Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

4

NEPÜJSAG

1983. május 1., szerda

" ----' I

smertetőjel ?

Pesten jártam.. Sikerült elkapnom egy délutáni csúcsforgalmat a hatos villamoson. Ember ember hátán és lábán utazott, a lépcsőkön is fürtökben lógtak az emberek. A kocsi belsejében a kényelmes bőrüléseken két fiatalember is helyet foglalt. Körülöttük vegyesen álltak és szorongtak idősebbek és fiatalok.

Az egyik ülő fiú társához hajolt, majd mindketten átadták helyüket két idősebb néninek. Egv. kezében táskarádiót szorongató, ős-pesti kinézetű fiatalember lesújtóan megjegyezte:

— Vidékiek!...

De nagyon halkan mondta. Talán szégyenkezett?

(t. i.)

— MAGYAR BOROK kóstolóját tartották meg Bratis- lavában. A meghívott vendégek a legtöbb szavazatot a ilebrői hárslevelűre, a szürkebarátra és a tokaji aszúra adták.

— A POSTAI tisztviselők és a közönség'közötti jobb viszony kialakítása érdekében elhatározták, hogy a párizsi posta- hivatalokban ezentúl csinos fiatal hölgyek fogadják és kalauzolják az ügyfeleket és könnyűzene szól a szórakoztatásukra.

— ISMÉT KIVÁLÓ SZÖVETKEZET lett a Gyöngyösi Cipész Ktsz. A szövetkezeti

' munkaverseny megyei első helyezéséért odaítélt vándorzászlót, oklevelet és pénzjutalmat Karnis Pál, a KISZÖV megyei elnöke adta át.

— A TELEVlZlÖ-közvetíté- tekhez eddig igen költséges speciális kábelekre volt szükség. A nyugatnémet Grundig gyár most közölte, hogy olyan műszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy televízió- közvetítéseket normál kábelen át továbbítsanak, akárcsak telefonbeszélgetéseket. Az új műszer kiiktatja a normális kábel torzításait.

— MÁR AZ IDÉN 72 lakás épül Gyöngyösön a visontai I-es külfejtés műszaki és fizikai dolgozói részére.

— A LEGÚJABB rendelet értelmében Ausztriában kizárólag jóddal kevert konyhasót szabad forgalomba hozni.

— RECSKEN a napokban rendezték meg a Hámán Kató kulturális szemle körzeti bemutatóját Mátraderecs- ke, Recsk és Párád községek művészeti csoportjainak részvételével.

— A LEGKORSZERŰBB irodafelszerelésekhez tartozik az ún, „visiphon”, amely lehetővé teszi, hogy a főnök ne csak telefonon érintkezzék beosztottaival, hanem televízión kérésziül láthassa is őket.

— 500-ZAL NÖVELI az v

idén juhállományát a tárná-S leleszi Tarnavölgye Termelő-§ szövetkezet. A felfejlesztett^ juhállomány az év végére el-s éri az 1500 darabot. §

— OLYAN ERŐS dohányo-y

sok részére, akik mérsékelnie szeretnék a dohányzást, ázz egyik svájci gyár új cigaretta-y tárcát készített. Szerkezettel § van ellátva, amely csak bizo-r nyög idő eltelte után engedi ki-g nyílni a tárcát. §

— 120 ÁGGYAL bővítik a§

hevesi kórházat. A munkála-«; tokra 11 millió forintot for-| dítanak. §

— AZ EGYIK New York-i§

filmszínházban újfajta auto-e métát állítottak fel. Az előadási befejeztével a néző pénzdarabS bedobása ellenében megkap-§ hatja a film főszereplőinekc 'autogramos fényképét. j

— 2500 BAROMFIT értéke-§

sít egykilogrammos átlag-§ súlyban a jövő héten a hevesig tJj Barázda Term elősző vetke-^ zet. A szövetkezetben már§ beállítottak egy újabb 2500-asK állományt. A csirkék öthete-^ sek és az átlagsúlyuk mégha-y ladja a 20 dekát. §

— NYUGATI sajtójelenté-Z

'lek szerint Marlene Dietrich-í 'állítólag filmgyártó vállalatot§ 'alcar alapítani, amely kizáró-K Tag. úgynevezett „Western” fil-e Smeket készítene. v

Korokat, társadalmakat, ideológiákat ismerhetünk meg abból, hogy mit ünnepeltek; mert nem az alkalom teremti az ünnepet, hanem a megünneplésre méltónak talált gondolat teremti az alkalmat. Az alkalom: csak

ürügy, pódium, keret - az eszméhez, amely ünnepet érdemel...

HOMO LABORÁNS.

A munkás, a munkálkodó ember... Magas, őszes férfi. Arca, homloka mélyen barázdált. Alakja kicsit föld fölé hajló. Ötven esztendő, kerek fél évszázad nyomja vállait. S ebből több mint három évtized munkában telt el. 1954 óta dolgozik a Mátravidéki Erőmű gépüzemében.

Sok meghatározását ismerem az embernek: sapiens, fa- ber, ludens — a bölcs, a szerszámkészítő, a játékos. Őrá inkább azt mondhatnánk, a „laboráns” mellett, hogy viator — a vándor ember ...

Lajosmizsén született. S Kerekegyházáról indult el, kenyeret adó szakmával a kezében. Heten voltak testvérek; s mikor az apa meghalt, a legidősebb alig volt több 13 évesnél. „Kis lábaskában hazahozta a kegyelmeséktől vacsoráTraktátus az emberről s a munkáról

ját...” Az édesanyja is mások cselédjének szegődve próbálta éhüket oltani. A távolság azóta már elmosta a rossz emlékeket, s Rirnár Sándor onnan számítja igazi életét, mikor 1946*ban belépett a kommunisták soraiba. Három év múltán fontos feladattal bízta meg a párt. Az Agrártudományi Egyetemre küldték, ahol egy évig tanult. Utána a 36 éves géplakatost, a Nógrád megyei Állami Gazdaságok központjába nevezték ki, ő lett az egész megye gépesítési felelőse. Nógrádból Borsodba került, ugyanazon posztra, s mikor a megyei állami gazdaságok központja helyett tájegységi igazgatóságok létesültek, idejött Lőrincibe, gépesítési előadónak. Innen már az erőműbe vezetett az útja.

öt szocialista brigádot jutalmaztak most harmadszorra oklevéllel és zászlóval a hatalmas gyárban. Petró János gépüzemi brigádja is szerepel az öt legrégibb, s legjobb kollektíva között. Miért mondogi el mindezt? Mert Rimár Sándor is alapító tagja volt ennek a brigádnak. Aztán „elcsábították^. A gépüzem másik

brigádja ugyanis nem tudott ötről hatra haladni; a sistergő indulatok, a belső feszültségek szétdarabolták a közös energiát. Szóltak Rimámak, vállalja el a „brigadérosságot”, más nem kell, csak ő. És Rimár, a sokat tapasztalt, sokat értő ember — rendbe szedte a brigádot. Bizonyíték kell? Idén másodszorra adományozták nekik az oklevelet és a brigádjelvényt.

HOMO FORTIS.

A bátor ember... A veszélyekkel dacoló...

Szemben a meredek kőfal, a kőfalak tövében üresen guva- dozó csillék. Ember sehol a széles, mélyszintű bányaudvaron. Csak fent, a kőfal tetején látni miniatűr emberalakot. Bartha Mihály még kezében szorongatja a horpadozott réz- trombitát; a hegyek, s a völgy fái visszhangozták előbb a figyelmeztető, éles hangot; az öreg trombitás résnyire összehúzott szemmel tekint a kőfal ormára. A miniatűr emberalak gyors, beidegzett mozdulatokkal dolgozik, öngyújtójának

lángját a kanócokhoz érteti és sietve keres védelmet a fák között. Bartha pedig a felborított csilleszekrény mögé húzódik. Néhány másodperc, s mintha nehézütegek ágyúi bömbölnének, egymás után sorra robbannak a pakszit- töltetek. Zúdul a kőzápor, nehéz robajjal lehasadnak a hegy testéről a türkiz színű andezittömbök. Robbantás után tüzetes vizsgálat: fürkész tekintetek „tapogatják” végig az irdatlan falat, nem leselkedik-e kőhalál a falak tövében hajladozó bányászokra.

— Itt kezdtem a bányászkodást, itt ismerkedtem össze a munkával — mondja Sike József lőmester, az előbbi „ágyúzás” előidézője. Cigarettával kínálom, s keze sem rezdül, amikor tüzet is adok. Napjában 100—120 töltetet robbant. Megszokta.

Tizenöt éves volt, mikor először a mesterségbe belekóstolt; maga is ott hajladozott a kőfalak tövében, — aztán lőmes- teri szaktanfolyamra küldte az üzem. Négy év után a Debreceni Öntöző és Talajjavító Vállalat mónosbéli üzemében lett bányamester, majd újra

visszajött ide, Tardosra. S már innen vonult be katonának is, a román határra. Fiatal ember, nemrég töltötte be a 28-at.

Homo forlis — bátor ember. Veszélyekkel dacoló. Robbantások után, derekára csavart kötélen ereszkedik le a kőfalon, hogy a meglazult tömböket a mélybe görgesse. Nehéz szakma az övé. S éppen nemrég csökkentették munkaidejét heti 40 órára. Esténként odahaza, Mikófalván, fiatal felesége várja. Három éve sincs, hf>gy megnősült. Házat akarnak építeni még az idén. És éppen azokból a kövekből vetik meg az új ház alapját, amelyet a fiatal lőmester szakít ki a konok hegy oldalából...

Két ember, két munkás arcélét villantotta fel e kurta írás, akik — mint annyi más társuk — névtelenül, de szívvel, becsülettel helytállnak a hétköznapok sűrűjében. S bár munkájuk, mesterségük más és más próbatételre hajtja őket, értékük nem kisebb, mint azo- ké az elődöké, akik a történelem fordulóin szembenéztek a hatalom fegyvereivel, düledező házak tövében, s városok tüntető útjain. A munkát emlegetve — róluk beszélünk. Az embert, s a munkát együtt ünnepeljük...

Pataky Dezső

tett terjedelemben, a vitazáró választ és a zárszót teljes terjedelemben. Megtalálható a jegyzőkönyvben a kongresszus küldöttek, valamint a kongresszuson részt vevő testvérpártok küldöttségei vezetőinek, s a kongresszusi munkabizottságok tagjainak névsora,

9 műsora

nyék műsora: 1. A zsémbee pillangó, képes mese. 2. Óvodások találkozása Böbe babával. — 18.30: Thoraldsen. Dán kisfilm. 18.40: Az üvegpipa mesterei. Közvetítés a Tokodi Üveggyárból. Riporter: Megyeri Károly. 19.00: A jövő hét műsora. 19.05: Telesport. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Szép álmokat. gyerekek! 19.55: Mai vendégünk ... 20.05: Figaro házassága. NDK film. 21.35: Hol tart ma az orvostudomány? 22.00: Hírek. Tv-híradó (ism.) (MTI)

műsora ^

FÜZESABONY

1-én: Emlékek éjszakája

pétervasara

1-én: Egy csepp méz

fíSÍ IM H

'■ > AA Ü SO C? - *C

1- én:

Egerben este 19,30 érakor:

Férjek a küszöbön

(Bérletszünet)

2- án:

Egerben este 19,30 érakor:

Férjek a küszöbön

(Bérletszünet)

A jegyzőkönyv tartalmazza a Központi Bizottság beszámolóját, a Központi Revíziós Bizottság, a Mandátumvizsgáló Bizottság és a Fellebbviteli Bizottság jelentését, a testvérpár- tok küldötteinek felszólalásait, a Politikai Bizottság tagjainak hozzászólásait, valamint a többi küldött felszólalását rövidíA televízió

május l-én, szerdán:

7,45: 1963. május 1! Közvetítés a május elsejei ünnepségekről. 17,15: A Magyar Hirdető műsora. 17,25: Bajnoki kézilabdamérközések. Közvetítés a csepeli stadionból. Riporter: Szőnyi János. 19,00: Vaskövácsok. A Magyar Tv kisfilmje. 19,30: öt perc sport. 19,35: Majális lámpafénynél. Közben 20,30: Tv-híradó. 22,30: Hírek. (MTI)

Május 2., csütörtök:

17.55: Hírek. 18.00: Kicsiig Mónik i

EGRI VÖRÖS CSILLAG

l^én: Meztelen diplomata

2-án: A bérgyilkos EGRI BRODY

l-én: Francia kandalló mellett EGRI BÉKE

1—2-án: Vadállatok a fedélzeten GYÖNGYÖSI PUSKIN

1- én: Keresztesek (I.—II.)

2- án: Meztelen diplomata GYÖNGYÖSI SZABADSÁG

1- én: Az élet újra kezdődik

2- án: Huszárkisasszony HATVANI VÖRÖS CSILLAG

1- én: Feltámadás (I.—II. rész)

2- án: Keresztesek (I.—II. rész) HATVANI KOSSUTH

1- én: Az ismeretlenség határán

2- án: Csuda pest HEVES

l-én: Boldogság országa

Megjelent a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának jegyzőkönyve a Kossuth Könyvkiadónál

| 1963. MÁJUS 1., SZERDA: A MUNKA ÜNNEPE j

Í MÁJUS ELSEJE a munka nemzetközi ünnepe, a proletár nem- >

zetköziség napja. Hivatalos megünneplését az 1889-t párizsi kong- < resszus határozta el, Budapesten először 1890-ben került sor meg1 ünneplésére. Napjaink MÁJUS ELSEJÉNEK alapgondolata a nvun- J kásosztály harca a szocializmusért, a népek közti barátságért és > a világbékéért. S

105 évvel ezelőtt, 1858. május l-én született RUDNYANSZKY I GYULA költő, a múlt századvég modern lírájának egyik képvi- J selője. Írásaiban romantikus és kapitalistaellenes volt, Habsburg- } i gyűlölete miatt börtönbe zárták, majd onnan kiszabadulva, Ame- < I rikába vándorolt ki. Első kötete Fanni dala címmel jelent meg,

I utolsó kötete, amelyben az amerikai munkások szomorú életét < < dalolta meg: Napszállat felé (1913). (

f 90 évvel ezelőtt, 1873-ban e napon halt meg az afrikai Bang- [ veolóban DAVID LIVINGSTONE skót A f r Ik a-kutató. 1849-től (

> kezdve többször beutazta Dél-Afrikát, 1854—1856-lg tartó útja so- > < rán ő volt az első, aki Afrikát nyugat-kelet irányban először át- | utazta. Számos felfedezése közül a Viktória-vízesés és a Nyassza- l tó felfedezését említjük meg. A közvélemény 1871-ben már elve- ' > szettnek hitte, amikor H. M. Stanley, a New York Herald ripor- ‘ r tere, kutatásai során megtalálta. ?

80 évvel ezelőtt, 1883-ban e napon született HAMBURGER j \ JENŐ orvos, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa,

1 a Tanácsköztársaság idején földmüvelésügyt népbiztos. A prole- ( f tariátus vívmányait a végsőkig védte. Az ellenforradalom vérdí- > [ jat tűzött ki lejére. Az üldöztetés elől sikerült Ausztriába, majd l s a Szovjetunióba menekülnie. Lalinka-ballada című verse a ma- I ? gyár proletárirodalom egyik megrázó erejű alkotása. )

65 évvel ezelőtt, 1898-ban e napon nyílt meg Budapesten a ) 1 KÖZLEKEDÉSI MUZEUM. j

talmas kiterjedésű faluban minden éjjel akad egy-egy beteg, aki kihívatja. Nappal biztos nem, mert naponta benéz az iskolába, ahol a gyerekek pillanatok alatt körülfogják, elmesélik minden otthoni bújukat, bajukat. Kijár minden héten a távoli tanyára, a még távolabbi istállóba. Hol itt, hol ott tűnik fel, ahogy a motorján siet vagy éppen csinálgat- ja. Ellenőrzi a boltokat...

— Tudja milyen ő? — Egy

pillanatig töpreng, kezében önkéntelenül forgatja a gyufés- dobozt az elnök. — Olyan, akire a magyar azt mondja: talpig ember a javából. Nem azért, mert mióta tanácstag, egyetlen ülése sem maradt el az egészségügyi állandó bizottságnak. Nem azért, mert a tiszta udvar mozgalomban mind a 43 tanácstaggal egyenként lejárta a község összes házát, hogy elmagyarázza nekik, mit is kell, hogyan is kell ezt értékelni. Nem is azért kiváló, mert a tanácsülésre minden napirendhez pontosan és lelkiismeretesen elkészül.

Mást akarok mondani, de nem találom a helyes kifejezést... Minden mozielőadást megnéz, utána csoportokban beszélget a filmről az emberekkel... A feleségét csak úgy hívják az idősebbek, hogy „Klárika!”...

— HAGYD, ANTAL! Aki ebből nem látja, milyen ember a mi orvosunk, az nem is...

— Megvan! Ezt akartam mondani, csak nagyon hangzatos, az meg nem hozzávaló. De igaz. A mai kommunista értelmiségi ő, akinek nagyszerű emberi tulajdonságai vannak, s aki szerénységével, elpusztíthatatlan munkabírásával magával ragadta az egész falut a szépért, a jóért való törekvésben.

... s míg mindezt elmondták róla, ő éppen egy gyöngyös- oroszi bányász sérülését gyógyította a gyöngyösi kórházban, ott, ahonnan kikerült, ahová szívesen visszamegy tanulni, mert igazán jól csak otthon, a falujában érzi magát. És amikor ma mellére tűzi a megyei tanács művelődésügyi osztálya nevében a Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt Dienes Tibor, akkor...

— Tudja mi lesz? — néz rám az elnök — Nem foPia érteni, -hogy miért, mert ő nem ezért, nem a népszerűségért, hanem egész leikével, emberségből teszi azt, amit a faluért tesz!

Cs. Adám Éva Idő járásjelentés

Várható időjárás szerda estig: Felhőátvonulások, több helyen kisebb esővel, élénkülő szél, előbb déli, később észak- nyugati irányból. A nappali felmelegedés kissé gyengül. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 14—18 fok között.

már meg is oldja az elnök.

— ötvennégy óta van itt.

Azóta nincs olyan ügy, ami ne érdekelné — így az elnök.

— A társadalmi munkában nem ismer időt, órát, fáradságot — kontráz Feri bácsi.

— Ide hallgass, Feri bácsi! Van egy ötletem. Te is gondolkozz, meg én is, aztán mondjuk el mindazt, amit az orvosi munkáján túl tett, de úgy, ahogy eszünkbe jut. Mutassuk be mi őt, mert tőle magától ugyan keveset tud meg az elvtársnő! Hát akkor kezdem én. Január volt. Este. Gyöngyösről jött haza, valamilyen értekezletről. A bezárt kocsma előtt egy holtrészeg ember feküdt. Már kikezdte a 20 fokos fagy. Dermedten terült el az árok szélén. Az orvos fogta, hátára vette a tehetetlen embert, elcipelte ide hozzánkig, aztán felzörgetett és ketten vittük haza.

— Az árvíz miatt a cigányokat az iskolába telepítettük. Alig raktuk le a szalmát nekik — ekkor az orvos már Gyöngyösön tanult — cseng a telefon. ö hívott fel engem, hogy azonnal doboltassuk ki, hogy senki nem ihat mást, csak artézi vizet, meg azt kérdezte, van-e elegendő fertőtlenítő szerünk. Hát én ezt nem tudtam neki megmondani. Elké- redzkedett a kórházból, estefelé itthon termett, hozott magával. mindent és hajnalra végzett a fertőtlenítéssel.

— Egy másik alkalommal tanácsülés volt, de még két ember hiányzott.. Rögtön körülnézett, felpattant ócska motorjára, s mielőtt valakinek is szólt volna, elhozta a két tanácstagot, hogy senki ne hiányozzon.

— Elment egy hétre rokonaihoz Romániába. Mindepki- nek küldött üdvözlő lapot. Még a hivatalsegédet sem felejtette ki. Azt hiszem, ez nem egészen orvosi munka.

— A KASTÉLYKERTBEN volt egy régen kiásott hatalmas vízgyűjtő gödör. Meglátta. Eljött egyszer, hogy tömes- sem be, mert beleesik egy gyerek. Eljött kétszer, eljött tízszer, addig kilincselt, míg meguntam és betömettem azt az átkozott lyukat. Újra eljött és megköszönte. Mintha neki tettem volna szívességet?!

— Elromlott a vetítőgép. De hogy szavát ne felejtse az elnök elvtárs, azt is hadd mondjam el, hogy nemcsak az egészségügyi előadásokon vetít, ő vetít a parasztakadémián is, nem enged a géphez nyúlni senkit. No, szóval elromlott a vetítőgép. Csak húzódott mindenki tőle, ki kellett volna vinni a buszhoz. Egy nap bemegy az iskolába, előveszi a harminc kilós masinát, becsomagolja, viszi a buszhoz, már másnap volt vetítés az akadémián.

— Csak azt nem tudom, mikor alszik. Mert ebben a haOLYAN EMBER Ö, akiről írni kell. Olyan ember, aki a nagy-nagy szerénysége és igénytelensége mellett példa lehet a falusi értelmiség előtt. Olyan valaki,* aki először és másodszor is ember a talpán, akit tisztelnek, szeretnek a falujában...

... nem ... róla így nem szabad írni, mert ha valakinek, dr. Nagy lojos nagyfügedi orvosnak kedvét szegi, visszahúzódóvá teszi a dicséret. Elöljáróban hadd mondjam el, mennyit sikerült megtudnom tőle, saját magáról.

— Erdélyből jöttek a szüleim, én már Versegen, a kis Pest megyei községben születtem. Apám szegényparaszt volt, most tsz-nyugdíjas. Két nagyon aranyos kislányom és egy mindenben segítő feleségem van.

Ebből aztán őt nem nagyon tudnám bemutatni! A többi kérdés lepereg róla. őszinte lelkesedéssel beszél a gyógyítás, a megelőzés munkájáról, de mihelyt sokoldalúságára terelem a szót, begubózik.

— Tizenhatezer orvos van az országban. Mind olyan, hogy mindezt el lehet róluk mondani, amit rólam. Semmivel sem tettem többet, mint más, mipt ők.

Nagyfügeden port kavar a hűvösre fordult szél. Juhász néni, úgy a hetven táján jár, kis kertjében kapálgat, amikor megállók mellette. Ernyőt formálva szeme fölé* az eget kémleli.

— Nem akar eSni. Csak borul, borul, oszt sehol semmi.

— Juhász néni! Hallom, magát is sokáig kezelte a doktor. írni szeretnék róla. Mit mondhatna róla?

— Nem írni akar maga, hanem fi akarják innen vinni! Tudém én, mondtam is a menyemnek, hogy baj lesz ebből, hogy a doktor úr már két hónapja Gyöngyösön van! Elviszik!

— Dehogy viszik! — nyugtatom meg. — Minden falusi orvosnak be kell mennie ötévenként gyakorolni a kórházba, mert fejlődik ám az orvos- tudomány, s ők a jó gyógyításhoz tanulnak ilyenkor.

— Mondhatja nekem! Majd elhiszem, ha itt lesz újra' közöttünk! — ezzel elfordult, s mire újra kinyitnám a számat, már a saláták közt matat, közbe-közbe megvonja a vállát, megcsóválja fejét, mintha valakivel vitatkozna.

TÉTOVÁN ÁCSORGÓK egy darabig, aztán befordulok a tanácsházra. A déli csendben csak ketten vannak még benn: Kisspál Antal vb-elnök és Esztergályos Ferenc, a pénzügyi előadó.

— Doktor Nagy Lajosról mit tudunk mondani, Feri bácsi? — néz össze a két munkatárs.

S mielőtt kérdeznék valamit,

Orvos, — a kultúráért