Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

2 NÉPÚJSÁG 1963. július 21., vasárnap A szovjet—magyar barátság nem ünnepnapokra tartogatott szép szó Kádár János beszéde a moszkvai nagygyűlésen Lapunk tegnapi számában tudósítást közöltünk, a pénteki moszkvai nagygyűlésről, ahol Nyikita Szergejevics Hruscsov és Kádár János mondtak besze­det. Kádár János beszéde ele­jén beszélt arról a küzdelemről, amelyet a Szovjetunió folytat a kommunizmus felépítéséről, s arról a segítségről, amelyet a szovjet nép, a szocializmust építő Magyarországnak nyúj­tott. A két ország közötti kap­csolatról elmondotta, hogy ál­landóan bővül és mind szoro­sabbá válik a gazdasági együt- müködés. Magyarország nyers­anyag-behozatalának mintegy 40 százaléka, ezenbelül a vas­érc, a nyersvas, a kohókox, a nyersolaj, a műgumi, a gyapot túlnyomó többsége a Szovjet­unióból származik. Számottevő mennyiségben kapunk a Szov­jetunióból ötvözeteket, henge­reltárut, vegyi anyagot, műtrá­gyát és egyéb ipari termékeket. A Magyar Népköztársaság egyebek között gépipari beren­dezéseket, híradástechnikai' cikkeket szállít a Szovjetuni­ónak. Rendkívül előnyös szá­munkra a nemrég megépített Barátság Olajvezeték, a Béke villamos távvezeték és a közel­múltban megkötött szovjet-ma­gyar alumínium egyezmény. A Magyar Népkötársaság és a Szovjetunió teljes mértékben egyetért a szocialista országok sokoldalú gazdasági együttmű­ködésével. Amelett vagyunk, hogy a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa keretében mindnyájunk érdekeinek megfelelően tervszerűen és együtt használjuk Jel erő­forrásainkat, teremtsünk ésszerű és fejlődésünket gyorsító munkamegosztást. Bővülnek és szélesednek az ország kulturális kapcsolatai a Szovjetunióval, megnőtt a két baráti állam közti turistaforga­lom — mondotta Kádár János majd arról beszélt, hogy min­dennél fontosabb azonban a teljes elvi egyetértés az össz­hang a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a két párt Központi Bizottsága között. Az egész nemzetközi mun­kásmozgalom szempontjából döntő fontosságúnak tartjuk, a Szovjetunió Kommunista Pártja Hruscsov elvtárs által vezetett Központi Bizottságá­nak a marxista-leninista tudo­mány alkotó továbbfejlesztése terén kifejtett tevékenységét. Mi saját tapasztalatainkból tudjuk mire vezet az élettől el­szakadt szektánsság, és dog- matizmus, a személyi kultusz, és mivel jár az akadálytalanul terjedő revizionizmus. A Szov­jetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa felbecsülhe­tetlen értékű segítséget nyúj­tott nekünk ahhoz, hogy pár­tunk megszabaduljon a szek- tánsságtól, a dogmatizmustól és a revizionizmustól és visszata­láljon a marxizmus-leninizmus egyenes útjára, — mondotta a magyar küldöttség vezetője, majd arról beszélt, hogy a két párt álláspontja megegyezik, mivel mindkettő az 1957-es és 60-as moszkvai nyilatkozatok szellemében végzi munkáját. Ugyancsak teljes az egyetértés az SZKP Központi Bizottságá­nak július 14-i nyílt levelével is. Senkinek nem érdeke a háború A világháború sem a szoci­alizmusban élő népeknek sem a többi népnek nem érdeke. Minden erővel meg kell akadályozni, hogy az imperia­lizmus háborúba sodorja a vi­lágot. Küzdeni kell, hogy az egész világon diadalmaskod­jék a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének lenini elve. Ez a politika nem a tő­kések és a munkások, nem a gyarmattartók és leigázottak, az elnyomók és elnyomottak békés egymás mellett élését, nem az elnyomásba való bele­nyugvást jelenti, hanem éppen fordítva, ez teremti meg a legkedvezőbb lehetőséget a szocialista országok rendsze­res építő munkájához, a szo­cializmus fölényének mielőbbi kibontakozásához, és ezzel bé­kés győzelméhez, a tőkés or­szágok munkásosztályának a monopóltőke ellen vívott har­cához és a még gyarmati sor­ban élő népeknek a nemzeti felszabadulásért vívott küz­delméhez. Sem egymástól elválasz­tani, sem egymással szembeállítani nem lehet a békéért, a demokráci­áért, a szocializmusért és a nemzeti függetlenségért vivott harcot. A népek frontja akkor erős, ha e harcok egyetlen nagy áramlatban egyesülnek. A forradalom exportjának jelszava elvileg nem felel meg a marxizmus álláspontjának, és ezért gyakorlata is elíté­lendő. A népeknek maguknak kell dönteniük arról, hogy mi­lyen társadalmi rendszerben kívánnak élni. A forradalmak nem helyzettől, tértől és idő­től elvonatkoztatott jelszavak­tól, hanem a szükséges felté­telek megérlelődésétől függe­nek. A rossz időben kiadott jelszó nem összeköti a pártot a tömegekkel, hanem elvá­lasztja azoktól. Az elmúlt majdnem két év­tized tapasztalatai azt is bebi­zonyították. hogy a szocialista világrendszer létrejöttének és az erőviszonyok megváltozá­sának hatására szétesett a gyarmati rendszer, mert a gyarmattartó hatalmak nem bírták tovább a leigázott né­pek nyomását, az elnyomott népek pedig a szocialista vi­lágra tudtak támaszkodni. Békeharcunk eredménye­ként máris száz és százmilliók látják az egész világon, hogy §. szociájlizmus és a béke egy fogalom, hogy a népek leg­hőbb vágyának a békének ki­vívásáért, szocialista országok, a kommunisták küzdenek a legkövetkezetesebben. Küzdel­münk most azért folyik, hogy a szocializmust most nemcsak a békével, hanem a jóléttel is azonos fogalom legyen. Ehhez minden szocialista rendszernek fejleszteni kell gazdaságát, de elengedhetetlenül szüksé­ges a szocialista országok gaz­dasági együttműködése is. Harcunk sikerének záloga, hogy .a szocialista világrend- szer országai, a kommunista és munkáspártok egyesítsék erőiket, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke ügyének győzelméért, az imperializmussal szemben. A marxizmus—leninizmus nem különböztet meg fe­héreket és feketéket, eu­rópaiakat, ázsiaikat, afri­kaiakat és latin-ameri­kaiakat, csak osztályo­kat: elnyomókat és elnyo­mottakat. A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy a világ minden elnyomottjának és kizsákmá- nyoltjának azonosak az érde­kei a nemzeti és társadalmi felszabadulásáért vívott harc­ban. Ezért szorosra kell zárni­uk soraikat. Kádár János ezután arról beszélt, hogy a kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatkozatai, a benne foglalt megállapítások, az elmúlt évek, igazolták; a magyar nép egyetért azokkal, egyetért a Szovjetunió kormányával a mai nemzetközi helyzet meg­ítélésben, és támogatja a Szovjetunió külpolitikáját. — Az a véleményünk — mondotta —, hogy a Szovjet­unió kormánva küloolitikájá- jában a fennálló világpolitikai helyzet realitásából, annak tu­dományos elemzéséből és az erőviszonyokból indul ki. Rendkívül fontosnak tartjuk az általános és teljes leszere­lésért folytatott harcot.. mert ez reális célt ad a békét aka­ró tömegeknek. Üre- és tar­talmatlan lenne minden ilyen küzdelem, amely általában tűzné ki céljául a békét, de nem jelölné meg azokat a konkrét feladatokat, amelyek­nek végrehajtásán a háború elkerülése, a béke védelme múlik. Küzdenünk kell a nukleáris fegyverekkel folytatott kísér­letek beszüntetéséért. Az, hogy eddig nem sikerült meg­egyezést elérnünk, nem indo­kolhatja, hogy lemondjunk a tárgyalásokról. A Szovjetunió a leszerelés és a nukleáris fegyverekkel folytatott kísér­letek megtiltásáért vívott áll­hatatos harc mellett küzd a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáért, a Varsói Szer­ződés és az Atlanti-szövetség államai közötti megnemtáma- dás egyezményért. Mi erősíteni , kívánjuk és fogjuk a Varsói Szerződés Szervezetét mindaddig, amíg arra szükség van. de bármely percben hajlandók vagyunk tárgyalni a feszültség enyhü­lését ígérő minden ésszerű ja­vaslatról. Teljes mértékben támogat­juk a Szovjetuniónak a német kérdés és ezen belül a Nyu­gat-Berlini kérdés rendezésére tett javaslatot. A magyar kormányfő ez­után arról beszélt, hogy a né­met békeszerződés megkötése után a németekre kell bízni az egység megteremtéséti, hi­szen erre egyedül ők hívatot­tak, majd méltatta az ENSZ 15. ülésszakán előterjesztett szovjet javaslatok (a gyarma­ti rendszer felszámolására) je­lentőségét s azt a küzdelmet, amelyet a Szovjetunió a béké­ért folytat. Kádár János a ha­zai viszonyokról szólva, el­mondotta, hogy a Magyar Népköztársaság erős, és élvezi az egész dolgozó nép bizalmát és támogatását, majd vázolta azt az utat, amelyet a magyar nép az ellenforradalom után az újjászervezett párt vezeté­sével megtett. Beszélt a há­roméves terv s. a második öt­éves terv sikereiről, a nép­frontpolitikáról, a népi nem­zeti egység megteremtéséről s a VIII. kongresszuson meghir­detett eszmei offenziváról. Nem hallgatta el gondjainkat, nehézségeinket sem, hiszen közismert, hogy mezőgazdasá­gunk fejlődését éveken át kés­leltette az aszály, majd a szo­katlan és kemény tél, s az ipar és kereskedelem fejlődése sem zökkenőmentes. Ennek el­lenére a magyar nép ma szé­gyenkezés nélkül, emelt fővel egysorban halad a szocializ­must építő testvéri népekkel. Politikánk kidolgozásában fontos szerepe van annak hogy kijavítottuk a korábbi hibá­kat, — hangoztatta — levon­tuk a tanulságot a szektásság és a dogmatizmus okozta sú­lyos torzulásokból, valamint a revizionizmus kártevéseiből. Voltak és még ma is akadnak emberek, akik ostoba és álnok módon arra a képtelen állítás­ra vetemednek, hogy 1956-os magyarországi ellenforradalmi felkelést a személyi kultusz bűneinek, a XX. kongresszu­son történt feltárása idézte elő. A valóságban azonban az tör­tént, hogy Magyarországon nem a személyi kultusz leleple­zése, hanem maga a sze­mélyi kultusz ásta alá és rombolta szét a párt tö­megkapcsolatait, gyengí­tette meg a népi demok­ratikus rendszert. Hruscsov pénteki beszéde óriási visszhangot keltett világszerte Daily Herald: Hruscsov kinyitja az ajtót Hruscsov szovjet minisz­terelnök pénteki beszéde óriási visszhangot keltett vi­lágszerte. Még a legtartóz­kodóbb nyugati lapok is kénytelenek elismerni, hogy a szovjet miniszterelnök ja­vaslatai fordulópontot je­lenthetnek a hidegháború történetében, a Kelet és Nyugat viszonyában. WASHINGTON: nya és személy szerint Ken­nedy is gondosan tanulmá­nyozza Hruscsov javaslatait és megtárgyalja azokat szövetsé­geseivel. A Moszkvában folyó tárgyalásokról szólva a szóvi­vő megállapította, hogy a meg­beszélések menete mindkét fél számára kielégítő. „Bár az óvatosság még mindig szüksé­ges, reméljük, hogy a tárgya­lások sikeresen érnek véget” — mondotta. Az amerikai külügyminisz- Hruscsov beszéde a péntek térium szóvivője közölte, hogy esti amerikai lapok fő témája az Egyesült Államok kormá- volt. Első helyen foglalkozott Megtartotta hatodik ülénét a moszkvai ^alomcsend^trrnáenkozán MOSZKVA (MTI): Szomba­ton délelőtt megtartotta hato­dik ülését Moszkvában a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselőinek részvételével, hétfőn kezdődött atomcsend-tanácskozás. Az ülés egy és háromnegyed óra hosz- szat .tartott és helyi idő szerint 12,40 órakor fejeződött be. A szovjet küldöttséget ismét Gro- miko külügyminiszter vezette. A szombati ülésről kiadott közös közlemény szerint a kül­döttségek megvitatták a lég­körben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegy­verkísérletek eltiltásáról köten­dő szerződés tervezetét. Ezen­kívül eszmecserét folytattak más, a feleket kölcsönösen ér­deklő kérdésekről is. A következő ülést július hó 22-én, hétfőn tartják. ESEMÉNYEK _ s&rMa,i WASHINGTON: Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága pénteki ülésén úgy döntött, hogy további két­száznegyvenmillió dollárral kell csökkenteni Kennedy el­nök külföldi segélyprogramját. KAIRO: Kairótól száz kilométerre az egyik oázisban körülbelül öt­ezer hektár földet osztottak szét a parasztok között. A nyugati sivatag Harga elneve­zésű oázifában a napokban osztanak földet azoknak a csa­ládoknak, amelyek a Nílus völgyéből települtek át ide. NYUGAT-BERLIN: Nyugat-Berlinben a lakbé­reket augusztus elsejétől kezd­ve újabb tíz-tizenöt százalék­kal emelik. Ez a növekedés több mint hatszázezer nyugat­berlini lakost érint. NEW YORK: Kennedy táviratában vála­szolt U. Thant korábbi üzene­tére, amelyben sikert kívánt a moszkvai háromhatalmi atom­csend tárgyalásoknak. MURMANSZK: A Lenin atomjégtörő kifu­tott a nyílt tengerre, hogy megtegye negyedik észak­sarki útját. A jégtörő Novoja Zemlja felé halad, ahonnan az első hajókaravánt vezeti a jégmezőn át Dickson-sziget térségébe. CHICAGO: Egy chicagói műszergyár olyan forgó fényjelző berende­zést hoz forgalomba, amely az autó tetejére szerelhető és szükség esetén messziről lát­ható vörös fénnyel jelzi, hogy a kérdéses kocsi sürgős segít­ségre szorul. A forgó vörös fényt a kapcsolótábla öngyúj­tóberendezéséhez lehet szerel­ni. YAOUNDE: A kameruni szövetségi köz­társaság fővárosában, Yaoun- deben szombaton ünnepélye­sen aláírták az európai gazda­sági közösség és tizennyolc afrikai és Malgas állam új tár­sulási szerződését. DAMASZKUSZ: Pénteken estére valamelyest enyhült a feszültség Szíriában. A bagdadi rádió tudósítója szerint helyreállt a telefon­összeköttetés Szíria és külföld között, s a libanoni határt dél­után megnyitották. A hírügy­nökségek a legellentmondóbb tanácskozásokba bocsátkoznak a szíriai államcsínykísérlet ha­lálos áldozatai számát illetően. PÁRIZS: A francia nemzetgyűlés szombaton hajnalban leszavaz­ta a kormányt. A meglepő eredménnyel végződő szava­zásra a pótköltségvetés tárgya­lásakor került sor. A parla­ment többsége elégtelennek találta az állami lakásépítke­zésekre előirányzott összeget. MOSZKVA: Az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására Moszk­vába érkezett az indonéz kom­munista párt küldöttsége. D. N. Aidit, a párt központi bi­zottságának elnöke vezetésé­vel. LONDON: Londonban a Glass De­velopments vállalat oz elek­tronika céljaira hajszálnál vé­konyabb rézsszálat hozott for­galomba üvegcsőben. A szál ötvenedrésze a hajszálnak; sza­bad szemmel teljesen kivehe- tetlen. a beszéddel az amerikai rádió és televízió. A New York Times szom­bati vezércikkében megálla­pítja, hogy a beszéd nagymér­tékben enyhíti a nemzetközi légkört. A New York Herald Tribu­ne bizakodóan ír az atomfegy­verkísérletek részleges be­szüntetésére vonatkozó egyez­mény megkötésének lehetősé­géről. Az amerikai körök vélemé­nye lényegében egy mondat­ban foglalható össze: Ha a hi­degháborús kérdések nem is oldhatók meg egyszerre, min­denesetre meg lehet tenni a kezdő lépéseket. MOSZKVA: A Moszkvában állomásozó nyugati diplomaták, elsősor­ban az amerikaiak és az an­golok Hruscsov beszédét érté­kelve úgy vélik, hogy az min­denképpen ‘kedvező egy rész­leges megegyezés szempontjá­ból. A szovjet miniszterelnök egy sor olyan új javaslatot tett, amelyek mindkét fél szempontjából hasznosnak bi­zonyulhatnak. Megfigyelők ál­talában kiemelik azt az indít­ványt, hogy az NSZK-ban és az NDK-ban állomásozó csa­patok mellé megfigyelőket rendeljenek ki. LONDON: Az angol lapok első oldalon foglalkoznak a pénteki beszéd­del. Megállapították, hogy a javaslatokat érdemben és részleteiben kell tanulmá­nyozni. A Daily Herald „Hrus­csov kinyitja az ajtót” című cikkében méltatja a beszédet, mint olyat, amely megnyitja az utat a további tárgyalások előtt Az angol diplomáciai körök hangoztatják ugyan, hogy a szovjet kormány a lényeges kérdésekben kitart korábbi álláspontja mellett, de a be­széd kiküszöbölhetővé tesz egy sor „rendkívül zavaró” prob­lémát. PÁRIZS: A francia hivatalos körök egyelőre nem fűztek megjegy­zést Hruscsov beszédéhez; A francia kormány és a NATO illetékesei tanulmányozzák a beszéd teljes szövegét. Kiszi­várgott hírek szerint azonban NATO-körökben nagy érdek­lődéssel fogadták a szovjet miniszterelnök javaslatait. Hangsúlyozzák, hogy ez a be­széd foglalt leghatározottabban állást a békés együttélés mel­lett. A franciák fenntartásai között az első helyet a NATO és a Varsói Szerződés esetleges meg nem támadási egyezmé­nyének kérdése foglalja el. BONN: Természetszerűleg a nyugat­német álláspont a legtartózko­dóbb. A bonni kormány szó­vivője Hruscsov beszédét kommentálva kijelentette, hogy Nyugat-Németország vissza fog utasítani minden olyan javaslatot, amelynek gyakorlati megvalósítása gyen- gitené a NATO-t. Az NSZK ellenez minden olyan intézke­dést, amely „meghosszabbíta­ná Németország megosztottsá­gát” — mondotta. (MTI) A marxizmus-leninizmus ál- szektásság és dogmatizmus, láspontjáról keli kétfrontos mind a revizionizmus ellen, küzdelmet folytatni mind a ehhez azonban az kell, hogy alkotó módon gondolkodjunk, ahogyan arra példát szolgál­tatott az SZKP és annak XX. kongresszusa. Nem az a mar­xista, leninista, akinek tudo­mánya ab6ól éli, hogy saját szubjektív álláspontjához idé­zeteket tud keresni Marx, En­gels és Lenin műveiből, ha­nem az, aki megtanulja, ho­gyan kell Marx, Engels és Le­nin tanításaival élni, az a párt, amely Marx, Engels és Lenin módjára képes meglátni, ele­mezni és megoldani a mai kor bonyolult kérdéseit — mon­dotta, majd arról beszélt, hogy megnövekedett Magyar- ország nemzetközi tekintélye. Ezen az sem változtat, hogy a nyugati propagandisták elő­szeretettel beszélnek arról, hogy Magyarországon „Hrus­csov hívei vannak uralmon”. — A mi fogalmaink szerint — folytatta, a kormány elnöke — ma Magyarországon nem egy személy „hívei” vannak hatal­mon, hanem a magyar mun­kásosztály. A munkásosztály pedig megtanulta a történelmi leckét, hogy az eszmei és poli­tikai torzulások miatt az egész nép, a szocialista társa­dalom építése szenvedne kárt, csorbát. Kádár János befejezésül, ar­ról beszélt, hogy a magyar küldöttség hálás a páratlan vendégszeretetért és fogadta­tásért, amelyben a Szovjet­unióban részesült, s a nagy­gyűlés közönsége előtt kije­lentette: „Biztosíthatom önö­ket, hogy pártunk és népünk számára a szovjet—magyar barátság nem ünnepnapokra tartogatott szép szó, hanem állandó éltető erő, fegyverünk és pajzsunk, a szocializmus, a kommunizmus, a béke győzel­méért, nemzeti felvirágoztatá­sunkért folytatott szüntelen harcunkban.” A nagy tapssal fogadott be­szédet a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, a Központi Bi­zottság, Nyikita Szergejevics Hruscsov, a magyar és szov­jet barátsáe. a kommunizmus és a béke éltetésével fejezté be. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom