Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-28 / 200. szám

1963. augusztus 28., szerda NEFÜJSAG Visszaszerzett milliók A szarvasmarha- és sertésállomány csök­kenésének megállí­tására az utóbbi hóna­pokban több fontos In­tézkedés született. A mezőgazdasági szak­emberek és termelőszö­vetkezetek sok helyen tettekkel bizonyítottál!, hogy nem csupán a csökkenés megállításá­ra, de a szarvasmarha-, tehén- és sertéslétszám növelésére is van mód. A füzesabonyi és a pé- tervásári járásból ho­zunk erre vonatkozóan bizonyítékokat. drága pénzen adták el azt azoknak, akik odahaza tehe­net, sertést tartottak. Számos községben a háztáji borjúsza­porulat jó része „eltűnt”, a gazdák iparkodtak megszaba­dulni a borjaktól. Amikor a termelőszövetke­zet már nem akart, vagy nem tudott több borjút felvásárol­ni, a borjú több helyen ingyen sem kellett. ban legtöbb helyen kaszálókat adtak a tehéntartó gazdáknak. Szajlán például a tsz példa­mutatóan gondoskodott a tag­ság háztáji állatairól, de Recs- ken sem rossz a helyzet, ahol számosállatonként 10—15 má­zsa szálas takarmányt biztosít a tsz. 0 S Q A jószágállomány csökkené­se Heves megyében is figyel­meztető valóság, abol különö­sen a háztáji gazdaságok állat- állományának nagymérvű csökkenése a szembetűnő. A füzesabonyi járásban 1960-ban 4241 tehenet tartottak számon a háztáji gazdaságokban, szemben a mostani 2279-el. Még súlyosabb a helyzet, hä egyes községeket emelünk ki. Így Aldebrőn 1960 óta több mint százzal csökkent a ház­táji tehénállomány, s ugyanitt a háztájiban mindössze két fias disznó van. Kápolnán a háztáji fias disznók száma: 16. A pétervásári járásban — beleértve a termelőszövetke­zetek birtokában levő jószágo­kat is — az elmúlt 2—3 év alatt 805-el csökkent a szarvasmar­ha-állomány. Ha csak a háztá­ji létszámot vizsgáljuk, akkor ez a csökkenés 3795-re rúg, s tény, hogy a háztáji tehénál­lomány ma a járásban 1310- zel, , a sertésállomány 459-el kevesebb, mint 1960-ban. Ezek ütán magától jön a kérdés: mi volt az oka a nagy­mérvű csökkenésnek? A vá­laszt megadni azért sem köny- nyű, mert az állatállomány csökkenésének több oka, több közrejátszó tényezője van, amelyek kisebb, vagy na­gyobb mértékben,, de feltétle­nül befolyásolták a létszám- csökkenést. Talán mégis első­nek vehetnénk a takarmány­problémát. Itt arról volt szó, hogy a háztáji gazdaságokban egyszerűen nem tudtak mit adni a teheneknek, sertések­nek és így arra kényszerültek, hogy eladják azokat. A terme­lőszövetkezetek korábban csak néhány esetben segítették a háztáji állatok takarmányellá- tásáfés sok helyen nem ismer­ték fel a háztáji állomány megcsappanásának súlyos gaz­dasági következményeit. A te­hénállomány üsző szaporulata­it a tsz felvásárolta, a tagság pedig a látszólag jobban jöve­delmező bikahizlalási akció­ban vett részt. Több közös gazdaságban —, ahol a tagság kapott a tsz-től takarmányt — azok a tagok, akik nem ren­delkeztek háztáji jószággal, Az állatállomány csökkené­sének okait az illetékesek ele­mezték és azóta már számos országos, megyei, járási intéz­kedés született, amelyek hat­hatósan segítik a probléma megoldását, a tenyésztési kedv fokozását, a gazdák érdekelté tételét a jószágnevelésben. A füzesabonyi járásban nemcsak a járási pártbizottság és a ta­nács, de a Hazafias Népfront is foglalkozik ezzel a. problé­mával és időben helyes intéz­kedéseket hoztak a háztáji ál­lomány növelésére. Mind a fü­zesabonyi, mind a .pétervásári járásban a községi tanácsok és a termelőszövetkezetek fel­mérték a helyi adottságokat és kidolgozták saját intézkedési tervüket. Legtöbb helyen olyan határozatok születtek, ame­lyek szerint csak a tehéntartó gazdák kapnak szálas takar­mányt, a többiek szálastakar- mány-járandóságát pénzben fizetik ki. Több közös gazda­ság vállalta, hogy jelentős mennyiségű takarmányt jut­tat a háztáji jószágoknak. Sok helyen annyit, amennyi a tsz- ben egy tehén évi szükséglete. A füzesabonyi járásban úgy határoztak, hogy a tsz-ek biz­tosítsanak háztáji tehenenként 200 négyszögöl őszi takar­mánykeveréket, csalamádét, vagy más nyári szálas takar­mányt, lucernát, stb. Sokat segíthet a szövetkezet úgy is, hogy vemhes üszőt ad a szövetkezeti tagoknak olyan formában, hogy négy év múl­va ugyanolyan súlyú vemhes üszőt kelljen visszaadni. Sokat segítenek a különböző hitelak­ciók is. A pétervásári járás­Ezek az intézkedések és he­lyes törekvések máris kedve­zően éreztetik hatásukat mind­két járásban. A tanácsok, a Hazafias Népfront aktivistái, mindenütt) népszerűsítik a kü­lönböző állami kedvezménye­ket, akciókat és meggyőzik a tsz-tagokat arról, hogy érde­mes jészágtartássál, szerződé­ses jószágneveléssel, hizlalás­sal foglalkozni. A kézzelfogható eredményeik a következőik: a füzesabonyi járásban sok községben máris szaporodik a háztáji állomány. A füzesabonyi járásban ez év­ben 399 anyakoca került a háztáji gazdaságokba a koca­kihelyezési akció keretében. A tsz-ek az idén 396 tagnak ösz- szesen 689 süldőt adtak ki hiz­lalásra. Szaporodik a tehénál­lomány is. Egerfarmoson az üszőkihelyezési akció kereté­ben 33 szarvasmarhát adott a tsz a háztáji gazdaságoknak. Sarudon a Tiszamente Terme­lőszövetkezet tagsága 15 üszőt és 60 tenyészikocát igényelt. A pétervásári járásban mintegy 90 üszőt tartottak vissza hízás­ra a szerződöttekből továbbte- nyésztésre. Jövőre ez a szám 200-ra emelkedik. Ezek az eredmények még csak a kezdetét jelentik annak a széles körű munkának, amely a háztáji jószágállo- mány növelésére irányul. A"jelenlegi intézkedések pe­dig alkalmasak a probléma gyökeres megoldására és mód van arra, hogy ha nem is egy­szerre, de még az elkövetkező években komoly előrehaladást érjünk el a megye szarvasmar­ha- és sertésállományának fej­lesztésében. Szalay István Szovjet tengerészek segítettek egy bajba jutott amerikai hajón Hétfőn szovjet tengerészek újabb nemes tettéről érkezett távirati jelentés. Szovjet halá­szok az Atlanti-óceánon a ten­ger íratlan törvényeinek meg­felelően, segítséget nyújtottak egy bajba jutott amerikai ha­lászhajónak. Az amerikai hajón tűz ütött ki. A tűz nagysága és a tűz­oltóberendezés hiánya miatt a legénység kénytelen volt el­hagyni a hajót. Egy másik amerikai halászhajó felszedte a legénység tagjait, a magára hagyott halászhajó viszont to­vább égett. A szovjet tengerészek a rá­dión leadott vészjelekre azon­nal a bajba jutottak segítsé­gére siettek, megközelítették a lángban álló amerikai hajót és a tűzvésszel dacolva, eloltották a lángokat.. Az amerikai halá­szok forró köszönetét mondtak a szovjet tengerészeknek, akik hajójukat megmentették a pusztulástól. Hasznot érő tiszteletbeliek NEVÜKET hiába ke­ressük a közös gazdaságok tagjainak névsorában, legfeljebb a pat- ronálók között találkozhatunk velük, mégis gyakrabban ott látjuk őket a tsz háza táján, mint jó néhány rest szövetke­zeti gazdát. — Ez a legfőbb munka —. ha igazán tanácselnöknek ér­zi magát valaki — segíteni a tsz-t, hogy erős, és gazdag le­gyen. így adta magyarázatát a gyakori látogatásoknak Csintalan József, a tarnamérai tanács vb elnöke. De így véle­kedett mind a hat vb-elnök, akiket megkérdeztünk: mi­ként alakult a viszony a falu két nagyhatalma” között az utóbbi időben? S ami még örvendetesebb, a közös gazdaságok vezetői is egyetértenek a jó hangulat ki­alakulását és a normalizált kapcsolatot illetően. — Ügy értékelte, segítette munkánkat a tanács, hogy csak azt mondhatom rá: ez a pontosság. lelkiismeretesség szép példája — szólt elisme­réssel Juhász Jenő. a tarna­mérai Ezüstkalász Tsz elnöke, aki „viszonzásul” maga is te­vékenyen részt vesz a tanács munkájában. Taeia a végre­hajtó bizottságnak. — Leggyakrabban ... és szí­vesen látott vendégünk a ta­nácselnök, hol a határban, hol itt, a központban majd min­dennap összefutunk vele. — Isy foglalta össze véleményét Szarvas Ottó, az átányi Béke Tsz agronómusa, mikor a kö­zös gazdaság és a tanács veze­tőinek viszonyáról kérdeztük. S ehhez a véleményhez csatla­kozott Demeter János, a tisza- nánai Lenin Tsz elnökhelyet­tese, az erdőtelki Aranykalász Tsz elnöke, s még jó néhányan a megkérdezettek közül. a levegőbe az irodára, hogy megtudakol­ja, miért nem látogat el hoz­zájuk a falu vezetője. Más esetben éjszaka is felzörgették a tanácselnököt, ha az áruszál­lítással volt baj, vagy a ter­més forgott veszélyben. Ugyan­ott az Egyetértés Tsz-nél a kertészeti berendezések elő­teremtésében segített a tanács, míg Erdőtelken, ahol az Aranykalász Tsz-ben 17 ta­nácstag tevékenykedik, s a kö­zös gazdaság vezetője a me­gyei tanácsnak is tagja, szinte minden lényegbevágó kérdés­ben elfogadják a községi ta­nácsülés, vagy a vb vezetői­nek ötleteit, javaslatait. MINDEZEK ~l hallatán óhatatlanul feltámad a gyanú; nem vit­ték-e túlságba a helyzet ecse­telésekor a rózsaszín haszná­latát, hisz annyit hallani ma­napság civakodó, a hatalom szemétdombján kakaskodó fa­lusi vezetőkről, akik a közös­ség érdekeit semmibe véve, csendes fojtogatással akarják biztosítani egyeduralmukat, a hasznot hozó együttműködés helyett. A kérdezett vezetők nem akarták szépíteni a helyzetet. Az árnyékos oldalról is kerte­lés nélkül beszéltek, hozzá­téve: az árnyék foltjai szinte elvesznek a világos, egyértel­mű, eredményes együttműkö­dés napsütötte oldalai mellett. Nézeteltérések itt is akadtak, ám annak a hasznos elvnek alapján, hogy a gyengébb községekben együtt kell erősí­teni a termelőszövetkezeti és a tanácsvezetést, az összefér­hetetlen vezetők leváltásával mind jobban normalizálódott a helyzet. De még így is előfordulnak olyan épületes viták, hogy „ki menjen kihez, ki készítse a beszámolót a tanácsülésre”, s akadnak olyan taszító ténye­zők, Tamamérán, és Tiszaná- nán és, hogy a közös gazdasá­gok vezetői, szakemberei nem jelentek meg azokon a tanácsi és vb-üléseken, ahol az ő munkájukat érintő ügyekben tárgyaltak. Vagy például — ugyancsak Tamamérán for­dult elő —, hogy a községi tanács állandó bizottságának tagjait, akik a szövetkezeti demokrácia betartása felől akartak érdeklődni a tsz-ta- goknál szinte elzavarták s földekről. Máshol helytelen adatokat szolgáltattak a taná­csi és vb-ülésre és a nyilvá­nosság előtt járatták le a ta­nács vezetőit, mondván: „nem ismeritek a tsz problémáit miért avatkoztok dolgainkba.’ Több esetben a tanács részé­ről követtek el baklövéseket: sértődöttség miatt nem men­tek el a tsz portájára, avagy tájékozatlanságból javaslatok helyett utasították a tsz veze­tőit, agranómusait egy-egy ta nácsi határozat megvalósítá­sára. | ÁM AZ ÁRNYÉKOS^ | 0^* mind több került a világos ság hatalmába s a kisebb-na gyobb nézeteltérések ellenére is egyre jobban erősödik f vélemény a közös gazdaságok tagjaiban, vezetőiben, misze rint: a tanács tagjai, elnöke; hasznot érő tiszteletbeli „pol­gárai” a termelőszövetkezetek­nek. Kovács Endre S HOGY NEM beszéltek, a jó .kapcsolat felvirágzásáról eseteket soroltak, hogy a köz­ségi tanácsok milyen haszno­san működtek közre a tsz-ek gazdálkodásának javításában. Zaránkon az elvtelen ösztönző módszerek ellen léptek fel a tanács vezetői, más községek­ben az állatok házi törzsköny­vezését szorgalmazták, tapasz­talatcseréket szerveztek, az erdőtelki Kossuth Tsz vezetői­vel a fagy okozta terméskiesé­sek pótlásáról gondoskodtak, máshol, ahol veszélyben volt a sertéshizlalási tervek telje­sítése, a gyorsan piacra dob­ható baromfitenyésztést java­solták, az átányi Dózsa Tsz- ben is hasznos ötleteket adtak az áruértékesitési terv teljesí­téséhez. Lehetne aztán akár vég nél­kül is sorolni a példákat, de ezek a tények is igazolják a tsz-ek és a tanácsok vezetői­nek véleményét, miszerint; kapcsolatuk örvendetesen ja­vult az utóbbi időben. Sőt! Olyan eseteket is felje­gyezhet a krónikás, hogy pél­dául a hevesi Űj Barázda Ter­melőszövetkezetből, amikor ott néhány napig nem látták a tanácselnököt megjelenni.' bement az asszonyküldöttség 8250 métert még gyalog sem tréfadolog megtenni an­nak, aki nem szokta a gya­loglást. B. Kovács István gyöngyösi XII-es aknai F—4- es vágathajtó csapata ezt a távolságot vízben, füstben, porban verekedte végig, szin­te a centiméterekért küzdve a kemény szénrétegen át. Hat év alatt, mióta együtt dolgo­zik a brigád, ezek a centimé­terek kilométerekké nőttek. ★ A széles gumiszalagon futó, púpozódó szén már a vágat elején jelezte, hogy a brigád ma sem tétlenkedik. — Nem adják alább nyolc méternél! — mondja Pete Be­nedek körzet aknász. — A leg­jobb F—4-es brigád. Távolról már hallani a^zón- falat marói, harapó acélfej fé­mes zaját, lármáját. S köze­lebb érve por- és párafelhőből bontakoznak elénk az ember­alakok. B. Kovács István moz­dulatára engedelmesen mozdul az acélko-losszus; s mint az aknaszilánkok pattognak sza­naszét a szén-darabok. Aztán a gépzúgás alább hagy: — Ácsolni! Cigaretitafüsit mellett, sza- bódva, csendesen indul a be­szélgetés. Emberek — szénben... ÉL év az F— 4-essel! Hatéves jubileum A legjobb brigád — Régen volt az már Hat év! Amikor megalakul­tunk. öt év egyhuzamban az F—4-es gépek mellett, — em­lékezik B. Kovács István. — A bányában nem szerették a fejtő-rakodó gépeket. Minden­ki húzódozott tőlük, nem volt nagy a teljesítmény s a pénz se. Nem dicsekvés, de mi or­szágos versenyt nyertünk ezekkel a gépekkel. S a múlt évben nyertük el a szocialista brigád oklevelet. Elhallgat, aztán röstellkedve mondja, tavasszal nem nagy kedvük volt az embereknek a tanuláshoz. De ősszel vala­mennyien iskolapadba ülnek. Két dolog miatt is: nem akar­ják éppen ők veszélyeztetni a „szocialista üzem” cím elnye­rését; meg aztán az az igazság, hogy szükségét is érzik a ta­nulásnak. — Szép a teljesítmény, jó a kereset. S hol talál helyet a pénz? — A feleségem motort sze­retne, kislányom meg autót — mondja a „brigadéros”. — Így hát autót veszünk! — Neked könnyű — kapcso­lódik a beszélgetésbe a bri­gádvezető öccse is, B. Kovács József — már készen van a házad! Nekem meg kell húzni a nadrágszíjait, mert most akarjuk bővíteni a lakást. Ad­dig még fröccsre se nagyon gondolhat az ember... — És utána? —■ Nemrég nősültem. Mo­tort veszünk, kirándulgatok az asszonnyal. — Apropó! A fröccs... — fordulok a szótlanul cigarettá­zó Kartali Istvánhoz. — Az a múltkori ivás utáni verekedés az italboltvezetőval... — Egy-két pohár után sem­mi sem történik, de ha meg­van az 'emberben az a „het­ven csöpp”, vér szalad a fe­jemnek. Szégyellem ... Foga­dalmat tettem... A brigád, meg a magam becsülete miatt... — Motor kell, akkor nem ihat az ember — bólogat Vigh Jó­zsef csillés. — A motor visz- szatartja a szomj at... Mióta Pannóniám van, nem merek mást inni, csak szörpöt. — Szeret motorozni? — Minden gépet szeretek. Megszereztem a gépkocsiveze­tői jogosítványt Is ... A cigaretták csonkig égtek, letelt a szűkre szabott idő. Ácsolni kell, sürget a munka. Ha Hevesen jár — mondták —, ne kerülje el a házunkat. Egy kis ünnepi koccintás kijár az évforduló örömére, s hogy annyi év óta kitartanaik egy­más mellett. Aztán már csak a fejszék dolgoztak, hogy mielőbb he­lyére álljon az ácsolat. Mire a vágat elejére értünk, nagy zaj jal ismét megindult az F—4-es. Por ... párafelhő, izzadt, szén poros arcok. A nyolc méter... az autó... a ház... a motor- kerékpár — minden meglesz. Laczik János Iskolaköpeny „Éva” modell 6—18-as méretig, ára: 72,00—195,00 Ft-ig Iskolaköpeny „Péter” modell 6—16-os méretig, > ára: 86,00—120,00 Ft-ig Leányka blúz, piké anyagból ára: 60,00— 78,00 Ft-ig Fiú tornanadrág 1—4-es méretig, ára: 15,00— 18,00 Ft-ig Leányka és fiú tornacipő 23—28-as méretig, ára: 24,50 Ft 29—34-es méretig, , ára: 28,00 Ft 34—41-es méretig, ára: 47,00 Ft „Expedíció Már néhány számadat is hí­rül adja, hogy megyénk har­madik városában és a hatvani járásban úttörőcsapataink eredményes munkát végezlek a múltban. Az 1962—03-as tan­évben általános iskoláztatása­ink létszáma a II—VIII. osz­tályig 7175 fő volt s ebből 5856 úttörő és kisdobos. A VIII. osztályt elvégzett tanulók szá­ma 855 s ezek közül 781 nyert felvételt a KISZ-be. Úttörőink és kisdobosaink mindennapi életét a tanulás mellett a szorgalom és hasz­nos munka is jellemzi. Külö­nösen a hulladékgyűjtés terü­letén születtek jó eredmények. 12 420 kg papírt, 84 855 kg vasat és fémet, 6251 kg tex­tilt gyűjtöttek össze 41 009 tár­sadalmi órában és 194 214 fo­rint értékben. Most, amikor közeledik az új iskolai év, már a tervekről, a feladatokról is egyre több szó esik. m mm ff 1 /# a jovobe Az úttörőpróbák területér — a lényeg érintetlenül ha­gyása mellett — bizonyos vál­tozások bevezetése várható amely összefüggésben van ; kibocsátásra kerülő új tan­tervvel, s a módosítás hivatve lesz az öntevékenység hatha­tósabb kibontakozására is. Az országos elnökség javas­lata alapján új színfolttal gaz­dagodik majd az úttörőélet, az „Expedíció a jövőbe” mozga­lom bevezetésével. Lényege, hogy az úttörőpróbákkal egy romantikus keretet adjon. A mozgalom keretein belül fel­derítik majd, milyen lesz la­kóhelyük 10—15 év múlva! De tanulmányi vonalon is lemér- hetők lesznek az eredmények, mert aki az „expedíciós őrsbe” tartozik, nem bukhat meg, mert csak azok az őrsök kap­ják majd meg az expedíció vörös csillagát, amelyek min­den követelményt teljesítenek. (T) rwvvvvvvvyvvvvVVVVVVyyv»(ynúúÖQOOÓOOO(XXI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom