Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-28 / 98. szám
1963. április 28., vasárnap NÉPOJSAO 7 Egy előítélet szertefoszlik avagy: A „SZÁRAZ EMBER" — KÖZELRŐL A i vesse váni az első követ, aki életébén még nem lőtt bakot. Tessék elképzelni, az a bizarr Ötletem támadt: megírom egy;... egy főkönyvelő élményeit. A téma, nemde az utcán hever, én meg felmentem az első emeletre. És most itt vagyok egy lakásban, Nyakig a pácban. Hja, kérem, az újságíró élete sem fenékig tejfel. ' Ha megkérdezem: mi volt a legérdekesebb élménye kedves főkönyvelő elvtárs — magamra zúdítom az istenek haragját. Bizonyára elmondana egy „izgalmas” esetet: a vállalatnál elcseréltek két mutatószámot, s a ráfordított önköltség kiesett a keretből. Brrr... Kígyó a pálinkában A főkönyvelőket mindig amolyan morózus, szúrós pü- lamású, feltűnően sovány, afféle „száraz” embereknek képzeltem. Az én házigazdám: Héti Jenő elvtárs, a Gépexport Iroda koreai főkönyvelője viszont barátságos, vidám tekintetű és feltűnően nem sovány. Ügy látszik nem is nagyon száraz ember. Mielőtt ugyanis szóhoz jutnék, vidáman rámhuny őrit: — Iszik egy kis szlverősí- tőt? Mit mondhat erre egy római jellem, a hanyatlás korából: — Iszom! Házigazdám termetét meghazudtoló fürgeséggel üveget, poharat varázsol a kis mahagóni asztalra. A következő pillanatban meghűlt bennem a vér. A palack pálinkában ugyanis egy — kígyó volt...! Ml tagadás, kicsit húzódoztam az ivástól: — Miért? — Mert nem kellett megenni.., Tücsök, mint házőrző Kína... A legjellegzetesebben kínai helység, Kanton. Az esernyő nélküli város. Zuhogó esőben sem ázik meg az ember, mert az utcák árkádosak. Bangháj? A szédületes forgalom városa Annyi lakója van, mint egész Magyarországnak. — Pekingben, tudja, mi ragadta meg legjobban a figyelmem? — Talán a régi kínai császárok palotája... — Nem! Égy hordárkocsi * Megyek a Van fu tyi-n, a főutcán. Éktelen lármát hallok. Rengeteg ökölnagyságú kosár Volt a kocsin. Minden kosárban egy tücsök. É> láttam, hogy vásároljak a kosarakat, — Mire Jó a tücsök — kosárban? — A kosarat a lakás ajtaja elé akasztják. A háziakat pár nap alatt megszokja a tücsök. S ha idegen közelít, éktelenül Cirpel. Hm, Tücsök, mint házőrző... Kevesebbet eszik, mint a puli, s nincs — bolhája... — Mukden ben — ahol rengeteg az üzlet — feltámadt bennem a magyar virtus. Nekifogtam bőszen vásárolni. Végül már csak egy teaszűrő hiányzott a boldogságomhoz. A csinos kínai elárúsítónőnek — hogy jobban kitalálja óhajomat — le is rajzoltam egy teaszűrőt. S a markomba nyomott egy bi... egy bizonyos zománcozott edénykét... Hja, kérem. Nem könnyű kínaiul rajzolni... — Távol-keleti útja során hol érezte magát a legjobban? — Hanoiban! Ott feltűnő jelenség voltam: egész Vietnamban egyedül én voltam kövér ember. A szúnyogok fentek is rám a fogukat. Rettenetesen sok volt a szúnyog. Ott ismerkedtem meg közelebbről a csörgő-gyíkokkal. — Talán a csörgőkígyókkal! — Ne gondoljon mindig a pálinkára. Csörgő-gyíkot mondtam. Nagyon kellemessé tették számomra a vietnami éjszakákat. A hálótársaim voltak ... — S bizonyéra nem horkoltak! — Az igaz! Viszont „csörögtek”. Vietnamban a házak falain lyukakat készítenek, hogy éjjel az arasznyi zöld gyíkok keresztül-kasul járhassák a lakást.. S amikor lecsapnak veszedelmes áldozataikra, a szúnyogokra, diadalmasan csörögnek. Minél nagyobb éjjel a csörgés, annál nyugodtabban alhat az ember ... Emlékezetes csapolás Kis vargabetűvel házigazdám visszakanyarodott Koreába. A háború nyomai már alig láthatók, Phenjanban a bombatölcsérek helyén hihetetlen ütemben épültek a széles, modern utcasorok. A budapesti ember Phenjanban szinte otthon érzi magát. Nagyon hasonlít a mi fővárosunkra. Egy nagy folyó, a Tedong szeli ketté. A hasonlóságot növeli, hogy Ott is állandóan baj van a vízzel. Ha a magyarokat megkérdezték volna, egy hordó bort, vagy egy hordó friss pesti vizet üssenek-e a csapra egész bizonyosan a víz mellett döntöttek volna. —• S ha már a csapolésnál tartunk, kettőre különösen jől emlékszem. Az első emlékezetes csapolás: amikor átadtuk ai szerszámgépgyár öntödéjét, s I megindult az izzó acélfolyó... A másik: a Buddha-tej jel kapcsolatos ...! Ki a Buddha-tejef issza . . , — Mi a Buddha-tej? — Forrás! A környéke zarándokhely, kolostorokkal, Képzelheti, mit jelent ott az! embereknek az örökös forralt v(z helyett a friss forrásvíz. Éppen öntőhomok után kutatott a társaság, amikor rábukkant a forrásra. Nosza, nekí- .hasalt mindenki, alaposan leitta magét. Tóth Józsi, a magyar kirendeltség szakácsa, kijelentette: életében még olyan jó vizet nem ívott. Néhány pillanat múlva azonban az elégedett arcok hamuszürkére váltak. Alaposan megártott mindenkinek a Buddha-tej... — Bizonyára túl hideg volt a víz! Nagyon melegük volt, S mohón itták? — Dehogyis! Valaki meglátta. hogy kicsit feljebb a nap felesége férje fehérneműjét mossa a forrósban ... Házigazdám jóízűen nevet. Nem is hittem volna, hogy egy főkönyvelő, egy „száraz” ember, Ilyen szívből derülhet. Kicsit restell Fedtem előítéleteim miatt, és búcsúzom ... S ... megírtam az élményeit, — egy főkönyvelőnek... Az vesse rám az első követ, aki — nem talál el vele. Balezer Elemér — Ebben a pálinkában ... Izé... mintha volna valami,.. Réti elvtárs mosolygott: — Természetesen! Valódi kfgyópálinka. Koreából hoztam. Ott azt tartják, hogy ez a bizonyos kígyófajta ha pálinkában erjed, fiatalítja a férfiakat... A legjelesebb falai Most mit tegyek, uramisten?... Igyák, vagy kérdezzek... Rápillantva az üvegre, inkább kérdezek! — Miért volt Koreában? — Gyárakat építettünk. Két évig voltam Távol-Keleten. Én intéztem az építkezés gazdasági ügyelt. Ha érdekli, egy-két élményemről mesélhetek valamit. A következő pillanatban már lélegzetfojtva hallgatom a „száraz” embert. Most éppen a kiadós rabló ulti és a bőséges ebéd után, szikrázó napsütésben a szovjet—kínai határon jár: — A repülőgépről, háromezer méter magasból is tisztán láttam a Kínai Nagy Falat. Egész utamon ez a „falat" ízlett a legjobban: ma Dr. Okos Péter No- bel-díjas atomfizikus, az orvostudományok kandidátusa, a Keleti nyelvek Akadémiája dékánja, az Egyesített Labdarúgó Világválogatott összekötője éppen íróasztalánál ült és serényen dolgozott egy Mars—Venus— Föld híd acélszerkezetének kidolgozásán. Már az utolsó ívek statisztikai számításai voltak csak átra, amikor fia, aki az általános tudományok harmadik elemi iskolájának tanulója, belépett apja szobájába és illedelmesen megkérdezte: — Apu — mert a gyerek csak ilyen röviden szólította saját apját — a szálöltést hogy kell elvarrni? Dr. Okos felrezzent A SZÁLÖLTÉ számításaiból és lam- dákat, valamint a co- sinusokat félretolva, értetlenül nézett a• fiára: — Mit kell mit csinálni? — Mondom — ismételte meg a gyerek, kezében egy kis hímzőrámával, tűvel és piros cérnával — fi.ogyan kell elvárni a szálöltést? Dr. Okos szája tát- va maradt egy pillanatra, lelki szemel előtt szálak jelentek meg, amint öltögették egymásra a nyelvüket, s a nyelvek, ha behelyettesítik a lam- da együtthatóval, éppen kiadják az utolsó hídelem statisztikai képletét. — Kisfiam — tért végülis magához — először is egy elvi kérdést szeretnék tisztázni. Ha megengeded? Mi az a szálmicsoda, s ha ezt tisztáztuk, akkor már csak egy gyakorlati kérdésem van hátra, mit kell csinálni, azzal a tisztázott izével. .. Nos? — nézeti ■ kérdően fiára. — Apu, te nein tudod. hogy mi az a szálöltés? — hülede- zett a gyerek, aki az általános tudományok harmadik elemi iskolájának volt legalábbr is nyilvános tanulója . . — Nem, fiam, fogalmam sincs, hogy mi az a szálöltés, így tehát azt sem tudom, hogy mit, és hogyan kell vele valamit csinálni — mondta dr. Okos Péter Nobel-dí- jas ésatöbbi és arcára a szégyenkezés pírja telepedett, szivében pedig bűntudat honolt, mert íme tevékeny életének van egy olyan területe, amiről eddig nem is tudott, hogy létezett, s amiről kilencesztendős fia lényegesen többet tud... — Nem érdekes ... Majd megkérdem Szunyt Jancsitól... Most ismétli harmadszor az osztályt, de a szálöltéshez nagyon ért... — mondta a gyerek és távozott. Dr. Okos még hallotta. amint a gyerek gúnyosan suttogja a másik szobában egyszülött anyjának... Borzalmas, hogy milyen tudatlan ember ez az apu ... foglalkoznom kellene vele, nem gondolod? (egri) p 5“ T” r~ 6 rr jó |9 10 IQ u Í2 I n 1 v Iá 1 ::: {{] *::: l4 1 üli 1 iÜiiii: 5 BB 16 jjp| i mir 19 ÍH::Ü 20 21 V 22 jjjjjjj: 23 H 25 ■••ül!: Mai!: 26 27 ÜlilH: 23 29 E iO iiiiii 31 Ilii *2 |ill!ÜU|33 1 34 ::::::: 35-6 jijjjjjj 37 jjjljjii ! 38 39 Ü??j40 41 jjjjliii :::::::: »2 {jjgg üpii Stiüii FIHHfj iiiiiiii 44 PP ::::::: 15 ijjjj 46 47 jjjgjjl 48 49 50 51 iiül HIM- * 52 Ili! L 5354 |55 III 56 S) :::::::: :::::::: 58 59 1 60 61 62 S3 •ilüHI iHiíit: 64 i nr w T i D 4 szomjas ember Amikor Petőfi azt a rettenetes szomjas verset irta: „Miért nem tesz isten most csodát, változtatná borrá a Tiszát; hadd lehetnék én meg a Duna, hogy a Tisza belém omlana” — volt Szigeten egy énekes úri ember, aki a bort „nem vété j meg.” Olvassa; ismét elolvassa a verset, nagyot csap öklével j homlokára: — ....... (vízszintes 1., függőleges 13., vízszintes 20. és függő leges 31. szám). Vízszintes: 13. Ford: alkalmi társulásban, közösen végzett munka. 14. Muzsika. 15. Tejtermék. 16. Község a váci járásban. 18. Féltő szó. 22. Arab állam névbetűi. 23. Az ón vegyjele. 24. Idegen női név. 26. Németül: másképp, más módon (t=s). 28. Egyesülés-rövidítés. 30. Igekötő. 32. Verne-regény hőse. 33. Táplálkozom. 34. Kettős betű. 35. . . .oszkóp, térhatású képek nézésére szolgáló készülék. 37. Város a Szovjetunióban. 38. Kettős betű. 39. Ford: angolul: tessék (fon.) 40. Északi nép. 42. Egyedül ő. 43. ... Margit, színésznőnk. 44. EN. 45. Kötőszó. 46. Néha a vállunkat nyomja. 48. Talp. .. való, tánc. 49. A szerelmes versek istennőjére utaló. 53. Állóvíz. 54. A hegyeket borítja. 56. Minden listában megtalálható. 58. Németül: napóra. 61. Szárnyala (pl. a dal). 63. Ez a (Jókai Mór anekdotája) | hal, békaporonty. 64. Női név. 65. ! A kézbesítésnél fizetendő postai díj. Függőleges: 2. Az okozat szülője, j 3. Húros hangszer. 4. Északi férfinév. 5. Ülőalkalmatosság. 6. EEEE. i 7. Kecses erdei állat. 8. FEI. 9. ! Helyhatározó. 10. Görög betű. 11. j RIL. 12. A háború istene a görög mitológiában. 17. Két szó: juttat és német névelő. 19. Díszesség, I szépség. 21. Például: május 1. 25. j Igekötő. 27. Görög betű. 29. Illat. 33. A vita alapja. 35. Község a gödöllői járásban. 36. Ford: női hang- ! szín. 37. Idémérő. 41. Hordóban j van. 43. BO. 44. Mint a 25. szám. I 46. Ford: Időhatározó. 47. Az abla- j kon át mond valamit. 48. A nénike. j 50. Keverve: szeszes italom. 51. ORE. 52. Kérdő névmás. 55. ÖUDA. I 57. Kiszélesedő utcarészlet. 59. Né- j metül: soha. 60. Fejen van. 62. Ford: csomó. 65. PE. A rövid és a hosszú magánhangzók között nem mindenkor te- | szünk különbséget. Az anekdota befejező mondatának megfejtése a i következő bét csütörtökéig nyílt levelezőlapon küldendő be szer- j kesztőségünkbe. A megfejtők között könyveket sorsolunk ki. Az elmúlt heti rejtvény helyes megfejtése: Kossuth; Szeretném j önök között azt megismerni, ki az első cseppet kész feláldozni. A szerencse Bata Zoltánné horti, Macskás Tibor mezőtárkányi és I D. Kovács Sándomé hatvani olvasóinknak kedvezett. A könyveket j postán küldjük meg címükre. > Qlvúes űiitk ÖN VEDELEM Próbálja most megcsókolni a nyakamat... (Fülöp György rajza) ORSZÁGOS KAVAOÖ VERSENY A KOMÁROM MEGYEI CSÁSZÁRON — Táncdalokkal is be lehet nevezni? (Fülöp György rajza) VESZEDELMES SZERKEZET — Kedves asszonyom, egészen új típusú háztartási gépet ajánlok önnek ... (Toncz Tibor rajza) PONTOS MÉRÉS Lehelj rám, Lajos! (Gerő Sándor rajza) A GYEREK ELŐRE JÖTT... — Bácsi kérem, nem voltak még itt a szüleim megesküdni?... (Szegő Gizi rajza)
