Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-19 / 90. szám

rTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 90. szám ARA: 50 FILLÉR 1963. április 19., péntek Hz emberek és megyénk iparának problémáit közösen kell megoldani Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap Egerben, a megyei tanács üléstermében, kibővített ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága, Az ülés részvevőit Putnoki László elvtárs, a Központi Bizottság póttagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte, majd Zimándi Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság ipari, közlekedési osztályvezetője a pártbizottság elé terjesztette a végrehajtó bizottság jelentését Heves megye ipari termelésének helyzetéről és a további feladatokról. A megyei pártbizottság tagjai és a meghívott ipari üzemek vezetői nagy érdeklő­déssel várták a tanácskozást. A részvevők érezték és tudták, hogy szükség van erre a ta­nácskozásra, mert a szokatlan téli időjárás, az árvíz, az ipari üzemek átszervezése, a visz- szafejlesztésre kerülő üzemek munkásainak elhelyezése, másrészt egyik-másik üzem profil- hiánya, a termelési kapacitás kihasználatlansága sok problémát vetett fel, sok helyen bi­zonytalanságot okozott. Zimándi Mátyás előadói beszéde üzemeink elmúlt évi mun­kájának értékelésekor, vala­mint az idei feladatok meg­határozásánál egyaránt aVIIL kongresszus határozatainak ránk háruló részét kell figye­lembe venni, mert ez utat mu­tat iparunk továbbfejlesztésé­re. A VIIL kongresszus hatá­rozataiból világosan kitűnik, hogy a következő évek gazda­ságpolitikája kitérőktől és vá­ratlan fordulatoktól mentes lesz, pártunk gazdaságpoliti­kája határozott és egyenes úton halad élőre. A határozat megengedi, sőt megköveteli részletkérdésekben a rugal­masságot, de a fő eél mindig a termelékenység emelése, a gazdaságosság fokozása, a ter­melés növelése legyen, mert ez az út vezet hazánkban is a szocializmus teljes felépítésé­hez. A megyei pártbizottság osz­tályvezetője előadói beszédé­nek bevezetésében hangoztat­ta, hogy mindent el kell kö­vetnünk a második ötéves terv teHjestíésére, mert ez a terv reális, megvalósítható. Telje­síthetjük, illetve, ahol az kí­vánatos és helyes, túlteljesít­hetjük. Legközvetlenebb fel­adatunk az 1963. éves tervek teljesítése, ezen belül is első­sorban a szokatlanul hideg tél miatt a termelési kiesések pótlása. Biztató eredmények Megyénk iparának további fejlődése megalapozott, ezt bi­zonyítják azok az adatok és té­nyek, melyek a második öt­éves terv első két esztendejé­nek fejlődését igazolják. Az ipari termelés 1961—62-ben a tervezettnél gyorsabban nőtt. Különösen komoly mértékben növekedett a termelés 1961- ben, amikor egy év alatt 14,5 százalékkal emelkedett. 1962- ben a termelés üteme már ala­csonyabb volt, mert néhány vállalatnak tervfeladatát csök­kentették. így 1962-ben a ter­melés csupán 2,4 százalékkal emelkedett. Az elmúlt évi ala­csonyabb ütemű termelés ala­kulásához nagymértékben hoz­zájárult az is, hogy a cukor­gyárak az aszály miatt több mint 10 ezer vagon répával kevesebbet dolgoztak fel. Ez a körülmény a Hatvani Cukor­gyárban 40 millió forintos tervlemaradást okozott. Heves megye ipari üzemei igen szép eredményt értek el a termelékenység emelése te­rületén. Az elmúlt két év alatt nagyobb mértékben emelke­dett a termelékenység, mint az előző hároméves tervben. A Politikai Bizottság határo- * 'aata nyomán megyénk üzeme­iben javult a munkaszervezés, fejlődést értünk él a gépesítés, a műszaki fejiesztés terén, és mindez a munka termelé­kenységének emelkedését segí­tette élő. A megye üzemeiben a ter­melés növelését már 1961-ben is 79,6 százalékban a termelé­kenység emeléséből fedeztük, s ez lényegesen magasabb az országos átlagnál, az előirány­zott egyharmad-kétharmados aránnyal. A termelékenységi hányad 1962-ben tovább nőtt és a ter­melés növelését már teljes egészében a termelékenység emeléséből értük él. Ez igen jelentős eredmény, azonban őrnek árnyoldalaira is rámu­tatott az előadó. Ugyanis a műszaki fejlesztés javulásá­val, a jobb munkaszervezéssel egyre több munkahelyet von­tak össze, a korábbi évektől eltérően, ma már a munkás­létszám csökkenő tendenciát mutat. Nehézségek, amelyeket közösen kell megoldanunk Üzemeink egy része vissza­fejlesztésre szorul, más része pedig nincs kapacitásának megfelelően leterhelve. Üze­meink kapacitáskihasználását gátolja az, hogy több vállalat­nak nincs kialakult profilja. Ez vonatkozik különösen a gép­ipari üzemekre, például a Fi- nomszerelvénygyárra. Ez az üzem jelenlegi termelésének kétszeresét is teljesíthetné, ha kialakították volna végleges profilját. Az idei termelése megközelítőleg sincs megren­deléssel fedezve, így felügye­leti szerve csak késedelmesen határozza meg, hogy milyen terméket kell gyállania. Nincs végleg kialakult profilja a Haj­tóműgyárnak sem, de különö­sen vonatkozik ez az Apci Fémtermia Vállalatra. Ez utóbbi vállalat termelési érté­ke alig egy év alatt 170 millió forintról 49 millióra esett visz- sza. Látnunk kell azt is, — hangsúlyozta Zimándi Mátyás —, hogy az említett vállala­toknál a termelés csökkené­sét az okozza, hogy termékeik nem korszerűek, előállításuk nem gazdaságos, vagy termé­keikből nagy készletek alakul­tak ki, amelyet sem belföldi, sem külföldi piacon nem lehet értékesíteni. A lignit termelésének egyenletességét zavarja az, hogy a szűcsi X-es akna és a Petőfi-altáró termelését vissza kell fejleszteni, illetve a szük­séges lignitet modem gépesí­téssel, külszíni műveléssel kell biztosítani. A művelés arányának eltolódása feltétlen indokolt, mert a külfejtésű lignit, tonnánkénti önköltsége az elmúlt évben 119 forint volt, a mélyművelésű lignité pedig 221 forint és a külfejtés­sel művelt bányák lignitének önköltsége még tovább fog csökkenni. A Petőfibányán felszabaduló bányászlétszám elhelyezéséről gondoskodtak, a munkásokat dunántúli és bor­sodi bányákba helyezték át. De ebben az évben felszaba­duló bányászok elhelyezése még nagyobb nehézségekbe ütközik, mert alkalmazásukra csupán Komló környékén van lehetőség. Éppen azért, úgy kellett határozni, hogy a vi- sontai külfejtés fejlesztéséhez kizárólag Petőfibányáról le­het munkaerőt biztosítani. Ez azonban nem oldja meg a problémát, ugyanis Visontán csupán 100 föld alatti létszá­mot tudnak alkalmazni, a víz­telenítő vágatoknál A visontai külfejtés munkálatainak előre­haladása egyre nagyobb mun­káslétszámot igényel, így a Petőfibányán felszabaduló bá­nyászokat fokozatosan át le­hetne telepíteni. Azonban a 3000 forinton félül kereső bá­nyászok külszíni munkakört nem akarnak végezni, mert az lényeges keresetcsökkenéssel jár. Az előadó nemcsak a szén­bányászat, hanem az Apci Fémtermia Vállalat, a gyön- gyösoroszi, recski ércbánya, az építőanyagipar és az élel­miszeripar termel ési problé­máira is utalt, ahol a gyárt­mányok korszerűtlensége, másrészt a berendezések el­avultsága és a magas önkölt­ség okoz átmeneti nehézsége- ! két. Az elmúlt év kiemelkedő gazdasági eredményeinek vál­lalatonként! értékelése után, a beszámoló rátért azoknak a nehézségeknek elemzésére, j amelyekkel számolni kell, de amelyekre megoldást találni közös feladat és kötelesség. Szembetűnő eredmények - súlyos hiányok a helyi iparban A fejlődést meghatározó nagyipari üzemek mellett je­lentős feladatot tölt be me­gyénkben a helyi ipar is. Az 1962. évi adatok szerint a ta-' nácsi iparban 16 vállalatnál j 2265 munkás, a szövetkezeti i iparban 2650 termelő tag dol­gozik. Az elmúlt években jelen­0Uitttatása e-& offitaSvúfr Mikor egy évvel ezelőtt megnyitották Gyöngyösön a korszerűen felszerelt új szer­vizállomást, nem gondolták, hogy naponta általában 30 gépkocsi hagyja el a javítóműhelyt vagy a mosót. Még a két műszak bevezetése sem oldotta meg a zsúfoltságot. Ügy hírlik, hogy az év végére bővítik az állomást, amelynek során tárolóhelyet is építenek, mivel je­lenleg a szabad ég aXatt vannak a javításra váró gépkocsik. Reméljük, hogy a gépkocsi­tulajdonosok számának emelkedésével a szervizállomás bővítése sem marad csak terv. Vörös vándorzászlóval f tűntették ki a 4. számú AKÖY-öt A Minisztertanács és a < SZOT elnöksége 1962. évi; eredményei alapján 65 válla-; latnak adományozott vörös; vándorzászlót Heves megyé-; bői az elmúlt évi jó munkája; és elért eredményei alapján a; 4. számú AKÖV nyerte el aj Minisztertanács és a SZOT; vörös vándorzászlaját Újabb földgázkitörés ÜUésen A Csangrád megyei ÜZlés község lakói csütörtökön kora reggel ismét nagy morajlásra ébredtek: a . januári esethez hasonlóan most is gázkitörés következett be. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt al­földi kőolajfúrási üzemének dolgozói a januárban kigyul­ladt, majd beomlott és cement­dugóval véglegesen elzárt kút közelében újabb fúrásba kezd­tek. Ebinél a 4-es számú kútnál már 2093 méter mélységig ha­toltak a föld mélyébe, amikor bekövetkezett a kitörés: az olajjal és vízzel kevert gáz mintegy 40 méteres sugárban lövell a magasba. A vállalat szakemberei, mun­kásai azonnal az értékes fúró­berendezések mentéséhez lát­tak, s emellett megkísérlik a kút elzárását, ugyanis az egyik záróelem épségben maradt. A délutáni órákban megfeszített munkával sikerült a milliós ér­téket képviselő fúróasztalt is eltávolítani és biztonságba he­lyezni. Traktoros csőrlővel ki­emelték az eltört fúrórudat is, s így lehetőség nyílik arra, hogy az akna megtisztítása után az elzárószerkezet segít­ségével megszüntessék a ki­törést. tűm Kiss Miklós­nak, a szerelő­műhely műve­zetőjének is akad dolga bő­ven. ő ellen­őrzi a gépkocsi­kat műszakilag javítás «tán. Természetesen szívesen ad szakmai taná­csot is az új autótulajdono­soknak. Gönczi Béláné füzes­abonyi Wart- burg-tulajdonos is egy kis szak­mai tanácsot kér. (Kiss Béla felvételei) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A Szakszer­vezetek Országos Tanácsa el­nökségének előterjesztésére határozatot hozott a Minisz­tertanács ég a SZOT elnöksé­ge vörös vándorzászlómak odaítéléséről. A kormány tudomásul vette a földművelésügyi miniszter beszámolóját a tavasa mun­kálatok előrehaladásáról s ha­tározatokat hozott. A Minisz­tertanács fontosnak tartja, hogy azokat a területeket, amelyeket a belvíz kipúszta­tott, Sietve amelyeken az őszi oatéseic kííagytak. s már nem lehet tavasa kalászosokkal bevetni, elsősorban naprafor­gó és burgonya termesztésére hasznosítsák. A kormány ha­tározata intézkedéseket tartal­maz a mezőgazdasági gépállo­mány további növelésére. A Minisztertanács megvitat­ta az Országos Bányaműszalo Főfelügyelőségnek, valamint a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának és a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének a bá­nyák biztonsági helyzetérőt szóló jelentéseit. A kormánya jelentéseket elfogadta. A kormány tudomásul vet* te a külkereskedelmi minisz­ternek a lipcsei tavaszi vásár­ról szóló beszámolóját, maj'­folyó ügyeket tárgyalt. (MTi>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom