Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-18 / 89. szám

196S. iprffis IS., esütőrtőlr WfPflJSlö 0 'Tjglálkőzni aziinhet'ik igazságérzetével... Beszélgetés dr, Fülöp Andorral, a megyei bíróság elnökével Ülést tartott a TIT Tegnap délután ülést tartott a TIT irodalmi-nyelvi szak­osztálya. Az ülésen Nagy Sán­dor főiskolai lektor Gárdonyi Géza élete és munkássága cím­mel tartott • kiváló felkészült­ségről tanúskodó előadást. Az előadás sikerét emelté dr. Ko­vács Kálmán, a debreceni egyetem adjunktusának és dr. Nagy Jánosnak, a TlT orszá­gos választmányi tagjának hozzászólása is. Zöldpaprikát szállít a hatvani Lenin Tsz A hatvani Lenin Termelő- Szövetkezet kertészetében a melegágyak készítését 75 szá­zalékban befejezték, a palán­ták szépen fejlődnek, s így a jövő héten már megkezdik azok átültetését. Az üvegház­ban beérett a korai zöldpap­rika, s az első tételben küldött szállítmányt a gyöngyösi Cse­mege-boltban értékesítették. A héten rendszeressé teszik a szállítást, s nagyobb mérték­ben ellátják friss primőrrel Gyöngyöst és Hatvant. Gépjárművezetői előkészítő tanfolyam Hatvanban A Honvédelmi Sportszövet­ség hatvani járási elnöksége sorköteles és ennél fiatalabb korosztályok részére hivatá­sos tehergépkocsi-vezetői elő­készítő tanfolyamot indít áp­rilis 19-én. Részt vehetnek idősebb férfiak és nők is, akik nem hivatásos személygépko­csi-jogosítványt akarnak sze­rezni. , Lassan már túl Va­gyok az első x-en, né­hány hét és tízéves vagyok. Telik-múlik az idő, öregszem és semmi. Céltalan, üres, reménytelen az éle­tem, a legvacakabb vágyam sem tudom kielégíteni, az öregek értetlensége, irigysé­ge, generációm, iránti Ennyi pergett már le életem homokóráján és semmi, semmi, semmi... Hát szabad ezt? Hát lehet ezt? Hát. nem. tudják, hogy én értelmiségi leszek majd? Es mégis? Es mégse! Lassan túl vagyok már az első x-en és gyűlölete miatt. nincs, nincs talán so­Tíz esztendő! Az hasem lesz autóm! annyi, mint ugyan­Es még azt mond­annyiszor 365 nap, Iák, hogy miénk; a szóval nagyon sók. jövő... (- ó) Ülést tartott az Egri Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap Egerben, a járási ta­nács épületében ülést tartott egri járás tanácsának végre­hajtó bizottsága. A végrehajtó bizottság megtárgyalta az 1962-es—63-as népművelési évad eredményeit, a téli okta­tás tapasztalatait, valamint a Hámán Kató kulturális szem­lére .készülő fiatalok munká­járól szóló jelentést. Noszticzius Ferenc, a járási tanács vb népművelési osztá­lyának vezetője vitaindító re­ferátumában elmondotta, hogy a járásban nyilvántartott analfabétáknak mindössze 10 százaléka tanult meg írni, ol­vasni ezen a télen, mert sok helyen félbemaradt a meg­kezdett tanfolyam, a Művelő­FÉRJEK A KÜSZÖBÖN Kállai István vígjátéka az egri Gárdonyi Színház péntek esti bemutatóján Valahol a küszöbön férjek viaskodnak egymással. Miért a „küszöbön”? Mert olyan dolgon vitatkoznak, amelyik mindkettőjükben már eldön­tött dolog, de az idősebb mér­nök koránál, a fiatalabb éppen fiatalságánál fogva nem akar­ja beismerni, s egyikük a jel­képes ajtó egyik oldalán, a másik a másik oldalán várja a kívülről jövő megoldás lehető­ségét. Kállai István, a budapesti József Attila Színház „házi­szerzője”, darabjai nagyobb­részt fővárosi jellegűek, s ép­pen ezért, ott meg is van a közönsége. Javára írandó a fiatal, sok színházi rutinnal, színpadi ismerettel rendelkező vígjátékírónak, hogy a mai életet igyekszik színpadra vin­ni. Nem elsősoi'ban mondani­valót teremt és ahhoz a vígjá­ték szabályai szerint „építke­zik” darabbá, hanem éppen fordítva, ellesi az élet szituá­cióit, s azt keretbe foglalva igyekszik mondani Valamit a nézőnek. Ez a darabja is jellegzete­sen pesti ugyan, de mivel ma már az ország minden zugában lehet nagy építkezésekről be­szélni, ezért pontosan úgy ért­hető és érdekes lehet vidéken is, amit Kállai István mondani akar, hogy a tervező mérnökök a lakóházak építkezésénél fi­gyeljenek három dologra: jót, jól, de ne túl drágán! A vígjáték rendezője Bartha Zsuzsa, akinek néhány beállí­tásával már a televízióban ta­lálkozhattunk. A díszleteket Kocsis Árpád tervezte. Az egri színházban a vígjá­ték szerepeit Antal László, Fontos Magda, Varga Tibor, Lőrinczy Sva, Fonyó István, Paláncz Ferenc, Herédy Gyula és Szilágyi István, s az egye­lőre negyedik általánosba járó, ötletesen huncutkodó kisfiú, ifj. Dienes Tibor alakítják. (áj désügyi Minisztérium pedig a megismételt ígéretek ellenére is, csak késve küldte a szüksé­ges tankönyveket. A járás 17 községében szer­vezték meg a dolgozók isko­láját, s a közelgő vizsgáló» 549 öregdiák jelentkezett Részleges eredményekről számolt be az osztályvezető a munkásakadémiákat és a tsz- akadémiákat illetően is. Bél­apátfalván például, a munkás- akadémián 220 hallgató tanult Balatonban viszont nem sike­rült megszervezni az akadó* miát, mert sem a község, sem a Borsodnádasdi Lemezgyár vezetői nem támogatták a szervezőket. Az idén növeke­dett a tsz-akadémiák száma: a járás 12 községében szer­vezték meg az akadémia első, vagy második évfolyamát Több helyen viszont félbe sza­kadt a tanfolyam, mint Ver- peléten és Egerbaktán is. Javult az ismeretterjesztési munka színvonala, növekedett az előadások és az előadáso­kon részt vevő hallgatók szá­ma. Eddig 22 750-en hallgatták meg a TIT előadásait. Eger- csehi-bányatelepen és Bükk* szentmártonban 90-en, 100-an hallgatták meg az előadásokat, de van a járásnak néhány olyan községe is, ahol 20—30 hallgatónál többen egyetlenegy előadáson sem jelentek meg. A könyvtári munkáról szól­va. követendő példaként emlí­tette a nagyvisnyói példáit ebben a községben a lakosság 25 százaléka rendszeres olva­sója a könyvtárnak. Ebben az évben is meghir­dették a Hámán Kató kulturá­lis szemlét, s a különböző kul- túrcsoportok 19 háromfelvoná- sos és három egyfelvonásos színdarabbal jelentkeztek. Az úttörők nyolc egyfelvonásos- sal, illetve mesejátékkal ne­veztek be, ezenkívül több énekkar, zenekar, szólista, va­lamint irodalmi színpad je­lentette be részvételét. JHi UcpjMi cl q-ipeceJk? nak lennie? Adottsá­ga van... De ma már nem üzlet orvosnak lenni, biztosított min­denki, s ha ma még cseppen is, csurran is, de meddig... Nem sokáig... Semmi ér­telme, hogy orvos le­gyen, annál is in­kább, mert nézd meg jobban ezt a gyereket, határozott törésvonalak az ar­con... igazad van, nem kohómérnök, ha­nem geológus... Az lesz belőle — kiál­tott fel diadalmasan Pacolai. — Benő, te meg vagy örülve! — ka­pott a fejéhez Paco­lainé... — Geoló­gus? Hát mi az, hát ki az? Az átlag em­ber azt sem tudja, hogy eszik-e, vagy isszák azt a te geo­lógusodat ...S külön­ben is, volna szíved kicsapni, mint vala­mi ridegmarhát, egyetlen gyermeke­det a szabad ég alá, vándorolni kövekről kövekre, mindig ugyanabban a pisz­kos ruhában, még piszkosabb kézzel ... S ezért taníttatni? Rettenetes, hogy mi­lyenek vagytok ti, apák! Rendben van, ne legyen orvos, ha­nem _ I I — Ahogy így elné­zem a gyereket, azt hiszem, mérnök lesz. Kohómérnök — mondta töprengő arc­cal Pacolai. — Miért pont ko- hómérnSk? — csodál­kozott Pacolainé és ő is elnézte egy ideig Ser gyereket. — Véle- ;!ményem szerint en- ■ \nek a gyereknek 'minden adottsága 'J megvan ahhoz, hogy orvos legyen. Doktor úr! ÍJ — Akinek a szive § sose fáj — gúnyoló- Idott Pacolai. Édesem, í te maradi vagy és tá- íjókozatlan az életben. i Miért keJHene oroos­A hárem évvel ezelőtt meg­választott bírósági ülnökök mandátuma, hamarosan lejár, s így új ülnökválasztásra ke­rül sor. Ebből az alkalomból kerestük fel dr. Fülöp Andort, a megyei bíróság elnökét, hogy nyilatkozzék az ülnökbírásko- dás jelentőségéről, az ülnökök munkájáról. — Mi a szerepe és jelentő­sége az ülnökbíráskodásnak ez igazságszolgáltatásban? — Az 1945-ben életre hívott hépbíráskodás a dicsőséges Ta­nácsköztársaság forradalmi törvényszékeinek utódaként je­lölhető meg, A háborús és nép- eilenes bűntettek elkövetői fe­lett ítélkező népbírósági rend­szer a népnek az igazságszol­gáltatásban közvetlen, tartal­mában valódi és tényleges rész­vételét biztosította. Az 1949. augusztus 20-án ki­hirdetett alkotmány-törvé­nyünk 37. §-a úgy rendelkezik, hogy „a bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből álló tanácsokban ítélkeznek! Ennek az alkotmányjogi ren­delkezésnek az alapján 1949. november 1-től fokozatosan, általánossá vált a népnek az igazságszolgáltatásban való részvétele úgy, hogy 1950. áp­rilis 1-től, az ország egész te­rületén, ülnökök részvételével alakított tanácsok jártak el a bűnügyek bírói elbírálása so­rán. 1953. január 1-től pedig teljessé vált az alkotmány-tör­vény rendelkezése, mert ettől kezdve a polgári perek elbírá­lása is csak ülnökök részvéte­lével alakított tanácsokban történhet. Vagyis alapfokon mindkét szakágban, a szakbíró segítő társaként az ülnökök is jelen vannak. A népi ülnökök — bírótár­saink — elsősorban a termelés legkülönbözőbb ágaiban szer­zett tapasztalataikat, jártassá­gukat, a dolgozó nép igazság­érzetét hozzák az igazságszol­gáltatásba. A múltban leját­szódott jelenségek feltárása, következetes politikai és em­beri éleslátást, nagy élettapasz­talatot és igen nagy emberis­meretet tételez fel. A sokszor igen bonyolult bizonyítási anyag között való eligazodás, az objektív tényállás feltárása, néni kizárólag jogi felkészült­séget igénylő logikai művelet. A dolgozók legjobbjainak az igazságszolgáltatásban való részvétele, az idézett alkot­mányjogi tétel folytán azt is jelenti, hogy a munkásosztály közvetlen részvételét 'biztosít ja az ítélkezés munkájában. Az ülnökbíráskodáson keresztül a bíró, az ioari munkás, vagy a termelőszövetkezeti paraszt szemével is nézi, és látja a jelenségeket, ugyanakkor, ami­kor a gyárak munkása és a magvető paraszt a mindennapi életfolyamat alatt előforduló, az élet mindennapi problémá­ját az ítéletet, a bíró, tehát a törvény, a politika, a társadal­mi erkölcs szemléletén keresz­tül biztosabban oldja meg. — Hogyan látták el felada­tukat a megválasztott ülnö­kök az elmúlt időszak alatt? , Heves megye területén mű­ködő bíróságok mellett mint­egy 800 megválasztott ülnök működik. Bátran állíthatom, hogy ezeknek túlnyomó több­sége hivatása magaslatán állva, valóban a reájuk ruházott tisztség tartalmának megfele­lően, az előlegezett bizalomra rászolgálva látta el feladatát Következetesen és bátran éltek jogaikkal, az ügyek iránt buz­gó érdeklődést tanúsítva, ösz- szehangoltan igyekeztek tisz­tázni a történteket, érvényre juttatni az ítélkezés jogpoliti­kai. célkitűzéseit, biztosítani büntetőpolitikánk hatálvosulá- sát, törekedtek megkeresni azokat a mozgató rugókat, amelyek egy-egy embert a bűn útjára vittek, vagy amelyek a pervitát szülték. Á legjobbak élen járlak abban is, hogy az esem én vek mögött az embert ,js mindig szem előtt tartva ítélkezzenek. Ítélkeztek — ne­veltek —, szocialista erkölcsísé- güket, bölcs életszemléletüket adva az ügy elintézéséhez. Vannak, akik az átlagosnál is meghaladóbb érdeklődéssel kapcsolódtak be a bírósági munkába, a bírósági munkával összefüggő, de nem kifejezet­ten ítélkezési feladatot is szí­vesen vállaltak. Így például a hatvani járásbíróságnál műkö­dő Zsufa József ülnök, nemcsak a magánvádas ügyek előkészí­tését végzi igen jó eredmény­nyel, de az ülnök-akadémia hallgatói előtt is igen értékes előadást tartott erről a kérdés­ről. Vagy említhetném a me­gyei bíróságnál működő Gré- gász Józsefnél, Szatmári Ist­vánt, Milák Gézát, Dienes Jó­zsefet éppúgy, mint a gyön­gyösi járásbíróságnál működő Berecz Józsefet, vagy a füzes­abonyi járásbíróságnál bírás­kodó Ács Istvánt, akik vala­mennyien a szó nemes értel­mében összenőttek, összeforr­tak bíróságaikkal, itteni mun­kájukkal és bennük mindig biztos segítőtársakat kaptunk. — Milyen jogokat gyako­rolnak az ülnökök? Általánosad úgy lehet meg­határozni, hogy az ülnököket ugyanazok a jogok és köteles­ségék illetik meg, mint a szak­bírókat. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az ítélkezésben egységesen és teljes joggal vesznek részt. Az ítélkezés egyetlen mozzanatából sincse­nek kirekesztve, vagyis a leg­demokratikusabb módon nyil­vánul meg a dolgozók részvé­tele a bíráskodásban. Jogosultak a tárgyalásba közvetlenül bekapcsolódni, ez rendszerint a felekhez és a ta­núkhoz az ügyre vonatkozó kérdések feltevése útján védé­sül meg. Jogosultak az eljárás egész menetére befolyással lenni, például új bizonyítékok felvételét javasolhatják, vagy akár hivatalból történő tájéko­zódást is szükségesnek tarthat­nak. Döntő hatást gyakorol­hatnak arra, hogy milyen ítélet keletkezzék, állást foglalnak a bűnösség, vagy ártatlanság kérdésében, a büntetés, vagy alkalmazásra kerülő intézkedés tekintetében, beleszólhatnak abba, hogy mivel indokolja a tanács vezetője a közösen meg­hozott határozatot. Kívánhat­ják, hogy a határozat kialakí­tása körül az ülnök által külö­nösen figyelembe vett tényező az indokolásban külön is ki­emelést kapjon. A többségi elvből — amivel a bírói hatá­rozatok születnek — követke­zik az is, hogy a tanácsvezetőt le is szavazhatják, vagy ha őt szavazzák le, kívánhatja véle­ményének külön jegyzőkönyv­ben való rögzítését Egyszóval: minden olyan jog megilleti az ülnököt, amivel a szakbíró fel van ruházva — sőt, egyes ese­tekben k tanácsvezető jogait önállóan is gyakorolhatja. Így például az új büntető eljárási jogunk 187. §. 4. bekezdése szerint a magánvádas ügyek tárgyalásának előkészítését, a felek kibékítésének megkísér­lését, stb., az ülnök maga, ön­állóan is végezheti. Mindez igen nagy felelőssé­get ró az ülnökökre is, nem­csak azért, mert állampolgárok életébe avatkoznak be, dönte­nek ügyeikben, esetleg sorsuk felől, de mert mindezeken a mozzanatokon keresztül a szo­cialista törvényességet tehetik élő valósággá, vagy sérthetik meg. — Mit várunk a megvá­lasztásra kerülő ülnököktől? Az igazságszolgáltatásunk életében mindig igen jelentős periódust jelent birótársaink- nak, a nép legszélesebb töme­geiből való megválasztása. Bí­róságaink újból ilyen szakasz­ba jutottak el, mert a közel­jövőben . tanácsaink meg­választják, a gyárak, üzemek, term előszövetke ze tek, váll ala- íok, intézmények dolgozói ál­ra! jelölendő ülnököket, akik majd az előttünk áüó eszten­dők során ítélkezni fognak. 1a az ülnöki kar kell hogy szol­gálja mindenek^őtt igazság, szolgáltatásunk tovább fejlődé­sét, a jogpolitikai célkitűzések minél magasabb szintű, minél kulturáltabb megvalósítását. Az érintett biróságok terüle­tén működő üzemek, vállala­tok, termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, intézmények dolgozói megválasztásra jelöl­hetnek minden olyan büntet­len és feddhetetlen előéletű magyar állampolgárt, akinek választójoga vön és a 23. élet­évét betöltötte. Az így jelölt személyeket a megfelelő szin­tű, — tehát a járásbírósági ül­nököket a járási, a megyei bí­rósági ülnököket a megyei — tanácsok választják. A Legfel­sőbb Bírósághoz megválasz­tásra kerülő ülnököket az or­szággyűlés választja. Megjegyzem, hogy a megvá­lasztó tanácsoknak visszahívá­si jbguk is van, ami azt jelen­ti, hogy az illetékes bíróság elnökének javaslata alapján az ülnöki tisztségük gyakor­lásából a megválasztott ülnö­köt visszahívják. Erre akkor kerül sor, ha az ülnök olyan magatartást tanúsít, amely összeegyeztethetetlen tisztsé­gével:^ fegyelmezetlen maga- tartású, a szocialista társada­lom felfogását sértő módon viselkedik, vagy más olyan ok miatt merül fel ellene kifo­gás, ami kedvezőtlen társa­dalmi megítélés alá vonja. Egyébként az ülnökbírásko- dás és az ezzel kapcsolatos most sorra kerülő ülnökvá­lasztás különös jelentőséget kap a VIII. pártkongresszus határozatai következtében. E határozatok nem hagynak két­séget afelől, hogy a szocializ­mus alapjainak lerakása után, amikor már uralkodóvá vál­tak a szocialista termelési vi­szonyok, a társadalmasítás problémái megoldandó, meg­valósítandó feladataink között szerepelnek. Ha pedig ezek a politikai és társadalmi felada­tok igazságügyi vonatkozás­ban is adva vannak, ennek bázisa csupán az ülnöki kar, a nép bírája lehet. Ez a külö­nösen kiemelő hangsúly tehát parancsolja, hogy az előttünk álló választásokkal kapcsola­tos feladatokat a központi szervek elvi és gyakorlati el­képzeléseit követve, a leglel­kiismeretesebb hozzáállással hajtsuk végre. Az egységes társadalmi felfogás kialakítá­sát, az egységes szocialista tu­datunk minél gyorsabb és mi­nél magasabb szintű kimunká­lását — amely a szocializmus teljes felépítésének egyik elő­feltétele — a mi területünkön valóban csak arra rátermett, magas munkaerkölcsű, magas politikai és ideológiai fejlett­séggel, meggyőzódéses szocia­lista tudattal rendelkező tár­sakkal, ülnökökkel, szolgál­hatjuk legjobban. A magas fokú munkaerkölcs, a politikai és társadalmi kér­désekben kialakult határozott felfogás éppen úgy sajátja kell legyen a jó bírónak, mint a közmegbecsülés, a kellő élet- tapasztalat, az ítélőképesség, az elvek és az igazság szocia­lista értelmezése melletti bá­tor kiállás, vagy a hivatássze­retet. Ezekkel a tulajdonsá­gokkal is rendelkező egyedek- ből összetevődő tanács böl­csessége — ítéletben kifeje­zett állásfoglalása — fog ta­lálkozni az emberek, a töme­gek igazságérzetével. Ilyen bí­rákra van és lesz szükségünk ahhoz, hogy az igazságszol­gáltatás sajátos eszközeivel a járás, a megye, a társadalom közéletének tényezője, bizo­nyos értelemben vezetője, el­ismert és megbecsült bírósága legyen az a bíróság, amelytől a választók bizton és méltán várják a ‘törvényesség betar­tását, s ennek megfelelő dön­téseket Csak ilyen bírói karral tud­juk az említett utakon azo­kat a táriadalmat -formáló fel­adatokat megvalósítani, ame­lyeken oly magasztos érzés munkálkodni tm) — Ügyvéd ... — Magfizikus... — Színész ... — Drámaíró ... — Az eszed tok­ját ... — A tiédet, ! ogy így beszélsz vel-m... — Ostoba liba vagy... — Undorító lel­ketlen fráter .. Hatalmas 'dilás, amely visító. foko­zódik. Pacolr ráför­med nejére: — Tedd r r tisz­tába ... — s seré­nyen Facol né kezé­be nyomja i hintő­port ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom