Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

4 NEPOJSAG 1963. augusztus 1„ csütörtök Panasznap a 4-es tárgyalóteremben *— ... és azt mondta, hogy tőlem egy férfi ugrott ki az ablakon ... — A bekölcei fia­talasszony szeme könnybelá- bad, visszafojtott sírástól re­meg a szája széle. — Én már nem bírom ezt, pletykál min­denki, beszél mindent... — A férje kételkedik, s ma­ga azért jött ide — mondta Bóka Imre, az egri járásbíró­ság fogalmazója. — Ki terjesz­ti a pletykát? — A sógorom ... Azt sze­retném megkérdezni a tisztelt bíróságtól, hogy mit tegyek, hiszen ezt nem lehet bírni. — A sírás újabb rohamban jelent­kezik. Fiatalasszony, akit szá­jára vett a falu. Hány házas­ság mehetett már így tönkre? — Becsületsértés bűntette miatt keresetet nyújthat be a sógora ellen, s akkor a férje is bizonyosságban lesz. S a fogalmazó már diktálja is a jegyzőkönyvet. Idős, öreg néni a következő panaszos. Ez alkalomra ünne­pi, fekete kendőjét vette fel. — Október óta minden hó­napban levonnak az uram nyugdíjából. — Miért? — Ezt nem tudom ... Épí­tettünk egy házat, s a fiam ki akar bennünket tenni. Min­dig csak a per, a per... — De milyen címen vonnak le a nyugdíjból? Vettek fel kölcsönt az építésre? — Igen, de azt külön fizet­jük ... Itt van néhány papír, talán ezeken rajta van, hogy miért... Nyugták, különböző hivata­los iratok. Egyiken sincs raj­ta, miért rövidítik a nyugdíjat. — Tudja, mit, néni? Előbb próbálják megtudakolni, miért vonják le a pénzt, s aztán jöj­jenek be. Csak így adhatunk ta­nácsot, mit tegyenek... Szilvásváradról és Bélapát­falváról járnak be legtöbben a járásból. Pereskedő községek. Egy szilvásváradi idős asz- szony áll a pulpitus előtt. Mos­tohafiai ki akarják tenni a házból. — A férjem két éve meg­halt ... Engem üldöznek, fe­nyegetnek, — megcsuklik a hangja. — Nem tudom hová tenni a szenemet, elvették a kamrát... hogy nekem nincs ott keresnivalóm ... Rám zár­ták az ajtót, hogy megfojta­nak ... Meg is ütöttek ... Ké­rem szépen, én azért jöttem, hogy megkérdezzem, van-e ott keresnivalóm egyáltalán? ... Előkerül egy gépelt papír. Kötelezvény, hogy a gyerme­kek mostohaanyjukat haláláig szeretetben tartják maguk kö­zött, stb. A haszonélvezet ha­láláig őt illeti meg. S ott van a négy mostohagyerek aláírása. — Mondja meg nekik, hogy a kötelezvény szerint magáé a haszonélvezet. Jogosan lakik ott, és elsősorban maga. To­vábbi bántalmazás esetén ke­resetet nyújthat be, s akkor a bíróság kötelezheti őket a la­kás elhagyására. G-né egri lakos, már har­madszor van a bíróságon. Pa­naszát ismerik jól, házigazdá­ja, T. J., ki akarja üldözni. Az asszonyka már egy ideg­roncs. Nem tud hová menni, otthon állandó szekatúra. Ma reggel minden szó nélkül meglökte a „háziúr”. Sajnos, tanú nincs ... Ismét szilvásváradi pereske­dő jön. Keresetet nyújt be tar­tásdíj csökkentésért. Az egri Szépasszonyvölgy utcai egyik ház gazdája felmondott része­ges, durva lakójának. Választ nem kapott az ajánlott levél­re. Ebből is per lesz... Egy bélapátfalvi férfi adósa ellen nyújt be keresetet. Har­minc év körüli asszony férje ügyében jött, aki nem tud el­helyezkedni. A tanácsadás után megkérdezi zavartan a fogal­mazótól: — Most mit fizetek? ... — Semmit. Egy alacsony ember azon tanakodik, beperelje-e testvé­reit az öröklött ház miatt, hogy adják ki az ő részét. Bó­ka Imre azt tanácsolja, hogy beszélje meg előbb testvérei­Churchill adóssága Most derült ki, hogy Winston Churchill 64 éve tartozik egy dél-afrikai borbélynak 1 schilling 6 pennyvel. C. B. Welgemoed Pretoria-i borbély írásiban tudja bizonyí­tani, hogy Churchill 1899. de­cember 12-én — egy nappal mielőtt megszökött a búrok börtönéiből — a börtön borbé­lyánál hajat vágatott. Hajvá­gás után kijelentette: „...Majd holnap fizetek”, másnap azon­ban már kiszökött a börtön­ből. Az akkori borbélytól Wel­gemoed vette át az üzletet, s a régi könyvekben felfedezte a nevezetes tartozást. vei, hátha el lehet békés úton is intézni. Szép, fekete szemű, terhes asszony, hároméves kislányá­val jön be. Válópert szeretne indítani férje ellen. Egy éve élnek külön ... — Szombatonként van a já­rásbíróságon panasznap — mondja Bóka Imre egy léleg­zetvételnyi szünetben. — Ilyen­kor húszán, de negyvenen is eljönnek tanácsot kérni, pert indítani. Akadnak állandó törzsvendégek is! S a létszám nemhogy csökkenne, emelke­dik ... Kétélű dolog ez. „Beszél” arról, hogy állandóan van va­lahol perpatvar, valahol min­dig megsértik a szocialista együttélés szabályait, hogy há­zasságok mennek tönkre, hogy a szülők és gyermekek, vagy testvérek között áldatlanná vált a családi közösség... De bizonyítja a tömegek és a bíróság szoros kapcsolatát, az emberek feltétlen bizalmát is. (K. G.) S&aHúitéí Bcnko Béla, Eger: Észrevételüket közöltük a Víz­művek Igazgatóságával, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy téve­désből adtak drágább jegyet. A fürdői belépőjegyek ára nem vál­tozott. Boldogi olvasónkat kérjük, írja meg észrevétele mellé pon­tos nevét és címét is, mert csak így tudjuk bejelentését kivizsgál­ni és érdemben elintézni. Markolt János, Apc: Közelebbi címet, sajnos, mi sem tudunk, így levelét nem tudjuk továbbítani. Javasoljuk, személye­sen utazzon a községbe. Csikós Zoltánné, Karácsond: Kérése ügyében felkeressük a miskolci tanács művelődési osztá­lyát. Válaszukról levélben értesít­jük. 22 slroki dolgozónak: Jogos panaszukkal a lap július 30-i számában foglalkoztunk. A gépkocsivezető feletteseinek vála­száról levélben értesítjük önöket. A% út két oldalán • • • A Heves felé vezető út két oldalán fekszenek a nagyfüge- di Dózsa Tsz paprika-, paradi­csom- és uborkatáblái. A gon­dosan ápolt kertészet július hónapban több mint félmillió forint bevételt adott. Eddig csupán paradicsomból 25 va­gont szállítottak el, és a par­cellák holdanként 120 mázsás termést ígérnek. Jól jövedel­mez a paprika is. özv. Kovács Jánosné például egy nap alatt 1256,— Ft értékű paprikát sze­dett le. így ezen a napon ke­resete a prémiummal és a ter­vezett munkaegységgel együtt megközelítette a 200,— Ft-ot. Példának nem is a legjobbat ragadtuk ki a nagyfügedi tsz- tagok közül. Nagyfügedról Gyöngyös £elé haladva a karácsondi Kossuth Tsz jól megművelt szőlőpar­celláiban gyönyörködhetünk. Borszőlőből és csemegéből át­lagosan 26 mázsás termést ter­veztek. Ám a jelenlegi helyzet és az Állami Pincegazdaság szakértőinek a véleménye azt njeií'iJ ÚtikollLLiZ bizonyítja, hogy a 97 holdas szőlőterület termése eléri majd a holdankénti 40 mázsát. Néhány kilométert haladva azonban már vigasztalan kép fogadja a szemlélődőt. A gyön- gyöshalászi Győzelem Tsz sző­lőparcelláiban szinte a karók magasságával versenyez a gyom. Helyes lenne, ha a ve­zetőség és a tagság jobban ki­használná az időjárás által nyújtott jó termést ígérő lehe­tőségeket. Hatalmas vargabetűt csinál­va, a kocsink már a salgótar­jáni műúton fut a zagyvaszán­tói Aranykalász Tsz földjei között. A 20 holdas máktábla holdanként 4 mázsás termést ígér, amelyből 160 000 Ft be­vételre számít a tsz, ahogy ezt Patkó Mihály tsz-elnök el­mondja. Jó ütemben haladnak az egyéb munkák is. A tarlóhántást már teljes egészében elvégezték. Sőt 110 holdon befejezték a trágyázást és a mélyszántást. Ez már a jövő évi cukorrépatermést biz­tosítja. 6. J. TÉMA: Eger Bevezető: Egert elsősorban a törökök tették neveze­tessé. Pontosabban azok a törökök, akik a XVI. században megtámadták Eger várát, és így a XX. században ez a vár bekerülhetett az IBUSZ útitájékoztató füzeteibe. Ügy általában-: Hét végén keresik fel legtöbben Egert. Ez természetesnek ne­vezhető, mert ilyenkor azok is ellátogatnak a bükki városba, akik­nek hétköznap nincs meg a kiszállási ali­bijük. Látnivalók: Sportuszoda: A vízilabda-mérkő­zések színhelye. He­lyes ide füldugóval menni, ugyanis a mér­kőzések eléggé „han­gosaid’. Bár lassan kénytelen arról meg­győződni a közönség, hogy egy rossz bíró attól még nem lesz jobb. hogy szidják. Strandfürdő: Nyit reggel nyolc órakor. Aki már fél kilenckor megy és fürödni is akar, he­lyes, ha visz magával lavórt és vizet. Népkert: Nappal üres, este zsúfolt. Az esti sétá­lók körében a páros szám a divatos. Stadion: Az utóbbi hetekben már az Egri Dózsa labdarúgócsapata is focizott itt. Parik Szálló: Jobban járt a teve a tű fokával, mintha szobát kellene a Park­ban szereznie. Éttermek: Egy egri vasárnap úgy ebédelhet a leg­könnyebben a város valamelyik éttermé­ben, ha elmegy mond­juk Pestre, és egy IBUSZ csoporttal ke­resi fel a várost. A nagytemplom oldala: Hét végén itt csak egy összefüggő em­bertömeg hömpölyög, csendesebb napokon egy borkóstoló ajtaja látható. Líceum: Ennél az épületnél már eljutottunk a tyúk és a tojás prob­lémájához, azaz: az épület avagy az áll­ványzat volt előbb? Műemlékek: Az új, frissen tata­rozott házak a műem­lékek. Új épületek: Az összes többi. Színház: Évadjának történe­te: Először a Főid gömbölyű voltát iga­zolták, s ez az előadás valóban kerek egész­re sikerült. Később Hamlet cáfolása után több-kevesebb siker­rel elrabolták a Sza­bin nőket. Platonov szerelmének feltá­masztása következett, majd, bebizonyítot­ták, hogy egy operett — még a Lili bárónő is — elnyűhetö. Befe­jezésül egy újabb „ke­rek" előadás követke­zett: a Koldusopera. Külön erénye ennek az előadásnak, hogy mind a koldus, mind pedig az opera jól si­került. Szépasszonyvölgy: Ahova kimenni di­csőség, s visszajönni gyakran a lehetetlen­nel egyenlő. Minaret: Török „furunku IMS”. Behajtani táloe tábla: Ez kerül majd ki az Egerbe vezető utakra, ha a QÚz- viz- és a vízcsatornák építése továbbra is a jelenle­gihez hasonló ütem­ben halad. Végül: Útikalauzunk — egészen biztos — nem teljes. Számtalan ér­dekessége, nevezetes­sége van még a város­nak. A „bennszülöttek" szeretik Egert, mert: nincsen tövis rózsa nélkül. — tóth — Beérett a Csabagyöngye Öt vagon értékesítéséi tervezik Megyénk szőlős termelőszö­vetkezeteiben, különösen a Mátra alján, Abasár környé­kén beérett a Csabagyöngye. A legkorábban érő fajtáiból teg­nap 35 mázsát értékesítettek a szövetkezetek, amelyet a MÉK belföldi fogyasztásra szállított él. A hét folyamán mintegy 120 mázsa Csabagyöngye érté­kesítésére lehet számítanii amelynék jelentős részét a gyöngyösi járás, kisebb részét pedig az egri járás szövetke­zetei adják majd. Az egri szö­vetkezetek tegnap két mázsa Csabagyöngye értékesítését je­lezték. Előreláthatóan a jövő héten teljes egészében beindul a Csabagyöngye szedése és szál­lítása. Több mint 5 vagon sző­lő értékesítését tervezik^ amelynek egy részét exportál­ják. Csabagyöngyéből — amelynek lefutási ideje a jövő hét lesz — az NDK-ba, Cseh­szlovákiába, Ausztriába és aas NSZK-toa szállítanak majd. SZEGEDI A VAROS. Már az állomá­son kedves üdvözlés fogadja a vendégéket. Szeged városa szeretettel köszönti vendégieit, szóban és írásban. Az utcák tiszták, a házak fellobogózva, az emberek kedvesek, hivatá­sos és önkéntes idegenvezetők kalauzolják a vendégeket. Olyan az egész város, mint egy hatalmas vendégfogadó. Az elmúlt vasárnap 6000 kül- és belföldi vendég érkezett Szegedre, s a város nemcsak hívja, de el is látja minden jóval vendégeit. A szállodák­ban, koüiégiumokban és a fi­zetővendég-szolgálat útján 5000 embert tudnak elszállá­solni. Mintha az időszámítás is más lenne Szegeden. A Tisza- parti városban talán nem is januártól decemberig, inkább szabadtéri játékoktól szabad­téri játékokig számolják az esztendőt. íme, néhány bizo­nyíték. A szabadtéri játékok­ra adták át az új szállodát, a Hotel Tiszát. A játékok idejé­re fejezik be a házak tataro­zását, nyitják az új vendéglő­ket, sőt még az új szökőkutak is szinte a fanfárok hangjára szórják vízsugaraikat. A KARNEVAL. Egész biz­tos, üresen állt vasárnap a Szegedi Nemzeti Színház jel­meztára. A színpadi ruhák, jelmezek ott feszültek az ut­cán vidáman felvonuló karne- válozó fiatalokon. A szegediek hagyományos karneváli felvo­nulásán megelevenedték a me­sék: Jancsi és Juliska, a sár­kányod© János vitéz; a híres regényalakok: délcegen ülte lovát D’Artagnan és a három testőr, s vívta szóim alomhar­cát a bús képű lovag, tton Quijote és hűséges fegyverhor­dozója, a Sancho Panza. Felvo­nult a karneválon Gulliver, a máglyára kötözött Szent Jo­hanna, s a Spartacus-felkelés rabszolgái éppen úgy, mint a rómaiak híres harci közlekedé­si eszköze, a biga. Az utcákon tömött sorokban állt a közön­ség, s mintegy ötvenezren néz­ték végig a szegedi fiatalok öt­letes, vidám, színes karneváli felvonulását, amelyből nem hiányzott a szüreti menet, saz „utolsó” szegedi boszorkány Jelenet a Brankovics György I. felvonásából. A Trubadúr I. felvonásának egyik színpadképe. kellett szakítani az előadást. Pillanatok alatt kiürült a ha­talmas nézőtér, megteltek az árkádok, a környező épületek. A közönség nem adta fel a re­ményt. Az emberek kémlelték az eget, a megafon pedig újabb és újabb biztatást adott. Először: ha az eső eláll, foly­tatják az előadást — később: ha 11 óráig eláll, mindenki foglalja el helyét! — majd éj­félte tolták a határidőt. Ehhez igazították a vonatok, külön­járatok indulását is. Minden hiába. Nemcsak a közönség, az eső is kitartónak bizonyult, így hát, akik rövidebbre szab­ták szegedi idejüket, csupán egy fél Trubadúr-előadásban gyönyörködhettek. S az eső­verte közönséget azon a vasár­nap estén még az sem vigasz­talta, hogy a kukoricára na­gyon is jól jött a nyári eső. (márkusi) megégetésénefc illusztrálása sem, AZ ELŐADÁS. Zenétől, színészi játéktól függetlenül is lenyűgöző látvány a szegedi szabadtéri színpad. A Dóm két tornya mintha őrt állna a hatalmas téren, ahol esténként pontosan 8 órakor kialszik a fényfüggöny, kigyulladnak a sokszínű reHektorok, s kezdő­dik az előadás. Szombaton es­te Kóródy András karmesteri intésére csendültek fel Erkel Brankovics György című ope­rájának akkordjai, vasárnap pedig Verdi Trubadúrja ho­zott teltházas közönséget. Mindkét produkció méltó volt a műhöz, a hagyományokhoz, a közönség érdeklődéséhez egyaránt. A KÖZÖNSÉG. Impozáns látvány a színpad, de méretei­ben s tömegeiben ugyanilyen lenyűgöző a nézőtér is. Hét­ezer ember Szegedről és kör­nyékéről, Miskolcról, Pécsről, Debrecenből, Budapestről, Prágából, Franciaországból, Angliából, de sorolhatnánk tovább a városok s országok neveit. Küldöttségek, turista­csoportok, vendégek, akik a szabadtéri játékok hírére jöt­tek Szegedre. Hétezer ember figyel, lelkesedik, tapsol... S nem csalódtak. Igaz, va­sárnap este pontosan fél tízkor olyan kitartó zivatar lepte meg az ország „legnapfénye­sebb” városát, hogy a Truba­dúr II; felvonásának befejezé­se előtt néhány perccel félbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom