Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. június 1., szombat A LOTTÓ nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Nagykanizsán, a városi művelődési házban megtartott lottó sorsoláscm a következő nyerőszámokat húzták ki: 12. 21. 26, 56, 86. A május havi szelvények kö­zül a 22. hét szelvényei vesz­nek részt & tárgynyeremény­sorsoláson, melyet június 3-án 9 órakor tartanak a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság Szék­hazában. (MTI) — MŰSOROS divatbemuta­tót rendez ma délután 5 órai kezdettel a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium KlSZ-szer- vezete az egri Park Szálló­ban. A rendezvényen a gim­názium növendékei bemutat­ják a gyakorlati oktatások keretében készített ruháikat. — VASÁRNAP este, a Szo­cialista kultúráért érdemérem­mel kitüntetett hatvani Irodal­mi Színpad Louis Veile négy- felvonásos komédiáját, a Szen­teltvíz és kokain-t mutatja be. A darabot Szívós József ren­dezte. — HANGVERSENYT ren­dez ma délután öt órakor Fü­zesabonyban, a járási műve­lődési házban, a füzesabonyi zeneiskola. — A NÉMET Demokratikus Köztársaság szakkönyvkiadó vállalata 1960 óta folyamato­san hozta forgalomba a „Poli­technikai könyvtár” sorozat 30 kötetét, összesen 300 000 pél­dányban. A kötetek zsebkönyv formában, keménykötésben je­lemnek meg. _ HOLNAP DÉLELŐTT nyitja meg kapuit ünnepélyes keretek között a Heves me­gyei Képzőművészeti Mun­kacsoport 1963. évi tavaszi tárlata. A több, mint ötven alkotásból álló kiállítást Egerben, a Tanárképző Főis­kola dísztermében rendezik. A holnap délelőtt 11 órakor tartandó megnyitón Dienes Tibor, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának helyet­tes vezetője mond beszédet. — EGY SVÁJCI óragyár rö­videsen forgalomba hoz egy olyan karórát, amelyben be­épített légsúly- és magasság- mérő működik. A különleges karórát, amely természetesen ütés- és vízálló, pilóták, ten­gerészek, alpinisták, ejtőernyő­sök és hasonló foglalkozásúak számára szerkesztették. — ,,A MEZŐGAZDASÁG szocialista átszervezésének hatása Heves megye paraszt­ságára” címmel tart előadást Putnoki László, az MSZMP Központi Bizottságának pót­tagja, Heves megye pártbi­zottságának első titkára jú­nius 7-én délelőtt Budapes­ten a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének Székhá­zában. — LENINGRÁDI törvény- széki orvosszakértők megálla­pították, hogy a 126 esztendő­vel ezelőtt megvívott Puskin— Dantes párbajban Dantes megszegte a párbaj szabályait. A szakértők megállapították, hogy Dantes pisztolyának űr­mérete nagyobb volt, mint Puskin pisztolyáé. — 150 MÁZSA baromfihús átadására kötöttek szerződést az idén a hevesi Űj Barázda Termelőszövetkezet tagjai 2500 csibét neveltek fel az év elején és most újabb 2500 egy kilogramm átlagsúlyú barom­fi átadására készülnek. — MA ESTE tartja pünkös­di bálját az egri Ady Endre Kultúrotthon. Az este hétkor kezdődő, nagyszabású bálon a Ritmus tánczenekar muzsikál idő járásjelentés Várható időjárás szombai estig: Felhőátvonulások, néhánj helyein, főképp a holnapi na? folyamán záporeső, zivatar Mérsékelt, helyenként élén! északkelteid szél. A hőmérsékle keleten kissé csökken. Várhat legmagasabb nappali hőmér sétklet keleten 20—23, nyuga- -ton 23—26 fok között. (MTI) 1963. JÜNIUS 1., SZOMBAT: TÜNDE 120 évvel ezelőtt, 1843. júniusá­ban született KLIMENT TYIMIR- JAZEV orosz természettudós, Dar­win tanainak lelkes követője és oroszországi népszerűsítője. Meg­állapította, hogy a növények a le­vegőből a napfény energiájának hatására szerves anyagokat asszi­milálnak és, hogy a növényekben levő klorofill ennek az energiának megkötésére szolgál. Élettani isko­lát alapított, amelyre fejlődéstör­téneti munkái nagy hatással vol­tak. 50 évvel ezelőtt, 1913. június 1-én halt meg JOSZIF DUBROVINSZ- KIJ hivatásos orosz forradalmár, 1902-től a bolsevik párt tagja. 1905- ben részt vett a dekabrista fel­kelésben, az 5. pártkonferencia alkalmával Londonban az oroszországi pártot képviselte. Több­ször bebörtönözték, száműzetésben halt meg. Lenin bírálta hi­báit, de nagyra értékelte mint forradalmárt, aki a munkásosz­tály ügyéért odaadóan harcolt. 135 évvel ezelőtt, 1828-ban, e napon nyitotta meg Brunszvik Teréz ANGYALKERT néven, Budán az első magyarországi óvo­dát. Kliment Tyimirjazev ^Előzetes tájékoztató az 1963. évi Pécsi Nyári Szabadegyetemről A televízió műsora 17.15: Hírek. — 17.20: Ki mit 19.55: Szép álmokat, gyerekek! tud? I. középdöntő. 19.10: Afri- 20.05: Születésnapi köszöntő. A ka, Afrika! Mauritania. Elő- televízió nyilvános vidám mű— aidó: Rudnyánszki István. 19.30: sora a Madách Színházban. Tv-híradó. 19.45: Hétről hétre. 22.00: Hírek, Tv-híradó. (Ism.) A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Baranya me­gyei szervezete 1963-ban júli­us 28-tól augusztus 10-ig ter­jedő időben rendezi meg a már hagyományossá vált, az elmúlt években nagy sikert aratott nyári szabadegyetemét. A hallgatók a Tanárképző Főiskola festői környezetű, az elmúlt évben épült modern, lifttel ellátott kollégiumában nyernek túristaszerű (négy­ágyas) elhelyezést és ellátást. Egyetemi és főiskolai taná­rok, valamint a legjobb szak­emberek előadásai ismertetik gazdag szemléltetéssel Pécs és Baranya földrajzát, történetét, természeti világát, irodalmát zenei, művészeti és tudomá­nyos életét, a kultúra és tech­nika nagyszerű helyi alkotá­sait. Egész napos autóbusz ki­rándulásokon megismerik a megye nagy jelentőségű törté­nelmi emlékeit: Szigetvárt, Siklós várát, Mohácsot (a most folyó csatatéri ásatásokat), Pécsváradot és a Mecsek vad­regényes tájait, az abaligeti cseppkőbarlangot, a harkányi és sikondai gyógyfürdőt, Kom­ló szocialista várost: Szakszerű vezetés mellett megismerkednek a 2000 éves Pécs híres műemlékeivel, a Mecsek felejthetetlen szépségű kirándulóhelyeivel. A város múzeumai, könyvtárai, strand­fürdői, mozijai, stb., az egyéni szórakozásnak is minden ma­gasrendű lehetőségét megad­ják. A szabadegyetemre iskolai végzettségre való tekintet nél­kül, bárki jelentkezhet, aki üdülőidejét az ország ezen tör­ténelmi emlékekben és tájké­pi szépségekben gazdag vidé­kén művelődve és szórakozva óhajtja eltölteni. A mérsékelt részvételi díj 1100 forint. Ez magában fog­lalja nemcsak a szállás és el­látás, hanem az előadások, ki­rándulások, városnézések költ­ségeit is. Érdeklődőknek felvilágosí­tást és részletes tájékoztatót küld a szabadegyetem titkár­sága: Pécs. Janus Pannonius u. 11. szám. Telefon: 14-44. 62-48. Jelentkezni ugyanott lehet írásban, vagy személye­sen 1963. július hó 1-ig. A TIT Pécsi Nyári Szabadegyetemének titkársága kellene vinni senkinek egy szirmot se — mondta valaki. De másnap csak vitte a falu apraja-nagyja egyaránt. Egy délután pedig kijelentette a boltos, hogy nem kell több vi­rágszirom, a központ nem vesz át többet. A szájasabb asszo­nyok közül vagy kettő a bol­tos fejébe borította kosarát. De aztán rend lett megint a faluban, nem szedte a virágot senki, megmaradt az gyönyör­ködésre. Alig egy pár nap múlva nékem is elmaradt a virágszedő kedvem. De azok csak nyíltak egyre — mintha nem is nyílnának egyébre im­már, hanem csak a mi bosz- szantásunkra. Édesapám tudtomra adta ne­kem, magával visz, ha indul a kubikmunka fent a Tisza észa­ki partjánál. Az addig tartó időt már csak jövés-menéssel töltöttük leg­inkább, mert valamire való munka a ház körül sem igen akadt. Édesanyám a ruházatunkat is számba vette. Apám meg­kente mind a két talicskát, ha hétfőn reggel indulunk, hát könnyebben essen a menete­lünk. Helytállni hétfőn kellett a munkában, de a szomszéd fa­luból már némelyik csoport szombaton este útnak indult. Vasárnapról hétfőre alig maradt fiatal a faluban. — Kikiáltották a templomból jö­vet, hogy a kerekeskút mellett táncmulatságot rendeznek. Apám — de édesanyám is erősen amellett voltak, hogy nehéz lesz az egész heti mun­ka, hát térjünk nyugovóra ko­rán, pihenten kezdjünk a hét- Eő hajnali útnak. De én csak elindultam úgy szürkület tá­jon a kerekeskút felé — ígér­ve a szüléknek, hogy megtérek a mulatságból idejében. Mire én odaértem, javában állt már a tánc, jókora volt a kedve mindenkinek. Némelyik ve­lem egykorú legény meg akko­rát ugrott, rikoltozott, mint akinek az esze ment el. En is, hogy mihamarább belekerül­jek a forgalomba, hát szétnéz­tem, hogy kiválasszak valakit a táncolásra. Kevés az idő, gondoltam, nehogy az is hiá­bavalóan teljen. Egy kis gon­dolkozás után megszólítottam Kerekes Annuskát. Annus igen fiatal lányka volt. A fiatalsága miatt ezelőtt még nemigen járt mulatságba. Könnyen is táncolt velem, így hát gyönyörűségünkre volt mindkettőnknek a tánc. Ami­kor már harmadikra is fordul­tunk, azt gondoltam magam­ban, hogy ejnye, de balga em­ber is vagyok én, hogy eddig nem figyeltem ezt az Annust. Aztán meg, hogy mindig ked­vesebben beszélgetett, nekem nem támadt elmenni való ked­vem. Sőt, kezdtem magamban rosszul gondolni a tiszai mun­kára, hogy miért éppen most megyünk mi oda, mikor jól telnének ezentúl itthon is a nyári esték. Annuskával. De akkor este mégis korán ju­tottam haza. Annuska is úgy tett, mintha hamar megunta volna a táncot, egyre készüli szedtem meg a kosaram félig, az erdőből kiugratott a gróf ispánja, rákiáltott az embe­rekre, azok meg úgy megin­dultak szaladni, hogy majd leverték egymást a lábukról. Az ispán kutyája énutánam iramodott, de én meg úgy megijedtem tőle, hogy az inamba ragad — elhajítottam a kosarat a kezemből, aztán neki a határnak. — Az ispán egyre biztatta utánunk a ku­tyákat, míg csak el nem ker­getett bennünket egész a falu alá. De még onnan is láttam, hogy összeszedi az otthagyott kosarakat. Otthon édesanyám meg­könnyezte a gyönyörű kosa­runkat. En is szomorú voltam miatta. Ügy látszik, gondoltam magamban, ez a sok mezei vi­rág immár nekem sem lesz túlontúl boldogságomra. 17 LMENTÜNK MÉG né- hányszor vadvirágot szedni, de csak lopva. No, ha így megy még egy jó pár hé­tig — mondta édesanyám — talán valamit segítünk magun­kon vele ebben az ínséges esztendőben. Igen ám, de két- három nap múlva a boltos már csak felét adta a múlt hetinek. A hét végére pedig csak két és fél fillért azért, amiért azelőtt 7 fillér járt. Ügy gondolta mindenki, hogy ez már csalás. Talán nem rátlan. Nemréggel ezelőtt édesapám a felvidékről hozott egy vesszőből fonott ruszin kosarat. Gyönyörű volt ez a kosár. Csupa fehér vesszőből, mindenféle festett virággal ékesítve. Mintha csak meg­érezte volna, aki fonta, hogy valaha ilyen virágos vidékre kerül a készítménye. En meg leakasztottam a szegről a kosarat, és azzal in­dultam ki a határba, virág­szirmot szedni. Az emberek nagyon nyugta­lanok voltak ebben az időben. Alig szóltak egy-két szót egy­máshoz, máris veszekedés lett belőle. A sok virág láttán nemhogy szelídültek volna, hanem még egyre mogorvább lett a tekintetük. Ahogy elin­dultam én is reggel, csoportok­ba verődve mentek az embe­rek a szűk kis mezei utakon, egymás mellett a harmatos fű­ben. Káromkodtak legtöbben, hogy nem terem a határ egye­bet, csak virágot. Az uradalmi földek felé vitt az utunk, mi­vel a falusiak földjéről ki-ki leszedte már magának az el­adható virágot. Beálltunk az egyik táblába, ahol búza he­lyett majd csak mindenütt mezei árvácska virított. — ; Letaposta a sok láb a meg­maradt néhány búzatövet is. De hisz learatni úgysem lehet a sok zöld gyom miatt. Alig | A MI VIDÉKÜNKÖN sok £ vadvirágot termett a § határ. Az öregek úgy tartják, (Cha sok a virág, legtöbbször s kevés a termés. Amikor elmúlt Smár május második fele is, § valósággal ellepte a földeket ica tarkábbnál tarkább virág. Az gégész mező egyetlen nagy vi­rágcsokor. A kert alatt a rét, Kmint valami tarka szőnyeg. Boldog volt az ember, ha a határra járt, csak az öregek § csóválták egyre a fejüket a ((sokszínű virág láttán. Nem 2 messze a kert alatt, az erdő ^szélében, nekünk is volt egy § darab búzavetésünk. Nyílott § abban a pipacs, a rengeteg búzavirág, meg miegyéb. Ne- §kem bolondos gondolatom tá- Kmadt; hogyha az isten nem | adott már mást termésül a '^földekbe, csak virágot, hát le :§ kellene szedni mind, akkora Knagy csokorba, mint egy fa ^koronája, amott az erdőszélen. SDe, ha le is szedem, ugyan §mit tehetek vele? Még az «■sincs — akinek az ablakába s tegyem, egy hűvös hajnalon. Azt híresztelték a faluban, ?§hogy lesz haszna már a virág­ának. Megveszik a . boltban, t r gyógyszer készül belőle. Szin­ti te megmozdult az egész falu ó^apraja-nagyja — virágszirmot -§ szedni. Különösen az árvacsa- - Klán fehér virágainak volt nagy keletje. De ezt szedni szapo­Májusi Hájnál NEHÉZ LENNE megállapí- : tani róla, hogy már a 63. évé- 1 ben van, hiába deres a haja, a i mozgása fiatalos, a szemében is állandóan a derű vissz- , fénylik. Pedig Berényi Gyula, \ a Gyöngyösi V. sz. Általános - Iskola tanítója, már több mint j negyven évet töltött ezen a ' pályán, s ez a negyven év nem | is volt mindig rózsás. Mégsem . ismerte az elkeseredést, soha- , sem. A bizakodás adott erőt ( neki olyankor is, amikor az , élet terhe ugyancsak nyomta a vállát. . Hogy honnan van benne ez a l kiapadhatatlan optimizmus, erről így vallott: — Nagyon szeretem a gyere­keket. El sem tudom képzelni az életemet nélkülük. Bármi történt velem, tudtam, hogy : gyerekek közé kerülök, tanít­hatok, és ez megnyugtatott. Aztán... a feleségem... Ő ' mindig velem érzett. Egész életemben támogatott. Egyet­len szóval sem panaszkodott, bármennyi időt töltöttem is a gyerekek között, az iskolában. 1 A bizakodás, a derű oka te­hát „végtelenül egyszerű” —a hivatásszeretet és a tökéletes, a szó igazi értelmében vett tö­kéletes élettárs segítsége él­tette benne ezt az érzést. Pergessük vissza egy kicsit az élet kerekét. Kezdjük 1919- cel. Egerben kapta meg az ok­levelét Berényi Gyula. A dip­loma azonban még nem jelen­tett állást is. Öt évig házitaní- tóskodott, míg Egerfarmoson megválasztották tanítónak. Ez a kis község, ez az iskola hu­szonöt évig jelentette azt a kis zárt és mégis annyira tág vi­lágot — a tanítást, a nevelést, — ami az életének értelmét adta. AZ ELSŐ nagyobb megráz­kódtatás 1949-ben érte, ami­kor váratlanul egy parányi kis településre helyezték: Császta- pusztára. Néhány gyerek, roz­zant iskola fogadta, ahol taní­tani sem lehetett. Egy-két hét­tel később már Dusnok-pusz- tára szólította a felsőbb utasí­tás. Egyetlen terem, a végéből leszakítva egy szoba a tanító­nak, ebből áUt az iskola. Nyolc osztályt kellett tanítania egye­dül. A pusztai családok nagy örömmel fogadták a tanítót, s csak azt kérdezték tőle az első találkozáskor: Szereti-e a gye­rekeket? Amikor az „igen” el­hangzott, elégedetten bólintot­tak a válaszra. Tizenkét fogat, némelyik csak egyetlen tehén­ből állt — várta az új tanítót a sajószentpéteri állomáson. Egy év múlva már kalákában, mai közhasználatú kifejezés­EGHI VÖRÖS CSILLAG Csodálatos vagy, Júlia EGRI BRÖDY A második vágány EGRI KERTMOZI Kulcs a szerelemhez GYÖNGYÖSI PUSKIN Robinson család GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Gombháború HATVANI VÖRÖS CSILLAG Meztelen diplomata HATVANI KOSSUTH Találkozás a mesekávéháaba HEVES Ez is szerelem FÜZESABONY Keserű szerelem PÉTERVASARA Mici néni két élete >el: társadalmi munkában épí­tettek egy szobát és előszobát az iskola végébe. 1953-ban búcsúzott el a pusztaiaktól, hogy Gyöngyös- prosziban folytassa munkáját, itt kapta az új megbízatást: alsó tagozatos tanulmányi fel­ügyelő lett a gyöngyösi járás­ban. De a mindennapi tanítás nagyon hiányzott. Kérte, hogy újra taníthasson. Amikor a Gyöngyösi V. sz. Általános Is­kola 1960-ban megnyitotta ka­puit, a nevelők között már ott szerepelt Berényi Gyula ne­ve is. Most is negyedik osztályt tanít, mint minden évben. Voltam bent az osztályában. Éppen a nemzetközi gyermek­nap eseményeit idézték vissza. Es ami a legfontosabb volt a gyerekek számára: az úttörő­avatás nagy élményét. Néhány napja már a kitűnő kisdobos raj tagjai piros nyakkendőt hordanak. Az úttörők 12 pont­ja pedig nemcsak írott betű számukra, hanem követel­mény, életkeret is egyben. Ahogy ülnek a padjukban, ahogy tanítójukkal dolgoznak, együtt, ahogy az óra végén mindenki végzi a maga kis tisztségének megfelelő teendő­ket. minden figyelmeztetés nélkül, csendben, udvariasan, kötelességből, talán nem túl­zás, ha azt mondom: öntuda­tosan — mind azt mutatja, hogy Berényi Gyula szívével él benne a tanítványaiban. SOROLHATNÁM az ered­ményeket, amit mind az osz­tály. a kisdobos raj ért el: ének- és zenekaruk sikereit, a hulladékgyűjtés tervének túl­teljesítését, a több mint hét­ezer forint összegű takarékbé­lyeget. a kisebb és nagyobb segédeszközöket, de mindet felsorolni úgysem tudom. Vagv végiglapozhatjuk azt a füzetet, amiben minden gye­rekről ott találhatok a nevelő észrevételei, megjegyzései: egy- egy jellemrajz valahány; Mi­lyen nagy segítséget ad majd ez a kis füzet az V. osztály főnökének ahhoz, hogy a gye­rekeket már a tanév elején megismerhesse! Szeretik a gyerekek tanító­jukat? Igen. Mindenki Gyula bácsinak szólítja. A szülők is. Minden tanítványát nagyon jól ismeri Gyula bácsi. Azt is tudja, melyiknek mihez van kedve a sok tevékenység kö­zül, amit a tanításon kívüli foglalkozások nyújtanak. Így lesz az egyikből hegedűs, a má­sikból cintányéros vagy dobos. A következmény pedig: szinte a rajongásig szeretik Gyula bácsijukat, ezért tesznek meg neki mindent. Hálából. Szeré­téiből. Egykori tanítványai érdek­lődnek felőle és küldik hálás üdvözletüket; a szülők igye­keznek mindenben a segítsé­gére lenni, mert tudják, hogv ezzel a gyerekeik tanulását fejlődését könnyítik meg, hi­szen Gyula bácsi mindent a kis tanítványaira tesz. És kollégái? Mindenki tiszteli mindenki elismeri nagyszerű eredményeit. Ügy beszélne): róla mint kiváló pedagógusról Amikor nevelői, célkitűzése: feiől érdeklődtem, csak any- nyit válaszolt: — Olyanná szeretném for­málni a gyerekeimet, amilyer jellemvonásokat az úttörők lí pontja követéi meg. ITT ÁLLJUNK még mej egy pillanatra. Mindenki tudj: Berényi Gyuláról, aki ismeri hogy az úttörőmunka — szív­ügye. Tudatosan neveli a má­nak, a mi társadalmunknak, < a jövő feladataira kis tanítvá nyalt. Méghozzá: nagy sikerrel — Hogy meddig szeretnél tanítani? — kérdi vissza el­gondolkozva. — Úgy érzem nem tudok meglenni a gyere­kek nélkül. Kívánjuk, hogy még nagyot sokáig élhessen szeretett tanít­ványai körében Gyula bácsi G. Molnár Ferenc Őszülő fejjel — fiatalos tettvággyal A diplomán: 1919 — Huszonöt évig egy iskolánál — Mindenki Gyula bácsija

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom