Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

VII,ÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 92. szám Ara: 60 FILLÉR 1963. április 21., vasárnap Az ártatlanul kiöntött vér a gyilkosok fejére száll! A spanyol kormány hivatalosan közölte, hogy Julian Grimau Garciát szombaton haj­nalban kivégezték. AP-jelentés szerint a részletekbe nem bocsátkozó szűk szavú közle­ményt a tájékoztatásügyi minisztérium adta ki két órával azután, hogy Grimau védőügy­védje újságírókkal közölte értesülését a kivég­zésről. A halálos ítéletet a madridi Caraban- chel-börtön udvarán hajtották végre. A halálos ítélet végrehajtásának híre futó­tűzként terjedt el a világon. Manolisz Glezosz, az ez idő szerint Angliában tartózkodó görög nemzeti hős mélységes megdöbbenéssel és ugyanakkor felháborodással fogadta a hírt. A TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában ezeket mondta: Az ilyen gaztetteknek véget kell vetni. Mindannyiunk kötelessége, hogy a tőlünk telhető módon ezt elősegítsük. Grimau vérének kiontásával Franco még jobban ma­gára haragítja a spanyol népet. Ez az aljas bűncselekmény még nagyobb erőt ad annak a harcnak, amit a spanyolok Franco rendsze­rének megdöntéséért vívnak. Tiltakozások Julián Grimau kivégzése ellen fiz MSZMP Központi Bizottságának közleménye a kongresszusi zászlók és oklevelek odaítéléséről Kongresszusi versenyzászlót kaptak: Kőbányai Gyógyszeráru- gyár, Magyar Optikai Művek, ÉM 25. sz. Állami Építőipari Vállalat, Magyar Posztógyár, Budapesti Marhavágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat, Dom­bóvári Vasúti Csomópont, Győr—Sopron megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat, TERIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat, nádudvari Vörös Csillag Termelőszövet­kezet, rábacsanaki Kossuth Termelőszövetkezet, Sátorhely —bolyi Állami Gazdaság, Kis­kunhalasi Gépállomás. Kongresszusi oklevelet kap­tak: Oroszlányi Szénbányák Vál­lalat, Pécsi Uránércbányá Vállalat, Dél-dunántúli Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat, Észak-dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat, Lámpagyár, Bu­dapesti Szerszámgépgyár, Cse­pel Autógyár, Dinamó Villa- mosforgógépgyár, KGM Terve­zőirodái, ÉM Salgótarjáni Üveggyár, ÉM Kőfaragó és Épületszobrász Ipari Vállalat, ÉM Műlakatosipari Vállalat, ÉM Mélyépítési Tervező Vál­HÉTFŐNi Ünnepségeket rét Lenin szii 93. évforduló] Lenin születésének 93. év­fordulója alkalmából holnap este hét órakor az egri Gárdo­nyi Géza Színházban ünnepsé­get rendez az MSZMP Egri Városi Bizottsága, a megyei, a városi tanács és az Egri Tanár­képző Főiskola. Ünnepi beszé­det mond dr. Földi Pál, a Marxizmus—leninizmus Esti vetkezet, vaszari Hunyadi Ter­melőszövetkezet, bolyi Kossuth Termelőszövetkezet, erdőtel­ki Űj Élet Termelőszövetkezet, Gyulai Állami Gazdaság, Kon- dorosi Gépállomás, Budapesti Állami Erdőgazdaság, Erdő- gazdasági Faipari Értékesítő és Készletező Vállalat, Víz­gazdálkodási Tudományos Ku­tató Intézet, az MTA Mező- gazdasági Kutató Intézete (Martonvásár), Központi Ké­miai Kutató Intézet,- Tisza- kécskei Földművesszövetke­zet, Vas- és Fémtömegcikk HÁFÉM Ktsz. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága i Heves megyei ryaktíva megyei Bizottságának elnöke nyitotta meg. Az elnökségben helyeit foglalt még Harmati Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára, Putnoki László, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt •Központi Bizottságának pót­tagja, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának el.ső titká­ra, Sályi János, a Hazafias Népfront Heves megyei Bi­zottságának titkára és Bukov- szky Géza, a KISZ Heves me­gyei Végrehajtó Bizottsága agitációs és propaganda-osztá­lyának vezetője. Az aktívaülésen Harmati Sándor elvtárs mondott beszé­det. Ellőadásában a közelgő hatodik magyar békekongresz- szus előkészületeiről és a le­szerelési hónap programjáról beszélt A beszámolót élénk vita követte. Rádióhullámok, telexgépek betűkarjai röpítették világgá a megdöbbentő hírt: „Végrehaj­tották a halálos ítéletet Gri- maunr Szombaton reggel, 6 óra 30 perckor, amikor új nap­ra ébredt Madrid városa, egy hallatlan erejű forradalmár élete megszakadt. Néhány óra hosszat tartott csak a tárgya­lás, de készen volt már a vég­zetes verdikt, amit a bíróság kihirdetett: halál! Mint a ró­mai arénában viaskodó gladiá­torok felett Néró, úgy ítélke­zett a késői utód — Franco. S kijelölt bírói sem viseltek más talárt, mint Hitler bírái. A megdöbbentő hír megrá­zott minden józan gondolkodá­sú, lelkiismeretében becsületes embert. Felemelték tiltakozó szavukat a Heves megyei gyá­ri munkások és orvosok, peda­gógusok; és mindenki, aki az életet szereti, elítéli ezt a kö­zönséges gyilkosságot. Félnek a hóhérok! Szomorú s felháborító hfr zavarta meg a nyugodt s békés hét végét az Egri Lakatosáru- gyárban. Alig hallgatott el a műszak végét jelző csengő, nagy csoportokban gyülekez­tek az emberek a lakatos- műhelyben. Megtöltötték az egész csarnokot és sokan csak az udvaron hallgathatták vé­gig Pogonyi Józsefnek, a gyári pártalapszervezet titkárának szavait, aki a megbotránkozta­tó, tragikus hírt közölte: kivé­gezték Julian Grimau Garciát, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját! ' Mindenkit váratlanul ért a hír, mindenki ekkor értesült először a gyilkos gaztettről. A lakatosárugyáriak tiltakozó táviratot küldtek a spanyol kö­vetség címére. „Ez a véres gaz­tett — írták táviratukban — újból bebizonyította, hogy mi­lyen nagy a fasiszta hóhérok félelme, mennyire félnek a munkásosztály forradalmi har­cától. Hisszük és reméljük, hogy a történelem a vádlottak padjára állítja majd a spanyol nép véres kezű hóhérait’. Vass István lakatossal, a gyár 9 tagú szocialista brigád­jának vezetőjével, még a til­takozó gyűlés előtt beszélget­tünk: — Huszonnégy évvel ezelőtti eseményeket rótt fel bűnéül a francoista bíróság, hogy Gri­mau elvtársat elítélhesse — mondotta. — Még 24 év után is félnek hát a hatalom birto­kosai a köztársaság erőitől. Grimau utolsó üzenetéből, hogy „negyedévszázada vagyok kommunista és az is maradok”, erőt meríthetnek azok, akik to­vább viszik a harcot, s erőt meríthetünk mi is. Hiába hát­ráltatják, előjön egyszer az az idő, amikor a fasiszta vérbírók felett is ítélkezni fognak, ami­kor a világ minden fasiszta rendszerét elsöpri a szocialista forradalom nagy vihara. Gyilkosság! A műtő előtt találkoztunk. Dr. Varga Béla kissé fáradtan lépett ki az ajtón. Gál István recski lakost operálta, aki­nek szemét kiütötte egy gally. — Hogyan? Hát mégis kivé­gezték Julian Grimaut? Ne­gyed évszázaddal a spanyol polgárháború után? A főorvos döbbenten néz rám. Szobája falán fényképek. Semmelweis, az idősebb, az if­jabb Imre és a két Grósz pro­fesszor. Orvosok, akik egész Nem volt Még be sem fejeződtek ta­lán a világ egyes pontjain a tiltakozó tüntetések, még va­lahol talán fogalmazzák a fasiszta Franco-hatóságokhoz küldendő táviratok szövegét és ezzel egy időben a hírügy­nökségek már meghozták a hírt, hogy Franco spanyol diktátor nem változtatta meg a fasiszta vértörvényszék ha­lálos ítéletét, és ma kivégez­ték Julian Grimau Garciát, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ját. A tiltakozók között nem­csak kommunisták voltak. A haladó világ legnevesebb képviselői emelték fel szavu­kat az emberiesség nevében. Hruscsov szovjet miniszter- tűnők táviratában ezt írta Franconak: „Semmiféle ál­lamérdek nem indokolhatja, hogy a polgárháború befeje­zése után huszonöt évvel Spa­nyolországban háborús idők törvényei alapján ítélhesse­nek ti valakit.” A fasiszta diktatúra azon­ban kíméletlen harcot folytat elsősorban a kommunisták ellen, mert tudja, hogy ők a nemzeti kibékülés és a nem­zeti összefogás fasisztaelle- nes harcának legbátrabb har­cosai. A kommunisták politi­kájában a nép legfontosabb törekvései nyertek megfogal­mazást. Ennek két legfonto­sabb pontja a nemzeti kibé­külés és a nemzeti amnesz­tia. Mit jelent ez pontosab­ban? 1936-tól 1939-ig egymil­lió ember halt meg a polgár­háborúban, több százezer spanyol emigráns lett. A há­ború óriási szakadékot vágott spanyol és spanyol közé. Franco ezt a szakadékot még életükkel és munkásságukkal a gyógyítás ügyét szolgálták, az életért küzdöttek. Micsoda ellentmondás: Spanyolország­ban gyilkoltak, politikai el- vakultságból és bosszúra li­hegve. — Biztos vagyok benne, amit tegnap reggel Madridban elkövettek, azt gyilkosságnak tekinti Jaeger szemészprofesz- szor Heidelbergben, dr. Juan R. Mac-Gergor Mexikóbanj gyilkosság — vallja minden haladó szellemű orvos, és alá­való tettnek, gyilkosságnak tartja ezt minden becsületes ember. Halkan, de határozottan koppantak a szavak. Gyilkos­ság! Ezt visszhangozták szom­bat délután az egri kórház fe­hér falai. Helyébe százak állnak Mély felháborodással érte­sültem arról — mondta Csóka János, az Egri Tanárképző Fő­iskola párttitkára —, hogy Ju­lian Grimau elvtársat a spa­nyol fasiszta vérbíróság halál­ra ítélte és a kivégzést végre­hajtotta. Meggyőződésem, hogy a reakciónak ez a ténykedése felháborítja az egész világ be­csületes embereinek lelkiisme­retét, s minden elragadott elv- társ helyébe százak, állnakj akik tovább viszik a harcot a béke, a demokrácia s a szocia­lizmus ügyéért, s eljön az idő, amikor a hóhéroknak felelniük kell a dolgozók ezrei és milliói előtt gaztetteikért. hiábavaló ma is mélyíteni akarja. A kommunisták az ország vala­mennyi haladó emberével összefogva, azonban el akar­ják simítani az ellentéteket. Békés úton megoldani az or­szág bajait, s ezért az egyet­len ellenség: Franco diktatú­rája ellen irányítják politikai harcukat. Ennek a politiká­nak igen nagy visszhangja van, nemcsak a néptömegek, hanem a nemzeti burzsoázia soraiban is. Hunyonnégy évvel a spa­nyol polgárháború befejezése után, hazafiak ezrei szenved­nek a Franco-rendszer bör­töneiben. Tízezrek állnak rendőri felügyelet alatt, S nem hagyhatják el lakóhe­lyüket, ezrek élnek szám­űzetésben, közöttük munkás­vezetők, politikusok, a de­mokrácia harcosai, s világ­szerte ismert értelmiségiek. Nem rettennek vissza sem­milyen fenyegetéstől és Ju­lian Grimau Garciához ha­sonlóan életüket is áldozzák hazájuk szabadságáért. Ve­lük együtt éreznek az embe- ■ riség legjobbjai és nem saj­nálják a fáradságot, hogy se­gítsenek azoknak, akik véget akarnak vetni a polgárhá­ború még kísértő szellemé­nek, a fasizmusnak. A spa­nyol szabadságharc annak idején a fasisztaellenes ösz- szefogás első fegyveres pél­dája volt. S ezen az inter­nacionalista összefogáson a francoista diktatúra negyed­százada nem tört át. S bár egy harcos ismét el­esett, tiltakozásunk nem volt hiábavaló, mert az erőt ád a helyére állóknak. S. L. lalat, Zalaegerszegi Ruha­gyár, Csepeli Papírgyár, Fő­városi Gázkészülékgyártó Vál­lalat, Székesfehérvári Finom- mechanikai és Autójavító Vál­lalat, Szerencsi Cukorgyár, Győr—Sopron—Komárom me­gyei Állatforgalmi Vállalat, Budapesti Távbeszélő Igazga­tóság, MÁVAUT Autóközleke­dési Vállalat, KÖZÉRT Zöld­ség- és Gyümölcselosztó Nagy­kereskedelmi Vállalat, Cseme­ge Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, CHEMOLIMPEX Külkereskedelmi Vállalat, HUNGAROTEX Külkereske­delmi Vállalat, dégi Szabad­ság Termelőszövetkezet, bé­késcsabai Petőfi Termelőszö­Tanáeskosott i békema Megyei béke-nagyaktíva- ülést rendezett tegnap Eger­ben, az Alpári Gyula Közgaz­dasági Tech. dísztermében a Hazafias Népfront Heves me­gyei Bizottsága. Az aktívaülést — amelyen háromszázan vet­tek részt — dr. Csernik József, a Hazafias Népfront Heves deznek Egerben, elésének a alkalmából Egyetem igazgatója. Az ünnep­ség után tartandó hangverse­nyen fellép Tusa Erzsébet zon­goraművész, Dene József, az Állami Operaház magánéneke­se, az Egri Tanárképző Főis­kola énekkara és az Egri Peda­gógus Énekkar, Auer Gyula fő­iskolai adjunktus vezényleté­vel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom