Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-16 / 112. szám

IMS. május 16., csütörtök

NÉPŰJSÍO

AZ ÉLÜZEM CÍM TULAJDONOSA

Sikerek és távlatok a Gyöngyös—domosxlói Állami Gazdaságban

Becsüljük a magunk és mások életét

Megkezdődött a kora tavaszi

gyógynövények

begyűjtése

Több ezer ember és 50 gyűjtőállomás végzi a gyógy növény- gyűjtést

Heves megyében részint a földmüvesszövetkezetek, részint az Erdei Melléktermékek Vállalata végzi a gyógynö- vénygyüjtést. Az a tény, hogy a megye gyógynövényekben rendkívül gazdag, komoly feladatot ró a gyógynövényeket begyűjtő és felvásárló szervekre.

Ezekben a napokban kezdték meg az ibolyalevél, gyöngyviráglevél, a szamócalevél, a vérehulló fecskefű, valamint a kakukkfű gyűjtését. Több gyűjtőállomáson a szerdai nappal elkezdődött a hársviróg gyűjtése is. A megyében 50 gyűjtőállomás működik és több ezren foglalkoznak a gyógynövények begyűjtésével. A gyógynövénygyűjtők előzetes kioktatásban részesültek, értik és tudják az általuk gyűjtött gyógynövények felhasználási jelentőségét is. Tudják például, hogy a hárslevélből izzasztószereket, a kakukkfűből illóolajakat tartalmazó nyál- kaoldószereket, a vérehulló fecskefűből pedig görcsoldókat készít a gyógyszeripar. A gyöngyvirág — amely szerte a megyében most virágzik — például kitűnő gyógyszeralapanyagot tartalmaz, amely a vérkeringés! zavarok megszüntetésére szolgál. ,

A kora tavasszal több százezer forint értékű gyógynövényt vásárolnak fel az illetékesek és mire a csipkeszezon megérkezik, már be akarják fejezni ezt a munkát. Az idén mintegy, 25—30 vagon gyógynövényt .vásárolnak fel az illetékes szervek, megyénkben.

i^úmlök a . /Háti'iíhüfi

A Vörösmarty Turistaház

gondnoka a lepedők miatt panaszkodott. A lepedők mosatása a legnagyobb gondjuk. Ha a társashálók vendégeit, akik főként diákok, mindig tiszta lepedővel akarják ellátni, márpedig el kell látniok őket, sokszor fő a feje a gondtól. Lényegében két váltásra elegendő lepedőjük van.

Látszólag ez a mennyiség elegendő. De a diákok legfeljebb egy-két napot töltenek itt. Személyenként két lepedőt használnak el. Május 6-án 120 diák aludt a turistaházban. Tessék utánaszámolni: ha a Patyolat egy hét alatt tudja a lepedőket kitisztítva visszaszállítani, hány kiránduló csoportnak kell lemon- daniok a szállást?

Házilag is mosnak a turistaházban, de a szárítást nem tudják meggyorsítani, tavaly nem volt fennakadás ilyen vonatkozásban sem, mert a gyöngyösi kórház elvállalta a mosást. A megyei tanács egészségügyi osztálya azonban ezt az engedélyt visszavonta.

Mit tudna tenni a Patyolat?

A másik gond a Sástóhoz fűződik. Van itt egy régi, rossz, csúnya faépület: raktár. Az új raktárépület terve már elkészült, a KISZÖV a Mátra- vidéki Építő- és Faipari Ktsz-t jelölte ki a terv valóra váltására még az év elején, ők azonban csak augusztus végére ígérik a munka befejezését. A régi raktárt addig nem lehet lebontani. Falai mögött pedig ott lapul a kétszáz személy befogadására alkalmas csövázas épület teljes anyaga. Vendéglátó egység lenne belőle. Hogy a camping lakói és a kirándulók válláról levegyék az étkezés gondját. Ki az, aki ma úgy megy táborozni, hogy teletömi a. hátizsákját vagy autójának csomagtartóját konzervvel?

De még egy meleg leveshez

sem juthatnak hozzá itt *

Sástónál.

De még egy pohár tejh.es

sem!

Szívesen adna villamos energiát a camping gondnoksága egy hűtőszekrény üzemeltetéséhez. Abban lehetne tejet és tejtermékeket tárolni. Hogy örülnének ennek a táborozok és a kirándulók! Ha a hűtőszekrény nem férne el a már felállított élelmiszerkocsiban. még az elhelyezést is biztosítaná a gondnokság.

És végül a Kékes! Még a rendőröket sem hagyják nyugton a kirándulók, őket is zaklatják türelmetlenkedésükkel: miért nincs semmi lehetőség itt, a Kékesen arra, hogy valamit egyenek vagy igyanak? Valamikor utasellátó működött itt. Fedett helyiségben. És most?

Pedig a Kékest minden kiránduló felkeresi. Utóvégre az ország legmagasabb pontján mindenki szerelne életében legalább egyszer széjjelnézni. Igaz, most elég szomorú látvány fogadja. Hogy es a lehangoló környezet előnyére ' megváltozzék, ahhoz nem elég a Gyöngyösi Városi Tanács erőfeszítése. Az országos szervek pedig mintha megfeledkeztek volna a Kékesről. Miért?

Apróbb és nagyobb gondok: elkerülhetetlenül. találkozunk velük, ha a Mátrát járjuk. Van, amin könnyen lehetne segíteni. De mindegyiken segíteni kell — a Mátra „becsülete” is ezt kívánja tőlünk.

Jgmf)

A termelőszövetkezetek és esz ifjúsági munkacsapatok

A járművek számának növekedésével nagyobb a balesetveszély, de nem törvényszerű, hogy vér és emberi élet legyen ára a közúti forgalom növekedésének, A Heves megyei Közlekedési és Balesetelhárítási Tanács első negyedévi jelentése arról számol be, hogy a baleseti okok között legtöbbször szerepel a gondatlan vezetés, a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása és még mindig sok bajt okoz az ittasság. Az első negyedévben 55 baleset történt megyénkben, És az utóbbi időben növekszik a balesetek száma, különösen a súlyos, halálos balesetek száma. Akik hajlamosak a köny- nyelmüségre, saját és embertársaik életének kockáztatására, nézzék meg jól az autóbusz alá gyűrődött gépkocsit, gondoljanak a nagy- rédei elágazónál, a Mátrafüred alatt, vagy a legutóbb Egerben történt halálos kimenetelű balesetekre. Szeressük és becsüljük az cle- I tét!

Hét ország kongresszusi küldötteivel Heves megyében:

Született g Egerben Hazája: Csehszlovákia Ideiglenes neve: Feri

A GYÖNGYÜSSOLYMOSI

MóAra Termelőszövetkezet vezetősége javasolta még az év elején, hogy a kertészetben szervezzen a. KISZ ifjúsági munkacsapatot. Nyilas András tsz KlSZ-titkár hozza is látott a szervező munkához, s ez nem könnyű feladat,, mert d szer- vezö munka — mint nagyon sok helyen — ott kezdődik, hogy agitációval megakadályozzák a fiatalok „népvándorlását”. Gyöngyössolymosró]

nálatok a luxusigények? — kérdezi Feritől az egyik fran-1 cia küldött.

A nyugati országok képvise-; lóit minden érdekli, ami a szocialista országokban törté-' nik. A válaszokat szinte szó-; szerinti pontossággal jegyzik fél. :

— Kocsi, és vikendház —" feleli a legtermészetesebb hangon csehszlovák vendé-, günk. — Országunkban nagyon sok szép kirándulóhely; van, s ezeket mi hazaiak is; szeretnénk megismerni. A legtöbb család kocsira spórol. A‘ vikendház lassan szintén; „életiszükségleti cikk”- lesz. A' népesebb kirándulóhelyeken' víkend-falvaknak jelöltek ki; helyet, ahol 'olcsón építkezhetnek az igénylők. Nekem is van' kocsim, jövőre talán már én is; vikendház-tulajdonos leszek... ■

Későre jár. búcsúzkodnak egymástól a vendégek és a vendéglátók. Holnap hosszú út vár a külföldiekre, a Mátra, üdülőit, hegyi falvait keresik fel. ;

ELKÖSZÖNÖK Feritől, az‘ i egri csehszlováktól, s közben a két koromfekete bőrű, Mali Köztársaságból érkezett ven-< dégek tolmácsa lép mellénk:; Cheick és Baba, de róluk majd holnap szólunk. ;

Tóth István

például öt helyre járnak el a fiatalok, s a tsz van az 5. helyen, ahol a legkevesebbet találni közülük. Akit latunk a 70 holdas kertészetben, túlnyomórészt besegítek — állandó munkahelyük az erdőgazdaság.

— Jönnének a tsz-be — mondta a KISZ-titkár —, ha egész éven át tudnánk munkát biztosítani nekik. Négy . „biztos” jelöltünk van.

. Ezt a kérdést mar megoldja t hamarosan a szövetkezet, csak |á hajtatóházra kell várni, az I pedig elkészül hamarosan. A vezetőség szükségesnek látja >■ az ifjúsági munkacsapat létre- hozását, hiszen ez az utánpót- vlás nevelésében is nélkülözhe- 4 tétién. A szervezésre azonban |vigyázni kell, s erre jó példa a I gyöngyöspatai Béke Tsz, ahol v úgy gondolták, hogy az eddigi ŐKISZ-csapa tokból válogatott

^emberekből állítják össze az ‘ ifjúsági munkacsapatot. Ebbe 4 természetesen a termelőszö- Zvetkezet vezetősége nem egye- ■ zik bele. Az eddig is eredményesen dolgozó KISZ-csapatok felég erősek, alkalmasak az if- tjúsági munkacsapat címre is.

MAGUK AZ IDŐSEBB >zö- 1 vetkezeti tagok is világosan ; látják a munkacsapatok fon- l'tos szerepét. Megteremteni a 4 tsz-ben az egységet a fiatalok | között, s visszatartani az ellj;, vándorlókat. Az egyik idős |tsz-tag javasolta, hogy adtainak nekik magasabb el ölese!.

. hiszen főképp a pénz miatt • ábrándulnak ki — sok helyen 1 — a fiatalok a termelőszövet- <i kezetekből;

£ A füzesabonyi járás tsz-ei- ; ben a régebben doleotó il'iúsá- ' ei .munkaesaoatek néldáia említésre méltó. Ha összehason- y lítiuk a csanatok termésereö- £ mén vét p tsz átlagtermesével, ^megállapíthattuk. hogv általá- fnosságban például kukoriea- ftermesztésben a tsz átlaRter- '<mesénél három-négy mázsával

magasabb terrfíést értek el. Vannak olyan ifjúsági munkacsapatok is, amelyek jóval fe- ' lülmúlták a tsz átlagtermését, például a sarudi Kossuth Tsz 15 mázsás csöves kukorica átlagával szemben az ifjúsági munkacsapat 54,2 mázsás átlagot ért el.

A fiatalok lelkesedése, komoly munkája a termelőszövetkezet vezetőinek támogatásával találkozik. Munkájuk eredménye bizonyítja az ifjúsági munkacsapatok versenyképességét. A szocialista embertípus kialakításában is komoly szerepük van a munkacsapatoknak'. A gyöngyösi Dimitrov Tsz ifjúsági munkacsapatának tagjai például Bódi Ignácné nyugdíjas tsz-tagnak — beteges, idős néni — segítettek a háztájiban, a szőlő nyitásában. >

A MUNKACSAPATOK szerepe, munkája nélkülözhetetlen' a termelőszövetkezetek szorosabb egységének kialakításában. S abban a, szövetkezetben. ahol támogatják, segítik a fiatalokat, az eredmény sem marad el. Szép példa, erre az erdőtelki tij Klet Termelőszövetkezet .jCsete”, ahol a tsz két ifjúsági munkacsapatát külföldi üdülésre küldi. Olt azonban, ahol a támogatás elmarad, ott még a lelkesedés is visszaszorul, s a jóindulatból közömbösség lesz. A nagyúti Petőfi Tsz-ben a vezetőség létrehozta az ifjúsági munkacsapatot, de munkát nem adott; neki. A bizalmatlanság sem jó tanácsadó a káli Március 13. Tsz-ben, ahol visszavették a munkacsapattól a vállalt 5 hold burgonyaterületet. Ha ez a fiatalok hibájából történt, „büntetésnek”, akkor sem al- . kalmas a területvisszavonás. Ez csorbítja a munkacsapatok tekintélyéi. A türelem, a meggyőző szó sokka] eredményesebb.

(kátal)

Üzemében 720 tagja van a szakszervezetnek; és ő mégsem függetlenített titkár. Hat évvel ezelőtt választották meg a szakszervezeti bizottság titkárának és azóta is éppen úgy végzi mindennap a. fizikai munkát, mint 1957 előtt.

— Hogyan győzi ezt a kettősséget? Lehet-e mindkét munkakörben eredményt elérni? — kérdezem tőle.

HOSSZASAN magyaráz, s szavai meggyőznek igazáról:

— Nagy létszámú szakszervezeti vezetőségünk, van, s egy-egy üzemrészben több vezető is dolgozik, ök foglalkoznak a munkások panaszaival, kéréseivel elsősorban, a helyi gondokat helyben oldják meg. Csak az egész üzemet érintő problémák tartoznak hozzám. Régi kollektíva a miénk, ösz- szeszokott szakszervezeti vezetőségünk van, nem szeretjük a bürokráciát — mondja nevetve.

— Miben nyilvánulnak meg

gyeimét, Frantisek Stvrtina is az iparban, pontosabban a vasas szakmában dolgozik.

A mindig mosolygó, viccelődő Stvrtina nevét elég nehéz kiejteni, s még a vacsora alatt elnevezték a többi küldöttek — némi magyar segédlettel — Ferinek. Ezt a nevet már mindenki elfogadta, s nem is szólították többé másképp: Feri.

Stvrtina — vagy maradjunk a „szerzett” névnél — Feri, már több országban járt, de Magyarországra csak most látogatott el először. Pedig hazánk szülötte, Egerben élt négyéves koráig, ö kérte, hogy ha már Magyarországon jár, akkor tegyék lehetővé, hogy meglátogathassa szülővárosát, Egert. Kívánsága teljesült.

Feri jelenleg a közép-szlovákiai Vágújhelyen él. Egy nagy gépjavító üzemben dolgozik. Tizedik éve. ő az üzem szak- szervezeti bizottságának titkára, s tagja a Szlovák Szaktanácsnak.

HUSZONHETEN érkeztek

megyénkbe. A SZOT XX. kongresszusán vettek részt. Szovjetek, csehek, románok, jugpszlávok, luxemburgiak és malik, akiknek a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége „ismerd ftieg hazánkat” utakat szervezett.

Első este a megye vezetőivel találkoztak Egerben. A rövid ideig tartó formaságok után, késő estébe nyúló beszélgetés alakult ki a külföldiek és a vendéglátók között. A vendégeket minden érdekelte:

— Mik azok a bólogató szúnyogok a város határában?... Miért van feltúrva a főutca?... Milyen a megye ipara?... Hogyan élnek a termelőszövetkezeti tagok?... — hangzottak el egymás után a kíváncsi kérdések.

Előkerültek a jegyzetfüzetek és a fehér lapokat sűrű sorokkal töltötték meg. Mellettem egy csehszlovák kongresszusi küldött jegyzetelt' szorgalmasan. Két számot többször aláhúzott, tolmáosa segítségével tudtam meg, hogy csodálkozással fogadta ezt a két adatot: a felszabadulás előtt Heves megyében mindössze 3000 ipari munkás élt. s jelenleg csak a vasiparban több mint 6000-en dolgoznak.

Nem véletlen, hogy ez a két Számadat ragadta meg leginkább csehszlovák barátunk fimegtisztelő címet is elnyerték már a gazdaság dolgozói. Tsz* tagok, külföldiek, szakemberek jönnek ide gyakran látogatóba, és mindnyájan elismeréssel szólnak a tapasztaltakról.

LÁTNIVALÓ | b°£fenT

szőlőt géppel művelik, a régi hagyományos telepítésű, öreg szőlőket is. Minden hatodik, sorból kiszedték a karókat, ott jár el a gép és így végezni tudja a permetezést is. De szólhatnánk az újításokról is, amelyek már megoldottnak mondhatók. Az egyik újítás a szőlőtelepítésfeknél használt betonelemek leverésének meggyorsítását segíti. A gép egy nap alatt 220 betonelemet tud a földbe helyezni, a jelenlegi 80-nal széniben.

Mindez bizonyítja, hogy sokirányú tevékenységet folytat ez a gazdaság, s megérdemelten jutott az élüzem címhez. A jövőt illetően pedig tovább kívánják növelni eredményeiket, s egyre jobban az öntözött területművelést igyekeznek meghonosítani, hogy ezáltal állattenyésztésüket is növelhessék.

Reméljük, e célkitűzéseket teljesíteni is tudják majd, hiszen hároméves gyakorlati eredményük fényesen igazolja szándékaik helyességét, alaposságát, s azt, hogy körültekintően terveznek és dolgoznak.

Fazekas István

nyereségük. Egy év múlva már az élüzem címet is elnyerték, most pedig másodszor is tulajdonosaik lettek.

1960-tól minden évben, lépésről lépésre haladtak előre. Ma már 360 hold új telepítésű szőlőjük és 186 hold új gyümölcsösük van. Annak ellenére, hogy a 4373 holdas gazdaság többségében 60—70 éves szőlőtőkék vannak és az utób- ki két év aszályos volt, az igazgatóság területén ez a gazdaság érte el a legmagasabb terméshozamot: 27,4 mázsát holdanként. Ugyanakkor két év alatt közel 7 millió forint nyereségre tettek szert.

Természetesen ezek a számok a legfontosabb mutatók közé tartoznak, s a gazdasági eredményeken túl az utóbbi két év alatt ugrásszerű változás történt a dolgozók szociális és kulturális ellátottságában, politikai fejlődésükben is. Ma már az időszaki dolgozók is matracos ágyban pihenhetnek szállásaikon, van rádiójuk, tv-jük, tánccsoportjuk, mozijuk, nagy létszámmal működik a varrótanfolyamuk, de rendszeres a politikai oktatás is.. Amióta Molnár Gusztáv vette át a pártszervezet irányítását, a pártmunka is szembetűnően javult.

Ügy is lehetne mondani, jellemezni a gazdaságot, hogy itt minden a maga rendjén megy, mint ahogyan egy bemutató gazdasághoz illik. E

A GYÖNGYÖS |

Gazdaságot az elmúlt évben végzett jó munkájáért, a szocialista munkaversenyben elért kiváló eredményeiért • a földművelésügyi miniszter és a szakszervezet élüzem címmel jutalmazta.

A hír gyorsan bejárta az egész országot. E hír alapján látogattunk el a gazdaságba, s próbáltunk választ, feleletet keresni arra a kérdésre, milyen módszerekkel, eredményekkel sikerült a gazdaságnak rövid idő alatt a megye, sőt, az ország ^5yik legjobb allami gazdaságává válni?

A kérdést először Nyerges Józsefnek, a gazdaság főkönyvelőjének tettük fel, hiszen az ő osztálya őrzi számokban, adatokban, kimutatásokban az elmúlt év munkájának eredményességét.

— Három fontos tényezőből kell kiindulnunk — magyarázta. — A takarékos költség- gazdálkodásból, az állattenyésztés számszerű gyarapításából, illetve a minőség javításából és az új telepítésű szőlők mintaszerű gondozásából. Nálunk e három tényező hozta az élüzemszint elérését, a rossz, aszályos időjárás ellenére.

Tovább beszélgetünk. A főkönyvelő, később párttitkár is — Molnár Gusztáv — az előbbi szavak jelentőségét,

fontosságát fejtegetik. így tudjuk meg, hogy a gazdaság 1960-ig a legrosszabb gazdaságok közé tartozott. Szinte minden évben változott a vezetőség, nem ment a munka rendjén, és a sok változgatásnak, tervszerűtlenségnek az lett a vége, hogy a gazdaság 10 év alatt alig fejlődött valamit.

1960-ban aztán gyökeres változás történt: a jelenlegi vezetőség vette át a gazdaság irányítását. Első feladatuk volt, hogy megszilárdítsák az ügyvitelt, a munkafegyelmet, tisztázzák a dolgozók problémáit, normális körülményt biztosítsanak a munkához és hozzáfogjanak az új módszerek bevezetéséhez, a tervszerű gazdálkodáshoz.

AZ IGAZSÁGHOZ |

irite kevesen bíztak a vezetőségben, abban, hogy képesek lesznek megváltoztatni a dolgok menetét.

A szakértelemnek, az akarásnak és a tudásnak azonban már az első év végén gyümölcsöző eredményei születtek. Sikerült a rendcsinálás, a bizonylati fegyelem megszilárdítása, sikerült a tervek valóra váltása, sőt: vállalati szinten 2,5 millió forint volt a