Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-23 / 118. szám

1993. májúé S3., ceütórtBfc »«porno S Gyöngyösi „okmánybélyeg” Mert ilyen is van. Külön gyöngyösi okmánybélyeg. Igaz. ez egy cseppet sem ha- sonlít ahhoz, amit a trafikok- ban és a postahivatalokban lehet vásárolni, de éppen úgy szükséges a különböző kérvé­nyek benyújtásakor, mint közismert papír-változata. Az is igaz, hogy ezzel a gyöngyö­si okmánybélyeggel felszerelt kérvény a legtöbbször nem kerül az íróasztal legalsó fiókjába, az utolsó ítélet har­sonáira, várva. Az ilyen felül­bélyegzés mindig nagyon ha­tásosnak bizonyul. Egy példát rá. Legutóbb a tanácsülésen állt fel a városi tanács egyik vállalatának vezetője, és el­mondotta, hogy nem tudott kiutalást kapni sóderra. Ide sem tartozik az ügy, oda sem tartozik az ügy. A városfej­lesztési terv szerint pedig az idén ugyancsak nagy szükség van a sóderra, hiszen nagyon. sok utat és járdát kell meg­építeni. Mit tegyen a sóder elérésének reményében ? Elő a gyöngyösi okmány­bélyeget! Hogy mi ez? Nem nehéz most már kitalálni. Úgy ismerik a köznyelvben, hogy „demizson”. Persze, töltött állapotban. Jó gyöngyösi riz- linggel. És ahogy az okmány, bélyeg a kérvény mellé ke­rült, mindjárt nem volt vita tovább az ügyintézést ille­tően. Lett sóder, elegendő. Az említett üzemvezető pa­naszosan kérdezte, vajon he­lyes-e az a magatartás, hogy a gyöngyösi okmánybélyeg nélkül csak sóhajtozni lehet? Maga sem tartja valami na­gyon dicsérendőnek az „ok­mánybélyeg” alkalmazását, de legalább lett sóder. Hogy ki követett el hibát? Hogy ki a bűnös? Fölösleges egymásra kenni a bűnösséget. Mert sehogy se jó az, ha a köztudatban olyan nézet ala­kul ki, hogy a demizsonnak, a benne tárolt „folyékony ké­résnek" van a leghatásosabb hangja. Maradjunk csak meg az eredeti okmánybélyeg mellett. Ha kell, szigorú eszközökkel Is védjük meg annak illeté­kességét. (g. mól —) Amikor a gyalogosok okozzák a közlekedési baleseteket Mostaniba* eok szó esik s közlekedési bélésetek fői. N«m véletlenül. A forgalom egyre növekszik, a járművek gyorsa­sága is veszélyesebbé tette a közutakon történő közlekedett. Mikor közlekedési balesetről hallunk, az első pillanatban arra gondolunk, hogy két gép­kocsi egymásnak ment Igaz, ez a gyakoribb és a veszélye­sebb eset. D« jelentő« száza­lékban okozói a közlekedési balesetnék a gyalogosok i6. E kérdéssel kerestük fel dr. Szo- boszlai Istvánt, az egri városi és járási ügyészség közlekedé­si ügyekkel foglalkozó ügyé­szét: milyén gyakori az, ami­kor a gyalogosok okozzák a közlekedési baleseteket? Dr. Szoboszlai statisztika és ma­gyarázatok helyett néhány esetet sorolt fel —- okulásul. ★ Hetvenéves füzesabonyi ka­nász halad az út jobb oldalán. Mögötte jön a személygépko­csi. irányváltozást jelez, mert az öregembert ki akarja ke­rülni; hangjelzést is használ, hogy az öreget figyelmeztesse. A hajlottkorú kanász elereszti a füle mellett a jelzést, nem néz körül, és amikor a gépko­csi tőle már csak huszonöt méter távolságra tart, figyel­metlenül átvág az út bal olda­lára. Az autó vezetője már fé­kezéssel nem háríthatja el a balesetet; a balra induló em­ber kímélése miatt, a kor­mányt jobbra kapja el. A ka­nász akkor ocsúdik figyelmet­lenségéből, amikor az autó melléje ér, és vissza akar lép­ni. Erre a mozdulatra a veze­tő még inkább az út jobb ol­dalára kényszerül, az árokba menni a sebesség miatt sem akar, ezért balra fordítja a kormányt és a hirtelen moz­dulat eredményeként az autó Háromemeletes gyógyszertárközpont épül Egerben az úttestén keresztbe fordulva felborul. Emberben ugyan nem esett kár, de a gépkocsi javítása mintegy 1000 forintba kerül. ★ Hatéves gyermek át akar menni az út jobb oldaláról a balra. Először tétovázik, majd figyelmetlenül nekiszalad az átkelőhelynek. Nem veszi ész­re, hogy egy személygépkocsi hajt és már a távolság nem több, mint négy-öt .méter. A gépkocsi vezetője már nem tudja úgy lefékezni a jármű­vet, hogy a baleset be ne kö­vetkezzék: a gyermeket sze­rencsére csak felületi sérülé­sekkel kell ápolni. ★ Színhely Egerbakta, falusi utca. Az úttest jobb oldalán szabályszerűen halad egy ti­zenkét éves fiú kerékpáron. Mögötte jón egy orvos saját autójával. A fiútól kb. 2Ö mé­ter távolságra hangjelzést ad és előzni akarja a kerékpáros fiút, aki a jelzés után indoko­latlanul átkanyarodik az út bal oldalára. Az orvos a bal­eset elhárítására jobbra ránt­ja az autó kormányát és az árokban köt ki. A baleset sze­rencsés kimenételűnék mond­ható, mert csak az autóban esett kár. ★ Ittas ember balesete: Az egyik Eger környéki fa­luban este tíz tájban ittas fiatalember igyekezik emelke­dett hangulatban az éjszaká­ban valahová és minden kö­rültekintés nélkül rászalad az úttestre. Az ott hajtó gépko­csihoz képest már féktávolsá­gon belül van, az ittas férfi balesetét kikerülni nem lehet. Az anyagi kár nem nagy, de a szabálytalanság a gyalogos ré­széről olyan, hogy az ügyész­ség ellene szabálysértési eljá­rást indít. ★ Az egri Lenin úton történt az alábbi baleset: A Lenin út 140. sz. ház előtt az úttest jobb oldalán halad a hatvanöt esztendős nénike. Mögötte jön egy 30—35 km-es sebességgel hajtó tehergépko­csi. A nénike mögött öt-hat méterre tart a gépkocsi, ami­kor a nénike — nem törődve a forgalommal, semmire sem fi­gyelve — az út bal oldalára megy. A gépkocsi vezetője —, hogy a balesetet elkerülje —, úgy fordítja balra a kormányt, hogy a nénikét el ne üsse. Ek­kor érkezik az ellenkező irányból egy tartálygépkocsi, s mivel a nénike miatt térési le­hetőség már ninos, a két gép­kocsi egymásnak megy. Az eset szereplői sérüléssel úsz­tak meg a , nénike szabályta­lankodását, de a gépkocsik ja­vítása kb 3000 forintba kerül. ★ Verpeléti« például halálos áldozatot követelt a szülői gondatlanság. Egy iskolás gyerek, nyilván szórakozásból, felnőtt )<erék- páron, a váz alatt átdugva jobb lábát, halad az úton. El­lenkező irányból szintén Sza­bályosan az úttest jobboldalán vontató jön pótkocsival. Az is­kolás gyermek bizonytalanko­dik a kerékpáron, s mire a pótkocsi vonalába- ér, elveszti a kormány feletti uralmát: fejjel nekiütődik a pótkocsi sarkának, onnan 82 úttestre zuhan kerékpárjával együtt. Koponyaalapi törést szenved, eszméletlenül kórházba szál­lítják, ahol négy nap múlva belehal az elszenvedett sérü­lésekbe. Az eset kapcsán az ügyész­ség nyomozást folytatott le és megállapította: a gyermek sa­ját gondatlanságának áldoza­ta, mert kellő gyakorlat nélkül a forgalomba merészkedett. ★ Az esetek fokozott óvatos-' Ságra intik a gyalogosokat is. (f. a.) Másfél millió forinttal Az igaz, kicsit késve, de mégis megkezdték a hatvani új lakótelepen is a parkosítást. Az ősz már nem nyakig érő sár­ral fogadja majd a lakókat, mivel modern betonjárdát és as épületek körül utakat építenek. A tervek szerint parkosítanak is, s erre másfél millió forintot biztosítanak. (Foto: Kiss B.) DÉLUTÁNI PORTYÁN .XXXXXXXXXXXXXXX'J.XNXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXNXXXN'.VXXNXXXVXNXXXXXNNXXXXXXXXX a nagytályai határban Dél van. A nagytályai ut­cák kihaltak, csendesek. De a házak is némák, üresek, gaz­dáik kora reggel óta a határ­ban szorgoskodnak. Meleg, poros, csendes minden, csupán az akácfák koronái alatt dong a levegő: ezer méhecske kutat szenvedélyesen a fehér virá­gok között. A helybeli Viharsarok Ter­melőszövetkezet központi iro­dája is nyugodt képet mutat. Az épület mint egy mesebeli kastély, tárulkozik az idegen elé, magas fák ölelik körbe, árnyékot hintve ablakaira, ol­dalánál pedig patak vize csob­ban az apró zuhatagon. Az irodában csak a pénztá­ros és a főkönyvelő tartózko­dik. Számokkal, adatokkal baj­lódnak, hiszen kifizetési nap van ma. Már mindenki felvet­te a „fizetését”, csupán az egyik traktoros nem akar jön­ni a 2700 forintjáért — arra várnak. — Úgy látszik, sok a pénze — tréfálkozik a főkönyvelő, Baráti Róbert, s aztán a szö­vetkezet határába hív, hogy nézzünk széjjel. ■ Kis idő múlva négykerekű fogattal indulunk. Kiss Sándor bácsi nagyokat suhint ostorá­val a bakon, s a két paripa erős port kavar nfaga után az úttesten, ahogy elrobogunk. Járjuk a határt. Nehezen indul kettőnk között a beszél­getés, inkább a tájat figyeljük, amely’ most. nemes pompájá­ban tündöklik. Szemünk nem bír a fénnyel, a színekkel, az árnyalatokkal. Jobb oldalt hat. vanholdas tábla, sötétzöld szí­nével vonzza tekintetünket, fentebb pedig, a hegyoldalon a fakadó szőlő és a frissen ka­pált sorok árulkodnak a nagy- tályaiak szorgalmáról, munká­járól. A nagytályaiak az idén, a késői kitavaszodás ellenére is jól kezdték a munkát. Idejében földbe juttatták a ,kora tavasziakat, de nem lehet panasz a kapásokra sem, mert azok is gazdag termésről áruf­kodnak, szépen fejlődnek. 35 hold cukorrépájuk, 80 hold mákjuk már kisarabolva büsz­kélkedik a látogató előtt, ugyanakkor 22 hold dinnyéjük is kiültetve várja a napos, jó időt. — Most kaptunk egy kis csapadékot — magyarázza mel­lettem a főkönyvelő — s ez a legjobbkor jött. Valamennyi növényféleséget műtrágyáz- is kiültetve várja a napos, jó A határ tele van emberek­kel. Lányok, asszonyok tarka, színes ruhái, fejkendői vibrál­nak a fényben, de helyenként az élénk színeket a férfiak jel­legzetes fekete ruhái is variál­ják. A kukoricát kapálják. Nagy az igyekezet, nagy a szorgalom, aminek érthető az oka, hiszen részes művelésben végzik a növényápolást. A többlettermés 10 százaléka a tagok prémiuma lesz. Érdemes érte dolgozni, igyekezni. Egy esetet mesél a főköny­velő. A kiosztott, vállalt terü­leten a határt jelző karó pon­tosan a sorba esett. S ennek majdnem veszekedés lett ' a vége. Mindkét tsz-tag magá­nak követelte. Azelőtt pedig előfordult, hogy az utolsó sort meg sem művelték, mondták, hogy az már nem az övék. — Ezt a változást eredmé­nyezte a* anyagi érdekeltség bevezetése a szövetkezetben. Természetesen nemcsak a nö­vénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is változá­sokat hozott, — Magyarázza Baróti Róbert. — Állatgondo­zóink is jobban törődnek a rájuk bízott állatokkal, érde­kük, mert anyagi hasznot lát­nak belőle. Míg így beszélgetünk, jár­juk a határt, kocsink befut a majorba. Épp jókor érkezünk. Most kezdődik az etetés. Elő­ször a pulykákat tekintjük meg. Azért ez a megkülönböz­tetett figyelem, mert tegnap érkeztek a gazdaságba: 2500 pulykát vettek át a keltetőál­lomástól, ebből szeretnének exportra nevelni néhány szá­zat. Az apró jószágok vidáman zsibongnak, szaladgálnak ket­receikben. Harta Antalné és Kolozsvári Károlyné, akik ne­gyedik éve foglalkoznak már pulykatenyésztéssel, elégedet­tek, mert minden lehetőség adva van munkájukhoz. Aztán a sertéseket, a tehe­neket, üszőket tekintjük meg. Az istállókban, ólakban 42# sertés, 170 szarvasmarha, 5# ló és 600 juh van. Néhány nap múlva 400 juh nyírását kezdik el, 80—90 ezer forint jövede­lemre számítanak a gyapjú után. Már estébe hajlik az idS, amikor visszaérkezünk a szö­vetkezet irodájához. Elénk, nyüzsgő most itt az élet. Foga­tok térnek be a határból, erőgépek, Emberek, akik egétti nap szorgalmas munkát végeztek. Jönnek a kertészetből, a sző­lőből, a távolabbi hatánészek. ből. Kisebb diskurzus alakul ki, meghányják-vetik a tsa­tagok mondanivalójukat, el­mondják, mennyit haladtak a munkával, mihez kell holnap hozzáfogni. Békés, nyugodt a kép. Vég* a napnak, hazafelé tartanak a tsz-tagok. Kiürül az iroda i*, i.em vigyáz a házra más, csak a házőrző és a ház mellett fo­lyó patak hűvös mormoiása. Fazekas Istváa elválni, ha nem tudnád, őre-- gém, én ezt nagyon helyeslem; és régen mondtam már, hogy< ez kellene... Ami felelőtlen-; ség nálunk az utóbbi években, ezen a téren elburjánzott, az* katasztrofális ... Akár a ku-j tyák, semmi különbség nincs.- Osszemennek, szétmennek ...* öregem, ha már nincs szere-( lem a házastársak közt, az; még nem ok, hogy elváljanak.. A szerelem idővel szeretetté* alakul. Magad is tudod, hogyj ez sokkal mélyebb dolog és ez; az igazi erős kapocs. De a mai* nők, pajtás! Megáll az ember ( esze, hogyan gondolkoznak!: Kétségbeejtő. A legszentebb; dolgokat félvállról intézik el...* Kérlek szépen, én nem veszek! mást, csak a feleségemet... -j — Megnősültél? — kérdez-; tém meglepődve. * — Meg — mondta közbeve-* főleg és folytatta elveinek fej-; tegetését — Kérlek szépen, a; feleségem angyali mosollyal* tud olyanokat mondani, hogy! történetesen, ha egyszer majd-j nem fog már szeretni, hát ak-\ kor majd elválik tőlem. Kérlek*; szépen, megáll az ember esze,; meghűl a vér.:. Ez a Tóni,; mindig nagyon felelőtlen volt.* Nem értem, hogy lehetnek! ilyen emberek. . S pontosan akkorát sóhaj-^ tott, mint esztendőnek előtte,* még a borunkat is úgy láttam! fodrozni. > nihilizmusba süllyed. Nem vé­letlen, hogy megszorították ná­lunk is a házassági törvényt. Nem lehet már olyan könnyen — Nem szeretem a hebehur­gya dolgokat. Tóni mindig he­behurgya volt... Nem tudom, mi lenne a világból, ha min­ráncait, s elgondolkodóan ma­ga elé nézett. — Hm — mondta, s a víz­köröket, melyeket poharaink hagytak, ujjával szétrajzolta. denki ilyen könnyen venné a házasságot. A család az alapja, öregem, mindennek, az egyet­len biztos bázis, öregem, hogy­ha ezt felrúgjuk, az emberiség beruházással épülő gyogyszer- tárközpont építését. A gyógy­szertárközpont háromemeletes lesz, és előreláthatólag 1964 vé­gére készül el. A gyógyszertár­központ alapterülete megha­ladja a hatszáz négyzetmétert. Az új épület mellett 1965-ben új irodaházat is építenek. A gyógyszertárközpont elké­szültével kiköltöztetik a 18/9-es gyógyszertárban működő labo­ratóriumot is az új épületbe, és akkor .lehetőség nyílik a zsúfolt gyógyszertár bővítésére, új raktárhelyiségek létesítésére. — Kicsik és kevés helyisé­geink száma — mondja az egri Dobó téri, 18/9-es gyógyszer- tár vezetője, Mándi Szabó Béla. A helyiségben többen szoron­ganak gyógyszerre várva, a kis helyiség tömve polcokkal, asz­talokkal, pultokkal, valóban ideje lenne már bővíteni ezt a gyógyszertárat. De erre már nem kell sokáig várnunk. Három héttel ezelőtt az Eger­ből Kerecsend felé vezető út baloldalán új épület alapjait rakták le az épitőmunkások. Megkezdték az öt és fél milliós meg Tóni. Folyton azon sirán­kozik, hogy ő nem tudja a férjét otthagyni, mert ő hűsé­get esküdött neki egy életre és hogy a házasság szentség, me­lyet az égben kötnek és azzal nem lehet játszani. És hogy tudja, hogy egy életen át bol­dogtalanul fog élni a férje mellett, mégse tudja megtenni, hogy elváljon. És én, öregem, az ilyet nem tudom megérteni, én világéletemben forradalmár voltam, s a méreg önt el, hogy az emberek milyen barmok, direkte a boldogságuk ellen cselekszenek. Hej, hej, bará­tom, úgy szeretném néha meg­rázni az embereket, a fülükbe kiabálni, ho»v ébredjenek fel... Hej, pajtás, ha Ismernéd, mi­lyen helyes nő! Milyen jól él­hetnénk!. .. Nagyot sóhajtott, hogy meg­mozdult körül a levegő, s még boraink is fodrot vetettek. Mostanában találkoztunk megint. Mondanom se kell, hogy megint az utcán, s me­gint behajóztunk az első kocs­iba. Valentin semmit se vál­tozott, csak mintha árnyalattal több bölcsesség ülne az arcán, s szeme, mintha megértőbben fürkészné a világot. — Hát mi újság, régen lát­talak — mondta, mikor borain­kat megkaptuk. i — Azt tudod, hogy Tóni el­vált? Valentin összevonta homloka

Next

/
Oldalképek
Tartalom