Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-13 / 86. szám
1963. ápril's 13., szombat NÉPÚJSÁG 3 Törőcsik Gábor, a hevesi < Egyetértés Termelőszövetkezet kertészeti brigádve- < zetője, négy éve dolgozik; a szövetkezetben. Régen is ' kertészkedéssel foglalkozott; és tapasztalatait, nagy gya-; korlátát szívesen osztja^ meg társaival. A szövetke- 5 zet épitöbrigádja most új; Űvegházakat épít, a bri-5 gádvezető útmutatásai sze>; rint SzBveg: SZÁLÁT ISTVÁN Kép: MÁRKUSÉ LÁSZLÓ Egy pillanatra abbamarad a munka és a fényképezőgépre tekintenek a zaránki asszonyok. Sokat segít a gép, de Urbán Andrásné, Nagy Lászlóné, Molnár Lajosné, Barna Lajoené és Csintalan Jánosné munkája nélkülözhetetlen a palántázásban. Finoman kell bánni a fiatal palántákkal, vigyázni, hogy la tövüknél megtapadjon a féld. Páradús meleg van a hevesi Egyetértés Termelőszövetkezet csillogó fóliái alatt. A műanyagtetó szinte trópusi meleget áraszt a palánták fölé. Pontosan, egy nyomon; ! jár a hatalmas traktorkerék. Balogh István, a Hevesi Gépállomás traktoro- I ; sa, aki a zaránki Oj Élet ; Tsz-ben palántaültető gé- ! pével dolgozik, nagy figyelmet követelő munkát vé-1 géz. A gép egyenletes se-; bességgel haladhat csak, 5 hiszen a palántát rakó asz-; szonyok csak így tudják < pontosan földbe rakni a j gyenge növényeket. termelőszövetkezet van már, ahol csupán a kertészetből több milliós bevételre számítanak az idén a gazdák. — A kertészkedéshez tudás és szív kell! — mondta a minap az egyik Tama menti kertész. Igen. A kertészkedést szeretni kell, de ez egymagában kevés. Érzik ezt már a szövetkezeti gazdák is, akik százával végzik a különböző tanfolyamokat, iskolákat, hogy megismerjék a nagyüzemi kertészkedés módszereit. Hevesen Törőcsik Gábor, az Egyetértés Tsz kertészeti brigádvezetője elmondotta, hogy milyen más most száz holdakon a kertészek munkája, mint volt annak idején. Itt milliókmint 128 millió forint bevételt várnak a kertészetekből és jelentős mennyiségű zöldáruval jelentkezhetnek a bel- és a külföldi piacokon. Igaz, sokba kerültek és kerülnek még ma is az öntöző- berendezések és egyéb kertészeti felszerelések, viszont ez a befektetés megtérül, sőt több helyen már kamatozik is. Csupán ez év tavaszán állami segítséggel 55 000 melegágyi ablakkeretet vásárolhattak a szövetkezetek, amely mintegy 100 000 négyzetméter üvegfelületnek felel meg. Aki járja a határt, tapasztalja, hogy mindenütt lázas munka folyik a kertekben. Különösen a lányok és asszonyok talni lehet azt is, hogy lassan- lassan minden szövetkezetben kialakul egy kertészeti törzsgárda, akikre számítani lehet. A legfőbb feladat most az, hogy a kertészkedést szerető asszonyok minél többen bővítsék szakmai ismereteiket, iratkozzanak be tanfolyamokra, iskolába. A gyakorlat bizonyítja, hogy a hagyományos munka- szeretet ma már kevés, hiszen új gépek, vegyszerek, friss agronómiái eljárások születnek, amelyeket ismerni, alkalmazni kell. Reméljük, az idei tavasz és nyár nem lesz mostoha és a kertészetek meghozzák a várt milliókat, a kertészkedők szorgalma és tudása nyomán. Varga Miklósné, Forgács Andrásné és Törőcsik Mihályné három és fél ezer paprikapalántát ültetnek a hevesi Egyetértés Tsz műanyag-fóliája alá. A félesziendős tél után végre kimozdult dermedt fagyosságából a világ, és élni, lélegzeni kezd a föld. A nap párákat szippant a barázdákból, életre kelnek a holtnak látszó búzavetések és friss fű sarjad a patakok partján. — Élünk, élünk már! — kiáltja minden, nagyot nyújtózkodnak a fák és vastag kérgük alatt újból csörgedezni kezd az élet. A réteken sárga virágját bontja a gólyahír, fecskék és galambok röppennek a magasba, hogy végleg megnyugtassák a világot: itt a tavasz! A föld illata bejárja a falvakat, az udvarokat, és ilyenkor valami kimondhatatlan nyugtalanság szállja meg a parasztember szivét. Nincs többé maradás a falak között, pezs- dül az erekben a vér, és még a beteg is kimegy, legalább a kertbe, hogy megkóstolja a tavaszt. A tavasz varázsa, a munka szeretete ezreket hív a határba. Asszonyok és férfiak, idősebbek és fiatalok látnak dologhoz, mert sürget a tavasz, az idő. A hosszú tél után egyszerre szakadt ránk a munka, egyszerre kerül dolog a gyű. mölcsösben, a szőlőkben, a kertekben, a szántóföldeken is. Emberek, gépek, munkáskezek, amerre csak ellát a szem. A. Bükk és a Mátra dombjaitól a Tiszáig népes a határ, traktorok hasítják a földet, gépek és lovak húzzák a vetőgépet, földbe kerülnek a tavaszi magvak. Az iparkodásban, a munkában nincs hiány, s a falvak népe a dolgos tavasz után méltán remélhet gazdag aratást. Heves megye aranya a szőlő és a kertészet. Megyénk földrajzi fekvése, adottságai lehetővé teszik, hogy tovább fejlesszük a már hagyományos kertészkedést és azt szocialista viszonyainknak megfelelő színvonalra emeljük. A hevesi paradicsom, diny- nye, dohány, paprika, az elmúlt esztendőkben különösen jól vizsgázott nemcsak itthon, de túl az országhatáron is. A gyöngyösi, a hatvani, a hevesi járás termelőszövetkezetei kiváltképpen felismerték a kertészkedésben rejlő óriási lehetőségeket, és évről évre — az állam segítségével — növelik kertészetüket, a termeléshozamot is. Kevesen tudják, hogy Heves megyében az idén 12 és fél ezer holdon kertészkednek a szövetkezetek és 4000 holdat is meghaladja már az öntözött területek nagysága. A Tama mentén, a hevesi dombokon, Gyöngyös és Hatvan vidékén nem egy olyan A szürkelovas, kétkerekű hol itt, hol ott bukkan fel a zaránki földeken. Berta János tsz-elnök és Ballagó László elnökhelyettes már kora hajnaltól járják a határt. Ha egyikük nem ér rá, megy a másik, de ha csak lehet mindketten kint vannak a földeken az emberek között. Azt mondják, naponta 30 kilométernyi utat is megtesz a ló, amíg a két vezetővel összejárja a széles határt. A kertészetben találtuk a kis fogatot, ahol két palántázógép ültette a képosztapalántákat. A zaránkiakat dicséri az így®* kezet, de a palánták is, amelyekhez nehéz hasonlót találni a megyében. Amint az asszonyokról esik szó, Berta János tsz-elnök dicsérettel beszél munkájukról. Elmeséli, hogy az első időben még idegenkedtek a gépi palántázástól, de most úgyszólván mindegyik mestere a munkának. Jelenleg 20 hold káposztát palántáinak, amely két hétig tartott volna 100 asszonynak, kézi erővel, így két géppel 14 nap alatt fejezik be az ültetést. Az asszonyok között olyanok is vannak, akik szakmunkás iskolába járnak és komolyan, „tudományosan” is érdekli őket a kertészkedés. ök már szakemberek lesznek, a kertésztörzsgárda tagjai, akik kora tavasztól késő őszig a szövetkezet 125 holdas kertészetében dolgoznak. — Nem kis tétről van szó —• jegyzi meg az elnökhelyettes, hiszen ez évben a zaránki termelőszövetkezet kétmillió forint bevételre számít a kertészetből. Bővül az öntözés is és a?, idén már 90 holdat öntözünk majd a Tama vizéből. ban kell gondolkodni, tonnákban beszélni, és ez nagy különbség, amelyhez szokni és tanulni kell. Az idei tavasz arról beszél, hogy a termelőszövetkezetek kertészetei mindenütt fejlődnek, bővülnek és növekszik az öntözött területek nagysága is. Így lehetséges, hogy az idén a közös gazdaságok már több végzik nagy szorgalommal és szeretettel ezt a munkát, és sokan közülük a további években is kertészetben akarnak dolgozni. A kertészet „aranybányának” számít, de csak akkor, ha az ott dolgozó emberek a munka dandárjában nem sajnálnak időt és fáradságot. Az idei tavaszon már tapaszKERTÉSZKEDŐ EMBEREK.
