Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-23 / 170. szám

4 NÉPCJSAG 1963. július 23., kedd DAL A FOLYÓ FELETT Lírai játék A Rádiószinház — éppen műfaji adottságainál fogva — a szép szó fóruma is. S ez nem véletlenül jut eszünkbe, ami­kor végighallgattuk a vietnami balladából dramatizált és át- költött régi-régi keleti mesét, Mi Nuong és névtelen szerel­mesének tragédiáját. Balássy László színes, képekben és ze­nében gazdag nyelven szólal­tatja meg az egykori szerelmi tragédiát, édes-ízesen, ahogyan talán csak a keleti emberek tudnak szólni a sze­relemről, a szerelem igazi áhí­tatában. Az a vers, ahogyan Balássy László írja a ballada idegen anyagából a szerelmes szívek tragikus színházát, szo­katlanul ünnepi és meglepő­en érett. S ezt megállapítani kétszeres öröm a hallgatónak, aki sokszor azért nem kaphat a rádióban és színházban tel­jes élményt, mert a lélek mélységeit fellebbentő és az érzelmeket árnyaltan kifejező szavakat mintha szégyelnék használni az írók. S néha a költők is. Az előadás után Balássy Lászlónak, a költőnek a dicsérete fogalmazódik meg, mert a lírai játék élménye, elevensége és gazdagsága az ő szavaiban nagyszerűen öltött testet. Mi Nuong a mandarin lánya. Anyja — az áporodott szoká­sok ellenére — meghagyja, hogy felnőtt korában azt vá­lassza élete párjául, akit sze­ret. Egy révész dalol Mi Nu- ongnak és Mi Nuong a szerel­met, a szívét és sorsát kínálja a névtelen, de csodálatosan éneklő révészlegénynek. Az apa, a dölyfös és a lány érzel­meire mit sem adó mandarin megakadályozza a szerelme­sek boldogságát. A révész lel­ke a habokban elnyert halál után a partravetődő roncsban is énekel. Elviszik a csodála­tos faroncsot a mandarinnak, s ő hiába vágatja apró dara­bokra azt, az énekel. Mi Nu- ong pedig tudja, hogy az ő nyugalma és halála csak a ré­vész mellett, a habokban le­hetséges. Básti Lajos balladamondása kitűnő keretet adott a népi motívomukból összeszőtt já­téknak. Mányai Lajos a zsar­nok apát játszotta. Gobbi Hil­da dajkája anyai érzéseket szólaltatott meg. Váradi Hédi Mi Nuong, a szerelmes lány szerepében a szépyen lejtő szö­veget mély átérzéssel mondot­ta el. Gábor Miklós révésze és Bende Zsolt dalai együtt a né­pi hőst idézték. A vietnami ballada motívu­mainak felhasználósával írta a darab zenéjét Németh Ama­dé, aid a lírai játék exotiku- mát és érzelmi telítettségét jól hangsúlyozta. László Endre rendezése ma­radéktalanul engedte érvé­nyesülni a verses szöveg szép­ségeit. (farkas) Növényvédelmi , tanácskozás Abasáron Csütörtökön növényvédelmi | tanácskozást tait Abasáron a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, az Agrártudományi Egyesület Kertészeti Munka- közössége, a MÉSZÖV és az AGROKER Vállalat. A ta­nácskozásra meghívták me­gyénk termelőszövetkezeteinek szőlészeti brigádvezetőit, az állami gazdaságok és a kutató intézetek szakembereit. Délelőtt előadás hangzik el az újfajta rézoxidkloridos és egyéb szerves tartalmú pero- noszpóra elleni védőszerek használatáról. Dr. Vsóó Andor, a Szőlészeti Kutató Intézet vezetőjének előadása után a részvevők megtekintik az új­fajta szerekkel folytatott vé­dekezés eddigi eredményeit. Sz. Befejeződött a moszkvai filmfesztivál Vasárnap a Kreml kongresz- szusi palotájában záróünnep­ség keretében osztották ki a 3. moszkvai nemzetközi film- fesztivál díjait. A fesztivál nagydíját Fellini „Nyolc és fél” című filmje nyerte. A rövid­filmek közül a magyar „Ének a vasról” című film kapott aranyérmet. A játékfilmek ezüstdíjait az „Üresjárat” című szovjet, a „Fekete szárnyak” című len­gyel és a „Legenda a vona­ton” című magyar filmeknek ítélték. AMERIKAI ATLÉTÁK és otthon. (Gerő Sándor rajza) Munkayerseny és mezőgazdaság Néhány évvel ezelőtt, ami­kor a mezőgazdaságban folyó szocialista munkaverseny gondolata konkrét formában is megszületett, többen vol­tak, akik bizonygatták: a me­zőgazdaságban nincs alapja a szocialista munkaversenynek. Az eltelt hónapok és évek alaposan rácáfoltak erre a téves elképzelésre és bebizo­nyosodott, hogy a jól szerve­zett és gazdára talált szoci­alista munkaverseny paraszt­ságunk körében élénk érdek­lődésre tart számot. Ez bizo­nyítja, hogy az elmúlt évben megyénkben mintegy 110 ter­melőszövetkezet 220 brigádja, sok munkacsapata verseny­zett egymással és a szocialis­ta munkaversenyben tevéke­nyen részt vevő szövetkezeti gazdák száma elérte a 30 ez­ret. Különösen az ifjuság kö­rében talált nagy érdeklődés­re a versenygondolat. Érde­kes, hogy a városból vissza­térő parasztfiatalok voltak sok helyen kezdeményezői, hogy ifjúsági munkacsapatok, brigádok szerveződjenek. 1962-ben megyénk 56 terme­lőszövetkezetében már szóz- tizenkét ifjúsági munka­csapját állt versenyben egy­mással. A hatvani, a füzes­abonyi és a gyöngyösi járás­ban kimagasló példáit sorol­hatnánk az ifjúsági szocialis­ta munkacsapatok tevékeny­ségének. A napokban fejeződött be az 1962. évi munkaversenyek győzteseinek jutalmazása. A kormány elismerő oklevelét, valamint a megye legjobb termelőszövetkezetének címét az erdőtelki Üj Élet Tsz nyer­te el. A megyei pártbizottság vándorzászlaját és az ezze! járó jutalmakat a szajlai Búzakalász. a tarnabodi Tár­ná Gyöngye, a füzesabonyi Petőfi, a nagyrédei Szőlőskert és az egri Nagy József Tsz-ek kapták. Szép eredmények mu­tatkoztak a járási versenye­ken is. A győztesek között a megyében mintegy 300 ezer forint pénzjutalmat osztottak ki és több száz szövetkezeti gazda — a versenyben tanú­sított jó munkája eredménye­képpen — üdülésre, külföldi utazásra, vagy társas kirán­dulásra készül. örvendetes, hogy a szoci­alista versenymozgalom a mezőgazdaságban tovább fej­lődik ez évben is. Üjabb és újabb ifjúsági munkacsapa­tok, szocialista címért küzdő brigádok megalakulásáról ér­keznek hírek. Az aratás szin­tén tág teret nyit a verseny­mozgalom kibontakozására. A napokban kapunk értékelést a kombójnosolt versenyéről, de a jelek máris arra mutat­nak, hogy a kombájnos, ara­tógép-kezelő küzd keményen az első helyezésért. Amikor elismeréssel szó­lunk a szocialista munkaver­seny kétéves tapasztalatairól, ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a versenynek a mezőgazdaságban szinte ki- meríthetelen lehetőséged van­nak. Ezek a lehetőségek azon­ban csak akkor válnak való­sággá, ha a termelőszövetke­zet, a tanács, a Hazafias Népfront, a nőtanács és nem utolsósorban a KISZ szervezi, irányítja, segíti e versenye­ket. Röviden, ha a szocialis­ta munkaversenynek felelős gazdája kerül. Az élet bizo­nyítja, hogy az okosan szer­vezett, állandóan éberen tar­tott munkaversenynek nagy jövője van a mezőgazdaság­ban. > Vasárnapi műszak az építkezéseken Már a tavaszi nagy oktatási kampány alkalmával is fel­merültek hallgatóink részéről olyan kérdések, hogy minként kell értelmezni az új KRESZ egyik, vagy másik pontját. Erre az előadók többsége meg tudott felelni, de marad­tak válasz, vagy kielégítő vá­lasz nélküli kérdések. Ezekre a feleletet legjobban a közlekedési ügyészek és bírák, valamint azok a szakemberek tudják megadni, akik a KRESZ Szerkesztő Bizottsá­gon belül ténykedtek. Éppen ezért létrehozták, országos vi­szonylatban a KRESZ Értel­mező Bizottságot, melynek munkájaként az alábbiakban értelemszerűen kívánjuk is­mertetni a vitatható kérdések egy részét. 1. Az új KRESZ meghatározza a közút fogalmát, de nem tér ki részletesen arra; hogy a dűlő- és mezei út közút-e? Igen. Ellen­ben nem közút, a vasúti sin mellett kitaposott ösvény, vagy út, állomások, MÁV-rakodók; valamint üzemek területén be­lüli utak. A közlekedés azonban Itt is a KRESZ szabályai alapján történik. A bekövetkezett bal­esetek elbírálásánál az általános óvórendszabályok 45. pontja az irányadó. 2. Az úttest fogalmába nem tartozik bele az útpadka- csak akkor, ha azt is leburkolták. Ebből következik többek között az, hogy pl. gyalogjárda hiányá­ban a gyalogos jogosan veszi igénybe a burkolt rész 1 méteres sávját még akkor is, ha az út­padka közlekedésre alkalmas. 3. A korábbi közfelfogással el­lentétben nem számít kitérésnek az, amikor az előzés elősegítése érdekében egy jármű az úttest menetirányszerinti jobboldalára lehúzódik. Ha ezt nem teszi; úgy az előzést akadályozó magatar­tása alapján vonható felelősség-* re. 4. A várakozás fogalma — a rakodás elvégzése tekintetében — a személygépkocsira is kiter­jed, hiszen jellegváltoztatás nél­kül személygépkocsin is szabad csomagot szállítani. 5. Az 1. pont szerint a dűlő és mezei utak közutak. Ebből adó­dik, hogy kapaszkodó körmök­kel, vezető élekkel felszerelt jár­müvei itt sem szabad közleked­ni. Ez a burkolat nélküli köz­utat védi, hogy lyukak, gödrök ne keletkezzenek. 6. A sebességkorlátozást jelző táblák a következő útkeresztező­dést feloldja, kivéve, ha a kiegé­szítő tábláján más rendelkezés van (pl. méterben megadott tá­volságon belül van az útkeresz­teződés). 7. A balra bekanyarodni tilos jelzőtábla az érintett útkereszte­ződésben a megfordulás tilalmát is jelzi (mert 2-szer balrá kanya­rodás == megfordulás). 8. A járdaszegélyre merőleges; derékszögben megtört két kes­keny vonal a várakozás elől el­zárt területet jelöli; ahová az autóbuszok; vagy más közfor­galmú járművek állnak be. Ez a továbbiakban a megállást is megtiltja, hiszen a ki- és beszál­lás, de főleg a le- és fel pakolás idejéig is akadály ózhat ja pl. az autóbusz beállását. 9. A vasúti sorompóra vonat­kozóan kimondja a KRESZ azt; hogy „a vonat érkezése előtt; kellő időben le kell engedni”. A kellő időre a MÁV F. 2. sz. uta­sítása az irányadó, miszerint, ha a sorompóőr belátja a vágányt; úgy 3, ellenkező esetben 5 perc­cel korábban engedi le a sorom­pót a vonat érkezése előtt. 10. A forgalmat irányító rend­őr jobbkarjának függőleges fel­emelése esetén; ha a gyalogos már a járdát elhagyta (tehát már az úttesten van) köteles azt elhagyni, azaz az átkelést befe­jezni. Ez a visszalépés; vissza­fordulás baleseti veszélyt igyek­szik kiküszöbölni, ezért ezt tiltja. Értelemszerűen ugyanez vonatkozik a rendőrlámpa sárga színére is. Az említett jelzések­nél a gyalogosnak egyébként változatlanul tilos a járdáról le­lépni. 11. A megkülönböztetett jár­művek részére — ha azok a hang- és fényjelzést használják — „... a forgalomban részt vevő áthaladási elsőbbséget és szabad utat kötelesek biztosítani!” — Ez vonatkozik valamennyi jármű­vezetőre és személyre egyaránt. A mentőgépkocsi kibontott piros zászlaja — fény- és hangjelzés nélkül — önmagában nem bizto­sítja elsőbbségi jogukat. 12. Gyalogos az úttesten — ha a közelben kijelölt gyalogátkelő hely van —, csak a gyalogátkelő­helyen haladhat át. A közelben szó alatt látó távolságot kell ér­teni, mely az 50—60 m-t nem ha­ladhatja meg. (Meg kell jegyez­ni, hogy ez a látótávolság erősen megrövidül, ha a gyalogos át­kelőhely felfestése kopott). 13. Különleges gyalogátkelő­hely előtt (zebrasávos átkelőhely és villogó sárga fényű lámpa ég) a járművezetőnek a menetsebes­séget annyira le kell csökkente­nie, hogy ha a gyalogos a járdá­ról akkor lép le, mielőtt ő a zebrasávozást elérte volna, akkor még a zebrasáv előtt meg tud­jon állni. Tehát a gyalogosnak kötelessége az, hogy a járdáról való lelépés előtt nézzen szét, s így a minden körülmények kö­zötti elsőbbségi jog, nem illeti meg őt. A különleges gyalogos átkelő­helyen kívül a jobbra vagy bal­ra bekanyarodó jármű vezetőjé­nek az útkereszteződésnél szá­molnia kell azzal, hogy váratla­nul is gyalogos kerülhet járműve elé. Éppen ezért ezeken a helye­ken is oly lassan kell haladnia; hogy szükség esetén járművét meg tudja állítani. 14. Szeszesitalt, vagy más, ha­sonlóan ható szert, közvetlen a jármű vezetése előtt fogyasztani tilos. A közvetlen vezetés előtti fogyasztás alatt azt kell érteni; ha olyan időben és mennyiség­ben fogyaszt, hogy az a vezetés megkezdése előtt még nem távo­zott el a szervezetéből. Órát te­hát nem lehet megállapítani — ez egyénenként változik. 15. Be nem látható útszaka­szon (pl. éles kanyar, dombtető; stb.) az úttest menetirány szerin­ti baloldalát; még átmenetileg is szigorúan tilos igénybe venni. Ebből viszont az következik; hogy belátható útszakaszon vi­szont, átmenetileg bármilyen foi> galmi ok miatt a baloldal igény­be vehető; a KRESZ egyéb sza­bályainak megtartásával. 16. Párhuzamos közlekedésre rendelt útvonal azon szakaszán? ahol a záróvonal nincs felfestve, ott is tilos egyenes irányú hala­dás céljából az úttest felező vo­nalát átlépni. 17. Irány jelző készüléket — kanyarodás; visszafordulás ese­tén is — „kellő ideig” kell hasz­nálni. Ez alatt azt keil érteni; hogy a kanyarodás, visszafordu­lás befejezését, az irányváltozást, jelezni kelL 18. Előzés akkor tekintendő megkezdettnek, amikor a jármű a korábbi haladási sávjától el­tér, tehát a haladási sávból már kihúzódott. Ezt nyomatékosan figyelembe kell venni annak a jármű vezetőjének, aki balra akar bekanyarodni és ezért az út közepe felé húzódik, vagy jobb kanyart végző, nagy terje­delmű járműkanyarodás előtt balra húzódik. Ennek a jármű vezetőjének tehát mindig köte­lessége meggyőződni először ar­ról, hogy a mögötte jövő jármű­vezetője nem-e kezdett bele elő­zésébe. Ha igen, várja meg el­haladását. Ugyanerre utal az előzési feltétel egyik pontja, amikor határozottan kimondja, hogy: „ ... a vezető a visszapillantó tükörből, vagy egyéb módon (pl. hátranézés) meggyőződött arról, hogy járművének előzésé­be nem kezdett bele más jár­mű”, csak altkor előzhet. (Ezért javasoljuk még a mkp-okra is a visszapillantó tükröt, személy- gépkocsikra pedig szükséghez képest, esetleg kettőt is.) 19. Vasúti átjáróban vagy an­nak közvetlen közelében enge­délyezve van az előzés, ha a gépjármű vezetője nem gépjár­müvet kíván megelőzni. A köz­vetlen közelséget úgy kell értel­mezni, hogy az előzést végre­hajtó biztonságosan be tudja fe­jezni az előzést és még a vasúti átjárón való áthaladás biztonsá­gáról is meg tudjon győződni. (Tehát a vonat közeledése esetét észlelje és meg tudjon idejében állni.) 20. A mkp. vezetője megállási szándékát karjának függőleges feltartásával köteles jelezni. Ez alól mentesült a vezető ha a mkp. üzemképes féklámpával van ellátva. (Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a féklám­pa kötelező biztonsági berende­zés a mkp-on.) Ezzel koránt sincs még min­denki előtt minden vitás kér­dés tisztázva. Ezért felkérjük főleg a gépjárművezetőket és az egyéb járművezetőket, illet­ve a gyalogosan közlekedőket, bogy vitás KRESZ kérdései­ket szóban vagy írásban közöl­jék. Az Értelmező Bizottság­gal folytatott rendszeres kap­csolat útján mód és lehetőség nyílik minden vitatott kérdés tisztázására és a Népújság ha­sábjain keresztül történő köz­hírelésre. BM. Heves megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Alosztálya Pénteken beszélték meg, hogy vasárnap is dolgoznak. Nem parancs és nem a külön kereset, hanem az adott szó és a kötelességtudat diktálta, hogy a vasárnapi pihenőjüket feláldozzák. Az idei rideg tél szokatlanul hosszú pihenőre kényszerítette a kőműveseket, kubikusokat, az építkezések dolgoskezű munkásait. Ezt kell most pótolni. AZ EGRI AKÖV TELEPEN hajnalban kezdték a munkát. Bartók József kubikos a gumi­padló alá betonozott az alsó és felső szinten. Erős Imre, Csanádi János és társai falaz­tak. Szaporán mozgott a be­tonkeverő, de aztán minden leállt az építkezésen, pedig a früstök ideje még messze volt. Nincs áram — kiabálták Kris- ton Mihály művezető felé az emberek. — A biztosíték rendben, nem itt történt hiba, — har- sant a hír az épület túlsó ol­dalán. A félóra áramszünet Kriston Mihálynak hosszabb­nak tűnt, mint az út Besenyő- telektől Egerig. Pedig azt ke­rékpáron tette meg. Alig múlt két óra, amikor indult és a félhomályban senki sem gon­dolta volna, hogy 52 éves em­ber tapossa a kerékpár pedál­ját. A HADNAGY UTCAI LA­KÁSÉPÍTKEZÉSHEZ Novajról busz hozta az embereket, Pap István kőműves brigádja va­sárnap a megbeszélt időben jelentkezett. Reggel csak a négy meszesgödör ásított, mert jól megrakták „gyomrukat”. Nemcsak Káló Antal műveze­tő, hanem a habarcs és a va­kológép is készenlétben várta az embereket, vakolhattak. Az A/8-as épület első eme­letén vasárnap nyolc óra hosz- szat sebesen mozgott a simító, kőműves kalapács, hóbli és meszelő. Jó lett volna, ha a tiszafürediek is itt lettek vol­na, meg Seres Lajos kőműves brigádját is hiányolták, ök a következő vasárnapra igérkez­— Hiba azért nem lesz, ügy megfrüstököltünk, hogy nyolc óra hosszat, megállás nélkül bírjuk a munkát és a vasár­napi teljesítmény miatt hétfőn sem vallunk szégyent — fo* gadkozott két novaji ember. A GÓLYA UTCÁBAN is kő­művesek ébresztették a P/3-as épület új lakóit. Egy hete köl­töztek ide a szemközti lakók, de Király Lajos brigádjának munkásai a P/6-os épülettel sem akarnak szégyent vallani. — Teljes a létszám, mész, habarcs és tégla akad bőven az épület lábánál. A két oldal­falat hétfőn akárki megnéz­heti — fogadkozott Dalos Fe­renc művezető. Tizenkét kő­műves dolgozik ősz óta a Gó­lya utcában és azóta a negye­dik épület falait rakják. A télnek törlesztenek most az építkezések szorgoskezű munkásai. Szabad szombatot és vasárnapi pihenőt áldoznak fel. Mi azt szeretnénk, ha mindez csak a rendkívüli idő­járás miatti kivétel lenne és a fegyelem, a jobb szervezett-' ség válna állandó szokássá. F. L. 'Jő&qjjan étdelmezziik. a KRESZ egyes szabályait ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom