Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-28 / 175. szám

6 NÉPÚJSÁG 19B3 jfiTttis vasárnap Cjabb* jelentős értékű műemlékekkel gyarapodik az ősszel nyíló egri vármúzeum Beszélgetés Kapos Nándorral, a Képzőművészeti Főiskola restaurátori tanszéke vezető tanárával AZ EGRI, VÁRBELI, erede­ti pampájába helyreállított püspöki palotát az ősszel mint múzeumot nyitják meg. Az épületen az építészeti mun­kákkal, a közművesítéssel már elkészültek, még néhány helyi­ségben tart a parkettázás. A vármúzeum munkatársai, régészek és muzeológusok, a várbeli, a megye és az egyház­megye területéről kikerül és begyűjtött, meglehetősen „nagy” anyag, korok szerinti elrende­zésén munkálkodnak. Ez az anyag — amint Szabó János régésztől megtudtuk —, közel négy évszázad muzeális értékű tárgyait, a jobbágyok és fő­urak használati tárgyait, esz­közeit képviseli a XIV. szá­zadtól a XVIII. századig. Az egyes századok anyagát kor szerint, stílusosan, megfelelően csoportosítva, külön termek­ben helyezik el, ahol a kiállított tárgyak összhangban vannak a kor építészeti hangulatával, így ügyelnek az elrendezés munkájával külön a török ko­rabeli jellegre, egy másik te­rem a XVIII. századi Rákóczi felkelés idejét fogja hangsú­lyozni, míg a népi reneszánsz emlékeit a várostrom idejéből fennmaradt tárgyakból cso­portosítják. Gondoskodás történt arról is, hogy a kis eszközök mellett monumentális, úgynevezett „oszágos anyag” is kerüljön az állandó kiállításra. A mú­zeum visszakérte azokat a na- gyob tárgyakat, amelyek már korábban a megye és az egy­házmegye területéről — múze­um hiányában —, más múze­umokhoz kerültek. ÍGY VISSZAKÉRTE a mú­zeum vezetősége az 1920-as években lebontott noszvaji templom famennyezetének anyagát a miskolci múzeum­tól, s ezen most a püspöki pa­lota egyik északnyugati termé­ben a Képzőművészeti Főisko­la fiatal restaurátorai dolgoz­nak, Kapos Nándornak, a res­taurátori tanszék vezető taná­rának irányításával. A restau­rátorok a múzeum őszi meg­nyitására be akarják fejezni az 1734-ben készült famennye­zet helyreállítási munkálatait. Hogy hogyan és miként tör­ténik a szúette, töredezett és sok helyen hiányos, közel két és félszáz éves deszkatáblák javítása és a sok helyen idő­marta, eltűnt festéknyomok láthatóvátétele, azt Kapos Nándor tanár mondja el. — A deszkamennyezet 40 da­rab 140x173—200 centiméter méretű kazettaszerűen elhelye­zett deszkalapokból állott. Megmenthető 34 darab és a 35-ket egy meglevő, hiteles fo­tóról nagyon jól lehet rekonst­ruálni. Ugyanis 35 tábla szük­séges a kijelölt palotaterem mennyezetének beborítására. — Dolgoztak már más alka­lommal is a főiskola restaurá­torai a vármúzeumnak? — A tanszék, illetve munka­társai szinte állandóan dolgo­zunk a vármúzeumnak. Leg­utóbb Dóssá Dossi olasz mű­vész alkotását restauráltuk. A noszvaji templommennye­zet helyreállítását, restaurátori munkálatait már hosszabb ide­ig tartó technológiai kísérleti munka előzte meg. Feladatunk nemcsak a több száz éves fes­tékanyagnak (amely jelen esetben egyszerű enyves fes­ték) a megóvása, hanem az el­ért, szúvasédott fának a kon­zerválása is. — A kazetták képeiről, díszí­téseiről és készítőjének képes­ségeiről szeretnénk valamit hallani. — A biblikus jelentőséggel bíró darabok pusztán orna- mentális díszítéseket tartal­maznak, de mind valamennyi egy nagyszerű fantáziával bíró művészt mutatnák a szemlélő­nek. Az ember hajlandó az első látásra talán le is becsülni és naivitással vádolni a festőt — mert ez a naivitás itt megta­lálható —, de ha elemzi a ké­peket a szemlélő, rájön, hogy itt egészen kivételes képessé­gű művésszel találkozunk, aki dús fantáziája mellett, nagy­szerű színharmóniákat is tu­dott teremteni. A TÁJÉKOZTATÁS után megtekintettük a munkában levő táblákat, amelyeknek ja­vítását Vajda József, az Egri Asztalos és Kárpitos Szövetke­zet dolgozója végzi. A festett táblák azonos méretű panelok­ra szerelve lesznek a mennye­zethez erősítve. A táblákon igen gazdag fi­gurális és a matyó motívumok­hoz hasonló ornamentikát lát­hatunk. A művészi fantázia gazdaságára jellemző, hogy az omamentális műveknél szim­metrikus ábrázolás alig-alig fordul elő. Ellenben a művész megörökítette az állat- és nö­vényvilágot, a termést, az em­beri munka eredményeit.. Az akkor használt ekevasat, cso- roszját, az acatolót, a napot, holdat és a csillagokat. Ebbe a táblába íródott magyar nyel­ven: Ez a ház Istennek hajlé­ka, melynek hűséges dajkája Bossanyi Kristina. Valószínű­leg Bossanyi Kristina adomá­nyozta annak idején a temp­lom helyreállítási munkálatai­nak költségeit. Egy másik táblán megtalál­ható a mennyezet készítőjének a neve: Isten segedelmebül munkálotta Misko Asztalos Imre 1734. Majd egy harmadik táblán latin nyelvű szövegben tudatják az utókorral, hogy a templomrenoválás idejében kik voltak a község és az egy­házközség vezetői. így örökí­tette meg a festő Újhelyi Ist­ván és Szabó János egyház­község-vezetők neveit, míg a községvezetőinek nevei közül feljegyezte: Idős Molnár Já­nos, Nagy Péter, Vas István, Pintér János, Pintér István, Kónya Ferenc, Nagy István és Szabó Tamás nevét. A GÁRDONYI centenáris év bőséges programját gazdagítja a vármúzeum, amikor majd ősszel a közönség számára megnyitja állandó kiállításá­nak kapuit. Okos Miklós SZABADSÁGIDŐ /VÉV RENDES évi tänulamW Ismési Fém áfhné dS dh ßal K%fi 42 *— — jBarjnyéiné 16 10 Mit akarsz, ha se nem tanulsz és férjhez se mész?! (Szűr Szabó József rajza) A bírósági tárgyalóteremből Notórius verekedők F elsőtárkányban B. b. János felsőtárkányi lakos az alábbi lajstrom sze­rint került összeütközésbe a törvénnyel. 1959. februárjában tartási kötelezettség elmulasz­tása miatt 5 hónapra Ítélték, 1960. júliusában vesztegetés miatt 3 hónapot kapott, 1961. novemberében a társadalmi tulajdon terhére elkövetett sikkasztás miatt 3 hónapot „érdemelt ki” a bíróságtól, 1962. júliusában súlyos testi sértés miatt 2 hónapot kapott. Az utolsó bűncselekménnyel kapcsolatos az idei, sorrend­ben az ötödik is. B. b. János ugyanis arról a bírósági tár­gyalásról ment haza Felsőtár- kányba, amelyen a tavalyi könnyű testi sértésből eredő mintegy háromezer forint ösz- szeget kitevő kártérítési igényt kívánta érvényesíteni a falu­beli H. Sándor, aki portaszom­szédja B. b. Jánosnak. B. b. János és rokona, B. b. Imre, találkoztak a felsőtárkányi italboltban H. Sándorral, akit megvert amiatt, mert kár­igényét érvényesítette a bíró­ságnál. H. Sándor fia, ifj. H. Sándor apja segítségére igye­kezett sietni, de B. b. János őt is megverte. Az egri járásbí­róság dr. Medgyesi tanácsa B. b. János felsőtárkányi lakost, kétrendbeli könnyű testi sér­tés miatt — figyelembe véve visszaeső voltát — öthónapos végrehajtható szabadságvesz­tésre Ítélte. Az Ítélet nem jog­erős. Ittas hajtás — súlyos testi sérülések V. P. több mint egy liter bort fogyasztott és azután igye­kezett Pannóniáján hazafelé Karácsondra. Pótutasként ma­gával vitte G. J.-t is. A köny- nyelmű vájár meglehetős se­bességgel hajtott és így jobbra erős ívben hajló úttesten a menetirányt tartani nem tud­ta: motorkerékpárjával az út menetirány szerinti bal olda­lára futott át, onnan az útpad­kára, majd a baloldali árokba és ott mintegy 12 méter távol­ságot tett meg. A 40 kilomé­teres sebesség kihajította V. P.-t és G. J.-t is és mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. Az egri járásbíróság dr. Ju­hász tanácsa V. P.-t egyrend- beli, foglalkozás körében el­követett gondatlan veszélyez­tetés miatt mondotta ki bűnös­nek s ezért őt az összes mér­legelendő körülmények figye­lembevételével öthónapi javí­tó-nevelő munkára Ítélte 15 százalékos bércsökkentés mel­lett és egy évre mindennemű közúti gépjármű vezetésétől el­tiltotta. Az Ítélet jogerős. Nagy hang — kis bosszúállás Cs. Ferenc és Cs. Pál eger- szalóki lakosok nagy hanggal megközelítették haragosuk la­kását. Olyasfeltételeket han­goztattak, hogy most végeznek a haragossal. R. Z., akire a testvérek orroltak, éppen nem tartózkodott odahaza, mert a felesége szült és a családi ese­ményt várta. Miután a lakás­ból választ nem kaptak a sér­tő megjegyzésekre és mert a távollévő haragossal végezni nem lehetett, Cs. Ferenc és Cs. Pál felindulásukat úgy vezet­ték le, hogy haragosuk abla­kát betörték. Az egri járásbíróság dr. Medgyesi tanácsa Cs. Ferencet négyhónapi és Cs. Pált három­hónapi javító-nevelő munkára kötelezte, 5 százalékos bér­csökkentés mellett. (f. a.) Ötletes játékok, jóízű ebéd A HORTI IDÉNYNAPKÖZI EGY NAPJA AKROBAT, O! NINCS még hét óra, de a horti iskolában már készülnék a gyerekeik fogadására. — Csókolom, Éva néni! — köszön még álmosan a két Rapi gyerek: Marika és Jancsi. Nyolc óra körül jár az idő, amikor íjagyjából együtt van az idénynapközi „tábora” és meg­kezdődik a napi foglalkozás. Kővári Éva az idén végzett a hatvani Bajza József gimná­ziumban és az egri gyermek­gondozó szakiskolába készül. Ű a napközi vezetője. Az iro­dában ül, kezében toll és szor­galmasan jegyezget. Sok mun­kát ad az adminisztráció, de letgöbbet ő is a gyerekekkel van, mint osztálytársa, Nagy Gertrud. Mindketten szeretik a napköziseket, Nagy Gertrud élethivatásának választotta ezt a fogalalkozást. Nemrég tett sikeres felvételit Kecskeméten. — Mi a mai program? — kérdem Kővári Évát. — Kilenckor kezdünk, — vá­laszolja. — Tízórai után séta, ebéd előtt) diafilmet vetítünk. Pontosan délben ebéd, utá­na kötelező alvás három, fél négyig. A műlovarnő A műlovarnő tökéletes mu­tatványaival ámított el ben­nünket. De amikor már az ötödik percben is tökéletesek és magabiztosan precízek vol­tak az ugrásai: lóról le, lóra fel, úgy találtuk, hogy amit látunk, az természetes. A ló­nak körbe kell szaladnia, azért cirkuszi ló, és ezért kapja a dupla abrakot. A műlovarnő­nek pedig, nos, ő egyébként valószínűleg így született, ilyen szép, arányos testűnek és ügyesnek. Egy szép dupla szaltó a ló hátán, de ebben nincs is semmi vicc, olyan egy­szerű, én is meg tudnám csi­nálni. — Leesett a néni! — kiáltja a fiam. Valóban, a ló rosszul mor­dult és egy kiszámított, talán évekig gyakorolt mozdulat mellé sikerült. A „néni”, a szép fiatal leány, nem ütötte meg magát, csak egyszerűen kijött a tökéletes ritmusból. Ez az újságírásban sajtóhiba, a rádióban: baki. Az aréna, persze hallgat, együtt érez, Izemet húny. A lány korrigál. Bizonyít, hogy amit csinál, az semmi, csupán könnyed játék. Az aré­na viszont már tudja, hirtelen megtanulta: amit lát, az nehéz munka, valóban kunszt az a dupla szaltó! Az untermann Az untermann — alsóember. Az, aki a legerősebb, aki tart­ja a társait, vagy aki fenn a magasban, a lengő trapézról elkapja a légtomászt. Mert ő, ugye nem légtomász, ő csak alsó ember, untermann. Kijön a porondra két nő. Bocsánat: kilibben. Azaz, hogy az egyik habkönnyű tüli ru­hában valóban kilibben. Mo­solygó arc, a karok graciózus. hattyú mozgása. Alakja töké­letes, ilyenről álmodik a ka­masz. A másik nő rendes, min­dent takaró, fekete selyem ru­hában — jön. Meglehetősen vaskds, ő is tesz egy mozdula­tot a nagyérdemű publikum felé. A taps halkabb. Kulcs­csontja fölé, valahol a nyak és a váll találkozására elhe­lyez egy tízméteres alumínium rudat. A tüllruhás pillanatok alatt a tetejére kúszik. Fent csinál egy zászlót, és ismét ke­zének finom mozgásával jelzi., hogy ezzel a mutatvánnyal kész. „Bejön a vastaps!” Már tíz perce dolgozik fenn. Vissza­fojtott lélegzettel figyeljük. Csodálatos! — Hány kiló lehet a néni? Nem érdemes ezzel a gye­rekkel sehová menni! Az ám, hány kiló lehet? ötven, ötven­hat? Nézem a tartó nőt, moso­lyog. És figyel, apró jelekkel irányít. Már tíz perce tartja és mosolyog. És én a hétéves fiamat, ha valahol elalszik, alig bírom hazavinni. És nem is mosolygok. — Viola! — kezdi finoman a tüllruhás és a keze ismét hullámzik. Vastaps. Mindket­ten meghajolnak. A tomásznő csókot hint, az untermann sze­rényen, egy lépéssel hátrább áll és a fiatal nőre mutat: ő érdemli a tapsot. Oroszlánok Néma csend. A szemekben félelemmel vegyes csodálat. A porondon vasrács, belülről állatok, medvék és oroszlánok. TÜNTETÉS A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLEN BROOKLYN-BAN — Fél ötkor már jönnek a gyerekekért a szülők. — Mi a mai étrend? — A tízórai vajas kenyér zöldpaprikával. Az ebéd kara­lábéleves, pörkölt makaróni­val és dinnye. Az uzsonna parí- zer lesz. BEMEGYÜNK az ebédlőbe. Zajosan, de jó étvággyal ebé­delnek a gyerekek. Közöttük van Kletkovics Karcsi, ötéves, de ő a legmozgéko­nyabb. Fővárosi gyerek és most Horton üdül, nagyszüleinél. A vendéglátók dolgoznak, ő nap­közben itt tölti a nyári „sza­badságát”. — Milyen a Réz Péter néni főztje, Karcsika? — kérdem, amint éppen egy dinnyeóriás­sal birkózik. — A dinnye a legjobb — fe­leli tele szájjal, de a mellette ülő Marika közbeszól. — A pörköltet is megetted, nekem azt mondtad, hogy jó volt. Nem vesznek össze. Karcsi lovagiasan beismeri, hogy a pörkölt is volt olyan, mint a dinnye. Jóízűen ebédel a négy Le-n- gyel gyerek is, Imre, Sanyi Ró­zsi és Marika. í — Délelőtt kijátszák magu­nkat és ilyenkor farkasétívággyal ♦ ebédéi minden gyerek — »4 magyarázatot a napközisek „óvónénije”, Nagy Gertrud. Beszélgetünk a gyerekekkel és elmondják, hogy valameny- nyien jód érzik magukat, sőt a legifjabb, a hároméves Nagy Dezső keservesen sírt, ami­kor megtudta, hogy az idén nem ide, hanem Egerbe megy nyaralni. ..Kisírta” magának, hogy itthon maradhasson, el­jöhessen a többiek közé. A szülők megnyugodva he­lyezik el az idénynapközibe gyermekeiket, örömmel bízzák a két fiatal lány gondozásaira őket. Nyugodt körülmények kö­zötti végezhetik napi munkáju­kat, nem okoz gondot a nyári munka dandárjában a gyerek. Anyagilag is kijön a szülő, mert a Lengyel gyerekek egész napi kosztjáért például hat fo­rintot fizet az édesanya. MILYEN játékokat szeret­nek a legjobban? — kérdem végül az „óvónérátr. — A kör játékok viszik a pál­mát — feleli — nagyon tetszik a labdafogó és a sugárlabdá- zás. Szeretik a homokozást és minden olyan játékot, ahol töb­ben játszhatnak egyszerre. Legnagyobb örömük, amikor együtt vannak. Pilisy Elemér < És egy szép, nyúlánk, fekete] nő. Ö az idomár. Nehezebbnél! nehezebb, veszélyesebbnél ve-( szélyesebb mutatványok. Az \ állatszelídítő felbosszantja az oroszlánokat, azután a dühös1 állat ordító szájába teszi a ke-i zét, majd ráfekszik a dögre. Az aréna felszisszen. Ez már sok! De még ezután jön a ja­va, a tüzes karika. És az orosz­lánok ugrálnak. Pattog a há­romméteres ostor, s artikulát- lan bőgéssel ugrik az oroszlán. Nincs mese: Afrikában va­gyunk! Az idegfeszítő produkció után szünet következik. Ott, a két cirkuszi kocsi között el­szívok egy cigarettát. Közben veszekedésre leszek figyelmes. Egy szót sem értek, románul beszélnek, de látom, érzem — veszekednek. Egy nő és egy férfi. Az állatszelídítő nő, még előbbi kosztümjében és egy artista férfi. A nő nyelve pe­reg, a fiú megunja, vállat rán­dít, s otthagyja! Szájában ha­nyagul lóg a cigaretta. Vigyo­rog. Végtére, ő nem oroszlán, akit szelídíteni lehet. (suha) Brooklyn, New York: Több mint ezer fehér és színes bőrű megszállta a Downstate-i egészségügyi központ építke­zési színhelyét, és tiltakozott az ellen, hogy a munkáltatók megkülönböztető intézkedéseket alkalmaznak a színes bőrű­ekkel szemben. A rendőrség több mint 300 tüntetőt letartóz­tatott. A képen: A tüntetők egy csoportja elállja a cementtél megrakott teherautók útját az építkezés színhelyén. (MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Oldalképek
Tartalom