Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-19 / 90. szám
1963. április 19., péntek NÉPOJSAG 3 Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az első oldalról.) tős mértékben megnövekedett a szocialista helyi ipar termelése. 1960-ban a tanácsi ipar termelése 334 millió forint volt, 1962- ben már 446 millió. A szövetkezeti ipar termelése 1960. évi 200 millióról 235 millióra növekedett A helyi ipar fejlődésének vizsgálatánál nemcsak az eredmények szembetűnőek, súlyosak a hiányosságok is. A helyiipar struktúrája, termelésének szerkezete helytelen irányban fejlődött. A lakosság szükségleteinek kielégítése csak szóbeszéd volt a helyi iparban, mert az ipari javítási szolgáltatás, amely a helyi ipar fő feladata, nem növekedett, hanem csökkent. A vállalatok, szövetkezetek nagy sorozatú késztermékek gyártását szorgalmazták. Az irányító szervek is csak a tervelőírásokkal igyekezték a vállalatokat, szövetkezeteket a lakosság igényeinek kielégítésére bírni. Gyakorlatilag a beruházási keretek elosztása, az anyagkeretek elosztása, az árkialákítási rendszer, a késztermék-termelés és a közületek részére történt termelésre ösztönözte a •vállalatokat és szövetkezeteket. Központi javítóműhely szervezésével, felvevőhelyek létesítésével, ésszerű szakosítással sokkal többet tehettek volna a lakosság igényeinek kielégítésére. A tanácsi iparban élelmiszeripar nélkül a termelés 1960—1962-ig 24 millióval nőtt, míg az ipari szolgáltatás 1,4 millióról csak 2,6 millióra növekedett. Zimándi elvtárs részletesen beszélt a helyi ipar irányítási rendszerének ellentmondásairól, a párhuzamos, többrétű, de sokszor egymásnak ellentmondó intézkedésekről, a bürokratikus nehézségekről, és az anyagelosztási visszásságokról. Rámutatott, hogy a helyi ipar munkájának megjavítása a megyén belüli irányitószer- vek egyidejű intézkedése mellett, országos intézkedést is igényel. Biztos iránytű szerint Az eredmények és a hiá- nyoeságok értékelése, valamint a várható nehézségek kendőzetlen elemzése után jogos a kérdés, hogy van-e biztos iránytű, amely határozottan mutatja a járható utat. Van! — hallottuk a tegnapi tanácskozás válaszát. A VIII. kongresszus meghatározta, hogy tovább kell növelni a munka termelékenységét, fejleszteni a technikát, ki kell alakítani az üzemekben a korszerű technológiát, az elavult gyártmányok helyett korszerű, gazdaságos, versenyképes termékeket kell kialakítani. Tovább kell javítani az ipar ágazati szerkezetét, fejleszteni a szakosítást és a kooperációt, fokozni az üzemi berendezések kihasználását, a kapacitás teljes leterhelését Gyorsabban, szélesebb körben kell alkalmazni a termelésben a tudomány, á kutató Intézetek felfedezéseit. A kongresszus határozatának megfelelően a gyöngyösi Félvezető és Gépgyárban már megkezdődött a korszerű gyártmányok kialakítása. Ebben az üzemben már decemberben megindult a diódaüzemben az első sorozatgyártás. Elkezdődött a vákuum- technikai gépalkatrészek gyártása, és az I. negyedév végére elkészültek a gyár által készített első automata gépek. Május 1-ére beindul a tranzisztor sorozatgyártása is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a műszaki fejlesztés területén problémát okoz az is, hogy legtöbben inkább gyártmányfejlesztésre használják fel és elhanyagolják a korszerű gyártmánytechnológia fejlesztését. Ebből következett az is, hogy a Finom- izerelvénygyárban a korábbi években a műszaki fejlesztési alapot kizárólag gyártmány- fejlesztésre használták fel, de a mopedek közül, bármilyen tetszetős prototípusokat is állítottak elő, az mindig drágább volt. mint a régebbi típusok. Ugyanakkor ezeknek a (Járműveknek a korszerű megmunkálási módszereivel nem törődtek, így a termék ára olyan magas volt, hogy igen nagy készletek alakultak ki, amelyeket a vállalati kultúrház nagytermében egymásra rakva is nehéz volt tárolni, így végül csak állami dotációval, leszállított árral és OTP-hi- tellevéllel lehetett kiárusítani. Üzem'einkben a műszaki fejlesztés, a munkaszervezés elősegítésére jól képzett szakemberekre van szükség. Azonban a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megyénk üzemeiben jól képzett szakemberekből még nagy hiány van. Ugyanis, a legutóbbi vizsgálatok alkalmával kiderült, hogy a különböző műszaki beosztásokban dolgozó emberek 42 százalékának még nincs meg a középiskolai végzettsége sem, sőt gyakran még az általános iskolája is hiányzik. Éppen ezért, mindent el kell követni, hogy az üzemekben a szakmai továbbképzést nagyobb ütemben folytassuk. Ezt különösen indokolttá teszi az • is, hogy vidéki üzemeinkbe nehéz felsőfokú végzettségű szakembereket hozni. A pártszervezetek feladatai Üzemeink dolgozóinak derék helytállása mellett az elért eredmények nem kis mértékben annak köszönhetők, hogy a területi pártbizottságok és az üzemi pártbizottságok, párt- alapszervezetek gazdaságszervező munkája a korábbi évekhez viszonyítva javult Ezt elősegítették a nagyobb üzemi pártszervezetek mellett működő műszaki-társadalmi bizottságok. Ezeknek túlnyomó része pártonkívüli szakemberekből áll, akik hozzáértéssel vizsgálják meg a pártszervezet munkatervében előirányzott feladatokat és így a pártszervezetek gazdaságilag, szakmailag alaposan kielemzett témákat vitatnak meg. Az üzemi pártszervezetek ezen keresztül tájékozódnak vállalatuk helyzetéről és így hatékonyabb segítséget tudnak nyújtani a vállalat előtt álló problémák megoldására. A gazdasági kérdésekkel való foglalkozás alaposságát, szakszerűségét a vezetőségek szakmai vonatkozású összetétele is biztosítja. Az üzemek pártvezetésében csökkent az adminisztratív dolgozók és segédmunkások száma, jelentősen növekedett a műszakiak és szakmunkások aránya. A tárgyalt napirendeket a legtöbb esetben írásban készítik el, meghívják minden esetben az adott terület gazdasági vezetőjét, így a gazdasági vezetők beszámoltatása is rendszeres. Az üzemi pártszervezetek taggyűlésein is megfelelő helyet kaptak a gazdasági kérdések, e téren problémaként lehet felvetni, hogy több esetben általánosan merülnek fel az üzem előtt álló feladatok, nem konkretizálják eléggé az alapszervek működési területén levő feladatokat. Párt- szervezeteink egyre több esetben hoznak megfelelő határozatokat, bizonyos kérdések megoldásával kapcsolatban. Az üzemek egy részében helyesen vitatták meg az alapszervezetek a párttagok feladatait. A határozatok hatását, végrehajtását azonban nem ellenőrizték megfelelően. A Fi- nomszerelvénygyárban — felismerve a mulasztást — az elkövetkezendő hónapokban vb- üléseken fogják tárgyalni a legfontosabb határozatok végrehajtását. Üzemi pártszervezeteink jelentős részénél még hiba az, hogy a beszámoltatás formális, hogy a termelési mutatók megismerésénél, az üzemi gazdasági termelés helyzetéről való tájékozódásnál megállnak, csak tájékozódnák és nem vonnak le minden esetben a pártszervezet munkájára vonatkozó következtetéseket, a feladatokat nem konkrétan határozzák meg a párttagság részére. Éppen ezért a gyengébb pártszervezetek megsegítését a járási és megyei pártbizottság illetékes osztályainak is jobban kell szorgalmazni, hogy munkaterveikben megfelelő hozzáértéssel tűzzenek időszerű kérdéseket napirendre. Így meg kell szüntetni azokat a fogyatékosságokat, amelyek még a pártszervezetekre vonatkozólag érvényesültek. Az üzemekben túlnyomó- részt megfelelő a kapcsolat a mozgalmi szervek és a gazdaságvezetők között, amely elősegíti a vállalatok eredményesebb munkáját. Ettől eltérő esetet csak egy-két üzemben találtunk. Különösen jellemző ez a Bélapátfalvi Cementgyárra, ahol az igazgató és a vállalati párttítkár között komoly nézeteltérések vannak, szinte nincsenek beszélő viszonyban. Nagyobb üzemi pártszervezeteink munkaterve mindig a legfontosabb gazdasági és politikai kérdésekre irányul. Ezt kell követni mindenütt, a pártszervezet az aktivisták és a munkások támogatásával alapos elemző munka után haladéktalanul kezdjenek hozzá a legsürgősebb feladatok maradéktalan megoldásához. Az üzemi pártszervezetek javuló munkája mellett a legtöbb helyen javult a szakszervezeti bizottságok, a KISZ- szervezetek gazdasági tevékenysége is. gazdaságos termékek gyártását nem voltak hajlandók vidékre leadni, most azonban az összevonások nemcsak lehetővé, hanem szükségszerűvé teszik, hogy az összevont vállalat termékeit gyáregységek között a leggazdas’ágosabban elosszák. Ez a körülmény minden valószínűség szerint munkaigényes termékeket hoz és ez biztosítja a munkaerő-felesleg megfelelő foglalkoztatását. A beszámoló nyíltan tárgyalta, hogy az átszervezések, egy-két megyei ipari vállalat beruházási hitelkeretének bizonytalansága ma még átmeneti zavarokat okoz és sürgősen rendezni kell az összevont. budapesti központtal rendelkező üzemek pártszervezeteinek hovatartozását is. Mindnyájunk legsürgősebb feladata A megyei pártbizottság elé terjesztett beszámoló hangsúlyozta, hogy az 1963. év legfontosabb feladata az éves tervek teljesítése. A szokatlanul kemény tél legjobban az építő- és az építőanyagipart sújtotta, de sújtotta az összes külszíni bányákat, a kőbányákat, sőt, a gépipart is, mert szén és szállítási nehézségek miatt megyénk ipara általában nehéz helyzetbe került. Például az állami építőiparnál 20 millió, a tanácsi építőiparban 3 millió, a Közúti Üzemi Vállalatnál 2 millió, a Bélapátfalvi Cement- és Mészműveknél 8 millió forint, az ecsed: külfejtésen pedig 68 000 tonna szén a lemaradás. Az üzemek ilyen mérvű termelés-kiesésének pótlása megfontolt, szervezett intézkedéseket igényéi, mert üzemeink késedelmes áruszállítása más üzemeket, iparágakat, sőt, egész népgazdaságunkat károsan sújtaná. A termelési kiesések pótlása különösen fontos az építőiparban, az építőanyagiparban, a széntermelésben és a teherszállításban. A termelési kiesések az építőiparban, a szénbányászatban és az építőanyagiparban, de másutt is pótolhatók. Üzemeink többsége erre már intézkedési terveket dolgozott ki. Határozottabb hozzáállást kell megkövetelni az építőanyagipari üzemektől, főleg a vezetőktől, akik szállítási nehézségekre hivatkoznak. Felhívjuk üzemeink és a vasút, minden szállító és fuvaroztató .figyelmét, hogy tegyenek meg minden intézkedést a vasúti kocsik ütemes és gyors ki- és berakására. Meg vagyunk győződve arról — hangoztatta Zimándi elvtárs —, hogy az üzemele dolgozói, vezetői, párt- és tömegszervezetei, a járási, városi bizottságok segítségével mindent elkövetnek, hogy • kieséseket a nyári hónapokban pótolják. A beszámolót követő vitában többen vettek részt. A hozzászólók részletesen foglal- okoztak üzemük, vállalatuk eredményeivel, gondjaival, különös tekintettel a téli lemaradás pótlása, az üzemek átszervezése, az itt-ott jelentkező munkaerőfelesleg foglalkoztatása, de a kapacitás kihasználásával kapcsolatos problémákkal is. A vitát Putnoki László elvtárs foglalta össze, s javaslat tára a megyei pártbizottság megbízta a megyei pártvégre- hajtó-bizottságot. hogy részletesen foglalkozzék a beszámolóban és a vitában elhangzott problémákkal, javaslatokkal, majd Bíró József elvtársnak. a megyei pártbizottság titkárának javaslatára a pártbizottsági ülés egyhangúlag az alábbi határozatot fogadta el: A munkaverseny A beszámoló értékelte a HATÁROZAT munkaverseny-mozgalmat, figyelemmel kísérte a szocialista brigádok fejlődését. Megállapította, hogy a munkaverseny szervezésében, irányításában és értékelésében tapasztalt korábbi hibákat ki kell küszöbölni. A munkaverseny szervezésében a kollektív munka érvényesüljön, mert csak így adhatunk igazán lendületet a dolgozók kezdeményezéseinek. Hibaként állapította meg a tanácskozás, hogy üzemeink vezetői nem segítik eléggé a brigádokat vállalásaik teljesítésében. Nem járnak közéjük, nem menriek el a brigádértekezletekre, tanácsaikkal nem segítik a szocialista brigádokat. Ebből ered, hogy sok helyen sablonossá válik a szocialista brigádok felajánlása, a helyes kezdeményezések is elszigetelődnek, nem érik el azt a célt, hogy a munkások többségét magukkal ragadják. Kirívóként említette a beszámoló a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű rossz példáját, ahol a vezetők jóvá sem hagyták a szocialista brigádok vállalásait és amikor az év végéhez érnek, akkor kezdik vizsgálgatni, hogy melyik brigádnak is ítéljék oda a címet. Pedig talán soha nem volt még olyan szükség a munkások helytállására, az élenjárók és a legjobb brigádok versenyvállalásaira és példás teljesítésére, mint most, amikor a rendkívüli téli időjárás olyan nehéz feladatok elé állítja üzemeinket Az üzemek A VTTI. kongresszus határozatainak megfelelően az iparban tovább kell fokozni a termelésnövelést, különösen az exporttermelés arányát, ahol arra lehetőségek vannak. Fokozni kell a termelékenységet, javítani a gazdaságosságot és a minőséget Különös figyelmet kell fordítani az 1963. évi tervek sikeres teljesítésére, különös tekintettel a téli kiesések pótlására. Ez legjobban az építőipart, az építőanyagipart és a külszíni bányákat sújtotta, ahol a termeléskiesések az I. negyedévben az 50 millió forintot is meghaladták. Ezek pótlására az alábbi intézkedéseket kell tenni: A megyei pártbizottság illetékes osztályai a járási, városi pártbizottságok bevonásával vizsgálják meg a területükön levő üzemek helyzetét, mérjék fel a tél okozta károkat és az üzemek vezetőivel készítsenek közös intézkedési tervet. Az intézkedési terv tartalmazza a kiesések pótlásának ütemtervét, a párt- és mozgalmi szervek és a gazdasági vezetés feladatát a célkitűzések pontos végrehajtására. A legnagyobb kiesés az építőipar területén következett be, mintegy 30 millió forint értékben. Ezeket úgy kell ütemezni, hogy a féli kieséseket Fokozott figyelmet kell fordítani a párt- és mozgalmi szerveknek a politikai nevelőmunka megjavítására. Ugyanis a téli lemaradások pótlásával majdnem egy időre esik az építőipari normarendezés és ez teljesítmény-visszatartásokkal járhat. Ezért a párt-, a szak- szervezet és a KISZ nagyobb erőfeszítéseket tegyen a dolgozókkal való foglalkozásra. Látogassák gyakrabban a munkahelyet és beszélgessenek a munkásokkal a munkásszállásokon is. A téli szokatlanul kemény hideg miatt szénellátási nehézségekből kifolyólag a MAV- nak 4 millió tonna áruszállítási lemaradása van. Ezért üzemeink vezetőinek hatékony intézkedéseket kell tenniük, hogy mind a beérkező szerelvényeket, mind a berakásra váró szerelvényeket műszak után és munkaszüneti napokon is a legrövidebb időn belül végezzék, mert a hosszú kocsitartózkodás, ki- vagy berakásra való várakozás miatt a MÁV más üzemek kocsiigényeit nem tudja biztosítani, ami további akadályokat jelentbet az ütemes termelés biztosításában. Azokban az. üzemekben, amelyeknek végleges profiljuk nincs kialakulva, de sok szabad kapacitásuk van, intézkedéseket keli tenni munkaigényes termékek gyártására. Enpárt-vb januári határozata alapján szervezzék meg, hogy ezeknél a vállalatoknál a pártós tömegszervezetek központi irányítás alá kerüljenek. Ugyancsak közösen tárgyaljanak az ecsédi üzemi pártszervezet ügyében a budapesti XII. Kerületi Pártbizottsággal ég szerezzenek érvényt a Politikai Bizottság határozatának, hogy ezzel végleg rendeződjön at ecsédi pártszervezet irányítása. A vállalatoknál felül kell vizsgálni a szocialista munkaverseny irányítását és meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a szocialista brigádok működését a helyi vezetők a munkaverseny tehermentesítésének tekintsék. A gazdasági vezetők és a mozgalmi szervek rendszeresen vegyenek részt a szocialista brigádok értekezletein és nyújtsanak hatékony segítséget a brigádok vállalásainak irányításában és a vállalások teljesítésében. A szocialista helyi Ipar Irányító munkájának megjavítása érdekében rendszeresen és intenziven működd megyei helyi ipari bizottságot kell szervezni a megyei tanács Illetékes elnökhelyettesének irányításával, az összes érdekeltek részvételével. A bizottság fő feladata a átszervezéséről A beszámoló ismertette azokat az átszervezéseket, amelyeket megyénk üzemeiben a gazdasági bizottság határozata alapján már üzemeinkben végrehajtottak, vagy amelyekre még az idén sor kerül. Az ipari üzemek átszervezésének konkrét gazdasági eredményeit ma még nem lehet megállapítani, de számítanunk lehet arra, hogy az összevont vállalatok kapacitásuknak megfelelően végleges profilrendezési intézkedéseket hoznak. Szervezettebbé, egyenletesebbé válik az üzemek termelése, és gazdasági szervező munkája. Az ipar átszervezése, a vállalatok összevonása a termelőerők koncentrálását jelenti, amelyek kedvező gazdasági eredményt biztosítanak. Ugyanis a vállalati összevonásokkal megfelelő szakosítást lehet kialakítani, központi irányítással a műszaki fejlesztésben előre lehet lépni és megtakarításokat fogunk elérni a beruházásokban. De módot ad az ipart átszervezés a vidéki ipar szerepének növelésére is. Az elmúlt hónapokban a Finomszerelvénygyár például biztató kísérleteket tett megfelelő profil megszerzésére. Eddig a felügyeleti szervek a Jól fizet6”, azaz 1963. szeptemberig minden területen pótolják. Ennek érdekében az építkezéseket fontossági sorrendben kategorizálni kell, hogy anyagellátási nehézségek esetén a lakások és termelő jellegű építkezések kerüljenek előtérbe. A kieséseket az 1963. éves időarányos tervfeladatokkal egy időben kell végezni. Ennek érdekében a rendelkezésre álló gépeket maximálisan ki kell használni. Ahol erre lehetőség van, a termelőmunkát több műszakban kell végezni. Azokban az üzemekben, ahol a termeléskiesés pótlásának a vállalattól független akadályai vannak (anyaghiány), meg kell vizsgálni az anyagbeszerzési lehetőségeket, esetleg fel kell mérni a hiányanyagok házilag való előállítását, vagy más anyagokkal való helyettesítését Azoknál a vállalatoknál, ahol a termeléskiesés pótlásának megvannak a feltételei, ott készítsenek erre külön felajánlást és a munkaverseny kiszélesítésével biztosítsák a lemaradás mielőbbi teljesítését nek érdekében az ipari osztály az illetékes járási, városi bizottságok és az üzem vezető szerveinek bevonásával kezdjen tárgyalásokat az Illetékes minisztérium képviselőivel, hogy a munkaerő tartalékok elhelyezését biztosíthassuk. Azokban az üzemekben, ahol termelésnövelésre nincs lehetőség és munkaerőfelesleg képződne, ott a munkát úgy kell szervezni, hogy létszám- csökkenés ne következzék be, még ha ez átmenetileg a termelékenység romlásával is járna. A visszafejlesztésre ítélt üzemek helyzetét az ipari osztály, az érdekelt területi bizottságok bevonásával vizsgálja felül és ha az ott felszabaduló létszám elhelyezését nem tudják megnyugtatóan biztosítani, akkor a megyei pártbizottság az Országos Tervhivataltól, illetve az illetékes minisztériumtól a visszafejlesztés elhalasztását kéri. Az összevont vállalatok párt- szervezetének és szakszervezetének kialakítását a megyei pártbizottság illetékes osztályai a Politikai Bizottság november 2-i határozata és a megyei helyi ipar tevékenységének koordinálása, a szakosításokkal kapcsolatos állásfoglalások kialakítása, fejlesztési feladatok meghatározása, a helyes munkabérgazdálkodás, stb. A városi, községi tanácsok helyi ipart irányító gazdaságiszervező munkáját fejleszteni kell. Célszerűnek látszik az ipari állandó bizottság ilyen irányú tevékenységének fejlesztése. A helyi ipar sajátos tevékenysége megkívánja, hogy a járási, városi pártbizottságok időnként külön behatóan foglalkozzanak a helyi ipari üzemek és pártszervezeteik munkájával. A helyi ipar különböző szektorai egy-egy városban, községben szakmai, kulturális, stb. téren az eddiginél szorosabb együttműködést alakítsanak ki. Az azonos és rokontevékenységű üzemek szervezzenek közösen munkásakadémiát, szakmai tanfolyamot, tapasztalatcserét, stb. — A helyi iparon belül megfelelő elemzés alapján gondos körültekintő előkészítéssel jól kiépített, kiterjedt hálózatú megyei, járási szakosított üzemeket kell kialakítani.
