Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-23 / 196. szám

2 NEPÜJ84G 196S. augusztus S3., péntek Hruscsov és Tito Szkopje-ben (Folytatás az 1. oldalról) tasztrofát idézhet elő. Ügy vél­jük, hogy előbbre kell jutni a leszerelés útján és maradékta­lanul meg kell semmisíteni a már meglevő nukleáris fegyve­reket, s meg kell tiltani e fegy­verek további előállítását. Ez nagy probléma, amely mind­annyiunk előtt, az egész világ előtt áll. Befejezésül Tito sikereket kívánt Hruscsovnak a leszere­lésre, a békés együttélés meg­valósítására és a világbéke megszilárdítására vonatkozó erőfeszítéseiben. Hangsúlyozta, hogy e törekvéseiben Hruscsov a szocialista Jugoszlávia teljes támogatására számíthat. (MTI) SZKOPJE (MTI): Kétnapos belgrádi tartózkodás után N. Sz. Hruscsov csütörtökön dél­előtt ellátogatott a földrengés sújtotta macedón fővárosba. Pontosan 9 óra 10 perckor szállt le Szkopje közelében le­vő petroveci katonai repülőté­ren a jugoszláv köztársasági elnök négy hajtóerőműves, tur- bolégcsavaros különrepülőgépe, fedélzetén a magasrangú ven­dégekkel, N. Sz. Hruscsowal. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökével, az SZKP első titká­rával, feleségével, Nyina Pet­rovna asszonnyal, Josip Broz Títóval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­kével, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége főtitkárával, fe­leségével, Jovanka Brozzai. N. Sz. Hruscsovot elkísérte szkop­jei útjára Alekszandar Ranko- vics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság al- elnöke. A repülőgépből elsőnek ki­szálló Nyikita Hruscsovot Krszite Crvenkovszki, a Mace­dón Kommunisták Szövetségé­nek főtitkára üdvözölte. A Szkopjében dolgozó ifjúsági munkabrigádok tagjai díszes virágcsokrokat nyújtottak át a repülőgép utasainak. Ezután Hruscsov bemutatta Krszte Crvenkovszkinak kísé­rete tagjait, Andropovot, az SZKP KB titkárát, Puzanov belgrádi szovjet nagykövetet, Jegoricsevet, a moszkvai váro­si pártbizottság első titkárát és Tolsztyikovot, a leningrádi ipa­ri területi bizottság első tit­kárát. A zenekar eljátszotta a szov­jet és a jugoszláv himnuszt, majd Hruscsov és Tito meg­szemlélte a jugoszláv néphad­sereg felsorakozott díszalakula­tát. A repülőtérről a magas ran­gú vendégek a városba hajtat­tak. A macedón főváros első ízben fogadott kimagasló ál­lamférfit anélkül, hogy ünnepi külsőt öltött volna. Nem leng­tek zászlók, nem voltak táblák­ra és transzparensekre írt jel­szavak, nem üdvözölték a ven­dégeket a házak erkélyéről, vagy az ablakokból. Ennek el­lenére a lakosság szívélyes, forró fogadtatásban részesí­tette Nyikita Hruscsovot. Már a macedón fővárosba vezető országút mentén sok százan köszöntötték a szovjet kor­mányfőt. Amikor a gépkocsi­karaván beért Szkopje főteré­re, a Szabadság térre, az üd­vözlés viharossá erősödött. A lerombolt város terein és utcáin Hruscsovot leírhatatlan lelke­sedéssel köszöntötték, a béke és a haladás .kiemelkedő har­cosát, az első külföldi kormány­főt, aki ellátogatott a nagy tra­gédia után a macedón fővá­rosba. Hruscsov miniszterelnök és Tito elnök ellátogatott a város egykori legszebb épületeinek, a vasútállomás, a hadsereg há­za, a Makedonia Szálló rom­jaihoz. Ezután az Ivó Lola Ribár néphős nevét viselő utcába irá­nyították lépteiket, itt dolgoz­nak a szovjet hadsereg műszaki egységei, akik már két hete Nehru hisai VJ-DELHI (MTI): Az indiai parlament négynapos heves vi­ta után csütörtökön szavazott a Nehru-kormány elleni bizal­matlansági indítvány felett, amelyet a kommunista pártot kivéve, valamennyi ellenzéki párt nyújtott be. A bizalmat­lansági indítványt a képviselő­ház 346 szavazattál, 61 ellené­ben elvetette. Huszonnégyen — köztük a kommunista kép­viselők — tartózkodtak a sza­vazástól. A szavazás előtt Nehru hangoztatta, hogy In­diának tovább kell haladnia az el nem kötelezettség és a bé­kés egymás mellett élé® politi­kájának utján. A vita során a jobboldali ellenzék ismételten támadta a békés együttélés öt elvét, pedig — jelentette ki az indiai miniszterelnök — ezek az elvek jelentik az egyetlen lehetőséget a nemzetközi kap­munkálkodnak a romok eltaka­rításán. Vlagyimir Gunyko alezredes, a Szkopjében működő szovjet műszaki egység parancsnoka, jelentést tett Nyikita Szergeje- vics Hruscsovnak arról, hogy a macedón fővárosba vezényelt szovjet katonák becsülettel teljesítik feladatukat. Hruscsov kérte Gunyko alez­redest, tolmácsolja forró üd­vözletét valamennyi katonájá­nak. „Jó munkát kívánok önöknek, sikereket, hogy minél jobban enyhíthessék a szkopjei lakosság szenvedését” — mon­dotta. Hruscsov és Tito ellátogatott Szkopje város parkjaiba, ahol szinte máról holnapra tízezer lakosú sátorváros nőtt ki a földből. A sátorváros vezetői­nél a szovjet miniszterelnök érdeklődött a rögtönzött tele­pülés mindennapi életéről, va­lamint a legnagyobb nehézsé­geket okozó problémákról. Szkopje megtekintése után Hruscsov és Tito baráti beszél­getést folytattak a macedón vezetőkkel. A magas rangú vendégek délben egv órakor búcsúztak el a macedón fővá­rostól, s Tito elnök külön- repülőgépén visszautaztak Belgrádba. Csütörtökön este Hruscsov miniszterelnök és kísérete Beli Dvorban, Tito elnök reziden­ciáján szűkkörű vacsorán vett részt. mat kapott csolatok megjavítására. A miniszterelnök visszauta­sította az államosított iparágak ellen intézett támadásokat is. BONN (MTI): A NATO-ta­nács szerdai ülése után Bonn­ban elégedetten állapították meg, hogy a nyugatnémet ál­láspont francia részről „meg­értő támogatásra” talált: a pá­rizsi kormány nem hajlandó elfogadni a két német állam területén létesítendő kölcsönös ellenőrzés tervét. A francia de­legátus a NATO-tanácsban azt hangoztatta, hogy a kölcsönös ellenőrzést ki kell terjeszteni az Egyesült Államok és a Szov­jetunió területére is. A nyári szünetet tartó NATO-tanács váratlan össze­hívását, mint már jelentettük, Újabb letartóztatási hullám Dél-Víetnamban n. Rendszerint újságolvasás és magyarázat következett — mint délelőtti elfoglaltság. Űjságot behozni nem volt szabad, de Kövesinének sikerült mindig becsempészni a pesti „Vilá­got”. Ha nem volt „Világ”, volt az „Egri Kis Piszkos”, mely a „keresztényi” förmed- vényeivel, vagy köpködéseivel vagy nevetést, vagy dühöngést váltott ki belőlünk. Az újságokból merítettünk mindig tárgyat a napi vitat­kozáshoz. Ámbár mindnyájan egy nézeten voltunk Kövesi és Keresztes kivételével, egyi­künk sem volt kommunista oly értelemben, ahogy azt Marx, Engels vagy Lenin el­képzelte. Szokásunk volt vita esetén, hogy valaki vállalta az advo- catus diaboli szerepét, aki őr­ködött, hogy a vitatkozók az egekig ne szánjanak lendüle­tükkel, hanem csak szépen maradjanak a rögös földön. S hogy a vita élénkebb legyen, gyakran kimondottan az álta­lános felfogással ellentétben vetettünk témát a porondra. A laphírekből nyert infor­mációk alapján tárgyaltuk az eshetőségeket. Nagyon bíztunk abban, hogy a Vörös Hadse­regnek sikerül elérni a ma­gyar határt, dacára a varsói vereségnek. Biztosra vettük, hogy Németországban a spar- takusok győznek. Biztosra, mert ez volt a kívánságunk és ez volt az egyik reményünk a kiszabadulásunkra. A napi viták leggyakrabban az orosz forradalom körül fo­rogtak. örültünk a sikereik­nek. Valamennyien biztosra vettük, hogy a polgárháború végül is csak a kommunisták győzelmével végződhet, mert az egész óriási birodalom né­pe őket támogatja. Sokkal nagyobb aggodalmat RIHA GYULA: keltettek az akkori pártvezérek közötti harcról érkezett hírek. Leninnek egyedüli hibájaként tudtuk be, hogy nem tud elég erélyesen fellépni a forradal­mat az íróasztal mögül, a nagy könyvből irányítani akaró extrémisták ellen. Az örökös vitatkozás lassan kimerített bennünket. Nem egyszer elhatároztuk, hogy egy egész hétig nem fogunk politi­zálni és inkább üdülésként Keresztelő Jancsi magyaráza­tait hallgatjuk, hogy legyen részünk egy kis misztikumból is. Az 6 magyarázata szerint az isten nem nagy szakállú, öreg, ahogy ezt a zsidók elképze­lik, nem a magyar Hadúr, nem a német Wotan, nem a szláv Perun és nem az indián Mannitou, hanem az isten benne van mindenben, ami csak a természetben előfor­dul; az asztal lapjában épp­úgy, mint a cipőtalpban, vagy akár a lábunk kisujjában. — Akkor szerinted az atom az isten — provokált Peti. — Nem az atom, mert ez csak fizikai tárgy, míg az is­ten inkább metafizikai foga­lom, mit nem lehet mérni vagy érzékelni, hanem csak szívvel érezni. — Inkább arról beszélj Ke­resztelő Jancsi, hogy igaz-e, hogy a bibliában is vannak malacságok? — ugratta to­vább Peti. — Persze, hogy vannak — szólt Jancsi. — A zsidó ószövet­ségben például Jákob esete Rebekával. — Hogy lebbentette fel a szél Rebeka ingét, mit látott meg Jákob, mit kívánt meg annyira, hogy képes volt hét évig ingyen dolgozni érte, hogy elnyerhesse azt, amit lá­tott és megalapíthassa a zsidó népet. — Aztán Lót esete a két lá­nyával azután, hogy az Isten sóbálvánnyá változtatta a fele­ségét. — Az új szövetségben Mária Magdolna esete Jézussal... Időközben szépen kitavaszo­dott. Kezdett szűk lenni a ka- számyaudvar. Kezdtem vizs­gálódni az udvaron szökési le­hetőség után kutatva. Meggyőződtem arról, hogy az udvar keleti részében levő fé­szer el van választva egy sor téglafallal. Ez a fal mintegy két és fél méter magas volt. Tehát nem ért fel a tetőig. A fal mögött garázs. Tudtam, hogy az új garázs mögött kez­dődött egy kazamata magában a várfalban, ami itt körülbelül három méter vastág volt. Eb­ből a kazamatából nyíltak a lőrések az ágyúk számára. Em­lékeztem, hogy mindjárt az el­ső lőrés a garázs után mintegy három méter magasan volt a külső földszint felett, mert a falomladék itt volt a legmaga­sabb. A kazamata nyílása a garázstól el volt zárva vas­ráccsal, a honvéd vitézurak in­nen szökdöstek le takarodó után a városba. Kezdtem szimatolni, ki lenne alkalmas és merész arra, hogy velem együtt szökjön. Egyedül nem mertem megszökni, mer Sóliom Feri jóvoltából a jobt fülemre keveset hallottam. A bal fülem a háborúban men: tönkre. Elővettem Bandit, a szihalmi bérlőt: ... Uram, Ali basa, Törökök vezére, Mit adnál, ha lesimulna Homlokod redője? ... Már régebben elbeszélte hogy Bécsben bankszámlája é: engedélye van a beutazásrí Amerikába. Csak szökni tudna A versike elszavalása utár Bandi rám néz, mint egy hold- kóros. — Te, Gyuszi, há rávezetsz hogy lehetne innen megszökni annyi aranyat kapsz, amennyi csak a bőrödben elfér. — Igen, úgy, mint a drége­lyi vargának — feleltem. — Nem! Velem jössz Bécsbí és gazdaggá teszlek! — No, majd meglátjuk — fe­leltem. Elmagyaráztam neki, hogyan juthatunk ki a várból, aztár Szarvaskőn, Mónosbélen, Bél­apátfalván keresztül a szlová­kiai Feledre. Az út mintegy 5( kilométer. Mondtam, hogy ketten keve­sen leszünk. Jó lenne kapaci­tálni a két Pázmányi testvéri is. Az öreg Somfai nem jöhei számításba, nem tudna velüni- lépést tartani. Csirmaz hely: fiú, mit csinálna idegenben? LONDON (MTI): Az angol admiralitás szóvivője közölte, hogy a singaporei támaszpon­ton állomásozó brit távol-ke­leti flotta — más egységekkel kiegészítve — „minden elkép­zelhető háborús helyzetet vé­gigpróbáló” hadgyakorlatot tart. Mint korábban jelentet­tük, a távol-keleti flotta kilenc egysége már a múlt héten ki­futott Eszak-Borneo és Sara­wak partjai felé, azzal egyide­jűleg, hogy a két angol gyar­mat területére kiküldött ENSZ vizsgálóbizottság megkezdte Bandi hozzájárult. A körsé­ta közben beszéltünk a két Pázmányival. örömmel kaptak az alkalmon. Végre eljuthat­nak haza, Szabadkára. Zoli javasolta, hogy az utun­kat Bélapátfalva felé vegyük. A mostani bíró lekötelezettje. Szívesen eldug bennünket a padláson. Nála, a bírónál senki sem fog bennünket keresni. Onnan egy az út Ozdnak vagy Nádasának. Csak az a kérdés, hogy ga­rantálom-e a kijutást a lőrésen keresztül — így aggodalmas­kodtak. Biztosítottam őket, hogy a lőrés ott van. Három méterről leugrani nem nagy művészet. — Csak ügyelni kell arra, hogy lábunk hegyére ugorjunk. Még egy kérdés merült fel. Biztosítani kellett magunknak legalább egy órai egérutat, hogy mire észreveszik a szö­kést, már legalább Szarvaskőn legyünk. Az a fontos, hogy még a séta előtt megszámoljanak bennünket az őrök. Csak így szerezhetünk kellő egérutat. Ebben meg is állapodtunk. Egy délutáni séta alkalmával Bandival a fészerbe sompo­lyogtunk. Bandi tenyeréből a vállára léptem, meggyőződni arról, hogy van a kazamata el­zárva. Vasrács csakugyan a falba volt erősítve, de a kampók egyenesek voltak. Nemrégen javíthatták, de látszott, hogy a nyirkos garázsban nem tud a vakolat rendesen megszáradni. — Nem lesz nagy munka a rácsot kifeszíteni. A garázs sarkában láttam egy alkalmas vasrudat. Leugrottam Bandiról. Közben a két Pázmányi őr­ködött a fészer bejáratánál. (Folytatjuk.) munkáját. Akkor az admiral! tás szóvivője azt állította, hogy pusztán „udvariassági látoga­tásról” van szó, a Ma­laysia Államszövetség ki­kiáltásának megünneplésé­vel kapcsolatban és ke­reken tagadta, hogy a London bábáskodásával létrejövő ál­lamszövetség elleni tiltakozás elriasztását szolgálnák az angol flottamozdulatok. Az angol főváros hivatalos körei most nyíltan elismerik, hogy a „csőpróba” fedőnév alatt el­rendelt, szeptember 5-ig tartó . flottahadgyakorlatra az Észak­ja Borneóban és Sarawakban : egyre növekvő feszültség miatt kerül sor. ) Az angol kormány Djakartát t azzal vádolja, hogy az angol ♦ gyarmatokkal szomszédos m­♦ donéz területről „felforgató” $ tevékenységet folytat, hogy •megakadályozza az államszö­♦ vétség létrejöttét. ♦ Ugyanakkor London sajátos t módon elutasítja két közvetle- ínül érdekelt országnak — In­donéziának és a Fülöp-szige- Jteknek — azt a követelését, $ hogy elegendő számú megfi­gyelőt küldhessen az ENSZ | vizsgálóbizottság mellé. Az ♦ ENSZ-bizottságnak — mint is- fmeretes — az lenne a felada­tta, hogy megállapítsa: vajon | Eszak-Borneo és Sarawak né­♦ pe valóban kívánja-e a csatla­kozást a Londonban megszer­vezett Malaysia Államszövet- Jséghez. ♦ Angol sajtó jelentések szerint ‘már 6000 főnyi angol és gurka 6 katonaság van készenlétben £ Borneóban, és az „Albion” cir- 4 káló újabb erősítéseket tett ♦ partra. Kiküldött tudósítók je­lentése szerint, helikoptereken ♦csapaterősítéseket szállítottak ♦ Eszak-Borneo és Sarawak jár­♦ hsdaüan dzsungeleibe, ahol fo­kozódik a „terroristák” tévé* ♦ kenysége. Ügy tudják, hogy az ♦angol kormány nagy számú i „megfigyelőt” készül küldeni í ebbe a térségbe az ENSZ-bi­♦ zottság mellé kiküldött ázsiai ♦ képviselők „megfigyelésére”. 4 Az angol konzervatív lapok í most már nyíltan helytelenítik, ♦ hogy a kormány engedett az ♦ ENSZ afroázsiai csoportja nyo­mulásénak és hozzájárult az ♦ENSZ vizsgálóbizottság kikül- ? déséhez. A lapjelentések sze­♦ rint Sarawakban egy államszö- J vetség-ellenes nagygyűlésen, a ♦ sok ezres tömeg percekig ün­♦ népéit egy brit laptudósítót, mmert azt hitték róla, hogy az ♦ENSZ képviselője, Nagyszabású brit flottahadgyakoriat a Távol-Keleten A nyugat-berlini CDU bizalmatlansági indítványa BERLIN (MTI): Bizalmatlan- sági indítványt terjesztett be a nyugat-berlini CDU elnöksége a frontvárosi képviselőházban a szociáldemokrata Albertz polgármester, Willy Brandt he­lyettese ellen. Albertz ugyanis augusztus 13-án, a hesseni rá­diónak adott, kifejezetten kommunista ellenes interjújá­ban egy gondolatnyival eltért a bonni ultrák hirhedt hall- stein-doktrinájától, ezen kívül Nyugat-Németországot kormá­nyának provincializmusa miatt „rajnai szövetséges állam” név­vel illette. Ezért most a nyugat-berlini CDU elnöksége azt követeli, hogy csupán emiatt az ügy miatt, hívják össze rendkívüli ülésre a nyugat-berlini képvi­selőházat, s ezen váltsák le tisztségéből Albertzet. Mivel a képviselőházban a szociálde­mokratáknak abszolút többsé­gük van, valószínűtlen, hogy teljesítsék a CDU követelését. SAIGON (MTI): Nyugati hírügynökségek közlése sze­rint újabb letartóztatási hul­lám Van Dél-Vietnamban. A Reuter szemtanúk állítása alapján közli, hogy az egyik saigoni kórházban igen sok szerzetes fekszik sebesülten. A katonák lőfegyverüket használtak és több személyt eltaláltak. A Reuter jól tájékozott for­rások alapján közli, hogy csü­törtökre virradó éjszaka in­dult meg az újabb letartózta­tási hullám. Ez alkalommal a hatóságok a kormánnyal nem rokonszenvező politikusokat és értelmiségieket fogták le mind a fővárosban, mind a vidéken. A hírügynökségek elmond­ják, hogy a saigoni rádió csü­törtöki adásaiban hevesen szi­dalmazta a buddhista vezető­ket, egy részüket kommunista ügynököknek tüntette fel. A Reuter saigoni megfigye­lők alapján úgy véli, ha a helyzetben gyökeres fordulat nem következik be, akkor hát­rányos helyzetbe kerülnek a kormánycsapatok a népi fel­szabadító erők ellen vívott harcban is. A dél-vietnami rá­dió csütörtökön a Saigontól északra fekvő tartományban állomásozó 2. hadtest katonáit egységre szólította fel. Meg nem erősített hírek szerint a felhívást az tette szükségessé, hogy a 2. hadtest katonái kö­zű] sokan dezertálnak. tervet nyilvánítsák a Nyuga hivatalos tárgyalási alapjául, vagyis minden enyhülési lépést kössenek össze az NDK bekebe­lezésére irányuló bonni igény „fokozatos megvalósításával”. A nyugatnémet lapok wa­shingtoni tudósítói azonban arról számolnak be, hogy ame­rikai hivatalos körökben „hű­vös fogadtatásra talált”, sőt megütközést keltett a bonni diplomácia e kettős erőfeszíté­se. Mint a Stuttgarter Zeitung washingtoni tudósítója jelenti, a nagyköveti bizottságban Thompson nagykövet, az Egye­sült Államok képviselője rá­mutatott arra, hogy az 1959-es ' csomagterv újbóli előterjeszté­se megnehezítené a részletkér­dések megoldására irányuló szovjet—amerikai tárgyaláso­kat. „Nyugatnémet részről azonban kitartanak a mostani szándék mellett — írja a lap —. mert arra számítanak, hog” esetleges részletmegállapodások megvalósításánál, mint például ellenőrző állomások felállításá­nál és hasonló terveknél, az Egyesült Államok mindenkép­pen rá lesz utalva európai szö­vetségeseinek hozzájárulására.” A tudósító végül hangsúlyoz­za, hogy Washingtonban im­már fogytán van a türelem. I ami pedig az amerikai közvé­lemény hangulatát illeti: „Bonn egyre megújúló kétke­dése az amerikaiak szövetségesi hűségében már eddig is sok­kal több kárt okozott, mint amennyit használt.” Bonn kezdeményezte, ugyan­csak Bonn kezdeményezésére ült össze Washingtonban a né­met kérdéssel foglalkozó nagy­követi tanácsadó bizottság is, melyben az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Nyu- gat-Németország képviselői foglalnak Helyet. Míg a párizsi NATO-tanácskozás a genfi le­szerelési konferencián előter­jesztett szovjet javaslat ellen irányult, a washingtoni nagy­követi bizottságban Bonn kép­viselője azt szorgalmazta, hogy a küszöbön álló kelet—nyugati tárgyalásokon az 1959-ben ki­dolgozott, úgynevezett csomag­Bonn legújabb diplomáciai erőfeszítései Washingtonban hűvös fogadtatásra találtak

Next

/
Oldalképek
Tartalom