Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-23 / 118. szám

1963. május 23., Csütörtök

NEPOJSAO

A nagyvilág kirakata

iparban észre nem venni — főleg az olasz és a japán pavilonban — a műszálak bátor használatát. Férfiak és nők egyaránt nagy érdeklődéssel vizsgálgatják a látványos híradástechnikai cikkeket és a színes fonalak bemutatóját. Akadnak kételkedők, de a többség elismeréssel adózik a hímek, hogy a japánok különleges fonalából készült textília nemcsak mosható, vasalható és gyűrődésmentes, de éllénáll a molynak, penésznek is.

A vásár piac és igényfór- máló hatása érvényesül a bútoriparban, mert bizonyítja, hogy külföldön szinte egyeduralkodó a modem, élénkszíhű és praktikus bútor és állami bútoriparunk is kilenc modern lakószobát mutat be. A Szovjetunió korszerű, programvezérlésű, horizontális gyémántfúróval ellátott félautomatája, a különböző országok varrógépei, villamos háztartási gépei, az autók és televíziók korszerű formatervezései tudatosan alkalmazkodnak ahhoz az igényhez, hogy ma már csak az a termék lehet igazán korszerű, amely jó és tetszetős* szép is.

Huszonhét ország 700 Mál- lítójártak kirakatát látni valóban gyönyörűség és hasznos időtöltés.

r. l.

KIS MUNKA — nagy bosszúsággal

• • •

KIS HIBÄVAL — olajfolyással — vitték javításra a Heves megyei Malomipari . és Terményforgalmi Vállalat AB 51— 16. forgalmi rendszámú Warszawa személygépkocsiját a gyöngyösi autószervizbe ... Kijavítása után röpke két héttel — ugyanezzel a hibával kellett ismét visszavinni a derék szerelőkhöz. Ez alkalommal azonban, a szervizállomás szakemberei nemcsak azt állapították meg, hogy az ofajfolyás lényegesen növekedett, hanem újabb hibát is felfedtek: a gépkocsi főtengelye egyik helyen ovális, — meg kellene köszörülni ott, és fel- csapágyazni...

Nosza, nagy igyekezettel hozzá is fogtak hát a munkához: egykettőre kiemelték helyéről a főtengelyt. — A „pilóta” csillogó szemekkel figyelte a műveletet, ha ez így folytatódik, rövidesen elkészül kocsija, gondolta magában ..:

Akkor lepődött csak meg igazán, amikor közölték vele, hogy a főtengely köszörülését nem tudják helyben elvégezni, de a hét végén felküldik budapesti központjukba, ahonnét a jövő hét elejére vissza is érkezik majd. Akkor semmi akadálya sem lesz annak, hogy az autót kijavítva gyorsan visszaadhassák.

LÉVÉN PEDIG ekkor még csak kedd, — bizony ugyancsak vakargatta fülét a „pilóta”, mitagadás, hosszúnak találta kissé a határidőt, de hát, jobb híján, kénytelen volt belemenni a dologba ..;

Aztán akármilyen lassan is, de elérkezett a következő hét, s a sofőr, mindjárt az elején, hétfőn, be is ment valóban a szervizbe. Fechjére! A szerelők elfelejtették a főtengelyt elküldeni Pestre...

A „pilóta” látta, hogy üres szócséplésnél egyebet nem tehetne már itt, — el sem kezdte hát. Sarkon fordult inkább és magában dohogva, visszaballagott vállalatához. Ott aztán a gépkocsielőadóval megbeszélte, hogyan, miképp is lehetne megoldani valamiféleképpen azt a bizonyos tengelyköszörülést. — Végül is odahatározták, hogy megpróbálkoznak az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységénél, a Pipis- hegyen.

A GONDOLATOT tett követte, — gyors telefon a gyárba, a párttitkárnak, üzemvezetőnek.

— „Segítünk 1” — volt a válasz.

Vitték is sietve a tengelyt, s fenn a gyárban, soron kívül, azon nyomban el is végezték a kívánt munkát. A „pilóta” robogott is vele visszafelé, győzelmi lobogással a szervizbe egyenesen.

— Itt van ni! Tessék! — lihegte izgalmában, de amazok hűvös közönnyel oltották el lelkesedését.

— Jó, jó, a tengely elkészült, igaz. de csapágyat honnét szerezzünk? — kérdezték tőle csípőre tett kézzel a szerelők.

— Talán valamelyik cukrászdából, vagy patikából (?!) — válaszolta készségesen a „pilóta”, és újabb „komoly” tippel állott a szerelők elé:

— Kérjenek talán kölcsön a helybeli Gép- és Motorjavító Ktsz-től, biztosan van nekik, aztán meg ha lesz maguknak is, majd visszaadják ...

— HURRA, nagyszerű ötlet! — rikkantottak fel a szerelők,-.és már indult is egy közülük i|a megadott címre, i] Ott aztán, válóban meg Is Ji kapták a szükséges csapágyat,

I

de a munka, valahogy ezután sem jutott sokkal előbbre... Mert nekifogtak ugyan nagy buzgalommal, — de mihelyt jött egy maszek-kocsi, máris abbahagyták azt.

Bosszús várakozással így ér- I; kezett el a tizedik nap, — ami- : ; kor ezek a sorok íródtak —, de ;! a gépkocsi még mindig nem i| volt kész, s a Heves megyei

I Malomipari és Terményforgalmi Vállalat mind ez ideig nélkülözni volt kénytelen azt, pedig nap nap után égető szüksége lett volna rá!

A gyöngyösi autószerviz a közelmúltban ülte fennállásának egyéves jubileumát. Eddig elért eredményeit cseppet sem akarom kétségbe vonni, sőt soraimmal sem kívánom megtépázni a szerzett babérokat. De úgy vélem, az autójavitás nem ;.az Egyesült Izzó gyöngyösi 11 gyáregységének a feladata, a l|Gép- és Motor javító Ktsz sem ! i alkatrészcserére rendezkedett 1! be. A munkát, az alkatrészig utánpótlást és az ellenőrzést 'jobban meg kell szervezni a" í vállalat központja és a gyön- ígyösi szerviz között, hogy a jó S kezdet után egy évvel, kivételeképpen se forduljon elő ilyen í fonák eset

* Gyóni Gyula

A néni beleegyezően bólogat.

— Szép, szép, de tudja, lelkem, olyan jó, hogy itt volt ez a szék. Már úgy szorította a lábamat a cipő.

★

Az ELEKTROIMPEX pavilonjában ismerkedem a kávéfőző gépekkel. S miközben kérdezősködöm, többen kíváncsian körém állnak. S hallgatják, mit tud az új „Velence” presszógép.

S mivel — nemde — a sajtó nem vehet mindent készpénznek, bizonyítanak is. Megkínálnak egy csésze feketével. A kávé valóban pompás. S miközben élvezettel kortyolgatom, megszólal egy barna ruhás, magas férfi:

— Meghívom én is az elvtársat. Látogasson el hozzánk is. Éppenséggel mi is megkínálhatjuk ,..

Mi tagadás, kihúztam egy kicsit magam. Nemhiába any- nyit lót-fut az újságíró de íme, meg is becsülik. Jólesően sütkéreztem e nyilvánvaló népszerűség fényében.

— Köszönöm a meghívást! S mondja, maguk mit gyártanak?

A barnaruhás kedvesen rám mosolyog:

— Lépegető exkavátort.

Balezer Elemér

r()iísát'{ia

Gyorsfénykép — ellesett pillanatokról

vasgyúró. Láthatóan fáradtak a sok sétától. A Vajdahunyad vár környékén, a tó körül járnak, amikor a mama nyűgösen

megszólal:

— Tavaly sem láttam a hajókat, most meg akarom nézni!

A papának láthatóan már nincs kedve, a nagylányok sem sok hajlandóságot mutatnak.

. Tétován ácsorog a család. A srác végül elunja a dolgot. Végigméri a mamát, az ebadta, s odaszól a többieknek;

— Gyertek! Nézzük hát meg azokat a hajókat. Tudhatjátok, addig úgyse bírunk vele ...

★

Fekete fejkendős, falusi néni ül egy kényelmes fotelben a bútorkiállítás pavilonjában. Láthatóan igen elégedett, s beszédes kedvében van. Megszólít egy közelben álló, karszalagos kartársnőt.

— Tudja, lelkem, szép ez a vásár, de én itt érzem magam a legjobban...

A karszalagos nő örvende-i

zik:

— A mi pavilonunk tetszik a. legjobban?

Az asszony igazi női logikával válaszol:

— Bizony, kellene...

★

Ünneplőbe öltözött vidéki parasztember törülgeti izzadó üstökét. Nyilvánvalóan azt keresi, hol lehetne egy korsó sörrel leöblíteni a vásár porát. A helyzet azonban kilátástalan. Végeláthatatlan sorok ácsorog-. nak a tűző napon sült galambra, azazhogy egy pohár sörre várva. A pesti rokon — szürke ruhás, harminc körüli . fiatalember — közben lelkesen magyaráz az új gépcsodák működéséről, a technika állásáról, s hogy a jövőben mi várható. Az öreg kényelmetlenül feszeng egy darabig, végül közbevág:

— Azt mondd meg, Sándor, mikor lehet már itt egy pohár sört inni?

A pesti rokon sértődötten mered az öregre, majd kivágja magát:

— Arra 'még nincs keret!

★

Család a vásáron. A mama, a papa. a két nagylány, s a négy év körüli apró, fekete

5 Régi, kedves szokás, hogy az iember szeretteinek visz vala- f mit a vásárról. Ki tükrös mé- Izeskalács szívet a szerelmének, 1 ki papucsot a férjének, ki auto- ímata gépsort a vállalatának.

? Az újságíró is összeszedett l néhány apróságot, s átnyújtja folvasóinak, mint kis, szerény S vásárfiát.

5 ★

í A találmányok pavilonjában 5hatvan év körüli, szemüveges t bácsi nézeget egy gépet. Talál- ; gat ja, hogyan működhet. Jó I ideig várakozik, hátha a fiatal, fmegnyerő külsejű mérnök — a ? gép tervezője — bekapcsolná. i Csinos, fiatal lány sodródik a c tömeggel. Megáll a gép előtt. A fmérnök hirtelen feláll, bekapcsolja a gépet. A masina autó- \matikusan adagolja a munkaidarabot. A lány nézi a gépet, a 5 mérnök a lányt. Az öreg „ki- ! szúrja” a dolgot. Odaszól a

1 mellette álló kék ruhás jiutal- J embernek:

$ — Hát ügyes ez a gép, de a J gazdájának is van esze ...

í ★

í Fiatal házaspár áü a szovjet \pavilonban. Az asszony a szebb- inéi szebb bundákban, prémek- 5 ben gyönyörködik. A férj, hogy Jmegmutassa a nemes szőrmékébe n való jártasságát, rámutat \az egyik prémre:

2 — Ugye, kék róka?

gépet, felszerelést, műtrágyát, növényvédőszert kap a mezőgazdaság. Tetemes támogatással segíti az állam a gazdálkodás belterjes fejlődését, öntözés, gyümölcs-szőlő-telepítés, tenyészállatjuttatás, stb. Éppen ezért, a mezőgazdaságtól joggal elvárja az állam, hogy a mezőgazdasági termékekből jelentkező szükségletek kielégítését évről évre, mind teljesebben biztosítsa.

A közös gazdaságok fokozatos fejlődése pedig csak úgy biztosítható, hogy azokkal szemben, akik a tsz-demokrá- ciát helytelenül értelmezve, a „mindent kiosztani” elvet vallják. a vezetők és a tagság határozottan fellépnek és az állami támogatást saját erővel kiegészítve, szilárdítják a közös alapot. ‘

Végül, de nem utolsó sorban a termelőszövetkezetek termelési eredménye sokban múlik azon, hogy a közösség tagjai egyénileg milyen mértékben érdekeltek anyagilag a termelőszövetkezet gazdálkodásának eredményességében.

Azok a termelőszövetkezeti vezetők, akik e?t az egymástól el nem választható érdekazonosságot tartják szem előtt, munkájuk során ennek érvényt is szereznek, jó úton járnak. Nem jutnak azonban messzire- azok a vezetők, akik akár a felsőbb szervek felé, akár a tagság felé úgy politizálnak, hogy olcsó népszerűségre tegyenek szert. Az élet számos példája igazolja, hogy az a vezétő, aki a felsőbb szerveknek — a tagság megkérdezése nélkül — fűt-fát ígér, vagy aki a tagság uszályába sodródva a törvényes rendelkezések megszegése felett szemet huny, előbb-utóbb alkalmatlanná válik tisztsége betöltésére.

A termelőszövetkezeti demokrácia helyes értelmezése és gyakorlata elősegíti a gazdálkodás ésszerű megszervezését, magabiztossá, megfontolttá és felelősségteljessé teszi a vezetést. Tévednek azok, akik úgy gondolkoznak, hogy a tsz-demokrácia anarchiát szül. \ becsületesen dolgozó termelőszövetkezeti tagok régi gyakorlatukból is jól ismerik azt a régi közmondást, hogy „minden munkának rend az alapja”. Nem az fáj egy-egy gazdaságban az embereknek, hogy a gazdasági és szakvezetők szervezett munkát követelnek meg, hanem az, hogy a nagy Kérdésekben, fontos határozatok meghozatala előtt figyelmen kívül hagyják őket.

N. S.

pedagógusok fordultak hozzá valamilyen anyagi kéréssel, azt felelte: Nem adok semmit A pedagógusok ejre kereken

megmondták: „Mi az elnök elvtárstól nem is kérünk semmit, tudjuk, hogy nem tőkés, amit kérünk, azt a tsz-től kérjük”.

Ezek a példák mindennél jobban bizonyítják, hogy ma már a termelőszövetkezetek tagjai mindinkább magukénak érzik a közös gazdaságot, becsülettel részt vesznek a közös munkában, de jogosan a gazda igényével kívánnak részt venni a közös gondokban, a gazdálkodás kialakításában is. Az a vezető, aki ezt a jogos igényt figyelmen kívül hagyja, lebecsüli az embereket, elveszti a tagság bizalmát, magára marad. Az ilyen vezetők ezzel a magatartásukkal súlyosan megsértik a termelőszövetkezeti demokráciát, ugyanakkor megfosztják a vezetést a kollektív bölcsességben rejlő felbecsülhetetlen segítségtől. Vajon hol van jobban biztosítva például az egész év gazdálkodását meghatározó termelési tervek teljesítése? Ott, ahol néhány vezető elképzeléseit rögzítik a tervek, vagy ott, ahol a tervek összeállítását a közi» gazdaságok különböző területein folytatott megbeszélések előzik meg? Nem kétséges, hogy ott, ahol a tervet a tagság részleteiben ismeri, ahol a tervekben éjvényre jutnak a dolgozók észrevételei, javaslatai, ahol a tagság így a térvet magáénak vallja.

A termelőszövetkezeti demokrácia helyes értelmezése ma, amikor a közös gazdaságok további szilárdítása a fő feladat, fontosabb, mint valaha. Vannak, akik úgy értelmeik a termelőszövetkezeti demokráciát, hogy az önállóság jelszavával a termelőszövetkezet érdekeit mindenek fölé helyezik. A termelőszövetkezeti demokráciának helyes értelmezése ezzel szemben azt jelenti, hogy a termelőszövetkezeti gazdák úgy alakítsák •ü egész gazdálkodásukat, hogy az megfeleljen az össz- közösség, a népgazdaság érdekeinek, erősítse a közös gazdaságot és a termelőszövetkezetek tagsága is találja meg a számítását. Ez azt jelenti, hogy a közös gazdaságok tagjainak és vezetőinek a gazdálkodás kialakításánál szem előtt kell tartania a népgazdaság érdekeit is. Az állam évről évre nagy összegeket fordít arra, hogy a mezőgazdaság és ezen belül a termelőszövetkezetek minél jobb feltételek között fejlődjenek. Évről évre több

Néhány héttel ezelőtt zajlottak le hazánkban az 1962-es esztendő mezőgazdasági munkájának eredményességét és fogyatékosságait tükröző termelőszövetkezeti közgyűlések.

Ma már a zárszámadások országos adatainak ismeretében módunkban áll értékelni és elemezni az új szocialista utat járó falvak dolgozóinak munkáját, tényekkel is alátámasztani a gazdálkodás új formájának életrevalóságát.

Mit mutatnak a közös gazdaságok 1962-es eredményei?

A közös gazdaságok bruttó termelése 11 százalékkal haladta meg az 196l-es termelési értéket. Ezen belül az állat- tenyésztés 25 százalékkal emelkedett a növénytermelés 7 százalékkal. Ugyanakkor a közös gazdaságokból felvásárolt termékek mennyisége 13,4 százalékkal volt magasabb az elmúlt évinél. A termelés növekedésével együtt járt a termelőszövetkezetek tagjai közösből származó jövedelmének emelkedése. Az egy tagra jutó közösből származó jövedelem 1962-ben 16 százalékkal volt több, mint 1961-ben.

Ez a néhány adat, különösen ha figyelembe vesszük a szokatlanul szeszélyes időjárási viszonyokat minden szónál meggyőzőbben bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás életrevalóságát, elvitathatatlan fölényét a régebbi parcellás gazdálkodás felett

Az 1962-es esztendő eredményeit tárgyaló közgyűlések azonban a pus2rta számok mellett mást talán ennél is fontosabb tényeket mutatnak. Mindenekelőtt bebizonyosodott, hogy ez az esztendő nemcsak a közös gazdaságok gazdasági alapjait növelte, hanem a közös gazdaságok erősödésével együtt fejlődtek maguk ."7 emberek is. Egy-két eszten- •'ővel ezelőtt egy-egy közgyükén a hozzászólók szavaiból a múltba való vissza-vissza- ekingetés érződött ki. A gazdálkodás gyengébb eredményeit a gazdálkodás módjára gyekezték egyesek visszave- retni. Ebben az esztendőben a szenvedélyes viták középpontjában már a közösség ügye, a „hogyan tovább” kérdése állt. A hozzászólók szavaiból kiérződött a nagyüzemi gazdálkodás fölényének elismerése, ugyanakkor bátran emelték fel szavukat a vezetők kisebb-nagyobb vezetésbe- ni fogyatékosságai ellen és az általuk ismert szomszédos vagy távolabbi közös gazdaság eredményességét állították példaképül. Szinte általános igényként hangzott el a hozzászólók részéről, hogy a vezetők folyamatosan tájékoztassák a tagságot a gazdálkodás menetéről, hallgassák meg az emberek véleményét, javaslatait. Nem véletlen, hogy például Domoszlón, Felsőtár- kányban, Nagyúton elnököt váltott le a tagság az ez évi zárszámadások során. Akadtak elnökök, akik néhányad- magukkal szinte kisajátították a szövetkezetei. A tagság meg-] kérdezése nélkül néhány ve-j zetőségi tag döntött sokszori igen fontos — az egész gazda-1 ságot érintő kérdésekben. Elő-] fordult, hogy az egyik tsz-; elnök beszélgetés során példá-l ul így beszélt: j

— Építettem a múlt évben1 egy 100-as istállót, vettem al fiataloknak egy lemezjátszót.! Amikor egyik alkalommal aj

1200000 forint j felújításra

Gyöngyösön és a környékén! levő nyolc üzlet felújítására és] beruházásra még az idén; 1 200 000 forintot fordít a' Gyöngyös és Vidéke Körzeti; Földmüvesszövetkezet. Ebből; az aránylag magas keretből le-! hetőség nyílik arra, hogy üzle-! teik minél szebbek és dekora-! tivabbak legyenek.

A most átalakított Kékes! Étterem is ennek a törekvés-; nek a példáját mutatja. Bár; külsőre bármely elsőosztályú! étteremmel méltán versenyez-! hét, a továbbiakban is kisvendéglő jelleggel áll a lakosság szolgálatára.

A fö'^szöv. vezetőinek a törekvéset elismeréssel üdvözöljük mi is.

Közös munka — közös gond

ikttotcü iaeiítUJgz*

Tóth Zs. Mihály»é, Hatvan;

Bejelentését továbbítottuk az Illetékes tanácsnak. Mivel Túra nem tartozik megyénkhez, így Itt nem tudunk hathatósabban Intézkedni.

Kabacs Lajos, Gyöngyös:

Szerkesztőségünk egyik munkatársa állandóan Gyöngyösön tartózkodik. Kérjük, keresse fel őt, személyesen, a KlSZ-blzottság épületében található még.

Bőgős Sándor, Eger:

A szóban forgó mérkőzésen 20 ezer néző vett részt, ennyiről számolt be az újság.

Hangonyi Bernit, Hevesaranyos:

Panaszukat továbbítottuk az illetékeseknek. Sajnos, kedvező választ nem ígérhetünk, mert az autóbusz nem Egerből Indul közvetlenül. így a járat Idejének megváltoztatása több más községet Is érintene.

N—K., Hatvan:

Kérését továbbítjuk az Illetékeseknek. Kérjük, máskor közölje pontos nevét és címét, hiszen közérdekű bejelentése fontos, azón- ban névtelen lévelek alapján nem közlünk Cikket.

Juhász Zoltán, Atány:

Levelét léközöltük lapunkban. Kérjük, keressen fel bennünket máskor Is söraivál.

Lőrinci olvasónknak üzenjük, közölje pontos nevét, hogy bejelentésévéi foglalkozni tudjunk.

Szecskó Sándor, Klsnáita:

Panaszát kivizsgáljuk, valóban sérelmes, hogy nem kapott nyereségrészesedést, holótt nem önkényesen hagyta el munkahelyét. A kivizsgálás eredményéről levélben értesítjük.

Oravetz imréné, Szajla:

Panaszával kapcsolatban úgy tájékoztattak bennünket, hogy felülvizsgálták a háztáji elosztását, i orvosolták a panaszokat, illetve mindenkitől megvonták a Jogtalanul használt földet.

özv. Balázs Sándorné, Tárná Örs:

Sajnos, nem tudunk ígéretet tenni arra, mikor látogatunk el Tar- naörsre, ezért kérjük, hogy panaszos ügyét Írja le. A levél, alapján tanácsot tudunk adni az elintézésre.

Déltől estig jártam a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Nem állítom, hogy mindent, még azt sem, hogy a legérdekesebb dolgokat láttam, mert ahhoz sokkal több idő és alaposabb szaktudás kellene. Nem is vállalkozom arra, hogy részletes beszámolót adjak a vásárról, csupán a friss élmény nyomán egy kis út- ravalót nyújtok azoknak, akik ezután fogják látni a vásárt

Nemcsak az üzleti ügyben tárgyaló szakemberek, hanem a pavilonok előtt kígyózó sorokban vönuló látogatók is az újat, á korszerűt keresték minden pavilonban. De 27 ország 700 kiállítója is arra törekedett, hogy állja a versenyt, a világ kirakatába, a Budapesti Nemzetközi Vásárra a legjobbat, a legkorszerűbbet hozza. A féüratók szűkszavúan csak a legfontosabb adatokat közük egy-egy termékről, de a szakmunkásnak és még inkább a mérnöknek az elegendő arra, hogy a náluk használt, vagy gyártott szerszámot és gépet összehasonlítsa azzal, amit a csehszlovák, majd a szovjet és az NDK pavilonban látott.

De a vásárlátogató egyszersmind fogyasztó is, tehát nem közömbösen, hanem jogos igényességgel figyeli a fogyasztási cikkek korszerű irányát. Lehetetlen a textil-