Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-25 / 120. szám

4 NÉPÜJSAG A LOTTÓ nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint, a Polgáron megtartott lottósorsoláson, a 21. játékhé­ten a következő nyerőszámo­kat húzták ki: 7. 10, 18, 47. 68. — SZALAI FERENC, a Mátravidéki Erőmű aranyjel­vényes újítója és Horváth Miklós a szakszervezet mel­lett működő műszaki bízott ság elnöke, külföldi tanul­mányútra utazott. Június 5-re várják őket vissza az üzem­be. — A CALCUTTÁI városi ta­nács közölte, hogy öt hét alatt mintegy 700 személy halt meg kolerában. Bejelentették, hogy több mint 2 millió városi la­kost kolera elleni oltásban ré­szesítenek. — A MÁTRAVIDÉKI Szénbányászati Trösztnél 1962-ben 566 újítást nyújtot­tak be. Az újítások gazdasá­gi eredménye 13,7 millió fo­rint. Számszerűen és forint­ban mért gazdasági eredmé­nyekben is fejlődött a szén­bányák újítási mozgalma. — AFRIKÁBAN végzendő olajfúrásokhoz készítették el a Világ legnagyobb gumiabron­csait. Egy-egy abroncs három, méter átmérőjű és 1,2 méter vastagságú. Egy nagy teher­autó legfeljebb két ilyen ab­roncsot képes elszállítani. — AZ ÜNNEPI könyvhét alkalmából nyílik vasárnap Trojan Marian József festő­művész ex libris-kiállítása Füzesabonyban, a járási mű­velődési Házban. — BELGIUM és Hollandia egyezményt kötött, amelynek értelmében új csatornát építe­nek Antwerpenből Hollandián keresztül a Rajnáig. Az új csatorna megépítésével az ant- verpen—rajnai víziút 40 kilo­méterrel rövidül meg és öl órával hamarább lehet meg­tdlTbi» — TAPASZTALATCSERE- látogatást rendez az állatte­nyésztési munka és a major­telepítés szervezésének meg­ismerésére május 27-én az erki Üj Barázda Tsz-ben az Egri Járási Tanács mezőgaz­dasági osztálya. A járás ter­melőszövetkezeteiből meghí­vott állattenyésztők külön autóbuszon utaznak Erkre. — A RÓMAI mérnökök most veszik fontolóra, nem kellene-e megerősíteni az időszámítá­sunk előtt 109-ben épült római Milvius hidat, mai nevén a Ponte Milviót, amely azóta is állandóan használatban van. A keskeny kőhíd a Tiberis fo­lyót íveli át. — 11 HÍZOTT BIKÁT szál­lítottak Olaszországba a ver­peléti Petőfi Termelőszövet­kezetből. A szövetkezet az idén 22 hízott bika átadására kötött szerződést. — NOVEMBER elején indul útnak egy 20 tagú nyugatné­met expedíció, dr. Kari Herr- ligkoffer müncheni orvos ve­zetésével, hogy a Déli-sarkon több 4 ezer méteres hegycsú­csot megmásszon. Ez lesz a viláqon az első hegymászó ex­pedíció. amely a Déli-sarkon egy hegyláncot szándékozik legyőzni. — JÓL HALAD a növény- ápolás a szihalmi Kossuth Termelőszövetkezetben. Be­kapálták az új burgonyát, egyelik a cukorrépát és 250 hold közös kukorica első ka­pálását is elvégzik a napok­ban. — RÓMÁTÓL 30 kilométer­re Nagy Konstantin korából származó fürdőépületet ástak ki. Területe 1000 négyzetméter; egy több mint 300 négyzetmé­teres nanv teremből és hat vi­szonylag kisebb teremből áll. filfnfórUfFn^' :ta a nárciszok kü Idő járás jelentés Várható időjárás szombat estig: Felhőátvonulások, sok­felé újabb esővel, zivatarral. Mérsékelt, a zivatarok idején átmenetileg élénkebb szél. Legmagasabb nappali hőmér­séklet holnap, 20—24 fok. (MTI) Egy kórteremben ketten ma­radnak és jönnek négyen, a mindennapi életből. Magukkal hozzák rossz szokásaikat, jó tulajdonságaikat, jellemüket, úgy, ahogyan adottságaikban addig éltek. Az új környezet­ben egymáshoz ötvöződni, il­leszkedni, türelmesnek lenni, sorsot alkotni jó vagy rossz elemekből — idegek, szeretet és megértés dolga. A kórterem­ben szinte elérhetetlennek tű­nik a gyógyulás nehezen várt és bizonytalan pillanata, az a bizonyos séta a nárciszok kö­rül: annyi erőt és egészséget kell ugyanis összegyűjtenie a betegnek a szabaduláshoz, amennyi a nárciszgrupp körül- sétálására elegendő. Addig azonban vizsgázni kell kinek- kinek emberségből: a nővérek­nek, akik fiatalok, szeretetet is adnak munkájukba és boldo­gok, ha szeretetet kapnak vi­szonzásul. Vizsgát kell ten- niök a hozzátartozóknak és barátoknak, akik a látogatás pillanatait formálják gyógyí­tó lehetőséggé; a legnagyobb erőpróbát mégis a betegeknek kell kiállniok, akik a beteg­ség idegtépő hónapjai alatt többé, igazabb emberré vál­hatnak, mert nemcsak testben, de lélekben is megharcoltak az életért. A Gerard Thomas rendezte filmet alig egy tucatnyi ember játssza, s mégis tele van élet­tel. A rendező eleven embere­ket zár a kórterem ketrecébe ANGOL FILM és ott táncoltatja őket, saját szokásaik, adottságaik szerint. A repülőtiszt bolondítja a nő­ket, a bányász nagyokat mond és nem fékezi temperamentu­mát, Henry zsörtölődik, mert tipikusan agglegény, Bob sze­retne szeretni, mert vágyódi az életre, Chris verset ír, pe­dig csak szakács. A rendező az igazságot mondja el hősei­ről, a két csinos nővérről, Cattyről és Dorothyról is, de ezt az igazságot görbe tükör elé állítja. A lencse nem na­gyon torzít, csak annyira, hogy a nehéz témát könnyebb­nek érezzük a valóságnál. Megperdítik a filmben egy- szer-másszor a halál távoli ár­nyékát, de csak azért, hogy a kicsiségekben elbotló-botorkáló betegeket megértsük, és szí­vünkbe fogadjuk. A rendező tudja és érzi, hogy a jellemek körül kialakuló állóképek kö­zé kell valami lendítő kerék, vagy inkább szárny, amely továbblibbenti az érdeklődést; s ekkor a betegeken — a mű­vészet letagadhatatlan tör­vényszerűsége szerint — kitör a „játszhatnék’: s ők, nehéz vizsgálatok között, idegeket próbáló helyzetek után és előtt játszanak az örök témával, a szerelemmel, mert az az em­berség legigazibb foglalata mindenütt. Ezt a játékot adja filmszerűen és derűs bölcse- séggel a rendező, Gerald Tho­mas. A vígjáték több színészét a „Folytassa, nővér!” című film­ből ismerjük. Catty nővért Juliet Mills alakítja. Rokon­szenves egyéniség és azt külön javára kell írnunk, hogy teljes otthonossággal mozog sokrétű szerepkörében. Donald Sünden repülőtiszt­je éppúgy jellegzetes figura, mint ahogyan Kenneth Wil­liams agglegénye kabinet-ala­kítás. A szerelmes szakácsot And­rew Ray alakítja, s megérez­tet valamit — néha szavak nélkül is — a szeretet utáni vágyból. Ronald Lewis nem lehetett több a vázlatosan megírt figuránál, míg a női szereplők közül meg kell em­líteni a flapper-típusú Jill Irelandot és Amanda Reisst. A forgatókönyv tiszta lírá­jáért és mély emberségéért Norman Hudist kell dicsér­nünk. Bruce Montgomery ze­néje többször átsegíti lélektani buktatókon, itt-ott ellankadó, egyébként kitűnő vígjátékot, amelyben nemcsak ún. angol fanyar humort adagolnak a film művészei, hanem olykor vaskos komikumot is. De nem bántóan! Farkas András Gleb Uszpenszkij 1-963. MÁJUS 25., SZOMB.VW ORBÁN 120 évvel ezelőtt; 1843. május 25-én született GLEB USZPEN- SZK1J orosz forradalmi demokrata író. A parasztok között élt; az ő életükről írt publicisztikai művei­ben és regényeiben hangot adott annak a meggyőződésének; hogy a parasztság hagyományos; pat­riarkális életformáját a kapitaliz-* mus majd szétzúzza; . kihangsú­lyozta továbbá azt,- hogy ez a ko­rában még tragikusan felfogott fo­lyamat nem áll meg. (Oj idők; Üj gondok, A rom). 270 évvel ezelőtt, 1693-ban e na­pon halt meg MARIE LA FA- ÍTETTE francia regényírónő; a modem, lélekelemző regénytípus egyik úttörője (Cleves Hercegnő). 165 évvel ezelőtt, 1798-ban e napon halt meg ASMUS JAKOB CARTENS német festő, a német klasszicizmus fő képviselője. Ki­emelkednek az antik mondákat ábrázoló művei (Argonauták úti­ja). 160 évvel ezelőtt, 1803-ban e napon született EDWARD BUL- WER angol író és politikus. Művei közül a legsikerültebb a ma is olvasott Pompeji utolsó napjai című regénye. 160 évvel ezelőtt, 1803. május 25-én született RALPH WALDO EMERSON amerikai filozófus, költő és politikus. Korában elter­jedt Írásaiban a demokratikus reformok végrehajtását sürgette (négerek rabszolgaságának megszüntetése, nők egyenjogúsítása). A kapitalizmust romantikus szemszögből bírálta műveiben. Az emberi szellem képviselői című munkájában az emberiség ve­zető egyéniségeit méltatta. 60 évvel ezelőtt; 1903-ban e napon halt meg MUHAMMED MUKIMI, az üzbég irodalom klasszikusa. Szatirikus költeményei­vel leplezte le az úri osztályok elnyomását, vérszomját, álsze­mérmességét és hívta fel az üzbég népet a cárizmus elleni harc­ra (A szent). Kitűnő lírai dalokat is írt (Emlékeztem, A sze­meid). 30 évvel ezelőtt, 1933-ban e napon alakult meg az INDIAI KOMMUNISTA PART. A televízió műsora 17,55: Hírek. 18,00: Sárospa­taki diáknapok. Közvetítés a sárospataki szabadtéri szín­padról. 19,00: Afrika, Afrika! Kongó Köztársaság. 19,20: A kis királynő. Francia rajzfilm. 19,30: Tv-hiradó. 19,45: Hét­ről—hétre. 19,55: Szép álmo­kat, gyerekek! 20,05: A három testőr. Kalandos játék két részben. A József Attila Szín­ház előadása képfelvételről. (14 éven felülieknek!) 22,45: A Fővárosi Nagycirkusz vendé­geinek műsorából. 23,00: Hí­rek. Tv-híradó. (Ism.) (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG Séta a nárciszok körül EGRI BRODY Kétéltű ember EGRI KERTMOZI Utazás a léggömbön EGRI BÉKE Szórakozott professzor GYÖNGYÖSI PUSKIN Félúton GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Amíg az utolsó vendég elmegy HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mindennap élünk HATVANI KOSSUTH Az elhagyott félj — SŐT, EGY CSALÁDBAN több előfizetőt is számon tart a helyi postahivatal. Parádsas- vár a neve annak a Heves me­gyei kis községnek, amelyről a cím beszéL — Sasvárnak 664 lakosa van — mondta Varga Béláné, a pos­tahivatal vezetője, s mindjárt folytatta is a számadatok soro­lását —, 136 család, Hl ház. A Népszabadságra 96-an fizettek elő, a Heves megyei Népújság­ra 29-en, a Népszavára 36-an... De a legtöbb ismert újságból és folyóiratból, ami Magyaror­szágon megjelenik, azokból le­het találni Parádsasváron. Ezért a község országosan az első helyen áll a lapterjesztés­ben! Előfizetőink száma össze­sen 368. A hivatalvezető és a kézbesí­tő munkája — és az előfizetők érdeklődése a világ, az ország, a megye mindennapi esemé­nyei iránt, ez az, amiért meg­érdemli Parádsasvár az „orszá­gos elsőséget”. Varga Béláné hivatalvezető és Pifkó Andor kézbesítő min­den reggel a lapkihordás előtt rövid sajtóértekezletet tart. Megbeszélik, hová, milyen lap nem jár még. ők maguk is is­merik és olvassák az újságo­kat, így a lapterjesztéshez szükséges agitáció „minden fegyverével” el vannak látva. Igaz, mostanában már nem na­gyon kerül sor agitációrai 136 család, 368 előfizető... HEVES Társtalairal FÜZESABONY Az utolsó tél PETERVASARA Münchhausen báró M Ü S O t?- » Egerben este 19,30 órakor; Lili bárónő (Bérletszünet) Fiatal rendező irányítja az egri Gárdonyi Géza Színház évadzáró premierjének pró­báit. Sík Ferenc, a főisko'a rendezői tanszakának végzős hallgatója, vizsgamunkáján dolgozik. A tanári katedrától — magyar, történelem, francia szakos — a népi együttesen és a filmen keresztül vezetett az út a színházig. Itt most már megállapodik, úgy érzi, ez az igazi: a színpad művészete. Vizsgamunkájáról Brecht Kol­dusoperájáról beszélgetünk. A KOLDUSOPERA. A szín­ház és a művészet, a felnőtt emberek iskolája. Ezt a tételt tartom szem előtt a Koldus­opera rendezésénél is. Nehéz, de nagyszerű feladat Brechtet rendezni. A Koldusoperát fia­tal éveiben alkotta az író, s így megőrizte benne üdén, ked­vesen az ifjúság megejtő vará­zsát. Többek között abban is rejlik Brecht nagy művészete, hogy a Koldusopera figurái — koldusok, tolvajok és utcanők — megőrzik emberségüket, szebbre, jobbra törekednek, de a körülmények, a társada­lom nem engedi az igaz érzé­sek kibontakozását. Brecht 1928-ban írta a Kol­dusoperát. Egy hanyatló osz­tály, hanyatló képviselőit ál­lította színpadra egy vásári komédia keretében, de mind­ezt úgy, hogy érezzük, a hu­mor, az éle mögött véresen komoly az író mondandója. Brecht emberséget,r humaniz­must hirdet — s ez mindig ak­tuális. Ezért is játsszuk a Kol­dusoperát. KÉT VESZÉLY. Láttam már több Koldusopera-bemutatót. A néhány évvel ezelőtti főisko­lai vizsgaelőadást, a budapes­ti Petőfi Színház produkcióját és láttam a Koldusoperát Pá­rizsban és Londonban is. Ilyen körülmények között a rende­zőnek két veszéllyel kell meg­küzdenie. Az egyik a másolás, a másik a mindenáron való újat akarás. Ügy érzem, sike­rült elkerülnünk mind a. ket­tőt. Nem másoljuk le egyik előadást sem, de ami jó volt és főleg ami belefér a mi el­képzelésünkbe, azt nyugodtan átvesszük. A RENDEZŐ A BEMUTATÓ ELŐTT AZ ELŐADÁS. Szeretnénk úgy eljátszani a Koldusoperát; hogy az a maga módján az író gondolatait fejezze ki. Termé­szetesen az előadás legfonto­sabb tartozéka a színész. Azt szokták mondani: legalább olyan fontos, mint a közönség. Ügy érzem, a főbb szereplők értik Brechtet és el is tudják játszani. Tizennégy képből áll az elő­adás. A színpadot előrehozzuk, s így egy semleges, jó játsz­ható színpadteret kapunk. A díszletek csupán jelzik a hely­színt, s a változások nyílt szí­nen történnek. A jelmezeknél arra törekedtünk, hogy natu­ralizmus helyett szinte villoni fokon, művészi jelzéssé emel­kedjenek. A ZENE. A Koldusopera ze­néjét Kurt Weill szerezte. A nyitányok és a parodisztíkus jellegű dalbetétek, az úgyneve­zett songok az író véleményét, a dráma emberi igazságát fe­jezik ki. Bár táncbetétek nin­csenek, de lesz az előadásnak koreográfiája is, amely a moz­gás stilizáltságát fejezi ki. (m3 Ahol minden család pártsajtót olvas — Szeretik a hírlapot — mon­dotta Varga Béláné mintegy útravalóul, amikor elindultam néhány családot felkeresni. Szép, kis, kertes, verandás házban laknak Asztalos Feren- cék. Mint a legtöbben Sasvá­ron, a családfő is a világhírű üveggyárban dolgozik. Asztalos Ferencnél és a lányát — mind­kettő szorgalmas újságolvasó — találtam otthon. — Hozzánk a Népszabadság jár... Mit tudnék róla mon­dani? ... Minden benne van, ami érdekel. De így is lehetne: minden érdekel, ami benne van. — Mégis, mi az, amit a leg­szívesebben olvas? — Azok az izgalmas esemé­nyek: a szputnyikok, az űrha­jók ... Itt volt például ez az amerikai... És a híreket is „előnyben” részesítem. KRITIKA nem hangzott el a lapról. „Ami nekünk kell, mindent megkapunk belőle” — mondta Adél, aki szintén az üveggyárban dolgozik, egyéb­ként a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium levelező hallgatója. Gembiczki Ferencékhez ko­pogtunk be ezután. A fiatal­asszonyka volt otthon, meg az apósa: Gembiczki István. — A férjem le sem tud fe­küdni, amíg el nem olvassa az újságot — mondta a kerek ar­cú, barna, mosolygós me­nyecske. — Addig kutatjuk a lapot — szólt közbe István bácsi —, amíg nem találunk benne va­lamit. Ez a „valami” pedig a kül­politika. Ez érdekli legjobban a két Gembiczkit. — Más, mintha a rádióban hallgatjuk. Jobban megmarad az ember fejében és jobban lehet követni az eseményeket is. Az időszerű problémákkal részletesen foglalkozik az új­ság: a Népszabadság is, a Nép­újság is. 1954-ben jöttem haza, azóta ezt a két lapot járatom. A szakszervezeti kongresz- szust is betűről betűre elol­vasta. — Okos dolgok hangzottak el ott, s ha megvalósítják — meg is fogják —, nagyon jó lesz ... Csakhát... az újságok­nál!, szerintem, többet kellene foglalkozniok olyan dolgokkal is, amelyek tanulságosak a fia­talok számára. A mi szenvedé­seinket természetesen nem él­ték át, de tudniok kell róluk, hogy jobban megbecsüljék azt, amiben élnek. Haverla Mihály az erdészet­nél dolgozik. Érdeklődik a tu­dományos folyóiratok iránt, jár is hozzájuk egy-kettő, de a leg­főbb „olvasási területe” a Nép- szabadság, ott is elsősorban a külpolitika. Egyszerűen fogal­mazta meg a „mai helyzetet”, véleményét az olvasottak alap­ján így mondta el: — Nem lesz semmi baj, ed­dig is sikerült és ezután is si­kerülni fog minden... Így a külpolitikát csak mint érdekes­séget olvasom... — Figyelem a termelőszövet­kezetekről írt cikkeket is. Itt azt nem értem, hogy többnyire a kiemelten jó szövetkezetek­ről írnak, márpedig nemcsak a jó példa segít a gyengéken, hanem ha ilyen nyilvános fó­rumon őróluk is és sokat írnak. Többet kellene foglalkozni a gyenge termelőszövetkezetek­kel. összegezve az újságot, frissen reagál a mindennapi eseményekre, márpedig ne­künk, olvasóknak, ez kell. HAVERLA Ödönné és férje a Népszabadság és a megyei sajtó hű, szorgalmas olvasója. — A Népszabadságban meg­találjuk a legfontosabb, leg­égetőbb kül- és belpolitikai eseményeket, a megyei lapból pedig részletesen tájékozódunk „szőkébb hazánk” életéről. Sze­rintem azonban — mivel a Nép- szabadság részletesebben tájé­koztat a külpolitikai esemé­nyekről — ezzel a megyei lap­nak kevesebbet kellene foglal­koznia, csak a legfontosabb külpolitikai eseményekkel és többet a megye életével. Túl sok a sport... Aztán: az ifjú­ságnak csak egy országos lapja van, a Népújság meg keveset foglalkozik velük, van, amikor napokig nem olvasunk semmit a fiatalokat érintő problémák­ról. Márpedig ez is a minden­napi élet legfontosabbjai közé tartozik... Négy családot látogattunk meg Parádsasváron, az újság­olvasók „fellegvárában”. Alap­jaiban mindent megtalálnak z pártsajtóban, az „izgalmas” eseményektől a „szelíd” ripor­tokon és elemző cikkeken át a mindennapi élet híréig, apróbb eseményéig. Érdeklődnek a vi­lág, az ország, a megye élete iránt, figyelnek, tájékozódnak, s ha kritikájuk néha nem is olyan alapos, már maga az „elemzésre valló hajlam” több az alapfokú érdeklődésnél. PARÄDSAS VÁRT szinte be­zárták maguk közé a dombok, féltékenyen, talán a külvilág­tól, mégis tájékozottabb, érdek­lődőbb emberek élnek itt, mint a megye sok más községeiben, — sőt városában! Igaz, kis köz­ség, 664 lakosa van, de Heves megyében találunk ennél ki­sebbet is, ahol — arányszám- ban — sokkal kevesebben ol­vassák a párt sajtóját. Kátai Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom