Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-09 / 106. szám

4 NÉPOJSAG 1963. május 9., csütörtök AZ Ml? Aki elindul Egerben azzal az eltökélt szándékkal, hogy meg­keres az utcán egy másik eg­rit, az nagy munkát vállal ma­gára. Ez pedig azt jelenti, hogy örvendetesen emelkedik a vá­ros idegenforgalma. A múlt­kor egy kinnszülött rámutatott a nagytemplom mellé állított kökehelyre és megkérdezte: — Az mi? — Elmondtam neki a kehely eredetét, sűrűn emlegetve Marco Casagrande-t és a Városgondozási Vállalatot '— dicsérő szavakkal. A kehely bevonult műemlékeink sorába, s arra gondoltam, milyen hosz- szadálmas lenne valamennyi látogatónak elmagyarázni ere­detét. Sokkal célszerűbb lenne egy táblácskát a talpazatra erősítem, rajta a szükséges in­formációval. (G) •* MA KEZDŐDIK Eger­ben a Filmbarátok Körének ál előadássorozata, amelyben a történelmi filmekkel ismer­kednek meg a kör tagjai. Az első film, amely vászonra ké­rni: a „VIII. Henrik magán­élete”. ss A SATU RNU S-rakéták Ibsemanyagtöltését végző mo­torok 12,5 másodperc alatt megtöltenek egy tartálykocsit, amelynek töltése normális kö­rülmények között félórát vén­áé igénybe. — TŰZRENDÉSZET! érte­kezletet tartanak május 16-án Egerben, a megyei tanács nagytanácstermében. Az érte­kezleten a megye ipari üze­meinek és létesítményeinek igazgatói számára Toronyai István tűzoltó őrnagy, a me­gyei tűzrendészet! osztály­parancsnokság vezetője tart előadást a tűzrendészet! hely­zet értékeléséről, s az új tűz­rendészet! jogszabály alapján végrehajtandó feladatokról. ® EGY ANGOL vittamos- (myagipari társaság kutatói olyan képernyőt találtak fel, amely felfogja a fényt és leg­alább félórára rögzíti a vetített képet. Ez a képernyő az elmúlt évek egyik legfontosabb elekt­rokémiai felfedezése. «** „RÓKA-VERSENYT” rendez a megyei MHS Rádió­klub Gyöngyösön, május 19-én. A verseny győztesei vesznek majd részt az orszá­gos, rádiós „róka-versenyen”, megyénk színeiben. ” NEW YORKBAN egy ár­verésen 600 ezer dollárért kelt el a világhírű XVII. századi festő, Frans Hals „Vidám lan-\ tos” című festménye. Ügyi mondják, ez rekord ár, mert- ennyit még sohasem fizettek\ holland festő művéért. { — AZ AMERIKAI Piper \ eég Pawnee néven kétüléses: könnyű turista-repülőgépet: készített, éspedig nem alumí-í niumból, hanem műanyagból.^ A géptest és a szárnyak pré-j seit műanyagból készültek, \ így a gép ára jóval alacso- (j nyabb, mint az alumínium í repülőgépeké. Ä A SPANYOLORSZÁGI$ Valladolidban az egy hétig\ tartó filmfesztivál első díjait,s mind az egész estét betöltő,\ mind a kisfilmek versenyébenS Franciaország kapta meg. AK nagydíjjal Roben Bressond „Jeanne d’Arc pere” címűi filmjét jutalmazták, de jutal-§ mat kapott a nyugatnémeté ^Malachias csodája” c. film is.5- ' „ § — FÉRFI- és női fodrász-^ üzletet nyitott a közelmúlt- -5 ban Sírokban a recskfj kis-§ iparosok szövetkezete. Az KJ újonnan létesített fodrásza- 5 tot modern berendezésekkel 5 szerelték fel, és jelenleg két§ fodrász dolgozik az üzletben, g- A VILÁGSZERTE ismerté francia filmszínésznő, Brigitteé Bardot meghívást kapott aJ Szovjetunióból, hogy vegyen§ részt a július 7—21. közötti Moszkvában rendezendő III. „ nemzetlcözi filmfesztiválon. § — ELLIS angol mérnök § rendkívül erős szemüveget^ készített kohómunkásoknak.r A közvetlen közelről kilőtt-»* 1 6 mm-es golyó sem üti át,§í csak elrepeszti. K 1963. MÁJUS 9., CSÜTÖRTÖK: GERGELY 200 évvel ezelőtt, 1763. május 9-én született BATSÁNYI JANOS, a forradalmi költő. Eszméiért egész életében üldöztetésben volt része. A FRANCIAORSZÁGI VÁL­TOZÁSOKRA című költeménye a francia forradalom első költői visszhangja nálunk. Az első iro­dalmi folyóiratunkat (MAGYAR MUSEUM) ő alapította és fordí­totta le az OSSZIANI KÖLTEMÉ­NYEKET. 190 évvel ezelőtt, 1773-ban e napon született JEAN SISMONDI svájci történetíró, szociálrefor- mer. Először Adam Smith libera­lizmusának követője volt, később azonban szembefordult ezzel az irányzattal és szociális reformokat hirdetett (A POLITIKAI GAZDASÁGTAN ÉS A GAZDASÁG ÜJ ELVEI). MÁJUS 9-e a Szovjetunióban a GYŐZELEM ÜNNEPE. Ugyan­ekkor ünnepük Csehszlovákiában a FELSZABADULÁS NAPJÁT. 465 évvel ezelőtt, 1498. májusában érte el VASCO DA GAMA portugál hajós Afrika megkerülésével — Diaz hajóútja nyomán — elsőizben INDIÁT, Ezzel megnyílt a Dél- és Délkelet-Ázsiába vezető hajóút és ennek nyomán azonnal meg is kezdődött az új terület portugál gyarmatosítása. BATSÁNYI JANOS FILM: Séta a nárciszok körül Derű, romantika, vidámság, sok szellemes ötlet kiváló színészi alakítások, mindezt megtalálhatjuk a Folytassa, nő­vér alkotóinak új, derűs angol filmjében, a Séta a nárciszok körül című alkotásban, amelyet a gyöngyösi Puskin Film­színház május 5-től 12-ig, a füzesabonyi mozi 13—15-ig, az egri Vörös Csillag Filmszínház pedig május 23-töl 29-ig tű* zött műsorára. Nagy Lajos-est a televízióban A televízió ma este „Akinek nincs pénze” címmel Nagy La- jos-emlékestet sugároz a stú­dióból. A műsorban Nagy La­jos öt, dramatizált novelláját mutatják be. Az előadást Ka* zán István rendezte. „ISKOLAHÉTRE” invitálta az érdeklődőket az egri Dobó István Gimnázium díszes ki­állítású meghívója. Hangver­seny, nyilvános szakköri ülé­sek; kiállítások, sportverseny és kulturális bemutató szere­peltek a hét programjában. A „Hét” csak „papíron” tartott hét napig, mert az ünnepség- sorozatra érkezett békési diá­kok programjával együtt „megtoldódott” még kétszer huszonnégy órával. Nem az idei volt az első is­kolahét a Dobó Gimnázium­ban, de a „héten” most tettek először nagyobbszabású kísér­letet arra, hogy az esemény valahogy „kinőjön” az iskola falai közül, a kívülállók is tu­domást szerezzenek az intézeti élet eseményeiről, problémái­ról, az iskola múltjáról és je­lenéről. „Túlnőjön az iskola falain” — ehhez érdekes, népszerű­ségre számot tartó program kell. — Nem is volt ebben hiány, hiszen már a „kezdés” is jelentős kulturális eseménye volt nemcsak a gimnázium­nak, hanem a város művelő­désügyének is. — Az iskola agykori növendékeinek (akik hivatásos énekesek és zenészek lettek, s országos és nemzet­közi sikereket értek el) dísz- hangversenyével kezdődött a hét. Az esős, barátságtalan idő allenére is megtelt a Gárdonyi Gimnázium (ott nyitották meg i dobósok iskolahetét) dísz­terme. A kezdés, a start tehát jól sikerült, „túl is nőtt” az ódon : alakon. A FOLYTATÁS: megnyitót- : ;ák a ‘politechnikai kiállítást. \ki megnézte a korszerű, pasz- ■ lellszínű konyhabútorokat, 1 ilig tudta eltitkolni az „irígy- cedést”: bárki szívesen látta i /olna saját lakásában is az ; zléses, modern vonalú, kony- , laszekrényt, az asztalt, a szé- ^ leket, a horgolóasztalt. Az aki ^beljebb” ment a fo- ‘ yosón, — ott kapott helyet a < dállítás — nagyszerű vasipari i mxmi 3CRKI VtSBÖS CSILLAG: 1 Mindennap ötünk JYÖNGYÖSI PUSKIN: Séta a nárciszok körül JYÖNGYÖSI SZABADSÁG: 1 Francia kandalló mellett ÍATVANT VÖRÖS CSILLAG: ] C*. a rtm i <V/ két kilenc napja munkákkal találkozott. Nikke lezett körző, tapogató körzí századmillimétemyi pontos Sággal megmunkált csavarok és akkumulátortöltők fogad ták. A néző némi nosztalgiává — de fogalmazzunk pomtosab ban — irígykedéssel szemlél gette a kiállított tárgyakat, : műszereket, az alkatrészeket „Miért nem most vagyok tizen hat éves?” — kérdezhette ma gában még akkor is, ha nen töltötte be a harmadik ikszet — A mostani tizenhat évesei keze, idegrendszere, készsége képessége a marógépek, prés és fúrógépek, esztergapadok éi szerelőasztalok mellett is ala­kul, mert az oktatási refdrrr a személyiséget formáló ténye­zők közé meghívta a termelő­munkát. A folytatáshoz a nyilvános szakköri ülések is hozzátartoz­nak. A földrajzi, az orosz, i történelmi, a matematikai, e filozófiai szakkörök melleti ünnepi ülést tartott az iskok irodalmi önképzőköre is. — é nyilvánosság — miként a ki­állítás nyilvánossága is — az1 jelentette, hogy a kívülállók a nem szakköri tagok testkö­zelből ismerkedhettek a körök munkájával, feladataival — és eredményeivel. De az „ismerkedési kör” — miként a politechnikai kiállí­tás esetében is — csak az „is­kolás kívülállókra” terjedt Tu és az a bizonyos kör bezárull az iskola kapujánál. A BEFEJEZÉS. Az iskolahét utolsó felvonása a hetedik na­pon kezdődött, amikor meg­érkeztek a békési Szegedi Kis István Gimnázium diákjai. Egy hónappal ezelőtt az egriek jártak az alföldi városban, ahol bemutatták a Heves me­gyei írók novelláiból, versei­ből összeállított műsort: Most került sor a revánsra: a ven- iégek Abruzov Tánya című színművét adták elő, és — mi­*MM i 4 »Wir*öv*»ß , HATVANI KOSSUTH: Napfény és árnyék Saínhás Sgerben estje 19.30 árakor: LÜi bárónő (Dobó—Radnóti bérlet) Noszva jón este 19.30 órakor; Férjek a küszöbön ként az egriek Békésben — összemérték erejüket a sport­pályán is. Az Abruzov-előadást is főleg iskolai közönség (pedagógusok — és a diákok szülei, rokonai) nézték végig. A nyolcadik nap programjá­ban iskolabál szerepelt — és a békési vendégeknek bemu­tatták a várost. Az utolsó na­pon került sor a mátrai kirán­dulásra. Az 1962-es iskola-hét békési vendégei a Bükkbe mentek kirándulásra, — az Abruzov-darab szereplői, és a sportolók a Mátra nevezetes­ségeivel ismerkedtek. A HÉT KILENC napjának krónikája után ide kívánkozik a mérleg, a zárójelentés is. Sokrétűbb, gazdagabb volt a program, mint az elmúlt évek­ben és az iskola megtette az első lépést a nyilvánosság felé, egy kicsit megmutatott önma­gából — konstatálja a mérleg nyelvének „állását” az iskola­igazgató, és még hozzáteszi: Azt hiszem, még mindig nem használtuk ki az összes lehető­ségeket: a jövőben még sok­kal többet kell tennünk az ilyen jelentős iskolai esemény nyilvánosságáért. (Krajczár) A televízió műsora 17.25: Hírek. 17.30: Beszél­gessünk oroszul. Nyelvlecke haladóknak. 17.50: Helikopter. Lengyel rajzfilm. 18.00: Pa­letta. Kisdobosok és úttörők mű/; 94. 18.30: Ne feledd: A magyar televízió dokumen- tumfilmje. 19.00: A jövő hét műsora. 19.05: Telesport. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Szép álmo­kat, gyerekek! 19.55: Mai ven­dégünk. 20.05: Visszavárlak. Magyarul beszélő szovjet film, tíz éven alul nem ajánlott! 21.45: Nagy pillanatok — nagy felfedezésék. A hegycsúcsok meghódítása. 22.05: Hírek, Tv- híradó ism. Idő járás jelen íé* Várható időjárás csütörtö­kön estig: nappali felhőképző­dés, néhány helyen délutáni záporok, zivatarok, éjjel gyen­ge, napközben kissé élénkebb szél. A hőmérséklet kissé emel­kedik. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 21—24 fok között. ben lépett be a tárgyalóterem­be. Szűk francia kosztümöt viselt, rikító sárga fejkendőt és természetesen dekoratív napszemüveget. Fellépésének biztonsága elárulta, hogy órá­kig gyakorolt a tükör előtt. Vera Brühnét aznap kizár­ták a tárgyalásról, nehogy anyja jelenléte befolyásolja Sylvia Cossyt. Csípőit ringatva lépett a tanúk emelvényére. Levette kendőjét és napszemüvegét, halk, elfogódott hangon közöl­te személyi adatait. •Az elnöknek arra a kérdé­sére, mi a foglalkozása, még halkabban így felelt: „Egyetemi hallgató."1 Dr. Seibert elfelejtette a ta­núval közölni, hogy mint a vádlott leányának, jogában áll a vallomás megtagadása. Meg volt győződve, hogy Sylvia nem fog élni ezzel a jogával. Moser ügyvédnek kellett fi­gyelmeztetnie a per formasá­gainak betartására.' Mielőtt Sylvia Cossy meg­tette volna vallomását, dr. Seibert még egyszer felolvas­tatta azt a hallomását, amit a vizsgálóbíró előtt tett. „Megegyezik ez azzal, amit ön mondott?” „Igen. Nagyjából, bár nem egészen így fejeztem ki maga­mat” — mondta a koronatanú az államügyésznek. Dr* Seibert ideges lett. „De az értelmét illetően megfelel annak, amit ön mon­dott? Nem?” „Nem emlékszem, borzasztó idegállapotban voltam akkor.” A teremben nyugtalanság keletkezett. „Mit akar ezzel mondani? Arra céloz talán, hogy vissza akarja vonni korábbi vallomá­sát” , — kérdezte az esküdt­széki elnök. „Igen. Az a vallomás hazug­ság volt.” Sylvia Cossy ezt nyugodtan és hangosan mondta, minden­ki meghallhatta, a teremben. Most nézett először az elnök szemébe. Dr. Seibert nem tudott ma­gán uralkodni. „De ez mégiscsak sok! El­mondja a rendőrségnek, az­után a vizsgálóbírónak, hogy anyja bevallotta önnek a gyilkosság elkövetését, most meg azt állítja, mindez nem igaz! Érthetetlen mindez egy normális ember számára Seibert mérgesen ragadott fel egy iratcsomót, és a lány korábbi vallomását kereste elő. Sylvia nem hagyta magát megfélemlíteni, határozottan mondta: „Normális ember nem is ke­rül olyan helyzetbe, mint ami­lyenben én akkor voltam,’5 Következik: Kérdés—felelet-játék. ' hétre volt szüksége.) t Aligha akad találóbb hason­• lat erre a perre, hogy olyan . mint egy társasjáték, amikor sötét szobában, jómódú polgári társaság erotikusán szórakozik. Különben minek fejtegetnék heteken keresztül, hány férfi­vel volt Brühnének dolga, mi- i lyen erotikus játékformákat • kedvéit leginkább az áldozat és milyenek voltak a vádlott 1 kapcsolatai egy bizonyos ba­rátnőjéhez. Közben a vádirat ■ következetlenségei felett átsik­■ lottak. A vád alapjai továbbra is ingadozóak maradtak: az a bizonyos kék levél, amelyen a szakértők annyit vitatkoztak, vajon az áldozat írta-e, vagy a vádlott hamisította. Két tu­dós professzor olyan hosszasan időzött ennél a kérdésnél, hogy az egyik esküdt elaludt. Ezért mindenekelőtt indirekt vallomásokkal, Brühne leánya és a karácsonyi cellatárs fel- használásával kell bizonyítani. ^ V ÁLLOMÁSOM HAZUGSÁG VOLT!” A nagyvilági Sjdvia Cossy fellépése operettbe illőnek bi­zonyult Elegánsan öltözve két tucat fotoriporter pergőtüzé­bírónak; Ferbach karácson: estéjén, egy apró fenyőfa élőt bevallotta, Vera Brühne meg bízáséból ő lőtte agyon dr Praunt és házvezetőnőjét. A FŐTÁRGYALAS — TÁRSADALMI ESEMÉNY A rendőrségnek csak erre : vallomásra volt szüksége hogy a vádiratot az esküdt­szék elé terjessze. Most mái semmi sem akadályozhatta a per megkezdését. A közvéle­mény már a tárgyalás meg­kezdése előtt meg volt győ­ződve a vádlottak bűnösségé ről. A Stern és a Quick hosszú cikkekben számoltak be olva­sóiknak a nyomozásról, és s tényeket hamisításokkal egye­temben úgy csoportosították, hogy a vádhatóságnak kedvez­zen. Ily módon biztosítva, a per 1962 április 25-én kezdődött a müncheni esküdtszék előtt: (A vádirat méretei olyan ará­nyúak a per hosszúságához ké­pest, mint az elefánt az egér­hez. Mindössze 14 oldalra ter­jed a vádirat. Egy délelőtt fo­lyamán el lehetett volna intéz­ni. De az esküdtszéknek hat ! VALLOMÁS ! A KARÁCSONYFA ALATT I Még csak az volt hátra, hogy 'a magányos cellájában töp­rengő Ferbachra rábizonyítsák a gyilkosság elkövetését. Erre a szerepre kiválóan alkalmas­nak bizonyult a hétpróbás csaló és szélhámos, Sigfried Schramm, aki rendőrségi be­súgóként már többször látott el ilyen feladatokat, így vásá­rolva meg idő előtti szabadon bocsátását a fegyházból. A különbizottság részletesen ismertette vele Sylvia Cossy vallomását és megkapta a fo­lyóiratok összes számait, ahol a folytatások megjelentek. Nem sokkal karácsony előtt Ferbachhal közös cellába he­lyezték. A meglepett Ferbach- nak azt mondták, hogy ez könnyítés a számára, ne kell­jen az ünnepeket egyedül el- töltenie. A besúgó nemsokára készen szállította Ferbach még hiány­zó Vallomását. Nem olyan rö­viden és tartózkodóan mint Cossy, hanem számos szívhez szóló részlettel gazdagítva me­sélte el Schramm a vizsgáló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom