Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-14 / 87. szám

1865, Aprils* 14,, vasárnap NfFPlMO 7 A csillagászok a Tejútrend­szerünkön túli spirálködöket vizsgálva, jó, negyven eszten­deje különös jelenségre figyel­tek fel. A spirálködök földre érkező színképe eltolódott a hosszú, vörös hullámok irá­nyába. A jelenséget elnevez­ték vörös eltolódásnak. Elő­ször az úgynevezett Doppler effektus segítségével sikerült megmagyarázni. Ez a fizikai törvény úgy szól, hogy a moz­gásban levő fényforrás suga­rának színképe a rövid (kék) hullámok irányába tolódik el, ha a fényforrás a megfigyelők felé közeledik és a vörös szín irányába, ha a fényforrás a megfigyelőtől távolodik. Ebből pedig az következik, bogy az összes spirálköd — köztük a mi Tejútrendszerünk is — tá­volodik tőlünk. A későbbi megfigyelések ki­mutatták, hogy a spirálködök­nek ez a mi Tejútrendszerünktől való és következésképpen egy­mástól való nagy sebességű el­távolodása annak bizonyítéka, hogy a világ (az összes csillag- rendszerek együttvéve) tágul. Mint egy amerikai csilla­gász megállapította, a spirál­ködök eltávolodásának sebes­sége annál nagyobb, minél messzebb van az illető köd a mi Tejútrendszerünktől. Egyes ködök esetében ez o sebesség eléri o másodpercenkénti 60 ezer kilométert ami a fénysebesség egyötöde, Ez a rendkívüli gyorsaság fan­tasztikusnak tűnhet számunk­ra, hiszen, hogy csak egy pél­dát mondjunk, ilyen sebesség­gel egy repülőgép egy másod­percnél rövidebb Idő alatt megkerülhetné a Földet, az Egyenlítő körül. Ha azonban meggondoljuk, hogy a föl­dünkhöz legközelebbi spirál- köd egymillió 700 ezer fényév­nyire van, ez a sebesség már nem is tűnik olyan jelentős­nek. A tudósok tehát azt mond­ják, hogy a világmindenség minden irányban tágul. De hát hogyan is kezdődött ez a folyamat, mi előzte meg? És egyáltalán mikor és hogyan keletkezett maga a Világmin­denség? Ezekkel a kérdések­kel fordult Lunacsarszkaja, az APN szovjet sajtóügynökség tudósítója több kitűnő szovjet tudóshoz. — Egyesek úgy vélekedtek, hogy „a kezdet pillanatában'’ • világegyetem hirtelen el­vesztette egyensúlyát, labilis helyzetbe került, ekkor tá­gulni kezdett — mondta Abri- koszov professzor, a fizikai és matematikai tudományok dok­tora. A belga Lemaitre abbé úgy gondolta, hogy a világ- egyetem anyaga eredetileg egyetlen „atomanya” volt. En­nek a felbomlása vezetett az­tán a világégyetem keletkezé­séhez és tágulásához. A világegyetem fejlődéséről kialakult nézetek többnyire hi­potézisek voltak, nem volt komoly, tudományos alapjuk. Tudományos alapon először a szovjet Fridman akadémikus foglalkozott a kérdéssel, 1922- ben. Fridman a relativitás el­méletét a világegyetemre al­kalmazta, de magát a világ- pgyetemet egységes egésznek fogta fel, és közben némi egy­szerűsítéssel élt. Abból a fel­tételezésből indult ki, hogy az anyag egyenletesen oszlik meg a világmindenség térségein. Ha. tehát, ezek után az egész világot olyan . területrészekre osztjuk, amelyek méreteiket tekintve nagyobbak a mi Tej­útrendszerünknél. akkor eze­ken a területrészeken az anyag nagyiéból. eevenlő sűrűségben oszlik meg. Ügy is felfoghat­juk tehát, hogy a világegye­tem minden Irányban nagy­Pályázat! felhívás jából azonos sajátosságokkal bír. Fridman a relativitás el­mélet. egyenleteit ilyen for­mán olyan körülmények kö­zött alkalmazta, amikor felté­telezése szerint az anyag min­den irányban és kiterjedésben egynemű és egyenletesen osz­lik el. Két megoldást kapott, attól függően, hogy mennyi, a világegyetembe zárt anyaggal számolt. A végkövetkeztetés az volt, hogy a megoldás nem lehet egyszer és mindenkorra adott, hanem az az időtől függ. Ha pedig így van, abból az kö­vetkezik, hogy az egyenlete­sen eloszló anyag sűrűségének az idő változásával párhuza­mosan ugyancsak változnia kell. Más szóval a világegyetemnek tágulnia, illetve szűkülnie kell. Fridman számílásai alapján kimutatta, hogy az egyik meg­oldás két különleges időponthoz vezet mind a jövőben, mind a múltban. A másik megoldásban azonban csak a múltban van ilyen különleges „időpont”. Ez pedig azt jelenti, hogy a múlt­ban egy bizonyos időpillanat­ban bekövetkezett a világegye­tem kitágulása, illetve a világ- egyetem a jövőben esetleg összeszűkülhet. Mivel ezekre a következtetésekre a tudós szi­gorúan matematikai úton ju­tott, a relativitás elmélet meg- támadhatatlan egyenletei alap­ján, következtetéseire még ak­kor is fel kellett figyelni, ha azok rendkívül paradoxok vol­tak. Amint láttuk azonban, a csillagászok megfigyelései iga­zolták Fridman elméletét a vi­lág tágulásáról. A számítások kimutatták, hogy a Tejútrendszerek távolo­dásának sebessége az idők fo­lyamán növekszik. Mintegy tíz milliárd évvel ezelőtt ez a sebessége nulla volt. Ez az az időpont, amelyet a világegye­tem, illetve a világ kezdetének fogathatnánk fel, ha elfogadjuk Fridman elméletét. Itt azonban emlékeztetni kell arra, hogy Fridman világképe csak megközelíti a valóságosat, mivel a valóságban a világegye­tem sűrűsége nem állandó. Hiszen például a csillagok és a bolygók sűrűsége nagy, míg ! a bolygóközi térségé kicsiny. j Éppen ebből a reális szemlélet- i bői indulnak ki azok a szovjet tudósok, akik figyelembe ve­szik, hogy az anyag nem egyen­letesen, hanem szabálytalanul oszlik meg a világegyetemben. Jevgenyij Lifsic Lenin-díjas fizika-professzor és Iszaak Halatnyikov fizikus-professzor — mindketten a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Fizikai In­tézetének tudományos főmun­katársai — matematikai úton kutatták a már említett külön­leges időpontok keletkezésének lehetőségét. Kimutatták, hogy az itt vázolt körülmények kö­zött ezek a különleges időpon­tok hiányoznak a relativitás el­mélet egyenleteiből. Attól füg­getlenül, hogy a világ tágulásá­nak sebessége milyen mérvű lesz, ezt a tágulást rr é 4 0 rí 6 r­:::|j 11 ■ III Iiiiii*: iliiilti 12 is) 111 14 | 5 lo 17 18 Iv |!|2 ?1 22 :::::::: iiiiiÜi 23 :::::::: iiiiiiii •4 25 ‘b 27 11 2d H 2Í Ujj 30 Ii 31 2! S3 1 34 I: li iiiiii 35 6 1 L II r :::::::: 3b 39 40 ti s 42 43 jj::jjj|j44 U-J 55 45 ill'll! 4o 47 48 49 ■ :: 50 51 52 Iliiül! 53 54 :!::!!]•! 55 üiiiiiil Iiiiiiii 56 57 58 ill 59 60 j61 ii! ni 62 63 Ilii 64 ü i!H:: 65 Ilii66 67 isi:!::: III lül68 69 ' 70 Ilin Ili |1 :::::::: 71 72 73 74 4 in 75 I. díj: 1000 forint, II. díj: 600 forint, III. díj: 400 forint. NÉPRAJZI ÉS NYELV­JÁRÁSI GYÜJTŐPALYA­ZAT A pályázati témák öleljék íel a népi anyagi-szellemi- és társadalmi kultúra (így a népi gazdálkodás, a népi technika, a népi díszítőművészet, a nép- költészet, a népi kéziratok, az irodalmi és történelmi népha­gyomány, a népi zene, tánc és játék, a néphit, a népszoká­sok, a népi életmód, a mun­kás folklór és a nyelvjárási anyag) bármely tágabb, vagy szűkebb tárgykörét. A legjobb pályázatokat to­vábbítjuk az Országos Nép­rajzi és Nyelvjárási Gyűjtő­pályázatra. ORSZÁGOS PALYADlJAK Nagydü: 2000—2500 forint I. díj: 1000—1500 forint II. díj: 750—1000 forint III. díj: 500—600 forint IV. dii: 400—500 forint V. díj: 300—400 forint VI. díj: 200—300 forint Egyes díjfokozatokat több­szörösen kiadják. A díjat nem nyert, dicsére­tes pályamunkák pénz- (200— 100 forint), illetőleg könyvju­talmakban részesülnek. Az egyes díjfokozatokkal járó pénzjutalmak összegét — az azonos díjfokozatot nyert pályamunkák rangsorának megfelelően, a bíráló bizottság határozza meg. Május 1-én eredményt hir­detünk. A legjobb pályamun­kákból kiállítást rendezünk, először Egerben, majd a me­gyében több helyen mutatjuk be a Hámán Kató kulturális szemle alkalmából beküldött, díjnyertes pályamunkákat. Schillinger Attila a megyei Népművelési Tanácsadó vezetője ■ ■■ ..................................i HM Oh et) estünk FALUSI KISLÁNY A CSÚCSBAN semmiképpen sem válthatja fel végnélkülj összehúzódás Már pedig egy ilyen végnél­küli összehúzódás végső soron a világ végét jelentené. Ha ez az összehúzódás be is követke­zik, azt feltétlenül felváltja majd a tágulás — mondják a szovjet tudósok. Ez a következtetés megtá- madhatatlan. Hiszen, ha a vi­lágegyetem — tegyük fel — va­laha egynemű is volt, a benne szüntelenül végbemenő folya­matok mindenképpen felborí­tották volna az anyag eloszlásá­nak egyenletességét. A világ fejlődik, változik, arait egyéb­ként a közvetlen megfigyelő­VÍZSZINTES: 1. Ezzel kínáljuk FÜGGŐLEGES: 2. Folyó a Szov- vendégeinket bolnap. 11. A gyalo- jetúnlóban. 3. Zola-regény címe. 1. gos katona népies neve. 12. Vá- Azonos mássalhangzók. 5. Azonos ros Eszak-Olaszországban. 15. NK. magánhangzók. 6. Kidomborodó 16. Hajdani nagynevű futballistánk falú edényre mondják. 7. Legki- beceneve. 19. ZI. 21. Időmérő. 23. sebb címletű bankjegyünk. 8. Né- Valóban a Tisza melléki városból met helyeslés. 9. Kártyafigura. 10. való! 24. ZSI. 26. Az első kockába AI. 13. Számnév. 14. Holnap reg­kettős betű:Henger alakú, belül gél kezdődik (a harmadik lcocká- üres. 23. Egyesülés-rövidítés. 29. ba kettős betű). 16. Édes semroit- Mint előbb, de fordítva. 31. Római tevés. 17. OG. 18. A tudat elsődle- számmal: 999 . 32. Tündérklrély a gességét és az anyagtól független germán mitológiába, Weber-opera létezést hirdető filozófiai irány- címe. 35. 1945-től 1951-ig angol mun- zat. 20. So lean kapnak ilyet hol- káspárti miniszterelnök. 37. Nume- nap. 22. Ford.: testünket borítja, ro-rövidités. 38. A fegyelmezés gé- 25. Németül: ő, ön. 27. Tejtermék, pies, szigorú formája. .41. Szemé- 30. Ezen a helyen. 33. Táplálkozni. (lyes névmás. 42. Keleti fejeldelmi 34. Női név. 36. Shakespeare-drá- ] elm. 44. Fémek Jól záródó felüle- ma királya. 39. Azonos mással- ; teinek tömítésere szolgáló sűrű hangzók. 40. LT. 43. Ásványolaj- folyadék. 46. Ford.: üditő ital. 48. forgalmi vállalatunk. 44. Az ilyen I Németül: tiszt (fon.). 50. Svájci hír rossz, lesújtó. 45. Faféleség, származású, híres budapesti cuk- 47. í’olyó Spanyolországban. 49. rász volt (ion.). 52. DO. 53. Indiai CJ. 51. Igekötő. 54. Egy Vas me- eredetű légzési és testtartási gya- gyei községbe való. 55. A Mátra- korlat. 55. Keverve: testrész. 56. vidéki Fémművek telephelye van RJ. 57. Nem hasznai. 59. Szom- itt. 58. Patinás budai városrész, széd fővárosba való férfi. 51. Por- 60. Azonos mássalhangzók. 61. tugália indiai gyarmata volt. 62. Mesterségesen létrehozott emberi AN. 64. Azonos mássalhangzók, lény. 63- Francia tagadás. 65. Mint 65. Állóvíz. 66. Borsod megyei köz- a függ. 13. szám. 66. Helyhatáro- ség. 68. Rendben! 70. Főként, ki- zó. 67. DEO. 68. GSO. 69. Az atom­vált, különösen. 71. A katolikus bombák romboló képességének egyház csodatevője. 73. Erdei si- J1«®ra “P1**16 . . „, _ , ,, ,, érték rövidítésé (Trotil). 70. Azo­pos isten. 74. Folyam: \ enezuelá- nos mássalhangzók. 72. Személyes ban. 75. Hírügynökségünk. névmás. — Tessék mondani, micsoda népek ezek a pestiek!? A kosár tojást, amit felhoztam húsvétra, mind összetörték!... (Toncz Tibor rajza) SZAPORULAT... — Az angyalát, megint ellenőrt hozott, nem agronómust! (Szegő Gizi rajza) KORSZERŰSÍTÉS (Balogh . uiíat Fizika a világmindenség jüvdjérfil A rövid és hosszú magánhangzók között nem mindenkor te­szünk különbséget. A vastagon szedett sorok megfejtése a követke­ző hét csütörtökéig nyílt levelezőlapon küldendő be szerkesztősé- j günkbe. A nyertesek között könyveket sorsolunk ki. Az éprilis 4-1 keresztrejtvény helyes megfejtése: A Magyar Népköztársaság legnagyobb nemzett ünnepe, bazánk felszabadulásá­nak évfordulója. Könyvet nyertek: Kollár Lászlóné pétervásíri, Sza- j bó Tamás egri. Szilák Károlyné bátort megfejtőink. Az elmúlt vasárnapi rejtvény helyes megfejtése: Fiam, azon \ könnyű segítem., lefekvéskor olvasd el, amit délután Írtál. Könyvet nyertek: Fehér Gábor karácsondl, özv. Simon Gáboraé tarnamérai | e§ Árvái Bernét egri rejtvényfejtőlnk. 1 A könyveket postán küldjük ki. Az elmúlt napokban Hor­vath Béla, a Heves megyei Ál­lami Biztosító igazgatója tájé­koztatót adott a biztosítással kapcsolatos néhány igen fon­tos és közérdekű kérdésről. Az elmúlt esztendőkben sok természeti, elemi kár érte a megyét.. Különösen nagy mér­tékű jégkár sújtotta a gyön­gyösi, füzesabonyi és hatvani járás több termelőszövetkeze­tét, aminek térítésére 17 mil­lió 151 000 forintot fizetett ki a biztosító. Az állatállomány­ban keletkezett kár ellenében 5 317 000 forintot kaptak a ká­rosultak. összesen több mint harminc és fél millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító magá­nosoknak és tsz-eknek. Ez évben szélesítik a bizto­sítási lehetőségeket. Így a sző­lőtermesztő oltványiskolák, a renden fekvő borsó és repce jégverés esetén mint biztosí­tott termény szerepelhet. Az állatbiztosításnál megszűnik a korcsoport, ez után a hat hó­napnál idősebb sertéseknél a súlyuk szerinti kárt fizeti a biztosító. Az önsegélyezési csoportok rendkívüli alapjából másfél­ezer esetben adott a biztosító 2C0 000 forintos értékben se­gélyt. Ez év első negyedében közel 500 szövetkezeti tag üdült Hévízen . és Parádfür- dőn. Az üzemi dolgozók bal­esetbiztosítására nagy szükség volt az elmúlt évben, amikor mintegy 25 ezer dolgozót ért baleset, akik részére 1 315 000 forintot fizetett ki a biztosító. Az eddigi gyakorlattól elté­rően az 1963-as évtől kezdve a lakóházakra vonatkozó egy­szerű tűzbiztosítást az Állami Biztosító kiterjesztette, széle­sítette, így most a biztosított ház nemcsak a tűz épületká­rára vonatkozik, nemcsak a viharkockázatra, hanem betö­réses lopás, csőrepedés okozta kárra, falomlásra is. Több mint harminc millió forint kártérítés sek cáfolhatalanul bizonyíta­nak is. — A szovjet tudósok munká­ja új korszakot nyit a kozmoló­gia fejlődésében — mondta Vi- talij Ginzburg, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia levelező tagja. A legfontosabb az, hogy a tudósok'elvetették Fridman izotrop modelljét, illetve alkal­mazásának területét leszűkítet­ték. Először történt meg, hogy következetesen megvizsgál­ták a világegyetemről alkotott reális képet. A világegyetem nem egynemű, anyagának el­oszlása nem egyenletes, vagyis nem izotrop, maga pedig szün­telenül mozgásban van. Ma még nem világos, hogy ez a mozgás milyen, ám annak ma­tematikai kimutatása, hogy a világegyetem nem húzódhat, zsugorodhat össze a végtelen­ségig, újabb kutatásokra őszt tönzi a tudósokat és gyarapít­ja a világegyetem fejlődésé­ről meglévő tudásunkat. A Hámán Kató kulturaii- szemle keretében meghirdetett irodalmi, képzőművészeti, nép­művészeti, néprajzi és nyelv­járási, népi iparművészeti és a fotopályázatok beküldésének határidejét 1963. április 20-ig meghosszabbítjuk. A pályázatokat közvetlenül a megyei Népművelési Tanács­adóhoz (Eger, Knézich K. u. 8.) kell beküldeni. A pályaművek a művészetek sajátos eszközeivel ábrázolják szocializmust építő munkánk eredményeit, megváltozott éle­tünket, az ember sokoldalú fejlődésének formáit, lehetősé­geit, szocialista társadalmunk­ban. IRODALMI PÁLYÁZAT A pályázat követelménye, a pályázók alkotásuk témáját úgy válasszák ki, hogy az esz­mei célkitűzést tükrözze. I. díj: 1000 forint, II. díj: 600 forint, III. díj: 400 forint. KÉPZŐMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT A pályázat tematikai felté­telei azonosak, az irodalmi pá­lyázatéval. A pályázatok ke­rüljék a túlzott méreteket. Minden részvevő három mű­vet küldhet be a kiállításra. I. díj: 1000 forint, TI. díj: 600 forint, III. díj: 400 forint. NÉPI DÍSZÍTŐMŰVÉSZETI, IPARMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT A pályázat célja, hogy né­pünk gazdag hagyományait a fiatalok megismerjék, maguké­nak vallják és továbbfejlesz- szék. I. díj: .1000 forint, II. díj: 600 forint, III. díj: 400 forint. FOTOPALYAZAT A beküldött képek fejezzék ki ifjúságunk és népünk életét, eredményeit, és tolmácsolják a kulturális szemle alapgondo­latát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom