Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-16 / 112. szám

IMS. május 16., csütörtök NÉPŰJSÍO AZ ÉLÜZEM CÍM TULAJDONOSA Sikerek és távlatok a Gyöngyös—domosxlói Állami Gazdaságban Becsüljük a magunk és mások életét Megkezdődött a kora tavaszi gyógynövények begyűjtése Több ezer ember és 50 gyűjtőállomás végzi a gyógy növény- gyűjtést Heves megyében részint a földmüvesszövetkezetek, ré­szint az Erdei Melléktermékek Vállalata végzi a gyógynö- vénygyüjtést. Az a tény, hogy a megye gyógynövényekben rendkívül gazdag, komoly fel­adatot ró a gyógynövényeket begyűjtő és felvásárló szer­vekre. Ezekben a napokban kezdték meg az ibolyalevél, gyöngyvi­ráglevél, a szamócalevél, a vérehulló fecskefű, valamint a kakukkfű gyűjtését. Több gyűjtőállomáson a szerdai nap­pal elkezdődött a hársviróg gyűjtése is. A megyében 50 gyűjtőállomás működik és több ezren foglalkoznak a gyógynövények begyűjtésével. A gyógynövénygyűjtők előzetes kioktatásban részesültek, értik és tudják az általuk gyűjtött gyógynövények felhasználási jelentőségét is. Tudják pél­dául, hogy a hárslevélből iz­zasztószereket, a kakukkfűből illóolajakat tartalmazó nyál- kaoldószereket, a vérehulló fecskefűből pedig görcsoldókat készít a gyógyszeripar. A gyöngyvirág — amely szerte a megyében most virágzik — például kitűnő gyógyszeralap­anyagot tartalmaz, amely a vérkeringés! zavarok meg­szüntetésére szolgál. , A kora tavasszal több száz­ezer forint értékű gyógynö­vényt vásárolnak fel az illeté­kesek és mire a csipkeszezon megérkezik, már be akarják fejezni ezt a munkát. Az idén mintegy, 25—30 vagon gyógy­növényt .vásárolnak fel az ille­tékes szervek, megyénkben. i^úmlök a . /Háti'iíhüfi A Vörösmarty Turistaház gondnoka a lepedők miatt pa­naszkodott. A lepedők mosa­tása a legnagyobb gondjuk. Ha a társashálók vendégeit, akik főként diákok, mindig tiszta lepedővel akarják el­látni, márpedig el kell látniok őket, sokszor fő a feje a gond­tól. Lényegében két váltásra elegendő lepedőjük van. Látszólag ez a mennyiség elegendő. De a diákok legfel­jebb egy-két napot töltenek itt. Személyenként két lepe­dőt használnak el. Május 6-án 120 diák aludt a turistaház­ban. Tessék utánaszámolni: ha a Patyolat egy hét alatt tudja a lepedőket kitisztítva visszaszállítani, hány kirán­duló csoportnak kell lemon- daniok a szállást? Házilag is mosnak a turis­taházban, de a szárítást nem tudják meggyorsítani, tavaly nem volt fennakadás ilyen vonatkozásban sem, mert a gyöngyösi kórház elvállalta a mosást. A megyei tanács egészségügyi osztálya azon­ban ezt az engedélyt vissza­vonta. Mit tudna tenni a Patyolat? A másik gond a Sástóhoz fűződik. Van itt egy régi, rossz, csúnya faépület: raktár. Az új raktárépület terve már elkészült, a KISZÖV a Mátra- vidéki Építő- és Faipari Ktsz-t jelölte ki a terv valóra vál­tására még az év elején, ők azonban csak augusztus vé­gére ígérik a munka befeje­zését. A régi raktárt addig nem lehet lebontani. Falai mögött pedig ott lapul a két­száz személy befogadására al­kalmas csövázas épület teljes anyaga. Vendéglátó egység lenne belőle. Hogy a camping lakói és a kirándulók vállá­ról levegyék az étkezés gond­ját. Ki az, aki ma úgy megy táborozni, hogy teletömi a. hátizsákját vagy autójának csomagtartóját konzervvel? De még egy meleg leveshez sem juthatnak hozzá itt * Sástónál. De még egy pohár tejh.es sem! Szívesen adna villamos energiát a camping gondnok­sága egy hűtőszekrény üze­meltetéséhez. Abban lehetne tejet és tejtermékeket tárolni. Hogy örülnének ennek a tá­borozok és a kirándulók! Ha a hűtőszekrény nem férne el a már felállított élelmiszer­kocsiban. még az elhelyezést is biztosítaná a gondnokság. És végül a Kékes! Még a rendőröket sem hagyják nyugton a kirándulók, őket is zaklatják türelmetlenkedé­sükkel: miért nincs semmi lehetőség itt, a Kékesen arra, hogy valamit egyenek vagy igyanak? Valamikor utasellá­tó működött itt. Fedett helyi­ségben. És most? Pedig a Kékest minden ki­ránduló felkeresi. Utóvégre az ország legmagasabb pont­ján mindenki szerelne életé­ben legalább egyszer széjjel­nézni. Igaz, most elég szomo­rú látvány fogadja. Hogy es a lehangoló környezet elő­nyére ' megváltozzék, ahhoz nem elég a Gyöngyösi Városi Tanács erőfeszítése. Az or­szágos szervek pedig mintha megfeledkeztek volna a Ké­kesről. Miért? Apróbb és nagyobb gon­dok: elkerülhetetlenül. talál­kozunk velük, ha a Mátrát járjuk. Van, amin könnyen lehetne segíteni. De mindegyi­ken segíteni kell — a Mátra „becsülete” is ezt kívánja tőlünk. Jgmf) A termelőszövetkezetek és esz ifjúsági munkacsapatok A járművek számának növekedésével nagyobb a balesetveszély, de nem törvényszerű, hogy vér és emberi élet legyen ára a közúti forgalom növekedésének, A Heves megyei Közlekedési és Baleset­elhárítási Tanács első negyedévi jelentése arról számol be, hogy a baleseti okok között legtöbbször szerepel a gondatlan vezetés, a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása és még mindig sok bajt okoz az ittasság. Az első negyedévben 55 baleset történt me­gyénkben, És az utóbbi időben növekszik a balesetek száma, külö­nösen a súlyos, halálos balesetek száma. Akik hajlamosak a köny- nyelmüségre, saját és embertársaik életének kockáztatására, nézzék meg jól az autóbusz alá gyűrődött gépkocsit, gondoljanak a nagy- rédei elágazónál, a Mátrafüred alatt, vagy a legutóbb Egerben tör­tént halálos kimenetelű balesetekre. Szeressük és becsüljük az cle- I tét! Hét ország kongresszusi küldötteivel Heves megyében: Született g Egerben Hazája: Csehszlovákia Ideiglenes neve: Feri A GYÖNGYÜSSOLYMOSI MóAra Termelőszövetkezet ve­zetősége javasolta még az év elején, hogy a kertészetben szervezzen a. KISZ ifjúsági munkacsapatot. Nyilas András tsz KlSZ-titkár hozza is látott a szervező munkához, s ez nem könnyű feladat,, mert d szer- vezö munka — mint nagyon sok helyen — ott kezdődik, hogy agitációval megakadá­lyozzák a fiatalok „népván­dorlását”. Gyöngyössolymosró] nálatok a luxusigények? — kérdezi Feritől az egyik fran-1 cia küldött. A nyugati országok képvise-; lóit minden érdekli, ami a szocialista országokban törté-' nik. A válaszokat szinte szó-; szerinti pontossággal jegyzik fél. : — Kocsi, és vikendház —" feleli a legtermészetesebb hangon csehszlovák vendé-, günk. — Országunkban na­gyon sok szép kirándulóhely; van, s ezeket mi hazaiak is; szeretnénk megismerni. A leg­több család kocsira spórol. A‘ vikendház lassan szintén; „életiszükségleti cikk”- lesz. A' népesebb kirándulóhelyeken' víkend-falvaknak jelöltek ki; helyet, ahol 'olcsón építkezhet­nek az igénylők. Nekem is van' kocsim, jövőre talán már én is; vikendház-tulajdonos leszek... ■ Későre jár. búcsúzkodnak egymástól a vendégek és a vendéglátók. Holnap hosszú út vár a külföldiekre, a Mátra, üdülőit, hegyi falvait keresik fel. ; ELKÖSZÖNÖK Feritől, az‘ i egri csehszlováktól, s közben a két koromfekete bőrű, Mali Köztársaságból érkezett ven-< dégek tolmácsa lép mellénk:; Cheick és Baba, de róluk majd holnap szólunk. ; Tóth István például öt helyre járnak el a fiatalok, s a tsz van az 5. he­lyen, ahol a legkevesebbet ta­lálni közülük. Akit latunk a 70 holdas kertészetben, túl­nyomórészt besegítek — ál­landó munkahelyük az erdő­gazdaság. — Jönnének a tsz-be — mondta a KISZ-titkár —, ha egész éven át tudnánk munkát biztosítani nekik. Négy . „biz­tos” jelöltünk van. . Ezt a kérdést mar megoldja t hamarosan a szövetkezet, csak |á hajtatóházra kell várni, az I pedig elkészül hamarosan. A vezetőség szükségesnek látja >■ az ifjúsági munkacsapat létre- hozását, hiszen ez az utánpót- vlás nevelésében is nélkülözhe- 4 tétién. A szervezésre azonban |vigyázni kell, s erre jó példa a I gyöngyöspatai Béke Tsz, ahol v úgy gondolták, hogy az eddigi ŐKISZ-csapa tokból válogatott ^emberekből állítják össze az ‘ ifjúsági munkacsapatot. Ebbe 4 természetesen a termelőszö- Zvetkezet vezetősége nem egye- ■ zik bele. Az eddig is eredmé­nyesen dolgozó KISZ-csapatok felég erősek, alkalmasak az if- tjúsági munkacsapat címre is. MAGUK AZ IDŐSEBB >zö- 1 vetkezeti tagok is világosan ; látják a munkacsapatok fon- l'tos szerepét. Megteremteni a 4 tsz-ben az egységet a fiatalok | között, s visszatartani az el­lj;, vándorlókat. Az egyik idős |tsz-tag javasolta, hogy adta­inak nekik magasabb el ölese!. . hiszen főképp a pénz miatt • ábrándulnak ki — sok helyen 1 — a fiatalok a termelőszövet- <i kezetekből; £ A füzesabonyi járás tsz-ei- ; ben a régebben doleotó il'iúsá- ' ei .munkaesaoatek néldáia em­lítésre méltó. Ha összehason- y lítiuk a csanatok termésereö- £ mén vét p tsz átlagtermesével, ^megállapíthattuk. hogv általá- fnosságban például kukoriea- ftermesztésben a tsz átlaRter- '<mesénél három-négy mázsával magasabb terrfíést értek el. Vannak olyan ifjúsági munka­csapatok is, amelyek jóval fe- ' lülmúlták a tsz átlagtermését, például a sarudi Kossuth Tsz 15 mázsás csöves kukorica át­lagával szemben az ifjúsági munkacsapat 54,2 mázsás át­lagot ért el. A fiatalok lelkesedése, ko­moly munkája a termelőszö­vetkezet vezetőinek támogatá­sával találkozik. Munkájuk eredménye bizonyítja az ifjú­sági munkacsapatok versenyké­pességét. A szocialista ember­típus kialakításában is ko­moly szerepük van a munka­csapatoknak'. A gyöngyösi Di­mitrov Tsz ifjúsági munka­csapatának tagjai például Bódi Ignácné nyugdíjas tsz-tagnak — beteges, idős néni — segí­tettek a háztájiban, a szőlő nyitásában. > A MUNKACSAPATOK sze­repe, munkája nélkülözhetet­len' a termelőszövetkezetek szorosabb egységének kialakí­tásában. S abban a, szövetke­zetben. ahol támogatják, segí­tik a fiatalokat, az eredmény sem marad el. Szép példa, erre az erdőtelki tij Klet Termelő­szövetkezet .jCsete”, ahol a tsz két ifjúsági munkacsapatát külföldi üdülésre küldi. Olt azonban, ahol a támogatás el­marad, ott még a lelkesedés is visszaszorul, s a jóindulatból közömbösség lesz. A nagyúti Petőfi Tsz-ben a vezetőség lét­rehozta az ifjúsági munkacsa­patot, de munkát nem adott; neki. A bizalmatlanság sem jó tanácsadó a káli Március 13. Tsz-ben, ahol visszavették a munkacsapattól a vállalt 5 hold burgonyaterületet. Ha ez a fiatalok hibájából történt, „büntetésnek”, akkor sem al- . kalmas a területvisszavonás. Ez csorbítja a munkacsapatok tekintélyéi. A türelem, a meg­győző szó sokka] eredménye­sebb. (kátal) Üzemében 720 tagja van a szakszervezetnek; és ő mégsem függetlenített titkár. Hat évvel ezelőtt választották meg a szakszervezeti bizottság titká­rának és azóta is éppen úgy végzi mindennap a. fizikai munkát, mint 1957 előtt. — Hogyan győzi ezt a kettős­séget? Lehet-e mindkét mun­kakörben eredményt elérni? — kérdezem tőle. HOSSZASAN magyaráz, s szavai meggyőznek igazáról: — Nagy létszámú szakszer­vezeti vezetőségünk, van, s egy-egy üzemrészben több ve­zető is dolgozik, ök foglalkoz­nak a munkások panaszaival, kéréseivel elsősorban, a helyi gondokat helyben oldják meg. Csak az egész üzemet érintő problémák tartoznak hozzám. Régi kollektíva a miénk, ösz- szeszokott szakszervezeti veze­tőségünk van, nem szeretjük a bürokráciát — mondja nevet­ve. — Miben nyilvánulnak meg gyeimét, Frantisek Stvrtina is az iparban, pontosabban a va­sas szakmában dolgozik. A mindig mosolygó, viccelő­dő Stvrtina nevét elég nehéz kiejteni, s még a vacsora alatt elnevezték a többi küldöttek — némi magyar segédlettel — Ferinek. Ezt a nevet már min­denki elfogadta, s nem is szó­lították többé másképp: Feri. Stvrtina — vagy maradjunk a „szerzett” névnél — Feri, már több országban járt, de Magyarországra csak most lá­togatott el először. Pedig ha­zánk szülötte, Egerben élt négyéves koráig, ö kérte, hogy ha már Magyarországon jár, akkor tegyék lehetővé, hogy meglátogathassa szülővárosát, Egert. Kívánsága teljesült. Feri jelenleg a közép-szlová­kiai Vágújhelyen él. Egy nagy gépjavító üzemben dolgozik. Tizedik éve. ő az üzem szak- szervezeti bizottságának tit­kára, s tagja a Szlovák Szak­tanácsnak. HUSZONHETEN érkeztek megyénkbe. A SZOT XX. kongresszusán vettek részt. Szovjetek, csehek, románok, jugpszlávok, luxemburgiak és malik, akiknek a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának el­nöksége „ismerd ftieg hazán­kat” utakat szervezett. Első este a megye vezetői­vel találkoztak Egerben. A rö­vid ideig tartó formaságok után, késő estébe nyúló beszél­getés alakult ki a külföldiek és a vendéglátók között. A ven­dégeket minden érdekelte: — Mik azok a bólogató szú­nyogok a város határában?... Miért van feltúrva a főutca?... Milyen a megye ipara?... Ho­gyan élnek a termelőszövetke­zeti tagok?... — hangzottak el egymás után a kíváncsi kérdé­sek. Előkerültek a jegyzetfüzetek és a fehér lapokat sűrű sorok­kal töltötték meg. Mellettem egy csehszlovák kongresszusi küldött jegyzetelt' szorgalma­san. Két számot többször alá­húzott, tolmáosa segítségével tudtam meg, hogy csodálko­zással fogadta ezt a két ada­tot: a felszabadulás előtt He­ves megyében mindössze 3000 ipari munkás élt. s jelenleg csak a vasiparban több mint 6000-en dolgoznak. Nem véletlen, hogy ez a két Számadat ragadta meg legin­kább csehszlovák barátunk fi­megtisztelő címet is elnyerték már a gazdaság dolgozói. Tsz* tagok, külföldiek, szakemberek jönnek ide gyakran látogató­ba, és mindnyájan elismerés­sel szólnak a tapasztaltakról. LÁTNIVALÓ | b°£fenT szőlőt géppel művelik, a régi hagyományos telepítésű, öreg szőlőket is. Minden hatodik, sorból kiszedték a karókat, ott jár el a gép és így végez­ni tudja a permetezést is. De szólhatnánk az újításokról is, amelyek már megoldottnak mondhatók. Az egyik újítás a szőlőtelepítésfeknél használt betonelemek leverésének meg­gyorsítását segíti. A gép egy nap alatt 220 betonelemet tud a földbe helyezni, a jelenlegi 80-nal széniben. Mindez bizonyítja, hogy sok­irányú tevékenységet folytat ez a gazdaság, s megérdemel­ten jutott az élüzem címhez. A jövőt illetően pedig tovább kívánják növelni eredményei­ket, s egyre jobban az öntö­zött területművelést igyekez­nek meghonosítani, hogy ezál­tal állattenyésztésüket is nö­velhessék. Reméljük, e célkitűzéseket teljesíteni is tudják majd, hi­szen hároméves gyakorlati eredményük fényesen igazolja szándékaik helyességét, ala­posságát, s azt, hogy körülte­kintően terveznek és dolgoz­nak. Fazekas István nyereségük. Egy év múlva már az élüzem címet is elnyer­ték, most pedig másodszor is tulajdonosaik lettek. 1960-tól minden évben, lé­pésről lépésre haladtak előre. Ma már 360 hold új telepítésű szőlőjük és 186 hold új gyü­mölcsösük van. Annak ellené­re, hogy a 4373 holdas gazda­ság többségében 60—70 éves szőlőtőkék vannak és az utób- ki két év aszályos volt, az igazgatóság területén ez a gaz­daság érte el a legmagasabb terméshozamot: 27,4 mázsát holdanként. Ugyanakkor két év alatt közel 7 millió forint nyereségre tettek szert. Természetesen ezek a szá­mok a legfontosabb mutatók közé tartoznak, s a gazdasági eredményeken túl az utóbbi két év alatt ugrásszerű válto­zás történt a dolgozók szociá­lis és kulturális ellátottságá­ban, politikai fejlődésükben is. Ma már az időszaki dolgo­zók is matracos ágyban pi­henhetnek szállásaikon, van rádiójuk, tv-jük, tánccsoport­juk, mozijuk, nagy létszámmal működik a varrótanfolyamuk, de rendszeres a politikai ok­tatás is.. Amióta Molnár Gusz­táv vette át a pártszervezet irányítását, a pártmunka is szembetűnően javult. Ügy is lehetne mondani, jel­lemezni a gazdaságot, hogy itt minden a maga rendjén megy, mint ahogyan egy be­mutató gazdasághoz illik. E A GYÖNGYÖS | Gazdaságot az elmúlt évben végzett jó munkájáért, a szo­cialista munkaversenyben el­ért kiváló eredményeiért • a földművelésügyi miniszter és a szakszervezet élüzem címmel jutalmazta. A hír gyorsan bejárta az egész országot. E hír alapján látogattunk el a gazdaságba, s próbáltunk választ, feleletet keresni arra a kérdésre, mi­lyen módszerekkel, eredmé­nyekkel sikerült a gazdaság­nak rövid idő alatt a megye, sőt, az ország ^5yik legjobb allami gazdaságává válni? A kérdést először Nyerges Józsefnek, a gazdaság főköny­velőjének tettük fel, hiszen az ő osztálya őrzi számokban, adatokban, kimutatásokban az elmúlt év munkájának ered­ményességét. — Három fontos tényezőből kell kiindulnunk — magya­rázta. — A takarékos költség- gazdálkodásból, az állatte­nyésztés számszerű gyarapí­tásából, illetve a minőség ja­vításából és az új telepítésű szőlők mintaszerű gondozásá­ból. Nálunk e három tényező hozta az élüzemszint elérését, a rossz, aszályos időjárás el­lenére. Tovább beszélgetünk. A fő­könyvelő, később párttitkár is — Molnár Gusztáv — az előbbi szavak jelentőségét, fontosságát fejtegetik. így tud­juk meg, hogy a gazdaság 1960-ig a legrosszabb gazdasá­gok közé tartozott. Szinte min­den évben változott a vezető­ség, nem ment a munka rend­jén, és a sok változgatásnak, tervszerűtlenségnek az lett a vége, hogy a gazdaság 10 év alatt alig fejlődött valamit. 1960-ban aztán gyökeres változás történt: a jelenlegi vezetőség vette át a gazdaság irányítását. Első feladatuk volt, hogy megszilárdítsák az ügyvitelt, a munkafegyelmet, tisztázzák a dolgozók problé­máit, normális körülményt biztosítsanak a munkához és hozzáfogjanak az új módsze­rek bevezetéséhez, a tervszerű gazdálkodáshoz. AZ IGAZSÁGHOZ | irite kevesen bíztak a vezető­ségben, abban, hogy képesek lesznek megváltoztatni a dol­gok menetét. A szakértelemnek, az aka­rásnak és a tudásnak azonban már az első év végén gyümöl­csöző eredményei születtek. Sikerült a rendcsinálás, a bi­zonylati fegyelem megszilár­dítása, sikerült a tervek való­ra váltása, sőt: vállalati szin­ten 2,5 millió forint volt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom