Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-02 / 127. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 127. szám ÄRA: 60 FILLÉR 1963. június 2„ vasárnap eda ff ú g as n a p ml Érdemes lenne egy antológiát összeállítani azokból az írásokból, amelyeknek szerzői valamiképpen a ma­gyar tanítóval foglalkoztak, s megörökítették a nemzet napszámosának, a falusi előkelőségek lenézett kártya­partnerének, a munkásnegyedek tanítójának portréját. Találnánk derűs sorokat is, találnánk tragikusan komor képeket, találnánk hivatásuk magaslatán álló pedagógu­sokat, mint ahogy nem hiányozhatna az sem, aki hát­rább kapott helyet abban a sorban, mert a sorszámot nem érkezési sorrendben adják, hanem emberi tulajdon­ságok, erkölcsi kiválóságok és érdemek szerint. De ha a múlt könyvét lapozzuk, abban majdnem minden egy­behangzóan azt bizonygatja: a magyar tanító szellemi napszámosa a nemzetnek, életkörülményei alig jobbak a szegény sorsú tanítványok szüleinél, arca beesett, ru­hája elnyűtt, megjelenése féiszeg, — mint egy nap­számosé. „Magyar sivatag magyar tanítója, Rabok között rabként senyvedt, aludt” — írja Ady, s a hatalmas „magyar sivatag” nyomor-éter homokja évtizedekig, évszázadokig rakódott le a nép szellemi lélegzőszerveire, álomkórt kényszerítve az egy­szerű páriára csak úgy, mint a többre hivatottra a tanítóra Adyéhoz hasonlítható, Adyéhoz mérhető vers még nem látott napvilágot a mai magyar tanítóról. De ha megszületik: nem szólhat a magyar sivatagban alvó páriáról, mert a magyar sivatag eltűnt, a homokrenge­teg visszaszorult, már csak egyes „dűlők” felett kavarog­nak a porfelhők, ha a sivatag nem is változott oázissá, de szerényen, évente egyszeri aratást biztositó ter­mőföld lett. Mert nem rabok senyvednek és alszanak az egykori sivatagon, s a tanítók sem senyvednek és alszanak: a nagy magyar parlag, a hatalmas szellemi szűzföld „megszűnt” — feltöréséből a magyar tanítók is kivették a részüket, s a sivatag velük együtt alakult át. Ha az a bizonyos vers ma születne, s Adyhoz hasonló hévvel és lelkesedéssel sürgetné a „zárkanyitó magyar tanítót” — akkor most nem a sivatag termőre fordítását bízná rá, most nem azt kémé, hogy erdősávokkal, veté­sekkel kösse meg a homokot, hanem azt, hogy még „bel- terjesebb” kultúrát teremtsen az egykori magyar siva­tagon, s a valamikor csak a durákozást és a huszon- egyezést ismerő nép szellemét tanítsa meg „teremni” a legoptimálisabb tenyészkörülményeket igénylő szellemi déligyümölcsökre is. És ha az a vers holnap születik, vagy holnapután, amikor az oktatási reform törvénybetűi az általános iskolákban, a középiskolákban, a főiskolákon, az egyete­meken valósággá válnak, amikor Heves megyében a je­lenlegi két szakközépiskolai osztály helyett ötven lesz (vagy csak szakközépiskolai osztályok indulnak), amikor a több ezer tanító és tanár szívós munkája az iskola- történet egy fejezetévé, a múlt egy darabjává változtatja azokat az időket, amikor még „kettős nevelés” folyt, amikor a diák mást hallott az iskolákban és mást tapasz­talt otthon, amikor még — taktikázásból, érdekből —- két „istennek áldozott egyszerre”, s ezt nem azért tette, mert akkora • úr volt, mint Géza fejedelem... Szóval, ha ez a vers holnapután születik, akkor már egy új reformot hirdet, új iskolatörvényt, amely nemcsak a középiskolát teszi majd népiskolává, hanem az egye­temet is. A tanítót nem éri váratlanul a sürgetés. A magyar tanító ma éppen olyan elmélyült, alapos stúdiomokon készül fel hivatására, mint az általános iskolai, vagy a középiskolai tanár, — mert ma a nép tanításához is tudományosan képzett nevelők szükségeltetnek. A tanítót nem éri váratlanul a sürgetés: a társadalommal együtt buzgólkodik, hogy a magyar sivatag dúsan termő fekete földdé váljék. A tanító nem egyedül vezeti sivatagra a „vizet”, sőt: jó szót, elismerést, megbecsülést, jutalmat kap, ha élen jár a „csatározásban”. A tanítót, a tanárt, az óvónőt, az óvodák, az iskolák, az egyetemek oktatóit, nevelőit ünnepli az ország. Az ő munkájukat ismerik el a kitüntetések, az ő munká­jukat dicsérik a magyar ipar, a magyar mezőgazdaság, a magyar tudomány új sikerei, az iparnak az éles nem­zetközi versenyben is helytálló produktumai. A magyar tanítót dicsérik az emberekben lassan csírázó, szocialista jellemvonások. Öt, a magyar tanítót, a társadalom alkoto, alakító részesét köszöntjük ma mi is. A pedagógusokat köszönti a KISZ Heves megyei végrehajtó bizottsága és a Heves megyei Úttörő Elnökség Azokat köszöntjük, akik ál­dozatos munkával nevelik a fiatalokat, a diákokat tudásra, szorgalomra, becsületes mun­kára, akiket ma országszerte ünnepelnek: a pedagógusokat. Tanítóink, tanáraink önzet­len munkájukkal nélkülözhe­tetlen és felbecsülhetetlen se-; gítséget nyújtanak az új gene­ráció nevelésében ahhoz, hogy a mai kisdiákok aktív építői legyenek majd a jövő társa­dalmának. Köszöntjük őket, a nevelő­ket, a pedagógusnapon, s kí­vánunk munkájukhoz további sok sikert, erőt, egészséget. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Heves megyei Végrehajtó Bizottsága, Magyar Úttörők ■ i Szövetségének \ Heves megyei Elnöksége Rtpka Erzsébet, ' az oktatásügy kiváló dolgozója, a hatvani I-es Iskola tanára, diákjai között. .....- - —- —-------------- (Foto: sz ámú Általános Kiss Béla-) Kitüntetések a pedagógusnap alkalmából A megyei tanács elnöke fogadást adott a kitüntetett pedagógusok tiszteletére az oktatásügy kivAlö dolgozöja kitüntető címet kapták: Dr. Csicsai József, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, Pöltl József megyéi tanulmányi felügyelő, Berényi Gyula, a gyöngyösi V. számú Általános Iskola nevelője, Rá­kos Vende Iné, az egri gyer­mekotthon felügyelője, dr. Sze- beni Lajosné, az egri József Attila Kollégium nevelőtanára és Ripka Erzsébet, a hatvani I-es számú iskola tanára. SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT kitüntető jelvényt kapott: Orbán István, a nagyfrisnyói Művelődési Otthon igazgatója. KIVÁLÓ DOLGOZÖ kitüntetést kapott: Juhász Lászlóvá, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium gondnoka. . , MINISZTERI DICSÉRŐ OKLEVELET kaptak: Nagy Andorné, az egri Gár­donyi Géza Gimnázium taná­Szombaton délután Egerben a megyei tanács kistanácster­mében Csuhaj Ferenc, az MSZMP megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a megyei tanács v. b. elnöke a pedagó­gusnap alkalmából köszöntöt­te a megjelent vendégeket, ne­velőket, az oktatásügy dolgo­zóit. Az üdvözlések után a me­gyei tanács elnöke átadta a kitüntetéseket, okleveleket. A fogadáson jelen volt Putnoki László, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a He­ves megyei pártbizottság első titkára, Bíró József, a megyei pártbizottság titkára, Dorkó József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a végrehajtó bizottság tagjai, Bóta Albert, a megyei pártbizottság mun­katársa, Papp Sándorné és Molek Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettesei, Hegyi János, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, Sályi Já­nos, a Hazafias Népfront me­gyebizottságának titkára és Brozman János, a pedagógus szakszervezet megyei elnöke. • • . ‘ itla : ra, I vacs János, a-bükkszent- erzsébeti Általános Iskola ta­nítója és * Szilágyi Franciska, az ecsédi általános iskola ta­nára. A kitüntetettek nevében Be­rényi Gyula mondott köszöne­tét A kitüntetések átadása után a megyei tanács elnöke vendé­gül látta a pedagógusokat. ★ A pedagógusnap alkalmából Budapesten rendezett fogadá­son Osváth Pálnak, az Egri Tanárképző Főiskola adjunk­tusának a Izgatott, boldog­ságtól, örömtől kipi­rult arcok az egri II. számú általános gya­korló iskola IV.ja osztályában. Még né­hány perc, s belép a tanító néni, akit ezen a napon különös sze­retettél vár az osztá­lya. Az ajtótól a kated­ráig virágos utat rak rózsából, szegfűből három ügyes kezű kisfiú. Annási Feri, Deák Lajcsi, Paulo- vics Pista talán soha nem volt ilyen fürge, mint ezekben a per­cekben. — Gyorsan! Kati, még a pünkösdi VIRÁGOS ÚTON rózsából! Két óra. Becsenget­tek. Az osztály úgy fest, mint egy csodá­latosan szép tavaszi csokor. A hófehér út­törőblúzon büszkén virít a vörös nyak­kendő, még új mind­egyik, nemrég avat­ták őket a vörös- nyákkendősök sere­gébe. Némán, fesze­sen ülnek. Pisszenés sem hallatszik, hiszen aki úttörővé lett, az már tudja, hogy a ta­nító néninek legszebb ajándék a fegyelme­zett magatartás. Végre belép, s a gyerekek ajkán fel­csendül a dal: „Ser­kenj fel kegyes nép, mosolyog a hajnal...” Erdész Edévé nem akar elérzékenyülni, de ahogy rálép a vi­rágokból rakott útra, szemében gyanúsan csillog valami. Az ő kis tanítványait nézi, akiknek tekintetében ott a várakozás: va­jon tetszik-e? Meg van-e elégedve kis szívük minden szere- tétének ilyen meg­nyilvánulásával? S míg „rendet teremt” a táskájában, levezeti a meghatottságot, már kinn is áll a négy kislány — Jenei Zsu­zsi, Vasas Erzsi, Semlyei Zsuzsi és Kiss Judit —, hogy Donászi Magda versé­vel köszöntse a ked­ves, ünnepelt tanító nénit. Meghatóan őszin­ték ezek a gyerekek szeretetükben. Min­den mozdulatuk mar ga a megtestesült se­gíteni vágyás, s ahogy egymás után kimennek a katedrá­hoz, hogy átadják pár szál virágjukat osz­tályvezető tanítójuk­nak, látom rajtuk, úgy szeretnének va­lami olyat mondani, amit soha, de soha ne felejtsen el a tanító néni. Aztán végül csak ez lesz belőle: — Tessék! — és Er- dészné mindegyiket megsimogatja, mo­solya egyformán ki­jár minden gyerek­nek, aztán összeszedi a pirosló rózsákat, az illatos mezei virágo­kat, kis helyet csi­nál köztük a tanári asztalon, és az ünne­pélyes percek után — megkezdődik a min­dennapos munka... SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉRMET Fejes Jánosnak, a Gyöngyösi Városi Tanács tanulmányi fel­ügyelőjének a MUNKA ÉRDEMÉRMET, Bednárcsik Kálmánnak, az er­dőtelki általános iskola tanító­jának a kivAlö tanító címet adták. ★ KISZ-KITÜNTETÉSEK: A pedagógusnap alkalmából középiskolai KISZ-vezető ta­nárokat tüntették ki. KISZ- érdemérmet kapott Kocsis Sán­dor, az egri közgazdasági tech­nikum tanára, munkájáért aranykoszorús KlSZ-jelvény- nyel jutalmazták Gyenes Zol­tán, Gyöngyösi Mezőgazdasá­gi Technikum, Vadász József, egri Dobó István Gimnázium, Lohodi Magdolna, káli gimná­zium, Hajas Gyula, az egri 212. sz. MTH tanárait, vala­mint Pintér Dezsőt, az egri Városi Művelődési Ház igaz­gatóját . Megérkezett ^ ; a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság és a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság . együttműködési egyezménye alapján szombaton Budapestre érkezett a Szovjet- Magyar Baráti Társaság kül­döttsége: P. M. Tranko, az Uk­rán SZSZK Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a küldött­ség vezetője, K. I, Finogenov festőművész, a Szovjetunió ér­demes művésze és L. G. Bu- harcévá, a Moszkvai Dráma és Komédia Színház művésznője. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke, az MSZBT országos el­nökségének tagjai, Kristóf Ist­ván, az MSZBT főtitkára és dr. Gyalmcs János, a Fővárosi Ta­nács vb-elnökhelyettese, az MSZBT budapesti bizottságá­nak elnöke fogadta. Ott volt a fogadtatáson V. A. Guszev, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa és G. I. Turjanyica, nagykövetségi titkár. A küldöttség előreláthatólag két hetet tölt Magyarországon. (MTI) Az „Alpha—66“ újra kísért... MIAMI (Reuter): Az „Alpha —66.” elnevezésű kubai ellen­forradalmár szervezet és az eh­hez csatlakozott másik négy kubai ellenforradalmár csoport bejelentette, hogy beszünteti a Kuba ellen külföldről intézett támadásokat. A nyilatkozat szerint a kubai ellenforradal­márok a jövőben az országon belül — a hadseregben és egye­bütt — igyekeznek bomlasztó tevékenységet szervezni és foly­tatói a Castro-rer.dszer ellen. riLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A diákok kösött • • .

Next

/
Oldalképek
Tartalom