből nyílik a WC, így hát senkinek nincs gusz­tusa éppen itt elhelyezni a ma­gával hozott ételt. Éjszaka, amikor nem fut a kocsi, jó lenne egy kicsit le­pihenni. Ezt a célt szolgálják az ágyak. De ez lehetetlen, mert éjszaka is zajlik az élet, éjszaka is cseng a telefon, van olyan mentős, aki éppen akkor ér rá egy falatot enni, s mind­ez teljesen lehetetlenné teszi az alvást, de a legyek még a pihenéstől is megfosztják a fá­radt embereket. Egymás után cserélődnek körülöttem az arcok. Csak ép­pen leülnek, vagy azt se, mert már nyomja is az irányító ke­zükbe a menetlevelet. — Szüléshez,... Azonnal..: — Amputálni kell behozni két trombózisost. Azonnal..: — Eszméletlen cukorbeteg N. községben. Azonnal., — Tegyétek ki a főzeléket, majd ha jöttem, megeszem ... Aztán a másik tányérban fé­lig ott marad az étel, hiába, azonnal menni kell. Ha valami baj van, nem elsősorban a fe­lelősségre vonástól félnek, ha­nem a lelkiismeret elől nem menekülhet egyikük sem. Men­nek. Járják a falvakat, váro­sokat. Beszállítják a súlyos vagy könnyebb betegeket, szi­rénázva rohannak a balesetek­hez. Hol itt, hol ott tűnik fel a fehér autó, hogy megnyug­tasson beteget és hozzátarto­zót: „mindjárt orvos kezében lesz!” SZÉP ÉS NAGYON nehéz munkát végeznek, de ezért so­ha nem kívánnak dicséretet. Dolgoznak, mint névtelen munkásai az ember egészségé­nek, épségének és nem panasz­kodnak. Ám aki régtől fogva ismeri például az egri mentő- állomás munkáját, az bátran bírálhatja azokat, akiket illet: gondot kell végre fordítani er­re a szépen rendben tartott, de valósággal mesebelien icike- picike állomásra. Meg kell te­remteni az ott dolgozók szá­mára a nyugodt munkakörül­ményt, a tisztálkodási és étke­zési lehetőséget, s az olyan egyszerű dolgokat például, hogy legyen mindenkinek kü­lön öltözőszekrénye, hogy való­ban legyen egy pihenőszoba, s hogy megfürödhessenek hosz- szú szolgálatuk alatt az ápolók és gépkocsivezetők. Cs. Adám Éva re, amely előtti részletesen megismerkednek a végrehajtó bizottság tagjai a tárgyalásra kerülő alapszervezetek mun­kájával, hogy eredményes ha­tározatokat hozhassanak. Az ülésen Szabó Győzőnek, a KISZ megyei parasztifjúsági felelősének beszámolója alap­ján megvitatják a mezőgazda- sági szakmai képzés tapaszta­latait, majd Kovács János, a füzesabonyi járási bizottság titkára ismerteti a termelési mozgalmak eddigi tapaszta­latait és a tsz-ifjúsági munka­csapatok eredményeit. A mérai tábla A falu közepén meg-me®áll- nak az emberek egy tábla előtt, amely a Tamamérai Községi Tanács jó ötleteként került az emberek .szeme elé sikeres propagandistaként. Mit olvashatnak rajta? Közelebb érve, a képekkel illusztrált számokból megtud­hatjuk, hogy a tv-tulaj dáno­sok száma 1958-tól 62-ig kettő­ről 42-re szaporodott, hogy a könyvek száma 374-ről 1536-ra nőtt..., hogy a falu népe évről évre növelhette jövedelmét s legutóbb 39 és fél forintos munkaegységgel zárhatta az évet. Jól jártak tehát a tarnamé- raiak, ezt olvashatjuk a szá­mokból, de gazdagodott az or­szág éléstára is, hiszen az utóbbi két év alatt csaknem duplájára, 7.2 millióra növeke­dett a közfogyasztásra átadott mezőgazdasági termékek ér­téke. Ilyen számokat hogyne néze­getnének szívesen a méradak. Ki a KISZ-titkár ? ... ezt kérdeztük Erdőtelken néhány fiataltól, de valameny- nyien tanácstalanul tárták szét a kezüket. Talán a föld- művesszövetkezet irodájában tudják — reménykedtünk, de a válasz itt is rövid „nem tud­juk” volit. A kislány segíteni akart s a biztonság okáért felhívta á’tsz- irodán dolgozó barátnőjét. A helyzet egyre komikusabbá vált: ő se tudta. Már-már úgy látszott, KISZ- titkár nélkül maradt e falu, amikor a községi tanácsnál közölték, nem is egy, de három KISZ-titkár van a községben'. Csúcs KlSZ-titkára azonban valóiban nincs a községnek, s közös vezetősége sem, amely megfelelően összefogná, irányí­taná a három KISZ-szervezet munkáját. Pedig ez minden bi­zonnyal hozzájárulna a még eredményesebb munkához. A fiatalos, az egész falu ifjúsá­gára kiterjedő szervezeti élet pedig minden erdőtelki fiatal­lal „megtaníttatná” a KISZ- titkár nevét. Élménybeszámolók A Hazafias Népfront hevesi és pétervásári járási bizottsá­gai a héten kibővített ülésen vitatják meg második félévi munkatervüket. A népfront munkájának középpontjában a VI. magyar bókekongresszus határozatainak megvalósítása áll. A kongresszus küldöttó több helyein tartanak élmény- beszámolót. Az üléseken — ezenkívül — a legaktuálisabb leül- és belpolitikai események­ről is számot adnak, különös tekintettel az atomcsend-egyez- mény megkötésére, amely újabb lépésit jelent a nemzet­közi vitás kérdések békés meg­oldásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom