Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

4 NÉPÜJSAG 1963= április 31., vasárnap A MŰVÉSZET SZABADSÁGA b a niúdevniztmn Gólyák Megjöttek ők is. A kémény tetején megtalálták a tavalyi fészket, amelyet azóta megté­pázott az idő. Ök érkeztek meg elsőnek a faluba. Az ap­róságok, a gyerekek benépesí­tették az udvart és hunyorgó szemmel lesték a gólyapárt. — Ni csak! Kelepet! — mu-1 tatott a kéményre az egyik kislány. — Mert boldog — vágta rá a másik határozottan, mintha ö maga is , értene a gólyák nyelvén... (sz . . .y) — AZ ANGOL börtönö eben őrzött 25 ezer rab az államnak évi 18 millió fontjába kerül. Ez azt jelenti, hogy míg eg-" rabra évi 694 fontot költenék addig Anglia legdrágább kö­zépiskolájában, Etonban, ej, diák mindössze évi 490 fontba kerül. — MEGKEZDTÉK a kom bájnok és aratógépek javítá­sát a Hevesi Gépállomáson. Hevesen és a boconádi üzemegységen dolgozó szere­lők 32 kombájnt javítanak ki és készítenek fel az aratás idejére. — LONDONBAN, 73 éves korában, agyvérzés következté­ben elhunyt Benno Moisevitch, a kiváló zongoraművész, aki különösen Schumann-interpre- tádóival szerzett világhírt. Moisevitch egyike volt az odesszai születésű „zenei cso­dagyerekeknek”. Már 9 éves korában elnyerte a Rubinstein- díjat. — MŰANYAG fóliákat vá­sárolt a kápolnai termelőszö­vetkezet. A bordázatot beállí­tották, a műanyag huzatot is szerelték már, s hamarosan megkezdik a pálánták ülteté­sét. — A BRITISH Medical Journal nevű, orvosi szaklap érdekes gyógyszerhatásról szá­mol be. Elmondja, hogy töb­ben, akik görcsös izomállapo­tok ellen egy Mephenesin nevű gyógyszert szedtek, természe­tes aranyszőke hajszínt kap­tak. A különös hatásról dr. John Spillane, a Cardiff-i kór­ház ideggyógyásza számol be. Több esetet sorol fel, amely­ben a gyógyszer huzamosabb szedése aranyszőkévé változ­tatta a páciens barna haját. *— A GÁRDONYI Színház válogatott csapata hétfőn dél- fi után 4 órakor az egri stadion- s ban labdarúgó mérkőzést tart - a KTSz Spartacus öregfiúk s csapatával. — EGY MILWAUKEE-i\ szállodában minden hálószek-5 Tényen a következő felirat o!-5 vasható: „Amennyiben önnek szokása az ágyban dohányoz- -j ni, kérjük, időben közölje ve-'l lünk, hová szállíttassuk a<\ hamvait!” s — AZ EGRI DOHÁNY-1 GYÄRBAN háromévi fáradó- ■» zás után új — meleg eljárásos § — technológiát vezettek be.S Az új tcchnoiógia előnye ab-s ban a tényben is lemérhető, § hogy míg 1959-ben egymilliód szivarka előállításához a tech- c nológiai idő 75,9 százalékáig vették igénybe, ma ugyaneny-§ nyi mennyiség előállítása a\ technológiai időnek 58,5 szá-s zalékát köti le. y — AZ OLASZ televízió évszázad hősei” címmel új so-§ rozatot indít. Az első adás V.K I. Leninről szól. e — NEGYVENEZER FO-| RINTOS költséggel végzik elS ebben a negyedévben a tardo-§ si andezitbánya gépi felújító- c si munkáit. Ebből az összeg- i bői a két törőgép nyomólapját § hozzák rendbe s egy új komp-K resszorházat építenek. ^ S Idő tárásjelentén | Várható időjárás vasárnap§ estig: Felhőátvonulások, ke-c vesebb felhő. Néhány helyen S eső, zivatar. Mérsékelt délke-§ leti szél. Várható legmagasabb^ nappali hőmérséklet: 19—23p iok között. (MTI) '' szavai: „Ma már nálunk ott­hon nem tudja a művész, mi az a kenyérgond, s ahelyett, hogy a lelki értékeket fejez­nénk ki a nép számára érthe­tően, elfeledkezünk erről a fő dologról és valami mellékes •róbálkozásokat teszünk. Az bsztraktivizmus is ilyen pró- álkozás. Nem lesz időálló Mert csak elké1: eszti az em ■>rt sivár tar1 r?’ ■ *lan.” A MODE* .1ST' ányza- k kénviselői a- .-rétnek kivalk '"ni, h<-r i'tók ú‘ files'* fcfV’ ' "*f-! .**-< ;r . '»pn, ''/ir-f f. -•'(• i... iji. o 7v rí-. 1 oába V /. i. t-de' í pe-iií» ez a letun múlt u: -u A forradalm.,* követő évek* ben má- voltak a szovjet mű­vészetnek ilyen újítói —• Lar- rnooov. aki a „fénv jót'*■ akarta megteremte'.., Kan- dinszkii már akk'-r abs’.f -akt­nak vallotta magáÁ Mali évi ce a „sztt premlzmuS’ hirdetője veit. A szovjet mu-. észét már túl van ezeken az irán3'okov A szovjet költő, Irakiij Aba- midze mondja: ,,Az igazi újí­tó semmit sem tud kezdeni a lényegében ^emlékeden mo­dernizmussal'’ Szovjet művész vallotta ezt is: ..Tanuló éveim­ben megpróbáltam nyugati festők útját járni. És meggyő­ződtem róla. hogy nem viszem sokra, ha követem őket, nem^ lesz érdekes, amit festek. Űj i reformál: met v : vc-tak. 130 évvel ezelőtt, 1833 áprilisában halt meg RICHARD TRE­VITHICK. angol mér­nök, a vasút egyik úttörője, aki 1802-ben először szerkesztett „ínén futó gőzgépet. Trevithick mozdo­nya 144 kilométert ett meg. Másik ne­ustes találmánya a as nyomású gőz- (1798). <, évvel ezelőtt, április 21-én zuietett ULRICH v UN HUTTEN né­.. - p. .-;i befolyása és a német sLcr. egyaránt harcolt. Politikai n — az egységes Németország megalapí- mozgíí .mához csatlakozott. Előbb Latin, lényei a nemzeti öntudat nagy hatású 5 ...vrLjjgsp \ e S- v^-ó nui-on 10,20: Filmműsor gyerekei* :• Amerikai ra.i filmek. 1. A kis pásztor és a farkas. 2. A kincskereső mackó. 3. A hí­vatlan látogató. 4. A szemte len nyuszi. 10,55: MTK—FTC bajnoki labdanígómerközés. Közvetítés a Népstadionból. Riporter: ' Zalka András és Vitray Tamás. A közvetítés szünetében: A Magyar Hirdető műsora. 16,50: A IV. magyar rövidfilm-szemlén fődíjjal tüntetett filmek bemutatója. 18,05: Az évszázad kezdetén. Szovjet film. 19,30: Tv-hír- idó. 19,50: Szép álmokat, gyerekek! 19,55: Esti beszélge­tés. Gellert Gábor, a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének titkára olvassa tel jegy­zetét. 20,05: Utak. A Magyar Televízió filmje. (Csak 16 éven felülieknek!) 21,30: Tele­ki- sport. 21,50: Hirek. (MTI) Közlemény Eger városban, az I. számú választás lesz. A Hazafias megyei választókerület terüle- .... , . tén ma, 1963. április 2X-én, va- Nep,ront JeioI«e Karn,s Pa!-a sárnap, új megyei tanácstag Heves megyei KISZÖV elnöke. A NAGY RIPORT EGRI VÖRÖS CSILLAG 21—22-én: Huszárkisasszbny EGRI BÉKE 21—22-én: Túl ‘ fiatal a szerelemre GYÖNGYÖSI PUSKIN Cartouche GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 21- én: Alomrevü 22- én: A boldogság madara HATVANI VÖRÖS CSILLAG 21- én: Mici néni két élete 22- én: Üjra egyedül HATVANI KOSSUTH 21-én: Kés a vízben HEVES 21- én: Revüparádé 22- én: Ismeretlen férfi PÉTERVASÁRA 21-én: A szív labirintusa FÜZESABONY 21- én: 30. születésnap 22- én: Suhog a pálca f$2l MHÄZf »* VI ü so c*„ • ^ Egerben este 19 órakor: Férjek a küszöbön (Bródy-bérlet) Tiszanánán este 19 órakor: A szabin nők elrablása j Szerényen, csen­desen bejött és óva- I tosan leült a szék I jobb szélére, hogy a beeső fényben meg­csillant először a jobb, aztán a bal sze­me. Aztán a bal ke­zét az asztalra tette, majd gyorsan ráhe­lyezte a jobbot és csendesen megszó­lalt: — En vagyok... — Kicsoda? — kér­deztem meghökken- ve. — Mondom: Én! — Kedves uram, kartársam, elvtár­sam, azt sem tudom, minek szólítsam, nem tudom, kit tisztelhe­tek az én mögött. — Engem — mond­ta szolid mosollyal, és a jobb lábát rá­helyezte a balra. — Az egyetlent, ebben az országban. Hát még most sem tudja, ki vagyok? — nézett rám most már őszin­te csodálkozással, egyszerre a jobb és a bal szemével. Cso­dálkozása annyira leplezetlen volt, olyan mélyről jött és egyben annyira ma­gabiztos volt, hogy zavarba jöttem: tényleg, ki lehet ez az ember, akit, úgy lát­szik, nekem ismerni kellene, $ aki, úgy látszik, ismert is mindenki előtt Új­ból jól megnéztem és láttam, hogy most a jobb kezét helyez­te az asztalra és a balt tette rá, miköz­ben a bal lábát a jobb lábára tette. Kétségtelen, ezek­nek a mozdulatok­nak valami szimbó­luma van, a jobb és bal rész ritmikájá­nak, sőt egyenlőségé­nek, még sőtebb: egyenjogúságának — ebben az emberben valami törvénysze­rűség van. Ez két­ségtelen! De mi? De ki? Mármint ez az ember, aki még min­dig itt ül szerényen, csendesen, a széknek most már a bal szé­lén és várja, hogy megismerjem, hogy ráismerjek... — Nem megy? — kérdezte mosolyog­va. — Nem — ráztam meg szégyenkezve S fejem —, nem megy. Nem tudok rájönni, kihez van szeren­csém... — Pedig én vagyok élete nagy irodalmi riportja — állt jel egyszerre a jobb és bal lábával... — Hogyan? Hát ki­csoda is ön végtére? — kérdeztem most már türelmetlenül... — Hogy kicsoda? Én vagyok az egyet­len ember ebben az országban, akinek semmi * bőntódása nem volt a személyi kultusz évei alatt! (egri) AZ IRODALOM és a művé­szetek időszerű kérdései nem­csak az írók és művészek kö­reit foglalkoztatják, hanem az üzemekben, iskolákban, egy­szóval a legszélesebb körben is beszédtéma. S a szovjet em­berek egységes véleménye az, hogy a szocialista realizmus a művészet helyes útja, szem­ben egyes fiatal művészek modernista, absztrakt próbál- kozásaivál. — A roaHzmr.-- korlátlan lehetőséget nyúi't - művésznek, szabadon kifejte­ni tehetségé* és korlátlan le hetőré-'e-t "d orra is hegy dol­gozzék a ornyori’ • . ' ár ma oak 0 ■■eisegi nat aint­lek-" ' éc F*?'. . ■ r, T­r> — r" i Ha. Azei . m ez r.re’-é - erst on-. ..'-"•H.cm vonásait. S azért ide g'.ii nekem az abs v.raki a for­malista mű- ész í - * ” f wm bőr- keretet; az iga/s*'.« keresése az. ami a/ egyszerű szovjet ember számára is becsessé -szí a szocialista real:emus Okolásait, s ami miatt elfor­dul a tartalmadé,n, . emberte­len” irányzatoktól. Galina Ulanova, a világhírű táncosnő, amikor az Egyesült , államokban Vendégszerepeit, látogatást tett modern festők | műtermében. Naplójába ezt : jegyezte akkor, s mintha a : modernizmussal kísérletező fi- í atal művészekhez szólnának a ] utat kell keresnem. Hol? Az életben. S meg sem kell hoz­zá tagadni a művészet egész­séges hagyományait. Az em­ber keresse az élet új meg új vonásait, ezért küzdjön nap- -ól napra szívósan, kHartóan * munkában .. . Üres fecseaés hogv napon*? valami me •'heii úijal kel1 '»lk-'-’ r-ni- ■ 7j pm^onj-ó i‘.” A? p,7 pki & vpIó^ í&TiP.'r •» * b1** úja'1' ^1"'+'' rré<* m0' prr* 1t5 to vt Ü*' k’ r rs-ry '■n',C í . 1; ''/• fit f.P?]7i * • YT ' 7 • fit' P: ?.u 11.5 áp a nak » t' * *• ■«. * a •- l Lei ii .v» ZC : , i i tPcl * vmház és F imszaken.bf: -ek I . lebet ö*'c!g&íí. áliiaalv • lot— ; Ua - ‘ .'1 • ! f- 'ák kit — j biztosak lehetnek benne, hogvj i pán i . mosatja őket mé, ak-! '■or i ha éj.-.- iw'd.káv aI íté ik r, az ólét valóban h-'l”- íCsak azt ki"- rik a művé*-"éktől hogy „köl­tői ítélet,'két” s 'zovjel társa­dalomba vetett bizalom és meggvőződés hassa ót Bizony­sága ennek a művészi sza­badságnak az olyan művek születése, mint a ..Tiszta ég­bolt”, vagy Szolzsenyicin kis­regénye, az „Iván Gyeniszo- vics egy napja”. jogi tanácsokkal Chessmant Levelet nyújt át az igazgató­nak, amelyen nagy betűkkel ez olvasható: „Halálom után kézbesíten­dő!” A levélben annak a férfi­nak a neve szerepe1, aki Chessman letartóztatása esté­jén a Fordban ült és a benzin­állomáson kiugrott a kocsi­ból. Jo Terranova-nak hívták. Az ügyvédnő és a fogház­igazgató sürgetésére az ameri­kai szövetségi rendőrség, az FBI körözést rendelt el Terra- nova után. 1960. július 2-án, két hónap­pal Chessman kivégzése után Terranovát Jack Smith álné­ven El Paso Red Rose szállo­dájában letartóztatták. Két éve bujkált álnéven, mert meg­gyilkolt egy bankárt. 1961. januárjában halaira ítélték és négy hét múlva ki­végezték. Az államügyész el­utasította, hogy a gyilkosság mellett a pert szexuális bűn­tettekre is kiterjesszék. Csu­pán arról emlékezett meg az ügyész vádbeszédében, hogy több mint 10 évvel azelőtt Ter- ranova egy szürke Ford ko­csiban, amelyet rendőrségi vö­rös fényszóróval álcázott, több útonállást követett el. Az FBI szóvivője valótlan­nak minősítette a nagy ame­rikai lapok jelentéseit, ame­lyek szerint Terranova a rend­őrségen beismerte, ő követte el azokat a bűntetteket, ame­lyekért Chessmant halálra ítél­ték. (FolytatjukJ bán a telefon még mindig hall­gat. Dickson fegyházigazgató, aki elaludt Agatha Christie regényén, hirtelen felriad. Ásítva órájára néz, majd Chessmanhoz fordul: „Na, akkor készülődjön!” Chessman elfordítja tekin­tetét a telefonról, amelyet egész éjszaka mereven bá­mult. A nagy üvegfalon ke­resztül látja, hogy a gázkamrát egészen megtöltötték az újság­írók. 59 újság és hírügynökség küldte el fotóriporterét, hogy lássák meghalni. A fogház be­járata előtt a tudósítók százai tolonganak, akik első kézből akarnak értesülni a kivégzés részleteiről. A középkorban a piactéren hajtották végre a kivégzése­ket. Szinte ünnepély számba ment minden lefejezés. 1960. május 2-án Amerika napilapjai milliós példány­számban közölték a kivégzés­ről készült felvételeket és tu­dósításokat. A mozik este egy régi filmet vetítettek: „Enged­jetek élni!” címmel, amelyet három éve vettek fel a San Quentin börtön gázkamrájá­ban. A néző a vászon teljes nagyságában „gyönyörködhe­tett” egy halálra ítélt utolsó szenvedésében. A moziknak évek óta nem volt olyan nagy bevételük, mint 1960. május 2-án. A HARMADIK ÜTAS A kivégzés után egy órával vendéget jelentenek be Dickson fegyházigazgatónát Rosalie Asher ügyvédnő a látogató, az utóbbi két évben ő látta el ságok megbízásából 11 éven keresztül 14 ügyvéd foglalko­zott. Az állam 734 000 dollár honoráriumot fizetett ki. En­nek az összegnek egy halvány töredéke elegendő lett volna, hogy Chessman’oól fiatal korá­ban rendes embert faragjanak, mert az ehhez szükséges in­telligenciája megvolt. Fogsága alatt Chessman három nyelvet tanult meg és négy önéletrajzi regényt írt. Az első, „A 2455-ös halottas cella” című regénye, világsiker lett, mert jelentős irodalmi értékkel is bírt. Minden munkája, hogy a halálos ítéletet visszavonassa, végül is eredménytelennek bi­zonyult. Nyolcszor elhalasz­tották a kivégzést, de a per újrafel vételét minden esetben elutasították. Röviddel a kilencedik kivég­zési dátum előtt a New York Times a következőket írta ve­zércikkében : „Mindenképpen kivégezzük. Nem mintha értelme lenne, vagy ezzel azt reméljük, hogy más chessmanokat megfélem­lítünk, hanem, mert nem tu­dunk más megoldást elképzel­ni.” A TELEFONHÍVÁS ELMARADT 9 óra 50 perc. 1960. május 2-án. A gázkamra előszobája­ház siralomházának 2455-ös cellájába. A „vörös fényszó­rós” bandita ügyét ezzel befe­jezték és az amerikai törvény­szék soha többet nem foglal­kozott ezzel az üggyel. De a Chessman-ügy csak most kezdődött. Csaknem 12 évig harcolt Chessman a 2455-ös cellában a törvénytelen halálos ítélet el­len. Hihetetlen munkabírása volt. Áttanulmányozta a közel 2400 gépírásos oldalú jegyző­könyvet és hét fellebbezést nyújtott be. Kilencszer kérte a kivégzés elhalasztását, négy­szer új főtérgyalás kitűzését és öt alkalommal javasolta, hogy felsőbb törvényszék fog­lalkozzon az üggyel. Beadványait minden eset­ben részletes tényállási jegyző- - könyvvel látta el, ahogyan a törvény megköveteli. Két al- ; kálómmal kérvényezte a tár- 1 gyalás jegyzőkönyveinek ki­igazítását. összes beadványa körülbelül 45 000 szó terjedel­mű. Kérvényeinek, beadvá- : nyainak megfogalmazására és . elkészítésére legalább 3000 órát fordított. 10 000 órára volt ( szüksége, hogy elsajátítsa a . szükséges jogi ismereteket. 2000 jogi szakkönyvet és fo­lyóiratot tanulmányozott át. és ezekből 800 oldalt jegyzetelt. Kérvényeivel és beadvá­nyaival az amerikai jogi ható- : } ll. ŰJABB TÖRVÉNYSÉRTÉS S Két nappal az ítélet kihir­detése előtt meghalt a tor­i'vényszéki gyorsíró és közel >3000 gyorsírásos oldalt hagyott 9hátra. Sajátos gyorsírási mód- szerének értelmezése még a ^ kaliforniai gyorsíró szövetség »számára is lehetetlen volt. ^ Miller ügyész mindenképpen ^el akarta kerülni, hogy a pert íújra tái'gyalják. Idült alkoho­lista sógorát bízta meg, s ré­szére külön 5000 dollárt biz­tosított, hogy a jegyzeteket fgépbe diktálja. Sógox-a állan­dóan alkoholmámox'ban. élt, s iaz ítélet kihirdetése után né- 'hány hónappal delirium tre- ^mensben elhunyt. 5 A tárgyalás jegyzőkönyve az ^első felületes átolvasáskor 220 -pontban különbözött a tárgya­lás menetétől. Mindez nem za- ) vai'ta a törvényszéket, s 14 inapos késéssel, 1948. június -25-én kihirdették az ítéletet. ) ....Caryl Chessman vád­lo ttat átadjuk Los Angeles vá- iros sheriffjének és a börtön »igazgatójának, hogy halálos ^gázzal hajtsák végre az ítéle­tet, ahogyan ezt Kalifornia ál- -lam törvényei megkövetelik.” 2455-ÖS CELLA Chessmant még aznap át­szállították a San Quentin fog-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom