Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-18 / 166. szám
VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az egri teüi^ern^n #.. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 166. szám ARA: 50 FILLÉR 1963. július 18., csütörtök fejlődéséről 1963. első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: 1963. első félévében az állami ipar — előzetes adatok szerint — mintegy 6 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A növekedés mértéke valamivel kisebb, mint amenynyit a terv előirányzott. Az elmaradás elsősorban abból adódott, hogy az év első hónapjaiban a rendkívüli hideg időjárás több iparágban jelentős termeléskieséseket okozott. A félév második részében a termelés növekedésének üteme meggyorsult. Egyes fontosabb iparcikkek termelése és tervteljesítése 1963. első félévében a következőképpen alakult: Az 1963. első félévi termelés Lmaknem 500 000 tonna sasén terven felül — 28 százalékkal több konzerv — Elmaradás ax építőiparban tét mondott a tiszteletbeli köti ászi cím „elnyeréséért”: Az alumíniumüzemből a küldöttség gépkocsioszlopa az Angara folyami kikötőjéhez indult és ott egy rakéta szárnyashajóra szállít. A piros-fehér-zöld zászló alatt sikló rakéta 70 kilométeres sebességgel haladt az Angara két partján magasló festői hegyek között, majd kifutott a Bajkál-tó vizére. A világ legnagyobb édesvizű taván körülbelül félórát hajózott a küldöttség a rakéta fedélzetén. Lisztvjanka település kikötőjénél ért partot a szárnyashajó. A kikötőnél több száz dolgozó fogadta a magyar párt- és kormányküldöttséget és a megjelentek orgona csokorral kedveskedtek a magyar vendégeknek. A küldöttség tagjai örömmel vették július közepén a tavaszi virágokból kötött csokrot. A Bajkál-kutató Intézet bejáratánál Grigorij Galazij igazgató rövid tájékoztatójában elmondotta, hogy a Bajkál-tó felülete megegyezik Belgium területével. Medencéjének maximális mélysége 1620 méter és a föld minden folyója csak 230 nap alatt tudná megtölteni a tó medencéjét. A Bajkál-tőba 336 folyó áramlik, vizét csupán egyetlen folyam, az Angara vezeti el. Az Angara vízicnergia tartalékai 12 millió kilowattra rúgnak. Ebből a hatalmas mennyiségből eddig 5 millió kilowattot hasznosítottak és a tovább épülő vízierőműnél teljesen fel fogják használni a hatalmas vízienergia tartalékot. Termék Mennyiség1962. évi 1963. évi ben I. félévi I. félévi termelés terv Szén (millió tonna) 15.0 105,6 103,4 Kőolaj (millió tonna) 0,8 104,9 92,4 Villamos energia 4,6 104,0 98,4 (milliárd kwó) Acél (millió tonna) 1,2 105,1 100.0 Alumínium (ezer tonna) 27,4 105,3 100,5 Nitrogénműtrágya (ezer tonna) 182,4 95,9 105,9 Szuperfoszfát (ezer tonna) 228,8 121,3 89,7 Cement (ezer tonna) 716,5 89,4 84.8 Traktor (db) 1512 132.5 91.1 Autóbusz (db) 1088 91,3 96,1 Televíziós készülék (db) 114298 104,4 111,2 Mosógép (db) 82940 130,6 106,3 Hűtőszekrény (db) 14390 144,6 95,9 Pamutszövet (millió m*) 136,2 103,1 99,6 Gyapjúszövet (millió m-) 17,0 100.6 100,3 Cipő (millió pár) 12,0 103,0 102,1 Az év első hónapjaiban A félév folyamán a kő: egyik fő feladat a fűtőanyagnyűipar körülbelül 4 szá ellátás megjavítása volt: az első negyedévben 400 000, a második negyedévben 98 000 tonnával több szenet bányásztak, mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. ■ A gépipar termelése a félév első felében jelentősen elmaradt a tervezettől, ami abból is adódott, hogy a termékek korszerűsége és választéka tekintetében a gépipari vállalatok egy része nem alkalmaz- lcodott kellőképpen az igényekhez, egyes termékekkel szemben pedig minőségi kifogások merültek fel. A félév egészét tekintve a gépipar kb. 6 százalékkal termelt többet, mint tavaly az első félévben; különösen a műszerek és egyes háztartási villamosgépek termelése növekedett. A vegyipar körülbelül 7 százalékkal termelt többet a félév folyamán, mint tavaly ilyenkor. A növekedés mértéke azonban ebben az iparcsoportban is kisebb, mint amennyit a terv előírt. lékkai termelt többet mint tavaly ilyenkor. Különösen a bútorok és a textilruházati cikkek termelését növelték. A termelés növekedésével egyidejűleg a félév folyamán, javult a bútorok és ruházati cikkek választéka és minősége is. Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar termelése nőtt (körülbelül 10 százalékkal). Ebben szerepet játszott az, hogy a tavalyi nagy cukorrépa- termés következtében, a cukorrépa feldolgozásának időszaka áthúzódott az év első hónapjára, továbbá az, hogy az idei kedvező zöldség- és gyümölcstermés folytán a konzervipar első félévi termelése 28 százalékkal volt több, mint 1962. első felében. Az év első hónapjaiban a szokatlanul hideg idő legnagyobb mértékben az építőipar és az építőanyagipar termelését vetette vissza. Az első negyedévben az építőipari termelés 24 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly ugyanazon Mezőgazdaság időszakban. A második negyedév folyamán meggyorsult az építőipar termelése is és a félév egészét tekintve az állami építőipar körülbelül ugyanannyi építési-szerelési munkát végzett, mint egy évvel korábban. Az első negyedévi lemaradásnak csak egy részét pótolta június 30-ig az építőipar. A terv az év egészére 14 százalékos termelésnöveléssel számolt. Az építőanyagipar első félévi termelése valamivel kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt, a cementtermelés 11 százalékkal maradt el a tavaly első félévitől. Az állami építőipar a félév folyamán 2300-zal kevesebb lakást adott át, mint tavaly az első félévben. A folyamatban levő lakásépítkezések száma azonban jóval nagyobb, mint tavaly a félév végén volt. Más építkezéseknél is vannak jelentős elmaradások. Az év első felében az egy munkás és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés az állami iparban kb. három százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. E növekedés kb. 1 százalékkal kevesebb, mint amennyit az év egészére a terv előírt. A félév folyamán az állami iparban foglalkoztatottak száma 39 800 fővel, 3,4 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A műszaki fejlődés meggyorsítása, a hatékonyabb iparirányítás érdekében a félév folyamán gyorsabb ütemben folytatódott az ipar átszervezése: a most eltelt időszakban megtörtént az új nagy ipari termelőegységek szervezetének kialakítása. Kevesebb kenyérgabona, több sxálastakarmány — 130 000 tonnával több műtrágya — Több mexögaxdasági gép — A sxarvasmarha- és sertés-állomány csökkent A növénytermelés ez évre Tárható eredményeit — elsősorban az őszi vetéseknél — befolyásolta a hideg tél, a belvíz és a késői kitavaszodás. A kenyérgabona termés- mennyisége, — annak ellenére, hogy a termésátlag az előzetes becslések szerint valószínűleg kb. a tavalyi hozamoknak megfelelően alakul — előreláthatólag kevesebb lesz a tavalyinál. A vetésterület ugyanis — részben az őszi vetéseket ért fagykár folytán — kb. 11—12 százalékkal kisebb, mint tavaly volt. A takarmányféléknél kedvezőbbek a kilátások: a kipusztult őszi árpa vetésterületét tavaszi árpával, zabbal és takarmánybúzával jórészt pótolták. A kukorica vetésterülete valamivel több a tervezettnél és az előző évinél. A tavalyi igen alacsony szálastakarmány termésnél az idén lényegesen több várható. 1963. tavaszán kb. 19 000 kát. hold szőlőt telepítettek, ami kétszer annyi, mint az 1962. évi tavaszi telepítés volt. A félév folyamán gyümölcsfákkal mintegy 25 százalékkal nagyobb területet ültettek be, mint a múlt év azonos időszakában. 1963 első félévben a mező- gazdaság — előzetes adatok szerint — 670 000 tonna műtrágyát kapott, 130 000 tonnával többet, mint az előző év azonos időszakában. Tovább javult a mezőgazdaság traktor és munkagépellátottsága. Jelenleg a mezőgazdaság vonóerő kapacitásának mintegy 80 százaléka gépi erő. Az 1963 áprilisi állatszámlálás időpontjában 1 906 000 szarvasmarha, 5 428 000 sertés, (Folytatása a 2. oldalon.) IRKUTSZK (MTI): A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség szerdán reggel Irkutszkból gépkocsin a selehovi alumíniumkohászati üzembe indult. A gyár bejáratánál Vlagyimir Párizsin fogadta a küldöttséget. Kádár János Vlagyimir Panzsinban régi ismerősét üdvözölte, az igazgató ugyanis évekig az egykori magyar—szovjet bauxit- és alumíniumvállalat vezetőjeként Almásfüzitőn működött közre a magyar alumínium- ipar megteremtésében. Az üzem megtekintése során az alumíniumkohók mellett Gennagyin Szaharov munkás üdvözölte Kádár Jánost, majd közölte, hogy az üzem munkásai tiszteletbeli kohásszá avatják és átadta Kádár Jánosnak az erről szóló díszoklevelet, s a széles karimájú kohászkalapot a védőszemüveggel együtt. Az igazgató elmondotta, hogy a selehovi alumíniumüzem 1965-re annyi alumíniumot fog előállítani, mint amennyit Olaszország, Franciaország, Nagy-Bri- tannia és az NSZK együttesen olvaszt. Az egyik alumínium kohó párkányán Kádár János rögtönzött gyűlés keretében néhány szót szólt az üzem dolgozóihoz. Meleg szavakkal mondott köszönetét a baráti fogadtatásért és hangoztatta, hogy a magyar küldöttség látogatásának célja: tovább erősíteni a magyar és a szovjet testvéri kapcsolatokat, ezután köszöneA párt- és kormányküldöttség tagjai ezután sétára indultak a Bajkál-tó festői partvidékén. Az ott üdülő dolgozók mindenütt tapssal és virággal köszöntötték a magyar nép küldötteit. A Bajkál-tó partján az irkutszki terület párt- és állami szerveinek vezetői, valamint Leonyid Jefremov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a Központi Bizottság OSZSZSZK irodájának tagja ebéden látta vendégül Kádár Jánost és a küldöttség tagjait. A tajgában egy tisztáson, a szabadban fogyasztották el az ebédet, amelynek fogásai között nyárson sütött, frissen fogott bajköl-taxn hal is szerepelt. A kitűnő hangulatban lezajlott ebéden Kádár János rövid pohárköszöntőt mondott. Egyebek között kiemelte: a magyar párt- és kormányküldöttség nagy érdeklődéssel, azzal a várakozással érkezett Szibériába, hogy igaz barátokra talál. — Ebben a várakozásunkban nem is csalódtunk — mondotta — és szilárd meggyőződésünk, hogy rövid itt-tartózkodásunk is hozzájárul a magyar és a szibériai dolgozók közötti őszinte barátság erősítéséhez. A magyar párt- és kormány- küldöttség vezetője ezután azt mondotta, hogy a magyaroknak sok régi kedves szibériai ismerősük van, hiszen a felszabadulás óta eltelt években az ipar különböző területein számos kitűnő szibériai szakember segítette magyar kollégáinak munkáját. (Folytatása a 2. oldatom} A Központi Statisztikai Hivatal JELENTÉSE a népgazdaság 1963. első félévi ... éjjel-nappal, két műszakban dolgoznak. Egeren kívül még az egri járás, sőt Özd üzleteibe is szállítanak tejet és tejtermékeket. Hosszú gumicsövön keresztül csorog a tej, telnek a kannák, indulhatnak rakományaikkal a gépkocsik. (Kiss Béla felvétele) ^AAAA«^AAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAA/SAAAAAAAÁAAAA/\AAAAAAAAA(^^A^VVNAAAAAAAA/VVVVS^AAA/VVVVVVVVVAAAA^^ II magyar párt- és kormányküldöttség látogatása a selehovi kohászati üzemben Kádár János tiszteletbeli kohász — Orgonacsokor július közepén — Ma nagygyűlés Bratszkban Találkozás a világ legnagyobb vízierőművének építőivel
