Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-30 / 151. szám

NÉPÜJSAG 1963. június 30., vasárnap A WELLANDI VENDÉG Befejeződött a Nők Világkongresszusa A VENDÉG Kanadából ér­kezett, a Niagara mellől. Hu­szonöt évvel ezelőtt, amikor kivándorló szüleivel együtt fel­kerekedett, Budapesten sírva fakadt, és vissza akart jönni Mátraderecskére. Most, amikor látogatóba visszajött, harminc­hat évvel a vállán, a nagyob­bik gyermeke is idősebb, mint amikor ő elindult. Huszonöt év telt el a hosz- szú hajóút és a mostani láto­gatás között A magyar szavak megritkultak az emlékezeté­ben, a Page Hersey Tubes Ltd csőraktáraiban, irodáiban el­töltött évek angol szavakat ke­vertek a magyar mondataiba is. De a magyar szavak meg­őrizték palócos hanghordozásu­kat, dialektusukat. Ennyi fur­csa, dunántúli és városi beszé­den edzett fülemnek idegen, palócos „á”-val, gyakori „ó”- val, még senkit sem hallottam beszélni a kanadai statisztikai hivatal adatairól, a létmini­mumról, a szakszervezeti moz­galomról, a kivándorlók életé­ről, mint őt, Kovács Józsefet, a wellandi csőgyár szakszerve­zeti elnökét. Majdnem azt írtam, „szak- szervezeti alapszerv”, — de ná­luk a helyi szervezetet egysze­rűen „local”-nak nevezik, a gyárukban az United Electrical Radio and Machine Workers U. E. ötszázhuszonharmadik lokálja működik. — Nem régi ez a szakszer­vezet, akkor alakítottuk, ami­kor a CIO-ból kizártak ben­nünket. Béremelést követel­tünk és lekommunistáztak bennünket. — És a disszidensek megala­kították az új szakszervezetet? — próbálok a mi szavainkkal fogalmazni, de ő kijavítja a mondatot: — Mi nem vagyunk disszi­densek, minket kizártak a jobboldaliak. Tudja, ez még a hidegháború idején volt. Pe­dig mi akkor sem politizál­tunk, most se. A kanadai mun­kás nem ártja magát a politi­kába. A szakszervezetekben nem érvényesül a pártok befo­lyása — mondja —, mert ő a bérharcot, a részvényesekkel vívott napi küzdelmet nem te­kinti politikának, a „lekom- munistázásban” sem lát politi­kát, sőt éppen politikamen­tességet. — A kereset? — Két dollár tíz cent az óra­bér, negyvenórás munkahéttel dolgozunk. — Mindenütt, az egész or­szágban? FÖLÉNYESEN mosolyog a tájékozatlanságon, mert ebben a „Magyarországnál száznégy- szer nagyobb államban nincse­nek” országos átlagok sem fize­tésben, sem nyugdíjban, sem munkaidőben, a szövetségi tör­vények szabad kezet adnak az egyes államoknak, az egyes ál­lamok az egyes városoknak, az egyes városok az egyes üze­meknek. Mindenütt annyit ke­res a munkás, amennyiben megegyezett a tőkéssel. — „Mint amit maga kicsi­kart” — idézem magamban Jó­zsef Attilát, s ő, a ki nem mondott verssort „lefordítja” a kanadai hétköznapok nyel­vére. — Ahol erős a szakszervezet, ott többet keres a munkás, ahol gyengébb, ott kevesebbet. Amikor én kezdtem dolgozni, az órabér még fél dollár alatt volt. Most évente ötezer dollárt keresek, építettem házat, gépe­sített háztartásom és gépko­csim van, de eddig még nem engedhettem meg magamnak, hogy hazalátogassak. A feleségével jött, az utazás a család évi jövedelmének egynegyedébe került. — És Magyarország? ... — Nagyon sok meglepetés ért. Kanadában jót is, rosszat is hallottam erről az ország­ról, de amit láttam, minden várakozásomat felülmúlta. Bu­dapest gyönyörű, igazi nyugati város. A meglepetésről beszél­jek? Nehéz azt elmondani egy „hazainak”, hogy a külföldit mi lepi meg. Mi sokszor nem vesszük észre azt, amire az itt­honiak büszkék, mert mi „ilyent”, vagy ennél különbet látunk Kanadában, ebben a gazdag, hosszú idő óta békésen fejlődő, gyarapodó országban. A háború és 1956 után nem gondoltam, hogy ilyen orszá­got találok itt. Nem, ne higgye, hogy bókolni akarok, én tu­dom, számtalan jelét is láttam annak, hogy magam jobban élek, mint a magyarországi munkás. A keresetem, a jöve­delmem nagyobb, de a létbiz­tonságom sokkal kisebb, mint az övéké. Nem tudom, amire visszaérek Kanadába, nyitva találom-« még az üzemet. Bár én az utolsók között leszek, akiket elbocsátanak, mert a szerződésben kikötöttük, hogy a szakszervezeti vezetőknek nem lehet felmondani. — A honvágy... — akarom kérdezni, de mintha egy ritka kínai növény nevét mondtam volna, nem érti miről beszé­lek. Nem sok gondot okozott neki. A rokonlátogatáson — la­kodalomba érkezett — túl in­kább valamiféle idegenforgal­mi kíváncsiság hozta ide. A tu­rista tárgyilagosságával beszél az útjainkról, a falujáról (ráis­mertem, kérem, annyit azért nem változott), a gépkocsikról, a divatról, a sportról. — Nemcsak itt vagyok tár­gyilagos, nemcsak Kanadáról beszélek a számok nyelvén. Magyarországról is nagyon sok meglepő újdonságot mon­dok majd az új hazában. Mert ott még inkább azoknak hisz­nek, akik szétlőtt városokról, terrorról beszélnek. MI E L H X S S Z Ü K, tudjuk, hogy Kovács József ezt teszi Kanadában. Reméljük, azok is hasonlóan cselekszenek, azok a kanadai magyarok is, akik vele együtt jöttek vissza láto­gatóba az őshazába. S ha sok ilyen „vendég” megfordul itt — talán nem is „kommunis- tázzák le” majd azt, aki nem hisz a jobboldali propagandá­nak. Mert ha abban egyet is ér­tünk Kovács Józseffel, hogy Kanadában nincs nagy szere­pük a pártoknak, a propagan­da, a hírek, az értesülések, az őszinte szó jelentőségét senki sem vitatja. Krajczár Imre 657 hadművelet A dél-vietnami hazafiak ez év májusában — jelenti a viet­nami tájékoztató ügynökség, a felszabadulás ügynökség közle­ményére hivatkozva — 657 hadműveletet hajtottak végre az amerikai ngodinhdíemista büntető egységek ellen. ííennedy írországi látogatásáról Hz angol közvélemény kínos meglepetése LONDON (MTI): Az angol közvéleményt kínosan lepték meg Kennedy írországi szóvi­rágainak Angliát szurkáló tövisei a Birchgrove-i megbe­szélések előestéjén. Az ameri­kai elnök, miközben az ír nemzeti hiúságnak hízelegve, áradozó szavakkal dicsőítette az Anglia ellen küzdő ír sza­badságharcosokat, többször kíméletlenül utalt az egykori gyűlölt angol uralomra, sőt, Cork-ban, az ír függetlenségi harcok történelmi gócpontjá­ban. beszédét az írek irreden­ta dalának refrénjével fejez­te be. Londonban magánbeszélge­tések során hangoztatják, hogy a robbanékony ír sovinizmus ilyen felszítását aligha lehet összeegyeztetni az elnök út­jának hivatalosan hirdetett céljával; a nyugati egység és összhang helyreállításával, és hogy az ilyesmi még sok bajt okozhat Angliának. Felteszik a kérdést: Mi lehetett Kenne­dy indoka? Más magyarázat hiányában arra gondolnak, hogy az Ír Köztársaságnak stratégiailag igen értékes ki­kötői vannak, amelyeknek használatát Anglia szerződési­leg fenntartotta magának, ami­kor megadta Írországnak a függetlenséget, de néhány év múlva lemondott erről, mert az írek azzal fenyegetőztek. hogy szükségállapot esetén tarthatatlanná tennék az an­gol „megszálló helyőrségek” helyzetét ezekben a kikötők­ben. A második világháború idején az ír kikötők hiánya végte­lenül megnehezítette, sőt, majdnem meghiúsította Anglia védekezését Hitler tengeralatt­járó-harca ellen. Londonban azon töprengnek, hogy vajon az ír kikötők használati jogá­ra fáj-e Washington foga. A Guardian szerint Kenne­dy látogotásának egyik szem­betűnő fogyatékossága: Mac­Millan mellőzte azt a gyakor­latot, hogy a kormány alkal­mat ad az ellenzék vezéreinek a találkozásra, fontos külföldi látogatókkal. Ezt a külpoliti­ka folytonosságának biztosítá­sa is megkövetelné. Churchill például a potsdami tárgyalá­sokra magával vitte Attleet, az akkori ellenzék vezérét, mint „alternatív miniszterel­nököt”. A Guardian úgy tudja, a Fehér Ház közölte Londonnal, hogy Kennedy hajlandó volna Harold Wilsonnal találkozni, alkalom nyílnék bizonyos be­szélgetésre vasárnap, a regge­liző asztalnál. A kezdeménye­zést természetesen az angol házigazdától várták, — de hiába várták. A Guardian ehhez hozzá­teszi: — Ez a mellőzés annál in­kább furcsa, mivel a megbe­szélések egyik tárgya az atom­fegyver-kísérletek tilalma lesz. Kennedynek, Macmillan-nek és tanácsadóinak mérlegelniük kell Hruscsov álláspontját. Wilson alig három hete vitat­ta meg ezt a kérdést Hruscsov- val. Sokat mondhatott volna Kennedynek és MacMillan-nek a Szovjetunió jelenlegi felfo­gásáról, és személyes benyo­másai hasznosnak bizonyul­tak volna. ifFolytatás az 1. oldalról) | gyermekek jogaival, a nemze- j ti függetlenségért vívott harc- I cal foglalkozó dokumentumo- i kát, majd Rosa Jasovich, a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség újonnan megválasz­tott argentin főtitkára beszá­molt a Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség ugyancsak szombaton tartott kongresz- szusáról. Ismeretes, hogy a Nők Vi­lágkongresszusán nemcsak a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség tagszervezetei vet­tek részt, hanem igen sok, a szövetséghez nem tartozó poli­tikai erő. nőszervezet képvise­lői is. Ezért a nőszövetség tag­államai külön kongresszuson választották meg az NON ta­nácsát, majd a tanács válasz­totta meg a szervezet állandó vezető szervét, az Irodát. A szövetség elnökévé ismét a 82 éves francia tudóst, Euge­nie Cottont választották meg A szövetség két tiszteletbeli alelnöke: Andrea Andreen nemzetközi Lenin Békedíjas svéd közéleti személyiség és Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke lett. A kongresszuson ezenkívül 11 alelnököt választottak. Az Iroda tagjai között van Ausztrália. Kanada, Chile. Cu­ba, Indonézia, Irak. Libanon, Lengyelország, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Né­met Szövetségi Köztársaság, Szudán. Uruguay és Venezuela képviselője. Egy helyet ké­sőbb kijelölendő afrikai állam számára fenntartottak. A kínai nőszövetség bejelen­tette. hogy a Kína számára fenntartott helyre Jang Jün-jü asszonyt delegálják. Ezután felolvasták a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség szombaton elfogadott programját. A kongresszus végén Euge­nie Cotton asszony felolvasta a világ asszonyaihoz intézett felhívást, amely megállapítja: egyesít minket az a közös tö­rekvés. hogy tartós békét aka­runk kivívni a világ minden népének, bár országaink kü­lönböző fejlettségi fokon áll­nak, bár társadalmi származá­sunk, politikai nézeteink és vallási meggyőződésünk kü­lönbözőek. Minden ország minden vi­lágrész asszonyai! Felhívunk benneteket, fáradhatatlanul küzdj etek, hogy kivívjuk és megvédjük a nők jogait min­den területen. Részt akarunk venni a tartós béke felépíté­sében. Nem akarjuk, hogy a háború szolgáljon az államok közötti konfliktusok rendezé­sének eszközéül. Meggyőződé­sünk, hogy az ilyen konfliktu­sokat tárgyalások útján kell megoldani. Azért akarunk dol­gozni, hogy az egész világon megteremtsük a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés együttélését, elérjük az átalános, teljes és szigorúan ellenőrzött leszerelést, első­sorban a termonukleáris le­szerelést. 3IB*RRgnBIBI9R38Bail«aBgigG||H' A Gyöngyösi Kisipari Szövetkezeti Bizottság rendezésében megyei sportnapot tartunk VII. hó 6-án és 7-én. PROGRAM: 1. Kispályás labdarúgó-bajnokság az MTH-iSkola sport­telepén, VII. 6-án, délután 15 órai kezdettel. Döntők: VII. hó 7-én, egész nap. 2. Női kézilabda bajnokság ugyancsak az MTH-iskola sporttelepén, VII. hó 6-án, délután 15 órai kezdettel. Döntők: VII. hó 7-én egész nap. 3. Asztalitenisz-bajnokság az Építő Ksz. kultúrhelyisé- gében, Batthyány tér 21. VII. hó 6-án, du. 15 órai kezdettel. Döntők: VII. hó 7-én egész nap. Sakk-bajnokság a Szabó Ksz. kultúrhelyiségében, Marx K. u. 3., VII. hó 6-án és 7-én egész nap. Várjuk a sportkedvelő közönséget. Belépő díj nincs! RENDEZŐSÉG A felhívás ezután kemény szavakkal ítélj el a gyarmati rendszert, azt, hogy egyes or­szágok ma is gazdaságilag függnek az imperialista ha­talmaktól Szolidárisak vagyunk azok­kal az asszonyokkal és népek­kel, akik, illetve amelyek har­colnak az imperialista elnyo­más, a gyarmati iga minden formája ellen, szabadságukért és nemzeti függetlenségükért. Szolidárisak vagyunk a fa­sizmus borzalmas körülményei között harcoló és szenvedő asszonyokkal. Azért harco­lunk, hogy egyetlen asszonyt se lehessen börtönbe vetni csak azért, mert gyermekeit, a sza­badságot, a békét védelmezi. Asszonyok, mi adjuk az éle­tet, nekünk kell megvédenünk! Mindaz, ami bennünket egye­sít, hatalmas erőt jelent: gyer­mekeink szeretete, a világ asz- szcnyai és népei közötti barát­ság és szolidaritás, törekvé­sünk a békére, az igazságra, a haladásért, az emberiség bol­dogulásáért. Azért gyűltünk egybe, hogy összefogjunk és mozgásba hozzuk a háborús veszély ellen küzdő összes erő­ket, hogy biztosítsuk az egész földkerekség tartós békéjét. Ha erősen akarjuk, az élet győ­zedelmeskedni fog! A felhívás felolvasása után felejthetetlen ünneplésben tört ki a kongresszus másfél ezer részvevője és a több mint négyezer vendég. A kongresszust Eugenie Cot­ton rövid zárszóval berekesz­tette. (MTI) Sztrájkok F ranciaországban ibhé? PÁRIZS (MTI): Franciaor­szág egyik legnagyobb ipari üzeme, a Toulouse-i Sud Aiva- ton repülőgépgyár, szombaton bezárta kapuit. A gyár üzem­részlegeit ezer csendőr száll­ta meg. Búgét tábornok, volt vezérkari főnök, a gyár elnök­vezérigazgatója közölte: a munkásokat személyre szóló behívásokkal fogják kénysze­ríteni a munka újrakezdésére. Az államosított gyár bezá­rására azért került sor, mert a dolgozók az utóbbi hetekben több ízben beszüntették a munkát, hogy az igazgatósá­got a rendkívül alacsony bé­rek felemelésére kényszerít­sék. A bányák és más állami vállalatok dolgozóihoz hason­lóan, a magániparban érvé­nyes bérek megadását követe­lik. A repülőgépgyár leállítása nagy felháborodást keltett Toulouse-ban és környékén. A szakszervezetek ellenintéz­kedésekre készülnek. A sztrájkmozgalom más iparágakban is fellángolt. Az alacsony bérek miatt elégedet­len munkások felháborodását növelik a szakszervezeti sza­badságjogokat sértő, önkényes hatalmi intézkedések. A so- chauxl Peugeot Művekben az igazgatóság elbocsátott Őt szakszervezeti bizalmit. (MTI) Tüntetés a baktérium' LONDON (MTI): Mint az AP közli, Angliában szomba­ton a Százak Bizottságának felhívására több százan tün­tettek a baktéríumfégyverek gyártása ellen. A tüntetők autóbuszokon Pontonba men­tek, mely az angliai baktéri um­őfngfiabaro -fegyver ellen fegyver gyártás központja. Húsznál is többnek sikerült be­hatolni a kísérleti telepre. Ka­tonák és rendőrök érkeztek a helyszínre és szétoszlatták az egybegyűlt tömeget. Tizenhét személyt letartóztattak. Igazságos döntetlen Csepel Autó—Egri Dózsa 3:3 (0:0, 2:0, 1:2, 0:1) Eger, 800 néző. Vez.: König. Csepel Autó: Hohl — Miná­rovics, Rusorán I. — Szalai — Gállov, Rusorán II., Gera. Csere: Krajner. Edző: Palotás István. Eger: Denk — Ringelhann, Bóta — Pócsik — Bolya, Utas- sy. Frank. Edző: Baranyi György. A gólok sorrendje: Krajner, Rusorán II., Pócsik, Szalay, Utassy, Utassy. A rendkívül meleg víz elle­nére is nagyiramú, érdekes, változatos küzdelem alakult ki. Az első negyed kiegyenlí­tett erők harcát hozta. A má­sodik negyed elején a vendé­gek emberelőnyből vezetéshez jutottak, majd a teljesen meg­zavarodott egri csapat újabb gólt kapott s ez a negyed a Csepel Autó fölénye jegyében telt el. A 3. negyedben megválto­zott a helyzet. Pócsik bomba­góllal szépített, de Szalay újabb góljával továbbra is két gólos maradt a vendégek előnye. A nagy erővel küzdő Dózsa Utassy szép akció után dobott góljával 3:2-re javított. Az utolsó negyed hallatlan iz­galmak között telt el. Ebben a játékrészben egyetlen gól esett Utassy lövéséből. Az eredmény igazságos. Az egri csapatban Denk a me­zőny legjobbjának bizonyult, Ringelhann látványos szerelé­seivel tűnt ki, Pócsik bizonyult a csapat motorjának. A sérü­léséből felépült Bolya hasznos tagja volt csapatának. Bóta rengeteg hibával játszott. Utassy sok helyzetet hagyott kihasználatlanul. Frank a szo­kott játékát nyújtotta. König játékvezetővel szemben nem lehet komolyabb panaszt emelni, kezdeti hibák után fo­kozatosan belejött. ÉRTESÍTJÜK kedves ügyfeleinket, hogy az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Heves megyei Igazgatósága Eger9 Kossuth I. u. 10. ss. alá költözött Telefon: 17—69. 16— 42. 17— 54. DE7VTOL Uájyii - ade léelet!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom