Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-31 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 50 FILLER BABA» WARTBURGOK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA MAI iumzeliitik Sidi-bel-Abbes ... Ismertebb, mint a min­denkor volt amerikai elnö­kök neve. Ismert a Friss Üjság, a Tolnai Világlapja ponyváiból, amelyeket „ér­dekes, izgalmas, lebilincse­lő” olvasmányként kínáltak fillérekért, fél pengőért, húsz évvel ezelőtt is. Sidi-bel-Abbes... Orantól délre fekszik; la­kóinak száma nyolcvan- ezer; a légiósok fő állomás­helye volt — ennyit árul el róla a lexikon. Légiósok fő állomáshelye... Vérfa­gyasztó pogromok, bestiális gyilkosságok, melyeket fe­kete burnuszba öltözötten vagy parafasisakosan kö­vettek el. Nemcsak Mau­passant idején, de a hét esztendeig tartó arab füg­getlenségi harcok idején is, néhány éve. Az Ismeretlen Légiós emlékműve ott állt Sidi-bel-Abbes főterén, a minden-pillanatos-halál jel­képe, s tragikus valósága volt. Az emlékművet már bontják és nincs Algériá­ban egyetlen légionárius sem, a történelem elsöpörte őket, mint a könnyű sze­metet. Sidi-bel-Abbes... Az a város, amelyet lé­giósok tettek híressé, amely csak gyilkolt, barbár erő­szakot, vért látott — meg- ifjul. Üj reneszánsza kezdő­dött most a forradalom győ­zelme után. A légiósok he­lyett — micsoda helyzeteket teremt az ember, a szabad­ságra tört ember! — a város falai között Shakespeare, Vega, Corneille, Ibsen, Hauptmann, Moliére és tár­saik kapnak örök otthont. Mert végeredményben ezért született ez a kurta jegyzet is. Egy hír miatt: Algériá­ban államosították a szín­házakat; az ország öt na­gyobb városában, köztük Sidi-bel-Abbes-ban, jövőre állandó színház létesül.” Lehet, sokak figyelmét kerülte el e néhány sornyi híradás. Holott többet ér­demlőbb az eset, mint dr. Ward halála, emlékiratai­nak sorsa, vagy a londoni vonatrabló főnemes híglevű históriája. (kyd)-------------------------------------< El utazott hazánkból a belorusz delegáció Pénteken délután hazauta­zott a Szovjet Baráti Társaság Szövetsége belorusz tagozatá­lak háromtagú küldöttsége, amelyet N. F. Kapics, a Belo­rusz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője, a Belorusz SZSZK Leg­felsőbb Tanácsának tagja ve­zetett. A delegáció az MSZBT el­nökségének vendégeként tar­tózkodott hazánkban. Buda­pesti és vidéki látogatásai so­rán megismerkedett magyar üzemek, kulturális és tudomá­nyos intézmények, termelőszö­vetkezetek életével, értékes ta­pasztalatcserét folytatott az MSZBT vezetőivel és aktivis­táival a további eredményes együttműködésről. Részletesen megbeszélték az októberben Belorussziában megrendezendő magyar kulturális napok ter­vét is. A delegáció magyaror­szági látogatása alkalmával találkozott számos közéleti ve­tető személyiséggel. (MTI) A magyar bányamunhásság teljesítette történelmi feladatát Cnnepség a Bányász Szakszervezet alapításának SO. évfordulófán Ünnepi ülésre gyűlt össze pénteken a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének Központi Vezetősége, hogy meg­emlékezzen a szakszervezet 50 esztendővel ezelőtti megala­kulásáról. Megjelent az ünnepi ülésen Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Sándor Jó­zsef, az MSZMP párt- és tömegszervezeti osztályának veze­tője, a Szakszervezetek Országos Tanácsát Beckl Sándor titkár képviselte, ott volt dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter és a bányászat több szakvezetője, eljöttek a veteránok és helyet foglaltak az elnökségben a hazánkban tartózkodó szovjet és francia bányászdelegáció tagjai. Blaha Béla főtitkár az elő­dökről való megemlékezéssel kezdte ünnepi beszédét. El­mondotta, hogy a 900-as évek elején számos hatalmas, el­szánt sztrájkot rendeztek a bányászok, ezeket a megmozdulásokat a tőkések nemegyszer csak csendőrsortűzzel, bebörtönzéssel voltak ké­pesek megtörni. Kimagasló dátuma a bányá­szok harcának 1913. szeptem­ber 4-e, amikor a szakszerve­zeti tanács Budapesten kiadta a Bányamunkás című újságot, német nyelvű testvérlapjával együtt. A Bányamunkás egy táborba tömörítette az ország valamennyi bányászát, s ezért a lap kiadásának dátuma je­lenti a szakszervezet megala­kulásának időpontját. A Bányamunkás már 1914 augusztusára meghirdette az Országos Bányamunkás Kong. resszus összehívását. Erre azonban a világháború kitöré­se miatt nem kerülhetett sor. • Ettől kezdve a lap irányítású- ■ val a bányászok egymás után < szervezték a sztrájkokat, kö- • vetették a béke megkötését, a « 8 órás munkaidő visszaállttá- < sát, az élelmezés megjavítá­sát, a politikai szabadság-: jogokat. A bányászoknak az 1919-es < proletárdiktatúra kivívásában, < a Horthy-rendszer elleni küz- < delemben a második világhá­ború ellenállási mozgalmában « játszott szerepének ismertető-; se után a felszabadulást kö-' vető hősi munkát méltatta a < főtitkár. Beszédét azzal fe-; jezte be: Elmondhatjuk, hogy a bá­nyászok eddig is megtet­ték kötelességüket, telje­sítették feladatukat, s ezután is a többi dolgozóval; együtt áldozatosan és fáradha-; tatlanul munkálkodnak a szó- J cializmus teljes felépítésén. Az Egri Vas- és Fémipari Ktsz-ben havonta 300 gyermekkocsit készítenek el. A: ízléses, fehér színű, sátoros mélykocsik ismertek országszerte, csak éppen a kereskedelem ben hiánycikk. Az üzem nagyobb kapacitásra is képes, csak — mint mondják — kevés o megrendelés. Képünkön: a szerelés utolsó fázisait végzik Csepcsányi Lajos és Bárányt Gabriella. Hruscsov is Tito beszédet mondott o velenjei oagypiésen Hruscsovot tiszteletbeli bányásszá választották A szovjet kormányfő az ajándékba kapóit bá n y ászegyen rn h á ba n Márkus Gyula, az MTI kü­löntudósítója írja: Nyikita Hruscsov és kísére­te pénteken a déli órákban a szlovéniai Velen je bányaváros­ba érkezett. Hruscsovot elkí­sérte felesége, Nyina Petrovna, fia, Szergej és leánya, Jelena, társaságában volt Andropov, az SZKP KB titkára, Jegori- csev, a moszkvai pártbizottság első titkára, Tölsztyikov, a párt leiJngrádi ipari területi első titkára és Puzanov belg­rádi nagykövet. A magas rangú szovjet ven­déget jugoszláv részről elkísér­te Velenjébe Tito elnök, Ran- kovics alelnök, Kardelj, a nemzetgyűlés elnöke, Krajger, a- Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke, Mihail Marinko, a Szlovén Kommunista Szövet­ség Központi Bizottságának titkára és mások. A zászló- és virágdíszt öltött Velenjében a vendégeket Lud­vig Malival, a Városi Népbi­zottság elnökével az élükön a helyi vezetők fogadták. Hrus­csov megtekintette a barna- szénbánya létesítményeit, a városiházát, a központi parkot s néhány középületet. Az utak és terek mentén összegyűlt lakosok minde­nütt lelkesen köszöntöt­ték a vendégeket. Több tízezren gyűltek össze — sokan a közeli hegyekből, bányákból és építkezésekről — a város főterén, a környező házak tetején és erkélyein, és az utcákban, hogy részt ve­gyenek a nagygyűlésen. Nagy tapssal és éljenzéssel fogadták Hruscsovot, Titót és kíséretüket, amikor délután fél kettőkor megérkeztek a térre. A bányászzenekar a szovjet és jugoszláv himnuszt játszotta. Majd az egybegyűltek elénekel­tek egy régi szlovén ven­dégköszöntő dalt. Ezután néhány nő verssel és virággal köszöntötte a két ve­zető államférfit. Hubert Maroljáknak, a ve­lenjei bányamedence vezetőjé­nek meleg üdvözlő szavai után a szovjet vendégek díszegyen­ruhás bányászok kíséretében a kultúrházba mentek, amely­nek nagytermében rövid ün­nepség zajlott le. Először a bá­nya kultúregyüttese adott mű­sort, majd Hubert Marolják lépett a mikrofon elé, s a je­lenlevők viharos ünneplése és tapsa közepette jelentette be, hogy a velenjei bányamedence kollektívája egyhangúlag tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta Nyikita Szergeje- vics Hruscsovot. „Engedje meg, hogy nemint magas rangú párt- és államfér­fit köszöntsem — mondotta a többi között Marolják, hanem mint volt bányászt, aki nagy­szerű utat tett meg az Októbe­ri Szocialista Forradalom, a polgárháború, a szocialista épí­tés, a honvédő háború harca­in keresztül, a szocializmus és kommunizmus nagy államának vezető tisztségéig’’. Marolják ezután Hruscsov- nak bányászegyenruhát adott át, amelyet a szovjet párt- és kormányfő meleg szavakkal köszönt meg. Hruscsov a kultúrház öl­tözőjében felvette a bá­nyászegyenruhát, majd a díszteremben rövid be­szédet mondott. összehasonlította a cári idők Donyec-medencei bányászai­nak életét a szocializmust épí­tő országok bányászainak mai életével. Elismeréssel szólt a jugoszláv bányászok munkájá­ról és életkörülményeiről. Vé­gül megköszönte azt a nagy megtiszteltetést, amit tisztelet­beli bányásszá választása je­lent s hangoztatta, hogy a bá­nyászokat testvéreinek tekin­ti. Beszédét ezzel fejezte be: — Sikereket kívánok önök­nek a szocializmus és a kom­munizmus győzelméért folyta­tott munkájukban. Ezután Tito elnök üdvözölte Nyikita Szergej évi cs Hruscso­vot, majd a kultúrház előtt fel­állított díszemelvényre men­tek. Pontban három órakor megkezdődött a bányászok nagygyűlése. A gyűlésen az ünnepélyes megnyitó után elsőként Joszip Broz Tito mondott rövid be­szédet. Ezután Nyikita Hruscsov lé­pett a mikrofonhoz és mon­dott beszédet, amelyet szlovén nyelven tolmácsoltak. Beszé­dét többször szakította félbe a lelkes ünneplés és taps. A kárpitozóknál percek alatt felhúzzák a fehér műbőr- huzatot, a félkész kocsikra. Innen már csak a szereidébe szállítják, s aztán a vásárlókhoz. (Kiss Béla felvételei) /VWWWVVVWWWS/VSAA/VSAAA/NAAAAAAAAAA^/WVVNAAAAAA/VVWWVA/V'SA** Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén meg­hallgatta és tudomásul vette a KNEB elnökének beszámolóját a legutóbbi ülés határozatai­nak végrehajtásáról, a jelentő­sebb vizsgálatokkal kapcsola­tos intézkedésekről. A sütőiparban tartott vizs­gálat eredményeként a KNEB javaslatait figyelembe vévé, az érdekelt tárcák és főható­ságok utasítást adtak a sütőipar fejlesztésének gyorsítására, a kenyér- és süteményellá- tás minőségének javítá­sára. A művelődési otthonok vizs­gálatának megállapításai alap­ján a Művelődésügyi Miniszté­rium, a Pénzügyminisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa úgy döntött, hogy ösz­szehangolják a művelődés cél­jait szolgáló pénzeszközök fel- használását, s a jövő évben ki­adják a művelődési otthonok gazdálkodási szabályzatát. A SZOT-ban ezen kívül intézkedési tervet állítot­tak össze, a könyvtári munka, az ismeretterjesz­tés és a műsorpolitika megjavítására. A KNEB megvizsgálta, hogy a vasúti hálózat fejlesztése és fenntartása hogyan biztosítja a szállítási kapacitás növelését. Az erről szóló jelentést a bi­zottság megvitatta és elfogad­ta, majd jóváhagyta az ener­giagazdálkodás egyes kérdései­vel foglalkozó vizsgálat prog­ramját. Végül a KNEB hatá­rozatot hozott a negyedik ne­gyedévben sorra kerülő vizs­gálatokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom