Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-07 / 183. szám
1963. augusztus 7., szerda NEPCJ8AG 3 a útiek Inxdlett Esteledett. Nagyút felől különös szerelvény futott be a ludasl állomásra, öreg mozdony húzta a négy-öt kocsiból álló szerelvényt és a váltók után a szélső sínekre húzott, oda, ahol egy-két éve még kukoricát kapáltak, vagy az aratással bajlódtak a ludasiak. A kocsikból most napbarnított arcú emberek szálltak le, a sínekre épült lakások felé özönlöttek a munkások. Az utóbbi évek alatt megnőtt a ludasi állomás. Nemcsak a magasfeszültségű vezetékeknek, az új sínpároknak és raktáraknak, hanem külögyobb részét is a kocsikból épült otthonban, utazással töltik. Mert hosszú az út Ludastól Vámospércsig, Nyírbátorig, vagy Balkányig és vissza. A 420 ember között csupán egy-két nő akad, a takarítók. Hogyan rendezkedtek be, miként élnek a családtól távol, hétfőtől szombatig? — legutóbb ezt kutatta szemünk és fényképezőgépünk lencséje. A bakancsos léptektől valósággal dong a folyosó. A fürdőbe sietnek. Aztán vacsorát kell főzni. Pillanatok alatt megtelik a két óriás tűzhely lábasokkal és kandúrokkal. Fő emlegetni az üzemi konyhát, főleg a fiatalabbak — mondja Balog Kálmán, a műhelyblzott- sági titkár. A rádió és főleg a televízió csalogatja el az embereket a tűzhely mellől. A könyveknek is egyre nagyobb a varázsa, Egerben cserélik, hogy az olvasnivaló között nagyobb legyen a választék. Villany, ventillátor van a 37 lakókocsiban. Ha egy kicsit szűkösen is, de jól megférnek itt egymással az emberek. Veszekedés, nézeteltérés? Ma már ritkaságszámba megy. A sín- mezők lekötése, a vágányszabályozás, a kitérők szerelése, mind-mind olyan feladat, ahová nagyobb csoportok jól szervezett, egymást segítő munkája kell. A munka formálja az embereket, eggyé kovácsolja a brigádot és ez az egység megmarad a szálláson is. Négy kocsit adnak egy-egy brigádnak és akik összeszoktak a munkáA vasúti munkásnak a főzéshez is értenie kell. Maguk készítik a finom vacsorát nős lakótelepnek adott helyet. Modem és tágas munkásszállót építettek. Ez a központ. De a 420 ember, a MÁV Miskolci Építésfőnőkségének 3. számú gépesített építésvezetősége nem fért el, vasúti kocsikból ’csináltak irodákat, büfét, fürdőt és munkásszállást. Modem , .nomádok” élnek itt. Hajdúsági, szabolcsi és hevesi munkások, a vasút szorgos kezű építői. Miskolciéi Ludasig építik, korszerűsítik a vasútvonalat. Vasbetonaljak ezreit rakták le, hogy a 26 tonna tengelynyomást és a 125 kilométeres sebességet bírja a pálya. A síneken dolgoznak és itt is élnek, szabad idejük naa paprikás krumpli, lebenes- leves öregen, van aki zöld pa- szulyt főz és akad, aki lecsót rendelt a társától. Mert mindennek meg kell adni a módját és az együtt töltött évek alatt kialakult, hogy ki, minek a mestere. Olyan ízű vacsorákat főz itt némelyik ember, hogy híres szakácsok is tanulhatnának tőlük. — Nem volna jobb mégis az üzemi konyha? — kérdezgettük. — Tavaly leszavazták az emberek és máshová vitték az egész felszerelést. Így több a különélés, de több a vesződség és a munka. Többen kezdik Kertész Kálmán 12 éve él a sínekre épült „városban”. Amíg jó könyv akad, sohasem fog unatkozni. ban, barátságot és megértést tanúsítanak a munkásszálláson is. Távoli falukból, tanyavilágból jöttek a munkások. Kemény munka, kissé rideg élet vár rájuk a családtól távol. De valami új alakul a sínek mellett. Ezt jelzi a televízió magasba kúszó antennája, a kézről kézre járó könyvek és az a 40 bizonyítvány, amelyet a Ludasi Általános Iskolában állítottak ki a vasúti munkások nevére. F. L. Kevesebb lesz a kenyérgabona vetésterülete Jövőre — 30 százalékkal több műtrágyát, 2200 vagon, takarmánytápot kapnak a tsz-ek — Korszerűsítik a régi gazdasági épületeket — 62 millió forint hosszúlejáratú hitel 1964-ben Llltésxült a megye jövő évi termelési, felvásárlási és beruhásási előirányzata Heves megye mezőgazdaságának 1964. évi termelési, fel- vásárlási és beruházási előirányzatáról Ficsor Béla, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főelőadója felmondotta, ez az előirányzat és terv nagy gondossággal, előrelátással készült, figyelembe vették a megye termelőszövetkezeteinek gazdálkodási lehetőségeit és feltételeit. Elmondotta az előadó, hogy a megye vetés- szerkezetében lényeges változás nem lesz jövőre az ideihez viszonyítva, csupán a kenyér- gabona vetésterületét csökkenti kisebb mértékben, hogy közös gazdaságaink növelni tudják a takarmánynövények, az ipari növények és az olajos növények vetésterületét. A cukorrépa vetésterülete például 500 holddal emelkedik majd az ideihez viszonyítva. Érdekességként említette meg: jövőre nem termelnek a megye szövetkezetei gyógynövényeket, paprikamagot, hónapos- reték-magot és fénymagvakat, mert a megye talaja nem alkalmas erre, ugyanakkor kísérletet tesznek 100 holdon nemesített burgonya-vetőgumó termesztésére. — Jövőre a minőség javítása és az átlagtermés növelése lesz a fő feladat! — hangsúlyozta Ficsor Béla, s hozzáfűzte: éppen ezért, mintegy 25—30 százalékkal több műtrágyát biztosítanak a megye közös gazdaságainak, mint 1963-ban. Ez azt is jelenti, az első félévi „keretből” átlagosan egy szántó egységre ŐO líg műtrágya jut, amely mennyiség év végére eléri majd holdanként a 120—130 kg-ot is. Természetesen a műtrágya biztosítása mellett nagy gondot fordítanak továbbra is a talajjavításra. 1964-ben 1200 holddal emelkedik ez a szám és így jövőre már 5200 holdon végzik el a talajjavítást. Arról is tájékoztatott bennünket a megyei tanács főelőadója, hogy 1964-ben a keve- réktakarmánytáp előirányzata is lényegesen magasabb. lesz az ideinél. Baromfítápból 690, sertéstápból 1380, borjú- és szarvasmarhatápból 130, összesen 2200 vagonnal kapnak a megye termelőszövetkezetei. Ezt a mennyiséget a megye takarmánytáp-előállító üzemei: Sarud, Ludas és a jövőre elkészített csányi üzem állítja majd elő. Itt jegyezte meg, hogy ennek ellenére a megye állatállományának alakulásában lényeges változás nem történik, csupán az idén visz- szacsökkent kocaállományt szeretnék 3000-rel növelni. 1964-ben a felvásárlás előreláthatóan a következőképpen alakul: búzából a csökkentett területről ugyanannyit szeretnének az államnak átadni, mint az idén. Napraforgóból 30 vagonnal, hízósertésből 4000—4500-zal, vágóbaromfiból pedig öt vagonnal többet az ideinél. A beruházásokkal kapcsolatosan azt a felvilágosítást kaptuk, hogy jövőre nagy súlyt helyeznek a már meglévő gazdasági épületek korszerűsítésére és a járulékos beruházói- sok pótlására (vízvezeték, — szennyvízvezeték, — villany- vezeték, stb. szerelésére). Ugyanakkor a szarvasmarha- és a baromfi-férőhelyeket növelni szeretnék megyénkben. Előreláthatóan 100 férőhelyes tehénistállókat építenek, a legmodernebb típusokból 10 darabot. Csupán ilyen építkezésekre 62 millió forint hosszú- lejáratú hitelt biztosit az ál lám jövőre. Az erő- és munkagépek száma is több lesz ar ideinél, teljes bizonnyal töb! gépet kapnak majd a termelő szövetkezetek, mint 1963-ban Öntözéses területűnk nagyság- jövőre 3400 holddal növekedik Ennek nagy része esőztető be rendezésű lesz, ugyanakkor víztárolók építésével is a gaz. daságok segítségére sietnek Jövőre nyolc víztárolót építe nek a termelőszövetkezete az „országos kereten” kívu' Ilyen víztároló épül többe' között Ostoroson is. Végül arról kaptunk felvilágosítást, hogy a szőlő- és gyümölcstelepítés jövőre a XI. ötéves tervbet meghatározott számoknál megfelelően növekedik majd 1964-ben 1400 hold szőlő é, 900 hold gyümölcsös új tele pítésére kerül sor. Így 1964 év végére 5200 holdra emelkedik megyénkben a szövetkeze tek tulajdonában lévő űj telepítésű szőlőtáblák nagysága Természetesen a telepítésekhez szükséges berendezéseket felszereléseket is időben megkapják majd megyénk közös gazdaságai.- f.i. TÁRSADALMI ÉLETÜNK A helyszínen ... A KISZ Heves megyei Végrehajtó Bizottsága — helyes kezdeményezésként — több alkalommal azokban a községekben vagy üzemekben lantja ülését, amelynek problémáiról tárgyalnak. Ezúttal Füzesabonyban kerül sor ilyen ülésF AKADT AN, csapzott an érkeztek a mentősök az egri állomásra. Arcukon a nyári meleg izzadtsága mellett komorság, az ebéd se esik jól sem a sofőrnek, sem a kocsikísérő ápolónak. A többiek rögtön látják, hogy történt valami. — Meghalt a kislány. A műtőasztalon... Komor hangulatban telik az idő, közben cseng állandóan a telefon, a pihenők pihennének, a most érkezettek hevenyében terített, — de inkább terftetlen — asztalon esznek. Fék cslkordul, egy másik autó kifelé tolat a garázsból, sürgős esethez hívják, egy perc nyugalom, felfrissülés sehol. Az egri mentőállomás annak idején, amikor felépült, a város dísze volt. Két autóra és hozzávaló személyzetre tervezték, azóta már nyolc autó és személyzete, főorvos, gondnok, adminisztrátor, szerelő teljesít itt szolgálatot. Körülményeik ilyenformán teljesen megváltoztak, de az a sajnálatos, hogy a kapacitás növelésével együtt nem növekedett az épület egy jottányit sem. Maradt a két garázs, két kocsinak, de ez állandóan foglalt, mert a peremállomások mentőkocsijait is itt javítják. A mentőautók télen-nyáron a szabadban állnak, itt tisztítják, tartják rendben vezetőik. S hogy még nagyobb legyen a bosszúságuk, az állomást szinte teljesen körülbástyázzák már a különböző kis bódék, újabban egy bambiskocsi ütőtTúlnőtt saját falain az egri mentőállomás Naponta 30-35 szállítás, nincs pihenőszoba, forróságban és fagyban állnak »csillag garázsban« a gépkocsik te fel a sátrát éppen a kijárat előtt. DÉLBEN tizenkét óra volt, ott álltam az iroda ablakában, amikor az autót indította a vezető. Dudálás, kiabálás, a kocsinak minden perc drága volt, gázoláshoz hívták, s a hívás után egy perccel már indultak is. De a kijáratnál egy sereg gyerek és felnőtt ácsorgóit, a bambira várva. Alig tudott kikecmeregni közülük a mentőautó. Vajon van-e arra szükség, hogy éppen itt üzemeljen egy mozgó büfé? S mindezek után még benn a mentőállomásban sincs nyugalom. Egyetlen helyiségük van a mentősöknek. Itt állnak az emeletes ágyak. Itt van az ügyeletes, itt cseng a telefon. Itt, az egyetlen asztalon végzik az adminisztrációt, ugyanazon ebédelnek az emberek. Az asztal közepén a három nagy füles edény, s ahogy érkeznek, úgy szednek ki-ki a tányérba belőle, s ülnek le valamelyik szabad helyre. Millió légy dong körülöttük. Nincs mosdóhelyiség. Egy aprócska lyukban egyetlen zuhany, ugyanott a fürdőkályha mellé beszorítva a jégszekrény, de ebből a fülkéből nyílik a WC, így hát senkinek nincs gusztusa éppen itt elhelyezni a magával hozott ételt. Éjszaka, amikor nem fut a kocsi, jó lenne egy kicsit lepihenni. Ezt a célt szolgálják az ágyak. De ez lehetetlen, mert éjszaka is zajlik az élet, éjszaka is cseng a telefon, van olyan mentős, aki éppen akkor ér rá egy falatot enni, s mindez teljesen lehetetlenné teszi az alvást, de a legyek még a pihenéstől is megfosztják a fáradt embereket. Egymás után cserélődnek körülöttem az arcok. Csak éppen leülnek, vagy azt se, mert már nyomja is az irányító kezükbe a menetlevelet. — Szüléshez,... Azonnal..: — Amputálni kell behozni két trombózisost. Azonnal..: — Eszméletlen cukorbeteg N. községben. Azonnal., — Tegyétek ki a főzeléket, majd ha jöttem, megeszem ... Aztán a másik tányérban félig ott marad az étel, hiába, azonnal menni kell. Ha valami baj van, nem elsősorban a felelősségre vonástól félnek, hanem a lelkiismeret elől nem menekülhet egyikük sem. Mennek. Járják a falvakat, városokat. Beszállítják a súlyos vagy könnyebb betegeket, szirénázva rohannak a balesetekhez. Hol itt, hol ott tűnik fel a fehér autó, hogy megnyugtasson beteget és hozzátartozót: „mindjárt orvos kezében lesz!” SZÉP ÉS NAGYON nehéz munkát végeznek, de ezért soha nem kívánnak dicséretet. Dolgoznak, mint névtelen munkásai az ember egészségének, épségének és nem panaszkodnak. Ám aki régtől fogva ismeri például az egri mentő- állomás munkáját, az bátran bírálhatja azokat, akiket illet: gondot kell végre fordítani erre a szépen rendben tartott, de valósággal mesebelien icike- picike állomásra. Meg kell teremteni az ott dolgozók számára a nyugodt munkakörülményt, a tisztálkodási és étkezési lehetőséget, s az olyan egyszerű dolgokat például, hogy legyen mindenkinek külön öltözőszekrénye, hogy valóban legyen egy pihenőszoba, s hogy megfürödhessenek hosz- szú szolgálatuk alatt az ápolók és gépkocsivezetők. Cs. Adám Éva re, amely előtti részletesen megismerkednek a végrehajtó bizottság tagjai a tárgyalásra kerülő alapszervezetek munkájával, hogy eredményes határozatokat hozhassanak. Az ülésen Szabó Győzőnek, a KISZ megyei parasztifjúsági felelősének beszámolója alapján megvitatják a mezőgazda- sági szakmai képzés tapasztalatait, majd Kovács János, a füzesabonyi járási bizottság titkára ismerteti a termelési mozgalmak eddigi tapasztalatait és a tsz-ifjúsági munkacsapatok eredményeit. A mérai tábla A falu közepén meg-me®áll- nak az emberek egy tábla előtt, amely a Tamamérai Községi Tanács jó ötleteként került az emberek .szeme elé sikeres propagandistaként. Mit olvashatnak rajta? Közelebb érve, a képekkel illusztrált számokból megtudhatjuk, hogy a tv-tulaj dánosok száma 1958-tól 62-ig kettőről 42-re szaporodott, hogy a könyvek száma 374-ről 1536-ra nőtt..., hogy a falu népe évről évre növelhette jövedelmét s legutóbb 39 és fél forintos munkaegységgel zárhatta az évet. Jól jártak tehát a tarnamé- raiak, ezt olvashatjuk a számokból, de gazdagodott az ország éléstára is, hiszen az utóbbi két év alatt csaknem duplájára, 7.2 millióra növekedett a közfogyasztásra átadott mezőgazdasági termékek értéke. Ilyen számokat hogyne nézegetnének szívesen a méradak. Ki a KISZ-titkár ? ... ezt kérdeztük Erdőtelken néhány fiataltól, de valameny- nyien tanácstalanul tárták szét a kezüket. Talán a föld- művesszövetkezet irodájában tudják — reménykedtünk, de a válasz itt is rövid „nem tudjuk” volit. A kislány segíteni akart s a biztonság okáért felhívta á’tsz- irodán dolgozó barátnőjét. A helyzet egyre komikusabbá vált: ő se tudta. Már-már úgy látszott, KISZ- titkár nélkül maradt e falu, amikor a községi tanácsnál közölték, nem is egy, de három KISZ-titkár van a községben'. Csúcs KlSZ-titkára azonban valóiban nincs a községnek, s közös vezetősége sem, amely megfelelően összefogná, irányítaná a három KISZ-szervezet munkáját. Pedig ez minden bizonnyal hozzájárulna a még eredményesebb munkához. A fiatalos, az egész falu ifjúságára kiterjedő szervezeti élet pedig minden erdőtelki fiatallal „megtaníttatná” a KISZ- titkár nevét. Élménybeszámolók A Hazafias Népfront hevesi és pétervásári járási bizottságai a héten kibővített ülésen vitatják meg második félévi munkatervüket. A népfront munkájának középpontjában a VI. magyar bókekongresszus határozatainak megvalósítása áll. A kongresszus küldöttó több helyein tartanak élmény- beszámolót. Az üléseken — ezenkívül — a legaktuálisabb leül- és belpolitikai eseményekről is számot adnak, különös tekintettel az atomcsend-egyez- mény megkötésére, amely újabb lépésit jelent a nemzetközi vitás kérdések békés megoldásához.