Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-29 / 201. szám
4 NÉPÚJSÁG 1963. augusztus 29., csütörtök Bátori kis tükör... A bátori asszonyokat nemcsak szűk pátriájukban ismerik, de szorgalmuk híre túlszárnyalta már a falut övező dombokat, hegykoszorúkat is. — Tulajdonképpen 58 női dolgozónk van — magyarázza Mőlnó)r János, a szövetkezet elnöke —, de ha a határt járjuk, ennél sokkal több asz- szonyt, lányt találunk a földeken. Hetvenen mint besegítők dolgoznak a családokra szétosztott területen. Munkájuk, szorgalmuk előtt a férfiak is kalapot emelnek. Így dicséri az elnök a bátori nők munkáját. — Mennyi nő van a vezetőségben? A kérdés kissé váratlanul éri az elnököt, aki a következőképpen válaszol: — Tisztséget nem akarnak vállalni. Sok a munkájuk otthon. A vezetőségben csupán egy, a munkacsapat-vezetők között pedig két nő van. Eny- nyi elég is... (?!) És mit szólnak ehhez azasz- szonyok, akik a gerincét alkotják ennek a szövetkezetnek, akiknek munkája nélkül a szövetkezet nem tudna létezni? A szövetkezet majorjában, mákcséplés közben beszélgetünk a tsz asszonyaival. Molnár Piroska munkacsapatvezető egy fél kosár érett szilvát hoz. — Szomjúság ellen... — teszi le a kosarat a földre és a kosár körül gyülekező asszonyok között megkezdődik a beszélgetés. Leginkább a férfiakról esik szó. — Ok csak a kaszálást, zsákolást szeretik — magyarázza Hwnyák Petemé. — Az idén még egy kapavágást sem tették a közösben. Nekünk kellett bekapálnunk a kukoricát, a burgonyát, s a többi növényt is. — Pedig ez se könnyű dolog — vágja rá Guba Bernát- né. — Csinálják csak kora reggeltől késő estig ... — Azért nem kapálnak a férfiak, mert kevés rá a munkaegység — vélekedik Gubán hajosné. — Az aratást, kazalozást, zsákolást, állattenyésztést, fuvarozást sokkal jobban megfizetik, mint a mi munkánkat — szól közibe a munkacsapatvezető, aki a vezetőségnek is tagja. — Az az igazság, hogy kevés a férfi, jobban megfizetik őket, mint minket. Míg a nők egy munkaegységet tudnak szerezni, addig a férfiak 1,5—2 munkaegységet teljesítenek. — És az egyenjogúság? — Ha az asszonyok szólnak, a férfiak lehurrogják: nemértetek hozzá asszonyok vagytok! A gondolkodás, a tervezés & férfiak dolga — összegezi valamennyiük véleményét özv. Nagy Lászlóné. — Már azt is szemünkbe vágták: így is sokan vagytok, túl sok az az egy nő is a vezetésben! Az elnök szó nélkül hallgat. Arcáról látom: meglepte az asszonyok véleménye, hiszen a bátori asszonyokat eddig csak hallgatásukról, csendességükről és szorgalmukról ismerte. — Nem mindenben van igazuk — vélekedik az elnök. — Akik csak innét élnek, mindennap dolgoznak, azokat mi is jobban támogatjuk. Koós Ernővé például 44 munkaegységet teljesített az elmúlt hónapban. Az igaz, hogy kevés a férfi, de egész évben akad munkájuk, a nők viszont csak áprilistól októberig dolgoznak. Arról meg igazán nem tehetünk, hogy a vezetőségbe csak egv nőt választottak be... És vélemények hangzanak el pró és kontra. Az azonban feltétlenül igaz, hogy a bátori termelőszövetkezetben nem becsülik meg eléggé a női dolgozókat. A nőknek mindig a nehezebbje jut a munkából, mindig azt a feladatot kell elvégezniük, amelyet gyengébben fizetnek, amelyre alacsonyabb a norma. Vajon megkérdezték-e már az asszonyoktól: ki akar az állattenyésztésben dolgozni? Pedig akadna nem is egy közülük, aki szívesen vállalna itt is munkát. Többet kellene törődni az asszonyok téli foglalkoztatásával is. A vezetőségbe illene több nőt beválasztani. így jobban tudnák érdekeiket védeni a munkák elosztásánál és megszervezésénél. Akkor talán pontosabban meg tudnák állapítani, hogy egy-egy munka elvégzéséhez mennyi munkaegységre van szükség és nem az asszonyokon spórolnának a férfiak javára. Mert így hiába is emelt szót Molnár Piroska Asszony, a kapa mellé! Kiváltságos férfiak Ki állhat a kormányrúdhoz ? a tervezésnél, a női munkákra nem emelték a munkaegységek számát, csak a férfiakéra, s azért tudnak most ők a tavalyinál is többet keresni. A nők érdekeit jobban képviselhetné a szövetkezeti nobi- zottság, amely, sajnos, csak papíron létezik ebben a gazdaságban. A nőbizottságnak kellene szót emelnie, s ha kell, harcolni is az asszonyok érdekeiért. Ha a nőbizottság tevékenyen működne, akkor meg tudnák győzni a „harcos” férfiakat arról, hogy a nőknek is több helyük van a vezetésben, az irányításban. Akkor az asszonyok nem „irigykednének” a férfiakra, (mert egyes munkák előtt deci pálinkát kapnak), ha a nők napján és anyák napján a nőbizottság szervezésében a férfiak egy- egy szál virággal és egy tábla csokoládéval kedveskednének a nőknek. ( Ezt ugyan minden nőbizottság nélkül megtehetnék!) A bátori asszonyok szorgalmasak — ezt még a férfiak is elismerik! — és több beleszólást kérnek a vezetésbe. Több beleszólást, hiszen a munka nagyobbik része rájuk szakad, a nagyobb terhet ők viselik. Méltán elvárhatják hát, hogy — a közgyűlésen ne csak a munkát szabják rájuk — hallgassák meg véleményüket, s ha javaslatot tesznek, ne férfi- hurrogás legyen a válasz. A szövetkezet lelke, motorja — az asszonyok; a kormányrúd mellett is jobban ott a helyük! Fazekas István A NEW YORK-I HADIIPAROSOK KLUBJÁBAN — Micsoda „békés egymás mellett élés" az, ami mellett mi éhen halhatunk?! (Gerő Sándor rajza) 3Cő oetésre m éltó példa ! Válaszol az illetékes Teljesítik a boconádi lakosság kérelmét A Népújság 18-i száma Széljegyzetében a boconádi lakosság kérelmét tolmácsolta. A kérelmet indokoltnak tartjuk, az 1963—64-es téli menetrendnél, amely ez év október 27- től lép életbe, vasárnaponként 12 óra 35 perckor egy járatot indítunk kórházlátogatásra. A járat 3 óra 50 perckor érkezik Gyöngyösre és onnan 19 óra 10 perckor — a jelenlegi menetrend szerint indul visz- sza. Zentai Mihály 4. sz. AKÖV Érdekes tanácskozást tartottak a napokban Sarudon, a megye legnagyobb termelőszövetkezetében. A megbeszélésen részt vettek a termelőszövetkezet vezetői, a tanács, a tömegszervezetek irányítói. Ott volt Vajda László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője és Orosz Miklós, a Füzesabonyi Járási Tanács elnökhelyettese is. A szóban forgó tanácskozáson a falu, a termelőszövetkezet előtt álló legfontosabb problémák megoldásáról tárgyaltak, így az őszi szántás, vetésről, a soron következő fontos tennivalókról. A szövetkezetiek elmondták, hogy a háztáji gazdaságokban mintegy 340 vagon istállótrágya gyűlt össze, amellyel 1000 hold föld műtrágyázását lehet biztosítani. Elmondták, hogy a községben 2400 holdat kell ősszel elvetni. A jelenlevők közös intézkedési tervet dolgoztak ki, amelyet teljes erővel támogat a tanács, de támogatják a tömegszervezetek is. E szerint az ősziek vetését október 20-ig befejezik, november 10-re pedig elvégzik az összes talajmunkákat. A tanácskozás érdekessége, hogy ezekkel a mindenkit érintő problémákkal itt nemcsak a termelőszövetkezet foglalkozik, hanem a. községi tanács éppen úgy, mint a tömegszervezetek. A közös erőfeszítések bizonyosan eredménnyel járnak és ezt az intézkedési tervet Sarudon valóra is váltják. (pilissy) 19-67 ügyeletes villanyszerelők Egri Cseng a telefon. — Halló, tizenkilenc-hat- vanhét, fogyasztói áramszolgáltatási hibajelentés. — Reggel óta nem ég a lakásomban a villany, legyenek szívesek küldeni egy szerelőt. — Igen, azonnal ott lesz... — s a bejelentökönyvbe bekerül a panaszos neve és lakcíme, máris indul a villanyszerelő kijavítani a hibát. Naponta tizennyolc-hússzor cseng telefonunk, s az egri áramszolgáltatási hibajelentés ügyeletes villanyszerelői sorra járják a panaszosokat. Havonta átlagosan hatszáz esetben kérik az egriek a villanyszerelők segítségét „A szomszédom villanyszámláját fizetem Délben a Hadnagy utca A/l- ből kértek egy villanyszerelőt telefonon. — Sofkallom a villanyszámlám, a szerelők hibásan kötötték be a villanyórákat. Szerintem az én órám a szomszédom fogyasztását méri — magyarázta Gyulavári Endre. A szerelő először hitetlenkedvé csóválta a fejét. Néhány perc múlva azonban kiderült hogy a panaszosnak volt igaza. A hibát kijavították, s megszűnt a „szomszédviszály”. — Ha valahol nem ég a villany, a hibát csak egyszerűen „sötétnek” jelöljük. Egy rossz háztartási gép üzemeltetése, és máris nekünk akad dolgunk. Leggyakoribbak a sötét bejelentések— mondja Csifári Tamás, amikor visszafelé indulunk. „Elveszett“ egy fázis Még be sem léptünk az ügyelet ajtaján, Ambrus József bejelentő már mondja is a következő címet: — Éppen most telefonáltak a Söripari Vállalattól. Egy fázis kiesett, állnak a gépek. Motorkerékpárral hamar odaérünk. A négy ügyeletes villanyszerelőt csak néhány hónapja „motorizálták”, eddig évtizedeken keresztül kerékpárral járták naphosszat az egri utcákat. Csend van a Söripari Vállalat nagytermében. A három fázisú árammal meghajtott gépek kezelői már türelmetlenül várták a szerelőt. Fogók, ellenőrző lámpa kerül elő a táskából, néhány mozdulat a villanyórán, a kapcsolók leellenőrzése, és újra zúgnak a gépek, tovább dolgozhatnak a Söripari Vállalat munkásai. Műemlékberendezések — Most nyáron viszonylag kevesebb a munkánk. De majd jön az esős ősz, csak győzzük erővel. Miért van „haragban” az eső a villanyszerelővel? Régi „háborúskodás” ez. Az egri épületek nagy része évszázadokkal ezelőtt épült, s évtizedek óta vililanyvilágításúak. Elég egy kisebb eső, a falak átnedvesednek, és kész a rövidzárlat. Percenként cseng az ügyelet telefonja, ha a város huszonegy villanyszerelője csak hibát javítana, akkor sem győznék a munkát. — Bár évről évre egyre több elavult, régi berendezést cserélünk ki, még mindig sok műemlékház műemlék-villannyal is „dicsekedhet”. De az „objektív” hibákon kívül másra is panaszkodnak a szerelők: — Nagyon sokan használnak még mindig régi, életveszélyes vasalókat, villanyzsánórokat, amelyek a legkönnyebben csapják ki az épületek biztosítékait. Ha csak a lakó biztosítéka „ment ki”, akkor legtöbb alkalommal nem szólnak nekünk. Túlbiztosítanak, és legközelebb már az órában, vagy az oszlopon lesz a hiba, ami sokkal több munkát jelent. Ez év elején például az egri OTP-nél okozott a túlbiztosítás komoly tűzkárt. Húsz éve éjszakás Huszti József az egyik legrégibb villanyszerelő Egerben. Húsz éve dolgozik az ügyeletes szolgálatnál, húsz éve éjszakai ügyeletes. Túl van a hatvanon, ez év decemberében megy nyugdíjba. „Hivatalosan”, mert társai nem hiszik, hogy Józsi bácsi máról holnapra meg tudna válni a villamos áramot szállító vezetékek birodalmától. Meséli: — Elmúlt már éjfél, amikor zörögtek az ablakomon. Sürgős javításra volt szükség, a tejüzem nem kapott áramot. Kerékpárra ültem, s egy óra múlva már ismét aludtam. De reggel a boltokból nem hiányzott a tej, a tejfel, a vaj. Az áramszolgáltatási hibabejelentés telefonja gyakran cseng. Szerelőket hívnak, akiknek keze nyomán fényt kapnak a lakások, dolgoznak a gépek. Tóth István OKOS MIKLÓS írd öl fCiräLyfz&hmv 21 RÉSZLETEK A KÉSZÜLŐ GÁRDONYI-ÉLETREGÉNYBŐL Mátékovics szorosan a fiatalasz- ézony mellett ült, és kezét fogta. Ismeretlen és kielégítetlen vágyak, titkok megismerésének körtánca tartotta őket , ébren: Ilonkától Józsefig és Józseftől Ilonkáig. És ebben az ismeretlen világban csak két ismert volt: az öreg Mátékovics alakja és egy könyv. — Tudja, az a könyv — szólalt meg Mátékovics —, amit magától kaptam; amit az író tisztelete jeléül magának ajánlott, az a könyv egészen megzavart... — Érdekes könyv. Engem is lenyűgözött Még ma is úgy érzem, hogy megmozdított bennem valamit... — válaszolta Ilonka. Mátékovics elengedte a fiatalasz- szony kezét. Felállt. — Tényleg érdekes. Nem tudom megértette-e? — Ezt még én sem tudom. De meg akarom érteni. — Az író azt mondta, hogy magáról írta könyvét. És telve van Mariska iránti szerelemmel. — Az lehet, de én nem vagyok Mariska. — Nem az a döntő, hogy mi a főszereplő neve, hanem az, hogy kinek a személyére ismerünk a Hatalmas harmadik Mariskájában. Így értek Egerbe. Biborszínű volt a hajnal. Nyáron a Két katicabogár novelláit rendezi sajtó alá. Közben a Mar- git-legendát és a középkori kolostori életet tanulmányozza. Margit ezer Miatyánkot és ezer Üdvözlégyet mond el szerzetestársai örök boldogságáért. Száz és száz ostorcsapás te- Títi földre a fiatal lányt. Gárdonyi íróasztala tele van klast- í'omi szabályokkal, latin szertartáskönyvekkel, egykorú feljegyzésekkel. Ügy érzi azonban, hogy mégsem elégségesek ismeretei. Legalábbis egyes tételek magyarázatra szorulnak. De hol vegyen egy rendfőnököt, egy szakértőt?! Ismét Halászy segít az írón, aki ajánló sorokat ad Palus- csák Pál dominikánus rendfőnökhöz. Pestre utazik. A kétnapos pesti tartózkodás kissé fel is villanyozza. Paluscsáktól reményen felül kap tájékoztatást és útbaigazítást. A véletlen összehozta Fesztyvel. — Elfelejtitek az egykori barátot. Á, öreg begubózott firkász, elvan ő ott magának Egerben! Így vélekedtek ti, fővárosiak rólunk — mondotta iróniával. — Nem is hiszed, milyen hamar meglátogatlak Egerben! — feleli Feszty. A vonaton már épül a regény. Feszty Margitot nem látta, de bájos alakjából formálódik Margit királylány. A meseszövés láza újból elviszi Tóth Ilonkához, aki királynői termet, más, izgatóbb, nem olyan lágy, mint Feszty Margit. Margit alázatos, I s szerefetre méltó, Ilonka uralkodó. Még az út fáradalmait sem pihente ki. Másnap este elsétált a Remény utca felé. Csend ülte meg a házat és környékét. Benedekék ablakát belepte a por. Az üzletajtóról hiányzott a lakat. A bádogborítású ajtólapok egymásra hajtva, takarták az üres ivót. — Elköltöztek a fiatalok — mondogatták a szomszédok. — Az öreg Benedek meghalt, a lány meg férjhez ment, itt hagyták a házat. — Nem tudják, hová költöztek? — Az Angyalosi-házba mentek lakni, valahol a Mária utca környékére — mondotta a szomszédasszony. Leverten érkezett haza. ★ Alkony táján Setét Sándor, az ügyvéd és hírlapíró köszöntött „jó estét” Gárdonyira. — Csak azért nem bántott a kutyám — mondotta nevetve Gárdonyi —, mert megérezte rajtad a fiskális szagot és úgy gondolta, hogy még a kutyának sem jó ügyvéddel kezdeni. Setét egészségi állapota felől érdeklődött. — Ha azt mondanám neked, hogy szinte szerzetesi életet élek és nem is látszólagost, hanem ténylegest, akkor sajnálnál. Pedig így van. Kopogtatás után Mariska sietett be párolgó feketével és a tálcát a mély bőrfotelek előtt terítve álló, kerek asztalkára tette. — Ügy látom, eltanulod keleti barátaid szenvedélyeit... — A többes számot nem értem. Szenvedély? Kávé? Néha úgy érzem, hogy egy pohár bor is megzavarja a fejem. Szorító érzések ezek a halánték táján, a tarkón, az orrtő környékén, és így kávé vagy tea jár ki a vendégnek is. Tehát ez nem szenvedélyem — mondotta Gárdonyi —, de mi a másik, a többi... ? — A felszolgáló, Gézám, az semmi? Hát lehet egy ilyen csinos fiatalasz- szony mellett csak úgy elmenni? Mariska arcát elfutotta a pír és szótlanul kisietett a szobából. — ö a család Mariskája. Te még nem ismered, Sándor. A szomszédban lakó fiatalasszony. Anyám egyetlen segítője. Első pillanattól kezdve, hogy Egerbe betettem a lábam, itt van velünk. Már családtag számba megy. Szeretik a fiaim is, édesanyámnak pedig pótolhatatlan segítség. De mi a legújabb a politikai életben? A szépíró, ha nem is politikus, lehet figyelmes ember. Ha egyébért nem, az illendő udvariasság kedvéért megkérdi a laptulajdonos Egri Üjság főszerkesztőjét, hogy mi újság a politikában? Gárdonyi bodor felhőket eregetett pipájából, és mosolygó szemeivel Setét doktorra tekintett. — Jó. Megadom magam — mondotta Setét, miközben az író által kínált szivarra gyújtott. — A képviselői választói törvény megalkotása, átalakítása, illetve módosítása van napirenden. Fontosságához mérten — „mint a nemzeti lét érdekeit legközelebbről érintő kérdés” —, foglalkoznak vele a politikai pártok és napilapok. A kormány javaslatot ígér, és ez rövidesen a parlament elé kerül. A választójog általános kiterjesztésében legtöbben nemzeti veszedelmet látnak. Szerintük a vagyoni és értelmi cenzus okvetlenül fenntartandó, mert e nélkül nemcsak a magyar parlament, hanem az egész magyar közélet színvonalának hanyatlása következik. Bölcsesség és lelkiismeret helyett alacsony érdekek és demagógia jutnak uralomra! — Hát még mindig ennyire vakok, ennyire rövidlátók az ország urai...? De mi a közhangulat? Mit akar az ország, mit akar a nemzet? Te tájékozottabb vagy. Ezt figyelmen kívül hagyják? — Hm ... Érdekes, hogy minden társadalmi réteg a másik rovására akar választójog birtokába jutni. A munkásság egyáltalán, a polgárság többsége nem gyakorolhatja állam- polgári jogait, mert nincs választójoga. (Folytatjuk)
