Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 86. szám ARA: 50 FILLÉR 1963. április 13., szombat r, >141 fegjfzeiiiiik ...Csak két aláírás, pecsét j hiányzik a passzusról, s j már mehetnék is. „Jöjjön j holnap!” — utasít el a tiszt- j viselő, akitől aláírást ku- 1 nyerálok. Node, kérem, csak néhány másodperc, esetleg néhány szempillan­tás és kész! „Nem lehet, kérem, értse meg, rengeteg a dolgom!” Megyek a főfő vezetőhöz, hogy micsoda dolog ez, így megjárkáltat- ni az embert holmi pitiáner kriksz-kraksz miatt. „Kiké­rem magamnak, hogy hiva­talunkat bürokrata fészek­nek nevezze?’ — sápad el a főfő vezető, s éppoly me­rev, szögletes, akár az író­asztal, amely mögött ÜL ...Vásáraim megyek. Mi­kor belépek az üzletbe, kö­szönök illedelmesen. Ve csak ide-oda nézegetek, tébláööLok, karomon a nagy fonott kosárral, t mint mindig, most is félénken, megSLetődve állok az ön­kiszolgáló” forgatagban. S persze, nem találom, amit keresek. Megkérdezem a fehérköpenyes eladót. Min­den ok nélkül rámförmed: „Tálán nem méltóztatik látni a szemével? Nézzen körül tüzetesebben!” Erre csendesen megjegyzem, hogy nem szeretem a Pucci­ni operákat, mert borsózik a hátam a tenoráriáktól. ... Fontáé ügyben szeret­nék a telepvezetővel beszél­ni Megkérdezik: ki va­gyok, honnan jöttem? De azt se mondják, hogy „fe­hér a tej”, mindenki a munkájába temetkezik, s nem törődik velem. Az egyik nő a körmét lakkoz­za, másik valamit rajzol egy fehér papírra. Legalább félórája nézem őket, mást nem csinálnak azóta. Le­gyen szives — lépek a rajz­mesterhez. „Várjon a sorá­ra! — mondja kimérten. — Ha ideges, menjen orvos­hoz.” Elmentem az orvoshoz. Beszámoltam neki a tapasz­talt tünetekről is. „Vita­minhiány! — mondotta. — Felírok néhány tablettát.” Szerintem ez a diagnózis rossz. Az udvariatlan, ér­teiben embereken talán még a transzfúzió, egy kiadós vérátömlesztés sem segíte­ne... (kyd) Az űrhaiózás napjának ünneplése a Szovjetunióban Április 12-e, az űrhajózás napja alkalmából, amelyet a szovjet nép Jurij Gagarin első űrrepülése második évforduló­jaként ünnepel, a moszkvai te­levízió csütörtök esti külön­kiadásában fellépett Jurij Ga­garin. German Tyitov, Andri- jan Nyikolajev és Pavel Popo- vics. Moszkvában a repülés és űr­repülés székházában kiállítás nyűt meg, amely bemutatja a szovjet űrhajózás útját Az űrhajózás napjáról or­szágszerte megemlékeztek. Leningrádban Jurij Gagarin arcképével emlékérmet bocsá­tottak ki az ember első űrre­pülése emlékére. A Pravda április 12-i számá­ban vezércikket szentel az űr­hajózás napjának. A vezércikk megemlékezik Jurij Gagarin- nak világot bámulatba ejtő el­ső, 108 perces űrrepüléséről. Rövid idő múlva a második űrhajós, German Tyitov indult el hősi útjára. A Vosztok—2 fedélzetén. Ezt követően a múlt év augusztusában a Vosztok—3 és a Vosztok—4 fe­délzetén páratlanul álló páros űrrepülést végzett a kozmosz harmadik és negyedik meghó­dítója, Andrijan Nyikolajev és Pavél Popovics, akik több mint négy és fél millió kilo­métert repültek Földünk lég­körének határain túl és 112- szer kerülték meg a földgolyót. A vezércikk ezután megjegyzi, hogy öt évvel ezelőtt, mikor az égen megjelent az első szovjet szputnyik, a burzsoá sajtó teli torokból kürtölte, hogy ez csak véletlen siker lehet. Ám ez­után újabb és újabb szovjet szputnyikok indultak útjukra. Hatalmas szovjet rakéta a Szovjetunió emblémáját juttat­ja a Holdra. Egy másik rakéta lefényképezi a Hold túlsó felét és engedelmes műszerei a Földre továbbítják a fényké­pet. Hatalmas szputnyikok fe­délzetéről rajtol a Venus felé Induló bolygóközi automata­állomás. A vezércikk ezután említést téve a Mars—1-ről és a Luna—4-ről megjegyzi: ma már mindenki láthatja, hogy a kommunisták nemcsak a Föl­dön, hanem az űrben is maga­biztosan haladnak az emberi­ség élén, hogy a szocializmus az a megbízható kifutópálya, ahonnan a Szovjetunió sikere­sen juttatja az űrbe hatalmas, korszerű űrhajóit. A vezércikk ezután megemlítve Hruscsov szavait az űrkutatásban tett kollektív erőfeszítésekről, így folytatódik: amint a tudomány és a technika az ember javát kell hogy szolgálja, ugyanúgy az űr meghódításában elért eredményeket is e magasztos céloknak kell alárendelni. Or­szágunk mindent megtesz, hogy megakadályozza a világ­mindenség imperialista hábo­rús kalandokra való felhaszná­lását, és kialakuljon a nemzet­közi együttműködés az űr meg­hódításában. A vezércikk végezetül annak a meggyőződésnek ad kifeje­zést, hogy a XX. pártkong­resszus nagyszabású építő programjától lelkesített szov­jet nép ebben a szellemben küldi az űr elleni rohamra legjobbjait, akik egy pillanat­ra sem tévesztik szem elől, hogy a kommunizmus nagysze­rű eszméi megvalósítását szol­gálják. (MTI) Radioaktivitást észlelnek az amerikai atomtengeralattjárót ért katasztrófa térségében A Woods Holl-i Oceanográ- rű következtetéseket von le az fiai Intézetben közölték, hogy óceán térségében végbement erős radioaktivitás terjeng az eseményből. Atlanti-óceánnak abban a tér- „Az elsüllyedt atomtenger- ségében, ahol elsüllyedt a alattjciró komoly veszély az Thresher amerikai atomtenger- emberiségre. A hajó törzsének alattjáró. • összeroppanása következtében A Thresher amerikai atom- az atomreaktorok radioaktivi- tengeralattjáró elsüllyedésének tással fertőzhetik meg a tenger híre percek alatt bejárta egész vizét' — mondotta Itaru No- Japánt és nagy nyugtalansá- naka, a tokiói egyetem pro- got keltett a közvélemény szé- fesszora, az atomfizikai inté- les rétegeiben. zet igazgatója. Az Aszahi című A sajtó, a rádió és a televí- lap több japán tudós ezzel zió riadójeleket ad és meggyé- megegyező véleményét közli, ző véleményeket közöl, éssze- (MTI) A megyében elsőnek kezdték meg a palánták kiültetését a zaránki termelőszövet­kezetben. Tíz asszony, két palántázógép segítségével négy nap alatt végzi el 20 holdon a káposztapalánták kiültetését. (Képes riport a harmadik oldalon) AAAAAAAA/VSAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAA^^^A^WV*A*AA^AAAAA^AAAAtWWNAi<V\AAA^A*A*AAA»>NAA^*AAAAAAA^*A^ A KGST eredményeként! Több millió tonnás szehva gyón nőve ke des a magyar—csehszlovák határmenti közös kutatásokkal Új áruház Pétervásárán Néhány nappal ezelőtt adták át a forgalomnak az újonnan épült Pétervásári Földművesszövetkezeti Áruházat. A 2,5 millió forintból épült áruház közel négymillió forint értékű árukészlettel áll a vásárlók rendelkezésére. Az új áruház megnyitása óta min­dennap naoy forgalmat bonyolít le, a járás szinte valamennyi községéből ide járnak a lako- 'sok vásárolni. (Foto: Szabó Lajos!) Az elmúlt két évben egyre inkább éreztette hatását a ne­hézipar területén a KGST-or- szágoknak a nemzetközi mun­kamegosztásra irányuló tö­rekvése. Tavalyelőtt összesen 1900, tavaly pedig 2265 nehéz­ipari szakemberünk járt kül­földön. Jelentős fejlődés az 1960-nal szemben, amikor 1400-an mentek külföldre ta­nulás, tapasztalatszerzés, a kapcsolatok erősítése céljából. Ugyanebben az időszakban 367 külföldi nehézipari szakember jött hozzánk 160 téma tanul­mányozására. Bányászatunk hasznosnak ígérkező közvetlen együttmű­ködésre lépett a szovjet bá­nyászattal, amikor többek kö­zött abban állapodott meg, hogy a tatabányai Bányászati Robbantástechnikai Kutató In­tézet és a makni Bányabizton­sági Kutató Intézet egyes ku­tatási feladatokat a munka- megosztás elve alapján végez­nek el. Jelentősek a bánya­mentésben átvett szovjet ta­pasztalatok is. Eszerint szervezték meg nálunk az Or­szágos Központi Bányamentő Állomást. Lengyel közremű­ködéssel készültek el a pécsi kísérleti táró előtervei. A kí­sérleti táró módot ad a szén- porróbbanások elleni legbiz­tonságosabb védőintézkedések kidolgozására. Igen nagy je­lentőségűek a magyar és cseh­szlovák bányászatnak a két ország szomszédos határmenti területein együttesen megkez­dett geológiai kutatásai, ame­lyeknek közös, tudományos feldolgozásától azt várják, hogy nagymértékben növe­kednek a két ország szénte­rületei. A Dorogi Medencében máris tíz méter vastag, több millió tonnás, jó minőségű bar- talattak. A csehszlovák szakemberek a pécsi szénmosó rekonstrukció­jához adott segítsége ugyan­csak nagy jelentőségű. A mo­sómű a rekonstrukció révén az eddiginél kisebb hamutar­talmú szénkoncentrátumot ad, s ebből körülbelül évi százezer tonnával több kokszolható szenet állíthatnak elő. Ezzel mintegy évi húszmillió dollár értékű koksz-szén behozatalát lehet megtakarítani. A vegyiparban számos ter­mék önköltségének csökkenté­sét eredményezte a műszaki­tudományos együttműködés és hozzájárult több új cikk ter­melésének meghonosításához. A korszerű mosószerek előál­lításához szükséges zsíralkohol úgynevezett észtérezési tech­nológiáját az NDK-tól vettük át. Az új eljárás bevezetése évente körülbelül 200 000 dol­lár értékű tőkés importot tesz feleslegessé. A gyógyszeripar szovjet tapasztalatok átvételé­vel csökkentette a Chlorocid előállítási költségét és növelte ennek a kitűnő gyógyszernek az exportját. A villamosenergia-ipar szá­mára a szovjet tapasztalatot lehetővé teszik az épülő Duna- menti Erőmű kazánjainak blokkrendszerű szerelését, a szerelési időnek mintegy há­romhónapos'rövidítését. A bul­gáriai lignit-tüzelésű erőmű­vek tanulmányozása módot nyújt arra, hogy a harmadik ötéves tervben épülő Gyön­gyösi Erőműben olyan tüzelési rendszert alakítsanak ki, amely a becslés szerint hárommillió forint megtakarítást hoz. Jelentősek azok a tapaszta­latok is, amelyekét a magyar nehézipar adott át a baráti or­szágoknak. A bányászat a Szov­jetuniónak és Csehszlovákiá­nak rendelkezésére bocsátotta a páncélpajzsos fejtési biztosí­tás dokumentációjú, a Szovjet­uniónak újfajta bányászati rob­banóanyagok receptúráját és a gyártási technológiáját is áten­gedték. Az NDK bányászatá­nak a gázkitörési veszély elhá­rításában, a szilikózis elleni védekezésben segítettünk. (MTI) A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken az ÉDOSZ székhazában teljes ülést tartott. Az ülésen megjelent Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, és Sándor Jó­zsef, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. A tanácskozást Somogyi Miklós, az MSZMP politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke- nyitotta meg. Brutyó Jánosnak, a szaktanács főtit­kárának előterjesztése alapján az ülés megvitatta a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának szóbeli és írásos jelentését a magyar szakszervezetek 19. és 20. kongresszusa közötti idő­szakban végzett munkáról, a 20. kongresszus határozat-ter­vezetét, valamint a szakszer­vezetek alapszabály-tervezetét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a vita alapján meg­felelő határozatokat hozott. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom