Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-18 / 166. szám
1963. július 18., csütörtök NÉPÚJSÁG . 3 Ami a szakszervezeti beszámolóból kimaradt Fellángolás és közömbösség a Xll-es aknánál - A sablonok veszélye A bányászok és a pedagógusok vasárnapja A GYÖNGYÖSI XII-es aknánál megtartott szakszervezeti taggyűlésen elhangzott beszámolóból ragadunk ki egy-két problémát, amelyről csupán néhány szó esett. De tekintve, hogy az üzem az év elején a szocialista üzem cím elnyerésére tett vállalást, bővebben kell foglalkoznunk vele. „A trösztbizottság határozatban rögzítette, hogy a gyöngyösi XII-es bányaüzemnek maximális segítséget fog nyújtani a szocialista üzem cím elnyerésében”. A beszámolóban csupán ennyi hangzott el a nagy fontosságú mozgalommal kapcsolatban — bár elvi és módszertani segítségnyújtásban eddig sem fukarkodott a tröszt párt- és szakszervezeti bizottsága. Az is tény azonban, hogy az adott tanácsokkal csak egy csekély hányada nyert a gyakorlatban megvalósulást, De lehet-e csupán külső segítségre alapozni egy ilyen biztató perspektívával kecsegtető mozgalmat? — A vállalásban tett célok megvalósulásáért a XII-es aknaiaknak kellett volna már eddig is hatékonyabban küzdeniük. De az év kezdetén tapasztalt fellángolás ma csaknem kihü- lőben van. A tetszetős műbőr kötésű brigádnaplók — szám szerint 26 darab — kevés kivétellel üres lapokkal árulkodnak gazdáik közömbösségéről. Pedig enélkül nehezen mérhető le egy brigád és egy egész üzem féléves versenymunkája. A JELENLEG rendelkezésre álló kimutatások között tallózgatva megállapíthatjuk, hogy az év elején alakult 26, szocialista címért küzdő brigád közül az elmúlt hónapok folyamán több megszűnt, illetve már brigádokra olvadt. De a brigádvállalások mutatják-e valahol ezt a változást? Nem! Csupán az elejtett szavakból következtet a vizsgálódó. Pedig ezek a változások a vállalások módosítását, illetve pótvállalást sürgettek volna. De a régebbi, eredeti brigádvállalások körül sincs minden a legnagyobb rendben. Erre egyébként a tröszti pártbizottság és személy szerint Nagy Ferenc, a tröszt versenyfelelőse már az év elején felhívta a XII-es akna szak- szervezeti bizottságának figyelmét. De nézzük, melyek ezek a hiányosságok! A brigádvállalások mechanikusak, sablonosán készültek, ugyanazon szöveggel, csak a számadatok mutatnak eltérést. Kivételt csupán a fatelepi és a műhely komplex brigádjainak a vállalásai képeznek. Pedig az adottságok és az emberek brigádonként és munkahelyenként különböznek. A vállalások gazdasági részével, illetve teljesítésével nincs, és az utóbbi években nem is volt probléma a XII-es aknánál. Inkább az általános és politikai műveltség növelése nem kielégítő. Egyéni vállalásra van szükség, amely az adott szó becsülete mellett köti az embert. Ezért sürgette több esetben Nagy Ferenc tröszti versenyfelelős a brigádvállalások alapos és meggondolt átdolgozását. Ez a mai napig nem történt meg és ez az oka, hogy a dicséretre méltó gazdasági eredmények mellett kulturális téren lemaradás mutatkozik a vállalás teljesítésében. NEHÉZ, sőt lehetetlen tisztázni, hogy az első félév folyamán egyénenként ki, milyen mértékben tett eleget kötelezettségének a szocialista üzem címért folyó küzdelemben. Egy mondatba sűrítve: A brigádvállalások még ma sem tükrözik az egyének vállalásait. Be kell látni, hogy egy ilyen közel ezer embert érintő mozgalom nem nélkülözheti sem a szervezést, sem a pontos adminisztrációt. Ez még nem jelent bürokratizmust, sőt szükséges a tisztánlátáshoz. A fél év mégsem suhant el éredménytelenül, mert eddig 184 dolgozó jelentkezett, illetve jár általános és középiskolába. Ez a létszám körülbelül 15 községből tevődik ősszé. Az idő azonban itt sem tűr halogatást. A XII-es akna illetékeseinek sürgősen kapcsolatot kell teremteniük a járási művelődési osztállyal, illetve az érdekelt községek iskolaigazgatóival, hogy az őszi beiratkozás zökkenőmentesen történhessen meg. Háromharmados üzemről van szó, így leghelyesebb lenne — ezt a dolgozók is kérték, — hogy a konzultációs napokat vasárnapra tegyék. Ez felelne meg leginkább az iskolába járóknak, de vajon megfelel-e a nevelőknek? Ezt még időben tisztázni kell. BIZONY, ezek a problémák kimaradtak a szakszervezeti beszámolóból. Ezért időzünk itt, és boncolgatjuk ezeket hosszabban. Kijavításaikra van idő, mód és lehetőség, hiszen a XII-es akna vezetői számtalan fogas kérdést megoldottak már. Laczlk János Hazánkba várják Kossuth Lajos Tbilisziben élő rokonait Pár héttel ezelőtt az Ország-Világ című képes folyóiratban érdekes írás jelent meg Kossuth Lajos Tbilisziben élő rokonairól. A riport nagy visszhangot váltott ki Kossuth szülőfalujában, a Borsod megyei Monokon. A község vezetői most a lakosság javaslatára elhatározták, hogy Kossuth Lajos Szovjetunióban élő rokonait szeptemberben vendégségbe hívják hazánkba. A kedves vendégek érkezése alkalmából Kossuth szülőfaluja, Monok ünnepi napokat rendez. A THUS HYIL1 AI ŰRHAJÓIG 21. Egyik előző számunkban arról számoltunk be, hogy a II. világháború után az amerikai rakétakutatás csaknem teljesen a németek kezébe csúszott át. Most néhány újabb amerikai rakétatípust ismertetünk. Egyik igen érdekes amerikai rakétatípus, a Viking ionosz- férarakéta, amely 13,7 m hosz- szával és csupán 80 centiméteres karcsúságával 1954-ben 255 km magasságot ért el. Igen előnyös volt a súlyaránya is, az 5 tonnányi összsúlyú rakéta 3,4 tonna hajtóanyagot tudott magával vinni. Vagy említésre méltó a Redstone rakéta, amelynek továbbfejlesztéséből született meg a négylépcsős Jupiter C-rakéta. Ezzel lőtték fel az amerikaiak 1958. február 1-én első műholdjukat, a 15 cm-es átmérőjű és 13,8 kilogramm súlyú Explorern (Kutató). Egyébként az amerikaiak 1955 előtt két műhold tervét dolgozták ki, az első volt a Mighty Mite (Hatalmas kukac). A „Mite” angol rövidítése a „legkisebb Föld körüli pálya” szavaknak. A második F. Singer professzor Mouse (Egér) nevű terve, a „legkisebb ember nélküli mesterséges hold” rövidítésének nevét kapta. A nagy propagandával beharangozott Vanguard (Előőrs) sorozatot a floridai Cape Canaveral rakétatámaszpontról Stapp rakétaszánja, mellyel az ember vezette földi jár- Bftfivek között a legnagyobb sebességet érte eL A Redstone rakéta kilövés előtt. indították el. Az első fokozatát a már említett Viking (alkohol, benzin és szilikonolaj), második lépcsőjét az Aerobe (a szintén folyékony üzemanyagú salétronsav és hidra- zinhidrát hajtóanyaggal), végül a harmadik lépcsőjét szilárd halmazállapotú hajtóanyaggal hajtották; meg. Bizonyos fokig a rakétaversenyben is lemérhető a szocialista termelési mód fölénye a kapitalista gyártási módszerekkel szemben. Például a Vanguard-sorozat 1. fokozatát, a General Electric, Erich Berger, német főszerélő, még csak egy hete érkezett Regis Breitingerböi Budapestre, még csak négy napja tartózkodik Visomtán, ahol a külfejtési bányaüzem előkészítő munkálatai folynak — s már magyar szavakat is hordoz tarisznyájában. Az égre nyíló, nagy kiterjedésű visomtai bányában német gépek végzik majd a föld „letakarását”, a lignit kitermelését; e gépek miatt jött a magas, negyvenhárom éves, rokonszenves, szőke Erich Berger is. Két hét múlva kezdenek hozzá — az ő irányításával 1— annak a 98 torinás mammut acéljószágnak a szereléséhez, amelynek tíz vagon- nyi alkatrésze már megérkezett a helyszínre. — Hamarosan egy másik gép alkatrészei is Visomtára érkeznék, program szerint november—decemberre befejezzük szerelésüket — mondja Erich Berger s az asztalon szétteríti a tervrajzot. A 98 tonnás acélmonstrum arányai — még így a tervrajz négyzetcentimétereire szelídítve is — sízédítőek. Magassága több emeletes. Rövid, tömör a gép német megnevezése; „Schwenbagger”; hosszú s teHÁROM LÄNY ül a sarokasztalnál, előttük egy-egy dupla kávé. Rajtunk kívül egyelőre ők még a vendégek a kis presszóban. Vidám trécselés, halk megjegyzés, majd kacagás. Szemük felénk villan, észrevehetően rólunk folyik a szó, idegenekről — jobb híján ez is lehet téma, s ha ezt mi így látjuk egyelőre a legjobbhi- szemű feltételezést jelenti. Egyébként is láttál már 16—17 éves kamaszlányokat elmélyedve, komoly társalgásba merülve, amikor közelükben fiúk is vannak? Ezek voltak talán az első gondolatok. Aztán jött a kíváncsiság. Hétköznap, táncmulatság sehol, odakint pedig szürkül már erősen... Éppen azon vitatkoznak, hogy ki fizessen, ki legyen a következő, s mi legyen a következő. Dolgoznak, s ki róhatja meg őket, ha esténkint beülnek a presszóba, mintegy Illusztrálva a falu és a város közötti különbség eltörlésének ma még az egyik legjellemzőbb módját? Nemsokára már ott ülünk mellettük, s láthatóan nincs terhűkre az új ismeretség. — Hol dolgoznak? — kérdezzük őket. — Mikor hol... Az mindegy, csak pénz legyen. —- Na és mire költik a pénzüket? — kérdezi a barátom, de ezt a kérdést fölöslegesnek Az amerikai műhold tervek — Az első műholdat fellövik az USA-ban Amikor a gyártás késlelteti a kutatást — Egy amerikai repülőorvos hallatlan kísérletei Egyik modern, sínen futó ra- sétaautő, amely- lyel 1000 km/ ira sebességet értek el. a másodikat az Aerojet General, míg a harmadikat a Martin cég készítette. Akkor, amikor az előző számunkban ismertetettek szerint a Szovjetunióban már az 1327 kg súlyú III. Szputnyikot bocsátották fel 1958-ban, akkor az amerikaiak még mindig a Jupiter C rakétával kilőtt tízegynéhány kilogrammos műholdaknál tartottak. Az egyik szenzáció® rakéta- kísérletet hajtotta végre dr. Stapp orvos ezredes rakétaszánjával. 1954 márciusában Stapp egy szilárd hajtóanyaggal működő rakétaszánnal 570 méter távolságon 675 kilométer óránkénti sebességet ért el. Ezután a rakétaszán 3 vízmedence felett száguldott elés a vízre bocsátott féklapokkal történt lefékezéskor a másodperc törtrésze alatt saját súlyának 22-szeresét kellett elviselnie. Több hasonló kísérlet Után Stapp elérte a földön futó, ember vezette jármű legnagyobb sebességét, óránként 1005 kilométert! Mint orvost, érdekelte az emberi test legvégsőbb teljesítőképessége, ezért ezt a kísérletét nyitott ülésben, szélvédő nélkül hajtotta végre! A gyorsulásmérők 25 g értéket mutattak, amely rövid időre 40 g-re emelkedett, ami azt jelenti, hogy saját súlyának a 40-szeresét, mintegy 3100 kg-ot kellett elviselnie! Megemlítjük, hogy Stapp e különösen nehéz kísérlete után 12 hétig alig látott valamit. A Stapp-féle rakétaszánnal ember nélkül elérték az óránkénti 1550 kilométeres sebességet. Egy másik kísérleti telepen pedig 1950 kp súlyú, kétfokozatog rakétaszánnal 1760 km-es csúcsteljesítményt mértek. (Folytatása következik) Kováts Andor látjuk, csak rá kell nézni a ruhájukra. öltözködnek belőle! Hiszen egy fiatal számára nagy öröm, ha saját keresetéből vásárol magának, abból a pénzből, amelyért dolgozott. Könnyebbséget jelent ez a szülőknek is.„ — Ide járunk a presszóba — mondja egyikük. Csinos, lé alakú, kissé szeplős, szőke lány. Tizenkilencnek néznéd, de ahogy bevallotta, még nem lépte át a tizenhetet. — Itt költik el?! — Hát... itt is... — De a ruhát is maguk vették ...? Értetlenkedve néz ránk a fitosorrú. Kissé sajnálkozva, — Ha nem vagyunk ott, honnan tudnák, hogy milyen ruha kell? LELKESEDÉSÜNK némileg megcsappant. — Tehát a szüleik vásárolják a ruhákat, amit meg ma* guk keresnek ... — Zsebpénz. Nem kapunk a munkában annyi pénzt, hogy ruházkodjunk is belőle. — Két-három hónapig dolgozunk egy évben. — Aztán? — Otthon vagyunk. — Iskola? Ném tanulnak! sehol? — Elvégeztük az általánost. Elég az. — Hol szórakoznak? — Van néha bál, de inkább ide járunk... Szüleik nyakán élnek. Köny- nyebbség csak annyi, hogy a két-három hónapban keresett pénz — talán — elég zsebpénznek, több semmi. Dolgoznak a szülők, megveszik a ruhát, kedvükben járnak, gyermekeik meg a presszóba. Igen, azt a háromszáz napot agyon kell ütni valamivel. Láthatóan eszük ágában sincs rendszeresen dolgozni. így könnyebb. De üresebb. Ezt azonban nem vették még észre. Nem hiányzik a munka, a tanulás sem. Az üres órákat kitölti a feketeillat, a presszó zsongása, így készülnek fel az életre a szülői szeretet laza pórázán. Különösebb fejtegetésre nincs szükség annak bizonyítására, helyes-e, vagy helytelen. A községi ifjúsági szervezet, de mindenki felelősnek kellene, hogy érezze magát ezekért a fiatalokért, akikre lassan majd a jövőt bízzák az idősebbek, s akik később szintén felelősek lesznek gyermekeikért. Munkaalkalom bőven ^ van ezen a híres szőlős vidéken, találnak a termelőszövetkezetben megélhetést... DE MEGÉRTIK-E ezek a lányok, hogy a presszó és a feketekávé még nem tesz senkit „civilizált” emberré? (kátai) A HUNNIA FILMSTÚDIÓ készülő új magyar filmjéhez, 16—19 év közötti NŐI FŐSZEREPLŐKET KERES. Jelentkezés: e hó 21-én, délelőtt 9 órakor Egerben, a művelődési házban, Knézich Károly utca 8. Üres órák^ üres napok... kervényes a magyar: És 300- as típusú, merítéklétrás, forgó felsövázas, vágányou. járó kotró. Egy-egy „bődön” űrtartalma 300 liter; hihetetlen nagy teljesítmények elérésére képes hát a most még alkatrészekre szétbontott masina. Ez lesz az első ilyen típusú föld — letakaró gép magyar külfejtésben; s munkája felől nyugodtak lehetnek a visontaiak, mert mint a német főszerelő mondja: odahaza az NDK-ban a gép már fényesen kiállta a próbát, eredményesen vizsgázott. — Milyen országokban járt már, hol vett részt hasonló szerelési munkákban ? — Magyarország az első külföldi utam — mondja mosolyogva Erich Berger. — Keveset láttam még a tájakból, kevés embert ismerek, s tudom, nem mondok újat, ha az országot szépnek nevezem és rokonszenvesnek, szimpatiku- soknalk az embereket. Azt hiszem, érzékenyebb lesz az elválás, mint a találkozás. Néhány magyar szót már ismer, s nagy könnyebbség, hogy gesztusok, kézmozdulatok nélkül elbeszélgethet Kó- ródi László gépészmérnökkel, a visontai külfejtést előkészí98 tonnás óriás Visontán Beszélgetés Erich Berger íőszereiővei ■ tő telep gépészeti vezetőjével, aki jártas a német nyel- >en. . Komoly munkát jelent majd a szerelés,, száz és ezernyi alkatrész összerakása — nem is , akármilyen alkatrészekről . van szó. Építik már azt a ha- : talmas daruállványt, amelynek • segítségével a több mázsás da- : rabokat mozgathatják — a nyelvi nehézségekkel azonban : nem kell szembenézni. Erich Berger egy nagy Re- i gis-i cég, a VEB Zentralverk- stadt főszerelője. S az „erőmű- város”, ahogyan ő munkahelyét nevezi, a környező külfejtési bányák javítóüzeme. A Regis Breitingert övező öt külszíni üzem gépóriásait, berendezéseit javítják ők, de él- ' jutnak más külfejtésekre is — ' van ilyen bőven az NDK-ban, hiszen a széntermelés 98 szá■ zalékát ezek a napfényes bá■ nyák adják: s az egy tonna ki- ’ termelésére jutó munkaórák tekintetében világelsők a ke- ’ leti németek. — A Mátrában már jártam, barátkozom a környezettel — mondja. Kitűnően érzi magát De néha gyermekeire gondol, akiket néhány hónapig nem láthat. Csak fényképeken. Pataky Dezső
