Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-11 / 134. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. június 12., szerda Még diákok Délelőtt volt az érettségi. A tantermekben komoly, ünnep­lőbe öltözött lányok és fiúk ültek szemben a vizsgáztatók­kal, bizonyítottak magyarból, történelemből... Este, az Otthon kisvendéglő­ben tartott banketten, a hosz- szan megterített asztalokat ele­gánsan felöltözött hölgyek, di­vatos ruhákat viselő fiatalem­berek ülték körül. A zene ütemére éveik szá­mához méltóan twiszteltek, de ugyanolyan lelkesedéssel fo­rogtak a keringőre is. Véletlenül hallottam egy meghitten „összebújó” pár hölgytagjának partnere fülébe súgott mondatát: — Képzeld, tőreiből a hon­foglalást húztam... (t. i.) — JÚNIUS 22-IG befejezik vizsgáikat a Gyöngyösi Felső­fokú Mezőgazdasági Techni kuni szőlészeti szakának nap pali tagozatú hallgatói. A le­velező hallgatók június 24 és 27-e között számolnak be tu­dásukról. — A CANNES1 filmfesztivá­lon részt vevő csehszlovák de­legáció franciaországi tartóz­kodása alatt tárgyalt egy fran­cia—csehszlovák koproduk- ciós film elkészítéséről. A fil­met, amely Molinaro francia rendező irányításával készül, Charles Exbrayat Aludj nyu­godtan, Catherine című regé­nyéből forgatják. Színhely Prága, a harmincas években. — 128 HÍZOTT SERTÉS átadására kötöttek szerződést az első félévre az egri járás termelőszövetkezetei. A szö­vetkezetek a tervezettel szem­ben 156 sertést adtak át az ál­lami felvásárló szerveknek. — A MÜNCHENER Katho­lische Kirchenzeitung című lap a templomrablás elleni véde­kezésül azt javasolta, hogy alapítsanak „állandó imádko­zó közösségeket”, amelyek mindjárt az első mise után kezdjék meg „imádkozó őr­szolgálatukat”. — 37 NÖVÉNYVÉDELMI bemutatót, 82 filmvetítéssel egybekötött növényvédelmi előadást tartott tavasszal me­gyénkben a megyei tanács, a Hazafias Népfront és a MÉ­SZÖV. A háztáji és szórvány gyümölcsösök növényvédelmi munkáinak elvégzésére moz­gósító rendezvények hasznos­nak bizonyultak. — EGY PÁRIZSI bankház a következő felszólítással fordult ügyfeleihez: „Uraim, ne háza­sodjanak pénzért! Nálunk jó­val előnyösebb feltételekkel juthatnak hozzá”. EGY TONNA SZÉNNEL tizenhét köbméter vizet emel­nek ki a szarvaskői bányá­szok. Az elmúlt év novemberé­ben történt a bányában a víz­betörés és a nagy mennyiségű víz még most is akadályozza a munkát, rontja az önköltsé­gi mutatók alakulását. 1 — PRÁGAI Hradzsin hely-. Veállítási munkálatai szépen haladnak, úgyhogy az idén nyáron a turisták már sok ed-' dig rejtett szépséggel ismer-, kedhetnek meg a királyi vár­ban. A Hradzsin képgyűjte-', ményét 1964-ben nyitják meg< a közönség számára egy gólé-, riában. amelyet a nyugati szárnyban helyeznek el. — HUSZONÖT ÉVE dől-' goznak a szakmában Mikó< Gyula és Csongvai Géza, az] egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat dolgozói. A; negyedévszázados jubileum, alkalmából a vállalat ünnep-’ ség keretében jutalmazta meg' a két szakmunkást. < — 1530 HOLD szőlőt művel-i nek az egri termelőszövetkeze-] tek. A szőlőterület 90 száza-< lékán befejezték az első mély-] kapálást, 30 százalékában pe-, dig a kötést. ] Idő járásjelen tés \ Várható időjárás szerda es-" tig: Felhős, párás idő, keve-< sebb záporral, mérsékelt,' időnként élénkebb szél. Vár-, ható legmagasabb nappali hő-; Mérséklet 23—27 fok között. cÁmjjakát keresünk... A nagybácsi tűzoltóparancsnok Bázelben. ÍI (Erdei Sándor rajza) bácsi, aki ügy szeretne ben­nünket, mint a sajátját, de nincs rá törvény, hogy örökbe fogadhassanak. Pedig de jó volna egy ilyen törvény! Hi­szen rólam sem akar tudni anyukám. Mi csak akkor ju­tunk a szüléink eszébe, ha valaki örökbe akar venni ben­nünket. Akkor, persze, nem adnak. És haza sem visznek. A kis Pisti mamája azt mond­ta: dehogy adom, ki- lesz, akire öreg koromban támaszkodok? De amíg ilyen kicsi, addig a Pisti se kell a mamájának. Minket senki sem kérdezett meg, akarunk-e világra jönni, s amikor megérkeztünk, nem várt bennünket a kórház ka­pujában a boldog apuka, nagymama. Bennünket jószívű nénik vettek pártfogásba — ide hoztak. És azóta itt élünk. Van, aki alig látta meg a nap­világot és ide került, van aki hónapokig otthon élt, vagy a kórházban felejtették. Van, akiben alig pislákolt az élet, amikor hozzánk került, itt meggyógyitották, s most együtt szaladgálunk, játszadozunk. Hetvenen vagyunk, picik, most kezdünk beszélni, de a mi szavunknak csak a gondozó nénik örülnek, s mi nem azt tanuljuk meg elsőnek: mama. Pedig úgy tudnánk szeretni azt, aki a legnagyobbat tenné értünk, anyukánk lenne! Igazi, szerető édesanyánk. Elmondta a felnőttek tolmá­csolásával: B. Géza Feljegyeztet Deák Rózsi A televízió műsora 10.10: Tv-híradó (ism.). 10.15: Kertes házak utcája. Magyar film (ism.). Csak 14 éven felü­lieknek! 11.35: Romantika és valóság Bugacon (ism.). 17.55: Hírek. 18.05: Tanuljunk oro­szul! Nyelvlecke kezdőknek. — 18.25: A Magyar Hirdető mű­sora. 18.35: Kicsinyek műsora: 1. Palkó egyedül. Képes mese. 2. Elvetettem kenderkémet. Verses-énekes játék. 19.05: A kisfilmek kedvelőinek: 1. Az 1100 éves cirillírás. A bolgár tv kisfilmje. 2. A Neptun je­gyében. Csehszlovák kisfilm. — 19.30: Tv-világhíradó. — 19.45: Szép álmokat, gyerekek! 19.55: Nincsenek kisistenek. Magya­rul beszélő jugoszláv film. — 21.35: „Piros volt a paradi­csom ...” Cigánydalok Grabócz Miklós összeállításában. 21.55: Híreik. Tv-világhíradó (ism.). (MTI)' 1963. JÚNIUS 12., SZERDA: JANOS 125 évvel ezelőtt, 1838-ban szüle­tett NICOLAE GRIGORESCU ro­mán festőművész, a nemzeti fes­tészet egyik legnagyobb mestere. Természetábrázolási módszerét a franciaországi Barmbizon melletti festőiskolától vette át. Legnagyobb sikereit, a paraszti életet, nagy emberismerettel ábrázoló képeivel aratta (ökrös szekér* Körtánc a falu végén, Parasztasszony). 85 évvel ezelőtt, 1878. június 12-én halt meg WILLIAM BRYANT ame­rikai költő és újságíró, a rabszol­gaság' megszüntetésének gondola­tát illetően Lincoln lelkes híve. Műveivel a szecesszionisták (az északi államoktól elszakadni kívánó déli államok hívei) és a fel­törekvő kapitalisták ellen harcolt. 65 évvel ezelőtt, 1898-ban e napon született MIHAIL KOLCOV szovjet író és újságíró, 1923-tól a Pravda, majd az Ogonyok munkatársa, részt vett a spanyol polgárháborúban, mint tudósí­tó. Emlékeiről írta meg Spanyolországi napló című könyvét. 30 évvel ezelőtt, 1933-ban e napon halt meg PAKOTS JÓZSEF író. Nevét parlamenti karcolatai tették ismertté. Regényei közül néhányat idézünk: Egy karrier története, Sok asszony—egy férfi, Magyar máglya. 20 évvel ezelőtt, 1943. június 12-én halt meg HANS HEINZ EWERS német író. Hátborzongató regényei közül az Alraune, A bűvészinas és novellái (Borzalmak könyve címmel) magyarul is megjelentek. Az ő operaszövegére készült Dohnányi A vajda tornya című operája. NICOLAE GRIGORESCU FILM: VALAHOL EURÓPÁBAN Ismét bemutatásra kerül a Valahol Európában című ma­gyar film, amely egyike a vi­lágsikert aratott filmjeinknek. Főszereplők: Somlay Artúr, Gábor Miklós és Bánki Zsuzsa, A filmet a hatvani Vörös Csil­lag Filmszínház június 13-tól június 16-ig, az egri Vörös Csillag Filmszínház június 20- töl június 26-ig tűzte műsorá­ra. EGRI VÖRÖS CSILLAG Négy hét Afrikában EGRI KERTMOZI Candide ... EGRI BRÖDY A múlt kávéháza GYÖNGYÖSI PUSKIN Az aranyember HATVANI KOSSUTH Mici néni két élete HEVES Mindennap élünk FÜZESABONY Az utolsó előtti ember PÉTERVASARA Nevessünk! Cárguló fényképek őrzik » ^ a régi falu régi házait. »Töredezett léckerítés öleli kö- irül az épületeket: a házakon és | környékükön látszik a min- >dent megjavító, szegelő, faragd 5 férfikezek hiánya. Az egyik > előtt ott állnak a lakók. A csa­ládi képről hiányzik a férfi. »Csak az asszony és a nyolc év J körüli lány hunyorog a lencsé­ibe, — az apa, a férj ritkán jár ’haza, a Dunántúlon, az Alföl- !dön keresi a család kenyerét >— és az északi bányavidék »tárnáiban. | A gyerek öt-hatéves, az asz- ’szony hússzal többnek néz ki. ’Pedig talán húsz lehet — »mondja az őszülő hajú férfi, laki a képet mutatja, — itt min­idig fiatalon mentek férjhez a [lányok. Nem is annyira men- [tek: fiatalon házasították »őket: Aki pártában érte meg a [tizennyolcadik születésnapját, [— azt máskor is megszólták. ’De a lányok is már tizen két- [ tizennégy éves korukban igye- ■ keztek bebiztosítani magukat, [,,s gyors csapásokkal eveztek” >a házasság révébe. | Korán férjhez mentek, s •amikor a szintén fiatal férj [bevonult katonának, vagy el- ,ment a kenyér után az or- ’szág másik végébe — otthon [maradt a fiatalasszony — és a ■gyerek. Noé hegye alatt A tizennyolc éves öreglányra . már rá se néztek a szabadsá- - gos, vagy a leszerelő katonák: i őket már várta a család. Az a ■ lány, aki késett a férjhez me- í néssel, a család keresztje volt: : mert addig a húgát sem háza­■ sították ki, addig el kellett . tartani őt is, addig csak az ő ’ hozományára és a lakodalmá­■ ra gyűjtöttek a családban. A gyűjtés — szegényebb . családoknál is — valami et- : tökéit céltudatossággal és szer­tartásossággal történt. Gon­• doskodtak arról például, hogy • a leány egy pillanatra se fe­• ledje: a családban mindenki az ő házasságára készül, azért [ dolgozik» azért igyekszik. Amikor megszerezték az 1 ágyat, nem mulasztották el • felhívni a (akárcsak tízéves) : lány figyelmét is, hogy „ebbe . fekszel majd a legénnyel!” Ha a dunnát: „Ez alá bújsz majd ’ a legénnyel.’’ stb., stb. A korai ■ házasságra nevelés pedagógiá­■ ja nem merült ki a célozgatá­• sokban és a gyűjtésben: ál- , landóan ébren tartották a ko­rán bimbózó és korán kifejlő­dő lányok szexuális érdeklő­> dését. A szülők szívesen fo- i gadták az alig felcseperedett • lány körül sürgölődő legénye­■ két, s akit megfelelő vőnek gondoltak, annak elnézték, ha i kezébe vette- a leány szexuális ne*«?ését. C ötéledéskor tapintatosan ^ elfújták a lámpát, s a fiú nem maradhatott olyan so­káig, hogy emiatt szó érhette volna a ház elejét. És most? A faluban hiába keresem a törtkerítésű házat. Bányász­busz kanyarodik a Szárazág boltja elé: fél három múlt, a bányász hazaért. S ha éppen kitörne a kerítés léce — itt­hon van, alti megjavítsa. Meg­állók a bolt előtt, becsukom a szemem, kinyitom: mintha a soproni Kövérekben lennék: a nemrég visszaszorított erdő szélén, a völgyben villaszerű házak sorakoznak, körülöttü ■ színes vasdrót és kőkerítés árasztja a nyaralótelep hangu­latát. Beljebb a régi falu há­zai is új, divatos színű festék­ruhába bújtak. És a íakók? Azon kívül, hogy most a fakarusz viszi- hozza a kenyérkeresőt és nem a „szezon végi rrrunkásvonat”, azon kívül, hogy a házak im­pozánsak, egészségesek, vilá­gosak, tágasak —; változott-e valami? A tanácsházán beszélgetünk az elnökkel. Lapozgatjuk az anyakönyvet. Hány évesek voltak azok, akik tavaly és az idén házasságot kötöttek? 1962-ben tizenkilenc párt ad­tak össze a tanacsházán. A ti- zen’fcüenc-iÉjn-fér.j közé* * egyk­éppen hogy betöltötte a tizen­kilencedik évét, négyen érték meg a huszadik születésnapju­kat, öten születtek a harmin­cas évek végén, és tizenkilen- cük közül egy volt harminc­éves. Tizenhárom menyasz- szony nem múlt el tizennyolc éves, nekik engedélyt kellett kémiök a házasságkötéshez... A hatvanhármas év első öt hónapjában tíz házasságot kö­töttek Istenmezején, s az arák — a két korosabb menyasz- szonyt nem számítva — vala­mennyien a negyvenes évek derekán látták meg a napvilá­got. Másfél év, huszonkilenc házasság, huszonkilenc heted­hét országra szóló lakodalom! A lányok fejét tehát most is korán bekötik. — Ez a szokás nem pusztul ki soha Noé hegye alatt — mondja az iskola igazgatója. — Noé hegye? ... A falu körül csupa történel­mi és mitologikus reminisz­cenciákat ébresztő hegyek, dombok, nevek: Lóhullástető Kovaszó, Nyúlsütő-domb, Akasztó-domb. — Azt mond­ják, a tatárjárás idejére emlé­keztetnek, mint a falu neve is. „Isten mezejére”, vagyis a „Felső nádba” menekültek a közeli tanyák-faluk lakói, s ezen a lápos, védett helyen az isten megmentette őket. A dombok közül kiválik ^ egy — Noé hegye. Szél- köszörülte, komor kőtömbjeit sárgás fénnyel hinti be a dél­utáni nap — olyan, mint egy Csontváry-festmény. A legen­da szerint ezen a hegyen kért szólöt Noétól egy terhes asz­szony. Noé nem adott, s az Űr megbüntette az özönvízi ha­jóst: szőlős kosarával együtt kővé változtatta. A kosár nyo­mait — tartják most is az is- tenmezejiek — még lehet lát­ni a köveken ... Tehát, Noé hegye alatt nem változott a „szokás”. Ma há­rom-ötezer forintot keres a bányász, de legalább kétezret, s ahol többen dolgoznak egy családban, ennek többszörösét viszik haza, s nagyon sok he­lyen az asszony is munkába jár. A felcseperedő lány olyan bőségben él — sokuknak már az általános iskolai ballagásra együtt áll a hozományuk, hogy semmiféle szociális ok nem kényszeríti, hogy idő előtt ki­repüljön a fészekből. A gyám- hatósági engedélyért folyamo­dó házasulandók kérvényére a tanács rendszerint ezt a meg­jegyzést írja: „Szociális ténye­ző sem indokolja a korai há­zasságot. A leány nem jut kedvezőbb anyagi körülmé­nyek közé”. — Igaz, nem is romlik a helyzete, mert a bá­nyászférj, még ha nagyon fia­tal, akkor is — jól keres és a kelengye, a szobabútor, a konyhabútor mellé hamarosan elkészül az új családi fészek is: a gyerek már legtöbbször az új házban születik meg. (A sok korai házasságot kötött asszony, arra a kérdésre, hogy nem bánta-e meg, boldog-e, így válaszol: „Másfél év után építettük ezt a házat”. „Két évre rá már a sajátomban laktam", stb., stb.) Hetvenen élünk itt. Miénk a ház, az udvar, itt az igazgató nénitől a takarító néniig min­denki azért van, hogy velünk törődjék. Sokan érdeklődnek utánunk. Vendégek jönnek, sajnálkozva megsimogatják a fejünket, néha játékot hoznak, csak egy nem jön: az anyu­kánk! Engem másfél éves ko­romban hoztak ide, azóta nem láttam még őt! Nem keresett, azt se tudja, élek-e még! És sokan vagyunk ilyenek... Olyan, mint a kis Ildi, akit azért hoztak be pici pólyás korában, mert beteg lett a mamája, alig akad. öt meg is látogatják, és ha egészen egészséges lesz anyukája, ha- zaviszik. De minket? Olyan is van köztünk, mint Sz. Józsika, meg a két kis iker, Aranka és a másik Józsika, akinek a mamája már meg­mondta: adják oda másnak. Van két kis öthónapos baba, ikertestvérkék. Ok sem kelle­nek a mamájuknak. Egyhete­sek voltak, amikor utoljára látta őket. Elvihetné őket is valaki, aki szeretne kis gyere­ket. Itt élünk hetvenen, és alig van köztünk olyan, aki szá­míthatna arra, hogy egyszer újra hazakerül. Közülünk nem sokan tanulhatják meg, mi­lyen édes szó az anyuka! Pe­dig talán akadna olyan néni, KÜLFÖLDI AUTÖS ROKONOK ... olyat, aki törődik velünk, aki reggel puszival ébresztene bennünket, és akihez hozzá le­hetne bújni, mielőtt elalszunk. .Olyan anyukát, aki jó szívvel keni meg a lekváros kenye­rünket, és azt mondja: Pici fi­am, kis csillagom... Tetszik tudni, jó itt nekünk, megvan a tiszta ruhánk, nincs hiány semmiben, az étrendet is orvos szabja meg. A nővér­ke nénik meg-megsimogatják fejünket, olykor össze is csó­kolnak bennünket, de az anyai szeretet, az valami más lehet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom